Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-04 / 3. szám, csütörtök

Szlovákia iparosításának megvalósítói BESZÉLGETÉS JOZEF BEHUNČtK MÉRNÖKKEL, AZ IPARI ÉPÍTKEZÉSEK SZAKÁGAZATI IGAZGATÓSÁGÁNAK VEZÉR­IGAZGATÓJÁVAL. A szocialista társadalmat épí­tő hazánkban a rohamos fej­lődés korszakát éli Szlovákia, ahol nagyon jelentős ipari üze­mek épülnek. Az építkezések zömének megvalósítását közel harmadik esztendeje a Kelet­Szlovákia metropolisában szé­kelő Ipart Építkezések szak­ágazati igazgatósága irányítja. Hogy milyen eredménnyel, ar­ról Jozef Béhunčík mérnök, vezérigazgató nyilatkozott mun­katársunknak. © Miért éppen Kelet-Szlová­kiában létesült a szakága­zati igazgatóság, ás milyen építőipari vállalatok munká­ját irányítja? — A szakágazati igazgató­ságunk irányítása alá öt építő­vállalat tartozik: a košicei Ko­hóépítő Vállalat, a humenné! Chemkostav, továbbá a bratis­lavai Priemstav, Stavoindustría és Termostav. Közel harminc­ezer embert foglalkoztatnak és egész Szlovákia területén fon­tos ipari üzemeket, hatalmas mezőgazdasági raktárakat, ipa­ri lakótelepeket stb. építenek. Szlovákia Iparosítása terén figyelemre méltó feladatok va­lósulnak meg Kelet-Szlovákiá­ban. Tudvalevő, a gigantikus Kelet-szlovákiai Vasmű legfon­tosabb épületeit kezdettől fog­va a Kohóépítő Vállalat építi, amely ezenkívül például a Szlovák Magnezitművek jolsvai és Iubeníki új üzemét, Košicén pedig az új egyetemi kórházat, továbbá áruházakat, húsfeldol­gozó üzemet és egyéb ipari lé­tesítményeket épít. A humen­néi Chemkostav már másfél év­tizede elsősorban vegyi- és gép­ipari üzemek, iskolák és lakó­telepek építésével foglalkozik. Nevéhez fűződik a strážskéi .Chemko vegyipari kombinát, a humennéi Chemlon, a sninal Vihorlat, a Prakovcei és a Me­dzilaborcei gépgyár, a Sefiov­cei Fémmegmunkáló üzem, a Michalovcel Malátagyár, a Hen­covcel Pernyebetongyár, a szé­les nyomtávú vasút épületei és a legnagyobb építkezés: a va­Jánl hőerőmű. A többi három építővállalat is jelentős részt vállal Kelet-Szlovákia Iparosí­tásából. Ügy vélem, ez a felso­rolás éppen elegendő választ ad arra, miért éppen Košicén van a szakágazati igazgatósé gunk. © Szlovákiai viszonylatban ho­gyan veszik ki részüket vál­lalataik az ipari építkezé­sekből? — Vállalataink kivitelezik Szlovákia területén az ipari építkezések csaknem nyolcvan százalékát. A már említett fon­tosabb kelet-szlovákiai építke­zéseken kívül mi építjük pél­dául a lévai pamutipari kom­binátot, a párkányi cellulóz- és papírgyárat, a füleki Kovosmal­tot, a piešťanyt és rožňovi Tes­lát, a ladcei cementgyárat stb. O Milyen eredménnyel teljesí­tik feladataikat az egyes vállalatok? — Évről évre sikeresebben. Ez elsősorban annak tulajdo­nítható, hogy szakágazati igaz­gatóságunk megalakulásától, te­hát 1965. április 1-től kezdve bevezettük és érvényesítjük a ­tökéletesített gazdaságirányítás alapelveit, ami kedvezően be­folyásolja gazdasági eredmé­nyeinket: Jelentősen meggyor­sult az önköltségek csökkenté­sének az üteme, évenként át­lagosan 5 százalékos megtaka­rítást sikerült elérnünk. Ré­gebben problémáink voltak a munkaerőtoborzás terén. Ma ezt már gyakorlatilag nem is­merjük. Állandósítottuk a mun­kakollektívákat, s ezáltal javul a munka minősége is. Sikerült csökkentenünk a befejezetlen építkezések számát, és rövi­debb határidőkben adjuk át a létesítményeket. 1965-ben pél­dául egy húszmillió korona ér­téket képviselő építkezés hat­van hónapot vett igénybe. Szá­mításaink szerint — az álta­lunk már érvényesített és még megvalósítandó intézkedéseket követően — egy ilyen építke­zés kivitelezése rövidesen csak 33 hónapig tarthat; a hatvan­millió koronás építkezések ha­táridejét ugyanakkor hetvenről negyvenhat hónapra csökkent­jük. Mindezek eléréséhez nagy­mértékben hozzájárult a vál­lalataink között megvalósított jó együttműködés és a szako­sítás. A külföldi tapasztalatok is az ilyen szervezés helyes­ségét bizonyítják ... O Emlithetne erre vonatko­zóan valamilyen konkrét példát? — A Chemkostav, amely há­táridő előtt befejezte a vajánl hőerőmű építését, tizennyolc hónap alatt felépíti a közel fél­milliárd korona értéket képvi­selő humennéi Chemlon műfo­nalgyárat. A Priemstav rövid idő alatt befejezi a párkányi Dechtochema üzemet, a Stavo­industría hat hónappal lerövi­díti Ladceban a cementgyár épí­tését, a Kohóépítő Vállalat egy évvel rövidebb idő alatt felépi­ti a Kelet-szlovákiai Vasmű har­madik nagyolvasztóját, mint annak Idején a második nagy­olvasztót ... O Hogyan értékelhető a műit évi tervteljesítés? '—- Szakágazati igazgatósá­gunk vállalatai húsz nappal a határidő előtt teljesítették a múlt évi feladatokat, és csak­nem 2 milliárd 230 millió ko­rona értékű munkát végeztek el. O Feltehetően ismerik már az idei feladataikat... — Nemcsak az idei, hanem az 1970-ig terjedő időszak ter­veit is ismerik már vállalataink dolgozói. Az ezekből eredő ten­nivalókat aprólékosan kidolgo­zott akcióprogramba foglaltuk, és folyamatosan ismertetjük az illetékes dolgozókkal. Vállala­taink 7 milliárd 700 millió ko­rona értékű munkát végeznek el 1970-ig. Az idén megvalósí­tásra váró, konkretizált mun­kafeladatok értéke megközelí­Jozef Behunčík mérnök, az Ipa­ri Építkezések vezérigazgatója. ti a 2,5 milliárd koronát. Ter­veink szerint 1970-lg a bruttó termelés 16,8, a munkatermelé­kenység 14, a dolgozók átlag­keresete pedig 9,5 százalékkal növekszik... O Milyen fontosabb építkezést fejeznek be ebben az évben és a következő esztendők­ben? — Százötvenhárom építke­zést fejezünk be, köztük a trnavai Skloplast üzemet, a Szlovák Magnezitművek jolsvai üzemének rotációs kemencéit, a Kelet-szlovákiai Vasmű máso­dik kokszolóját, a párkányi cellulóz- és papírgyárat, továb­bá kilenc toronyraktárt, illetve takarmánykeverőt. 1969-ben a fontosabb építkezések között fog szerepelni a košicei táv­fűtőközpont, a Kelet-szlovákiai Vasmű harmadik nagyolvasztó­ja, a Szlovák Magnezitművek új Iubeníki üzeme hatodik rész­legének befejezése, 19 torony­raktár, a ľrebišovi Cukorgyár felújítása, a Humennéi Tégla­gyár, a Dunaszerdahelyi Cukor­gyár, a Košicei Húsfeldolgozó Kombinát, valamint a strážskéi Chemko vegyipari kombinát ki­bővítése. 1970-ben további nyolc toronyraktár, a lévai pamut­ipari kombinát, a Kelet-szlo­vákiai Vasmű második központi vasércátrakodója, a Košicei Pó­robetongyár felépítése szerepel majd vállalataink tervében. © Egyre többet hallani arról, hogy Vajánban egy második hőerőmű, Čierna nad Tisou közelében pedig modern ter­ményátrakodó építésére ke­rül sor Ezekről valóban szó van, felépítésük időpontjáról azon­ban még nem döntöttek. Ez részben vállalataink kapacitá­sától is függ. Szívesen felépít­jük a második hőerőművet, hi­szen ezen a téren már jó ta­pasztalataink vannak, és a Dobra község melletti termény­átrakodó építéséhez ls öröm­mel hozzálátunk — amennyi­ben megbíznak minket ezzel a munkával... KULIK GELLÉRT A košicei Kohóépítő Vállalat egyik legnagyobb alkotása: a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztója. TERVEN FELÜL EGYMILLIÓ! A rimaszombati Járási Ipar­vállalat dolgozói a tervezett­nél 10 nappal hamarabb zárták le a tavalyi évet. Az évi export­tervet már december 20-án tel­jesítették, három nappal ké­sőbb pedig 100 százalékra tel­jesítették a termelési tervet. A vállalat dolgozói az év végé­ig még egymillió korona értékű árut állítottak elő. Az új évben tovább bővül a termelés. A fémmegmunkáló részleg a Det­vai Gépgyárral és a breznói Vasgyárral együttműködve a HON 52 típusú rakodógéphez baggerkanalat és a takarmány­keverő berendezésekhez fémvá­zat is fognak gyártani. KOVÁCS ZOLTÁN KONGRESSZUS ELŐTTI SZÁMVETÉS 1 Elismerésre méltó eredmények Befejeződtek az Eg'-jk/, földművesszövetkezetek járási konferenciái, melyeken értékelték az utóbbi négy esztendő eredményeit. Nem vitás, hogy az előző kongresszus óta min­den járásban számottevő eredmények bizonyítják a fejlődést. Nem kivétel a komáromi járás sem, ahol 1965-ben az árviz szinte felmérhetetlen károkat okozott. Érdemes néhány mon­datban megemlékezni arról, hogy a járás — a nagy termé­szeti csapás ellenére — honnan küzdötte fel magát a mai szintre. Bizonyítsanak az adatok Nem volt könnyű az út, az árvíz után több ezer hektár föld elmocsarasodott, ezenkívül a járás területén sok a homo­kos, kavicsos talaj, s ezeken bizony nem könnyű nagy ter­méshozamot elérni. És mégis arról adhatunk számot, hogy a létfontosságú búzának a négy év előtti 24,3 mázsáról 35,5 má­zsára sikerült a hektárhozamát növelni. A legkeresettebb ipari növényét, a cukorrépáét pedig 208 mázsáról 312,8 mázsára. Ezek a számok kommentár nél­kül meggyőznek bennünket ar­ról, hogy az utóbbi négy évben a komáromi járás gazdasága megállta a helyét, s eredmé­nyeivel az élenjárók közé sora­kozott fel. Ez a jelentős haladás első­sorban a szakkáderek~fejlődé­sének az eredménye. Nem cse­kélység, hogy a mostoha ter­mészeti viszonyok ellenére nagy terméseredményeket értek el a gazdaságok. A búza 35,5 mázsás hektárhbzamát úgy ér­ték el, hogy az élenjárók 180— 250 kiló műtrágyát (tiszta táp­értékben számítva) használtak fel hektáronként, és az N:P:K arányt a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazták. Igaz, az eddigi eredményekkel még így sem elégedettek, mert hi­szen a takarmányalapban még az idén is hiány mutatkozik, bár e téren és ezzel összefüg­gésben az állattenyésztési ter­mékek termelése terén ls so­kat javult a helyzet. A négy esztendő alatt a tehenenkénti fejési átlag 494 literrel emel­kedett. S vannak már olyan tejtermelésre szakosított gaz­daságok — mint a nemesócsai, a lakszakállasi, a szilasi, az izsai, a bogyai stb. —, ahol egy tehén évi tejhozama 3000—3300 liter között mozog. A hústermelésben ls szép eredmények mutatkoznak. A hízómarha napi súlygyarapo­dása már eléri a 83 dekás át­lagot, s ez 17 dekával több a négy év előttinél. A sertések­nél 14 dekával emelkedett, azaz 49 dekát tesz ki a napi súlygyarapodás, s nem csoda tehát, ha ilyen termelési ered­mények mellett a járás már 214 kiló húst ad el hektáron­ként. Még fokozható a termelés Külön fejezetet érdemel a malacnevelés eredményessége. Egy-egy kocától 3,4 malaccal többet választottak el, mint 1964-ben, s így az évi elvá­lasztási átlag 15 darab. Akad­nak azonban olyan gazdaságok Is, ahol kocánként még mindig csak 11 a szaporulat. Huszon­hét mezőgazdasági üzemben viszont már bevezették a ko­rai elválasztás módszerét, s en­nek révén kétévenként ötszöri malacoztatást érnek el. Ez az eljárás több szempontból ls előnyös: kevesebb kocára van szükség, a^rövid szoptatási idő alatt kisebb az anyasertés súly­csökkenése, és a nagyobb sza­porulat mellett olcsóbb a ma­lacnevelés. A komáromi járás a legna­gyobb fejlődést azonban a to­jástermelésben érte el. Az árvíz után 9 gazdaságban összponto­sították a tyúkokat, ezek ter­melik az értékesített 23,5 mil­lió tojásnak a 95 százalékát. Míg 1964-ben tyúkonként 133 darab volt a tojáshozam, addig 1967-ben már elérték a 180 dara­bot. A búcsi szövetkezetben 161-ről 220-ra, a zöldállási szö­vetkezetben 165-ről 220-ra, a perbetei szövetkezetben 117-ről 210-re emelkedett az egy tyúk­ra eső évi tojáshozam, de le­hetne még több olyan gazdasá­got ls felsorolni, ahol hasonló módon növekedett a tojásho­zam. Kiváltképpen a Nich­Chick tyúkfajta tartása kifize­tődő, mivel ezeknek az átlagos tojáshozama évi 230 darab, s az egy tojásra jutó takarmány­fogyasztás 22 dekát tesz ki. Gazdaságos a baromfihús-ter­melés is, mivel egy kiló hús termeléséhez csak 2,55 kiló ta­karmány szükséges. Erősödnek a szövetkezetek Bár egyik-másik szövetkezet­ben még akad behozni való, mégis elmondhatjuk, — mint ahogy az adatok is bizonyítják —, hogy a komáromi járásban is sokat fejlődtek a mezőgaz­dasági üzemek, és ami a leg­fontosabb, gazdaságilag is meg­erősödtek. Az alapokba 33 mil­lió 544 000 koronával (100 szá­zalékos növekedés) többet jut­tattak a négy év előttinél. Az állóeszközök értékét viszont 32,1 százalékkal növelték. A tagság jövedelme 124 millió 127 ezer koronáról 166 millió 419 ezer koronára nőtt, s a munkaegység átlagos értéke (az előzetes számítások sze­rint) már 21,53 koronát tesz ki. Az alapok és az állóeszközök ugrásszerű gyarapodása, vala­mint az egy tagra jutó, közel 55 000 korona értékű évi ter­melés fényes bizonyítéka a len­dületes előrehaladásnak. A já­rás szövetkezetei célul tűzték ki, hogy a szakosítás és az összpontosítás továbbfejleszté­sével, valamint a tudomány és et technika vívmányainak alkal­mazásával még kiválóbb ter­méseredményeket érnek el. így például 1970-ig a mezőgazdasá­gi termelést 14,1 százalékkal, a piaci termelést 9,1 százalék­kal kívánják növelni, s ezzel a tagság jövedelmének 10.9 százalék.os emelkedését akarják elérni. Éhhez arzonban szükség van arra, hogy nagyobb gon­dot fordítsanak majd a nagy­hozamú árpa, kukorica és a korai burgonya vetésterületé­nek a bővítésére. Egyelőre azonban még sok gondot okoz a 1 vetőmag beszerzése, ebben viszont a járás vezetői sem lehetnek segítségükre, hiszen a nemesítés nem tőlük függ. A többtermelés kerékkötője Különösen a nagyhozamú ku­koricafajta vetőmagban mutat­kozik hiány. Ezt Retkes Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke is szóvá tette, aki elmondta, hogy hovatovább nem lesz érdemes kukoricát termeszteni, mert az önköltsége nagy, és kisebb ho­zarmú, mint a búza. Pedig a vetőmag beszerzésére volna lehetőség, ha a gazdaságok a külföldre eladott termékeikért járó összeg bizonyos részét megkapnák. Magyarországon és Jugoszláviában már nemesítet­tek olyan fajtákat, amelyeknek hozama kétszeresen is megha­ladja a mi fajtáinkét Az sem szolgálja a többtermelés ügyét — jegyezte meg Retkes elvtárs, hogy tavaly 16, az idén meg 8 vagon zöldséget tettünk kom­posztba, és a szerződésileg le­kötött 800 malacot sem vették át tőlünk. Most aztán nem tud­ják,. hogy ki fog takarmányt biztosítani a részükre. Bakula Ladislav, a marcellhá­zai szövetkezet gépesítője vi­szont a gépek minőségét kifo­gásolta. A vontatott gépek váza olyan gyenge, hogy csak mere­vítők hozzáhegesztésével hasz­nálhatók. A traktorfülke nem fűthető, a gépek javítása sem kielégítő, messze vannak egy­mástól a műhelyek, az alkat­részellátás sem felel meg a kö­vetelményeknek, mozgóraktár­ra lenne szükség. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a komáromihoz hason­lóan, a járási konferenciákon mindenütt feltárták a termelés további fokozásának jelenlegi akadályait, s ezeket az észrevé­teleket továbbítják majd a kü­szöbönálló VII. kongresszus­na k" BENYUS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom