Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-10 / 340. szám, vasárnap

A szovjet kormánynyilatkozat visszhangja Bonn — A bonni vezető körö­ket rendkívül érzékenyen érin­tette a nyugatnémet kormány­hoz intézett szovjet kormánynyi­latkozat. Willy Brandt külügy­miniszter kijelentette, hogy a szövetségi kormány nem fogja figyelmen kívül hagyni e nyi­latkozatot, mindazonáltal ügy tűnik — fűzte hozzá —, hogy a Szovjetuniónak „téves elkép­zelései" vannak Nyugat-Német­országról. Von Hassel, az áttelepültek ügyelnek minisztere, „hideghá­borús okmánynak" nevezte a Jegyzéket. Werner Marx CDU­képviselő pártja nevében azt mondotta, hogy a Jegyzék „az NSZK-va] szembeni hajthatat­lanság egyik legdurvább doku­mentuma". Frank Mommer az SPD képviseletében „polemi­kus iratról" beszélt, amely sze­rinte „semmi újat" nem tar­talmaz. Megjegyezte, „érdekes", hogy a Szovjetunió figyelmezte­tésében az 1945. évi potsdami egyezményekre hivatkozik. Az FDP szóvivője szerint a Jegyzék rámutat a német—szovjet kap­csolatok Jelenlegi állására. „E kapcsolatok — mondotta — arckéi Eugene J. McCarthy A múlt hónap végén Eugene J. McCarthy 51 éves minnesotal sze­nátor azzal a bejelentésével lep­te meg az amerikai közvéleményt, hogy Johnsonnal szemben jelölteti magát az elnökségre a demokrata­pártiak tavaszi előválasztásain. E bátor lépésre (mert elvégre bá torság kell ah hoz, hogy valaki az ország legna­gyobb hatalom mai rendelkező emberét harcra hívja ki) a sze nátor Johnsonnal legújabb, a vlet nami háború to­vábbi eszkaláció ját meghirdető kijelentései után határozta el ma gát. McCarthy ugyanis, aki már évek óta a „liberális" demokraták egyik zászlóvivője, határozottan ellenzi Johnsonnak „politikai szempontból esztelen, diplomáciai­lag sem indokolt és erkölcsileg végképp elfogadhatatlan" vietna­mi politikáját. „Nem akarom a bé­két mindenáron, hanem a kérdés­nek olyan tisztességes. Józan és politikailag is helytálló megoldá­sát szeretném, mely ismét helyre­állítaná tekintélyünket a nagyvi­lágban" — mondta. A rokonszen­ves, jó megjelenésű, igen művelt McCarthy, volt egyetemi tanár, aki már 20 éve honatya, s 9 év óta helyet foglal a szenátusban, sze­mélyes bátorságának a mőstaniak­nál még jóval nehezebb időkben is tanújelét adta. Hírhedt névroko­nát és kollégáját, Joseph McCart­hy wisconsini szenátort annak idején nyíltan támadta a sajtóban és a televízióban, perbe szállt en­nek boszorkányüldöző politikájá­val és követelte az Amerika-elle­nes tevékenységet vizsgáló bizott­ság feloszlatását. Nemcsak politikai megfontolá­sok késztették McCaribyt arra, hogy részt vegyen az elnök jelölt­ségért folyó előcsatározásban. Személyes becsvágy is fűti, és van ínég egy rendezetlen számlája (obnsonnal. Valaha ugyanis igen nagyra becsülték egymást. Olyany­nyira, hogy Johnson 1964-ben ai­elnökjelöltként emlegette McCart­hys kijelentvén róla, hogy „olyan ember, akivel — mint a texasi rancuokoo mondják — együtt le­het menni a kúthoz". De azután nem őt, hanem Humphrey szená­tort tette meg alelnökké. Ezért szeretné most állitólag McCarthy kirántani az elnöki széket John­son alól. Sokan úgy vélik, hogy McCarthy nem is önmagáért tö­rekszik az elnöki posztra, hanem a liberális demokratákhoz gravi­táló Robert Kennedy számára engyengeti az utat, aki 1972-ben akarja az elnökséget megpályáz­ni. Erre vall McCarthynak az a bejelentése ls, hogy lemond Jelölt­ségéről Kennedy javára, ha ez esetleg már a mostani kampány­ban akarna indulni. McCarthy szenátor igen szelle­mes, jó szónok. Kedvenc költője Virgilius, de szereti a modern köl­tészetet is. Négy, az Egyesült Ál­lamok bel- és külpolitikájával foglalkozó könyv szerzője. A né­hai Adlal Stevenson felvilágosult és mérsékelt politikushoz baráti kapcsolatok fűzték, és már néhány éve jó barátságban van a szintén liberális publicistával, Lippman­naL B. 8. rosszabbak, mint bármikor ko­rábban". Washington — A DPA nyu­gatnémet hírügynökség szerint az amerikai külügyminiszté­riumban a szovjet jegyzéket „manővernek" minősítették. Washington szerint nem helyt­álló a katonai veszéllyel kap­csolatos szovjet figyelmeztetés, mivel — mint hangoztatták — az NSZK-nak nincs önálló ka­tonai ereje. Washingtonban egyébként még gondosan tanul­mányozzák a szovjet nyilatko­zat szövegét. London — A szovjet nyilat­kozatot Jelenleg Londonban is tanulmányozzák. Politikai meg­figyelők nem tartják kizártnak, hogy a brüsszeli NATO-értekez­let keretében Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok is megvitatja. (MTI). Megszerzi Wilson Nyugat- Németország támogatását? London — A Guardian és Times kétségbe vonja, hogy Wilson angol miniszterelnök­nek sikerül meggyőznie Brandt nyugatnémet külügyminisztert, hogy támogassa Nagy-Britannia közös piaci tagságát. Brandt London közelében találkozott Wilsonnal. Valószínű, hogy az angol miniszterelnök egyértel­mű választ kér, mi Nyugat-Né­metország álláspontja Nagy­Britannia tagfelvételi kérelmét illetően. A Guardian nagyon borúlátó annak a diplomáciai aktivitás­nak eredményét illetően, mely­lyel Nagy-Britannia meg akar­ja győzni a Közös Piac tagor­szágait, támogassák kérelmét. (CTK) Néger űrhajós halála Washington — Pénteken sze­rencsétlenség következtében életét vesztette az Egyesült Ál­lamok első és egyetlen néger űrhajósa. Az amerikai légierő szűkszavú közleménye szerint Lawrence őrnagy a California állambeli Edwards légitámasz­pont közelében gyakorlórepülés közben gépével a kifutópályára zuhant. Lawrence a tervek szerint részt vett volna egy két szemé­lyes űrlaboratórium irányításá­ban, amelyet 1970-re terveztek Föld-körüli pályára Juttatni. Lawrence volt a 9. űrhajós, aki baleset áldozata lett. néhány sorban A CSKP Központi Bizottságá­nak küldöttségét, mely Daniel Futejnek, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesének ve­zetésével Mongóliában tartózko­dik, tegnap fogadta Altangerel, a Mongol Népi Forradalmi Párt ulanbátori városi bizottságának első titkára. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Kek­konen finn államfő meghívásá­ra részt vett Finnország füg­getlenségének jubileumi ülése­In, tegnap hazatért Moszkvába. A leningrádi pályaudvaron Pod­gomijt, A. Koszigin és más szovjet vezetők fogadták. INDONÉZIÁBAN az utóbbi időben a tisztogatások kereté­ben 21 magasrangú kormányhi­vatalnokot bocsátottak el és to­vábbi 98-at lemondásra kénysze­rítettek. Ezenkívül a kormány­hivatalok 330 további alkalma­zottját áthelyezték. HONGKONG egyik külvárosá­ban ismeretlen terroristák agyonlőttek egy rendőrt. A me­rénylők egyikét üldözés közben megsebesítették. BIHAR indiai államban ter­jednek a nyelvi zavargások. Patnában, az állam fővárosában tüntetés folyt az ellen, hogy az angolt, mint hivatalos nyel­vet akarják elismerni. A tünte­tők több üzletet kiraboltak és gépkocsikat felgyújtottak. DIEHL, a bonni kormány szó­vivője kijelentette a nyugatné­met kormány ellenzi, hogy a közeljövőben összehívják a szo­cialista és nyugat-európai or­szágok közös értekezletét az európai biztonságról. Ez az ér­tekezlet a kommunista országok érdekeit szolgálná — mondotta Diehl. BECSBEN megkezdődött az antifasiszta harcosok és a fasiz­mus áldozatai szövetségének konferenciája, melyen osztrák, nyugatnémet, csehszlovák, ma­gyar, jugoszláv és olasz anti­fasiszta harcosok vesznek részt. TEGNAP váratlanul összehív­ták az olasz kormány ülését, melynek napirendjén egyetlen pont — az adók emelése sze­repel. A vitát az váltotta ki, hogy a szenátus csütörtökön jó­váhagyta a volt frontharcosok nyugdíjának emelését. A FIAT felülmúlva a Volks­wagen-gépkocsigyár termelé­sét — az idén először — Euró­pa legnagyobb gépkocsiterme­lője lett. Ez évben 1,3 millió gépkocsit gyártott, 200 ezerrel többet a tervezettnél. Ehhez hozzájön további 250 ezer gép­kocsi, amelyet FIAT licens alapján gyártottak más orszá­gokban. Nicolae Ceausescu az államtanács elnöke Ch. Stoica az RKP Központi Bizottságának titkára Bukarest — Tegnap délelőtt 465 képviselő részvételével megkezdődött a román nemzet­gyűlés ülése. A pénteken véget őrt orszá­gos pártértekezleten elfogadott elvek értelmében Chtvu Stoica, az államtanács elnöke vissza­adta az államtanács megbízá­sát a nemzetgyűlésnek és Ja­vaslatot tett az új államtanács összetételére. A nemzetgyűlés a javaslatot egyhangúlag meg­szavazta. Ennek értelmében Ni­colae Ceausescu a 19. államta­nács elnöke, Emil Bodnaras, Constanta Cráciun és Stefan Péterfl, a kolozsvári Babes-Bó­lyai Egyetem rektorhelyettese az államtanács alelnöke lett Miniszterelnökké újból Ghe­orghe Maurert választották, el­ső helyettesévé pedig llie Ver­detst. A minisztertanács tagjai­nak számát az eddigi 27-ről 31­re emelték. A parlament jóvá­hagyta munkaügyi minisztérium létesítését. E személyi változások jóváha­gyása után a nemzetgyűlés ülé­sét elnapolták. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának péntek esti ülésén Chivu Stoicát meg­választották a Központi Bizott­ság titkárává. Ugyanakkor fel­mentették tisztsége alól A. Draghiclt és Javasolták, hogy válasszák meg a miniszterta­nács alelnökévé. Plenáris ülést tartott a Szak­szervezeti Szövetség Központi Tanácsa Is, elnökévé Gheorghe Apostolt választották meg. (MTI — CTK) Újabb összetűzések Mao Ce-tung hívei és ellenfelei között Moszkva — Kuangtung és Kufcsoi tartományból újra olyan hírek érkeznek, hogy összeütközésekre került sor Mao Ce-tung hívei és ellenfelel kö­zött. A feszültséget a külföldi hírügynökségek azzal magya­rázzák, hogy a Mao-pártl cso­portosulásokon belül is, illetve ezek között is megújultak az összetűzések. A harc Kuijang, a tartományi főváros térségé­ben öltötte a legnagyobb ará­nyokat. Továbbra is súlyos a helyzet a kínai széniparban. Peking­ben hosszú sorokban állnak az emberek a szerény tüzelőanya­gokért, ám nagyon sokszor üres kézzel keli hazatérniük. A la­kosság megnyugtatására a Ren­mtn Ribao több napon át olyan jelentéseket közölt, amelyek szerint egyes tartományokban katonai egységek is részt vesz­nek a szén fejtésében. A hadsereg segítségével a bá­nyákba visszatér a „kulturális forradalom" korábbi szakaszai­ban elűzött mérnöki-technikusi személyzet. A Mao-ista propa­ganda nyelvén ezt a káderek rehabilitásának nevezik. Sok munkás azonban még mindig nem vette fel a munkát. Erről tanúskodnak a visszatérésüket szorgalmazó megismétlődő fel­hívások. (TASZSZ). AzENSZ-bizottságok munkájából New York — Az ENSZ-köz­gyűlés pénteken délutáni ülésén Jóváhagyta az ENSZ költségve­tésének elosztását a tagállamok között. A közgyűlés különleges politikai bizottsága megszavaz­ta India, az EAK és Jugoszlávia határozattervezetét, amely azt indítványozza, hogy a követke­ző ülésszakig fagyasszák be az ENSZ úgynevezett békefenntar­tó erői finanszírozásának pro­blémáját. Ez a kérdés a korábbi években heves politikai csatá­rozásokhoz vezetett a világ­szervezetben. A gyámsági bizottság leszö­gezte, hogy Oman és Muszkát népének joga van az önrendel­kezéshez. Az erre vonatkozó ha­tározat hangsúlyozza, hogy az angol csapatok jelenléte ezen a területen a függetlenség leg­főbb akadálya. A politikai bizottság javasol­ta, egy a tengerfenék békés ki­használásának kérdésével fog­lalkozó bizottság megalakítását. Smefkal csehszlovák küldött ki­jelentette Csehszlovákiának nincs tengere és ezért érdeke, hogy a tenger gazdagságát az egész emberiség Javára hasz­nálják ki. (CTK — MTI) AZ ENSZ-ben hivatalos do­kumentumként közzétették a KNDK külügyminisztériumának nyilatkozatát, melyben az ellen tiltakozik, hogy az ENSZ-ben ismét napirendre tűzték az úgy­nevezett „koreai kérdést". A nyugat-németországi tarto­mányi belügyminiszterek szep­temberi értekezletén felvetődött a Német Kommunista Párt en­gedélyezésének lehetősége is. A kérdést úgy fogalmazták meg, hogy az NKP-ét újból megala­kíthatnák, de természetesen, a nyugatnémet alkotmánnyal összhangban levő programot kellene elfogadnia. A sorok kö­zött éreztették, hogy az úf párt­nak le kellene mondania a mar­xizmus-leninizmus egyes alap­elveiről. Az ezzel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok értel­me nagyon is világos volt. A bonni kormányköröknek egyre kellemetlenebb, hogy egy sor­ban állnak olyan fasiszta álla­mokkal, mint Spanyolország, Portugália és Görögország, ame­lyek illegalitásba kergették a kommunista pártot. A nyugat­német demokráciáról hangozta­tott szép szavaknak nem lehet hitelük, amíg nem oldják fel az NKP betiltását. A bonni kor­mánykörök tehát olyan megol­dást keresnek, amely lényege­sen nem változtatna a dolgo­kon, de a szabadság és a de­mokrácia látszatát kelthetné. Willy Brandt szociáldemokra­ta pártelnök is magáévá tette az NKP újbóli megalakításának esetleges engedélyezését. Ez is érthető. Herbert Wehner, a szo­ciáldemokrata párt alelnöke még februárban, amikor Max Reimann, az NKP elnöke Kie­singer kancellárnak javasolta, hogy négy szakaszban hajtsák végre az NKP legalizálását, ki­jelentette, ha már egyszer be­tiltották a kommunista pártot, jobb lesz ha kiatartanak a tila­lom mellett. Ám azóta nagyon szembetűnően érezhető a szo­ciáldemokrata párttagok elége­detlensége a vezetőség politiká­KOMMENTÁRUNK Legalitást az NKP-nak jávai. A szociáldemokrata veze­tők a nyilvánosság előtt meg akarják mutatni, hogy bizonyos kérdésekben konstruktív állás­pontot képviselnek, ezért az NKP újbóli megalakításának le­hetőségéről ls beszélnek. Ok ls nyilván abból Indulnak ki, hogy az „újonnan alakult" kommu­nista párt renegát párt lenne. A nyugatnémet kommunisták­nak természetesen nagy érde­kük, hogy legálisan működhes­senek, ám nem akarnak szere­pet vállalni olyan komédiában, amely azt a látszatot keltené, hogy az NSZK-ban a kommunis­ták is politikai tevékenységet fefthetnek ki. A kommunisták rámutatnak arra, hogy az NKP létezik, tehát nem kell „újból" megalakítani a pártot. A lényeg az, hogy legalizálják, törvénye­sítsék a meglevő pártot, hatály­talanítsák 1956. évi betiltását. Brandt és a tartományi belügy­miniszterek az NKP „újbóli megalakításának" lehetőségéről beszélnek, ugyanakkor tovább üldözik a kommunistákat. A biz­tonsági szervek 105 nyugatné­met kommunistát keresnek; az ügyészségek az NKP betiltására vonatkozó törvény megszegése miatt adtak ki ellenük elfogató­parancsot. Münchenben, Stutt­gartban és Düsseldorfban kom­munistaellenes perek folynak vagy készülnek. Februárban megalakult „az NKP újbóli engedélyezését kez­deményező bizottság, amely a közvéleményt a párt legalizálá­sának szükségességéről igyek­szik meggyőzni. November kö­zepén, röviddel azután, hogy Brandt kifejtette nézeteit az NKP „újbóli megalakításának" lehetőségéről, Karl Schabrod, a bizottság egyik tagja értesítést kapott az Észak-Rajna-Vesztfá­lia tartomány belügyminiszté­riumától, hogy a „kezdeménye­ző bizottságban" betöltött tag­ságával és aktivitásával az „ál­lamot veszélyeztető tevékeny­ség" miatt vizsgálat indult elle­ne. Schabrodot 1961-ben egy­szer már letartóztatták, majd az NKP betiltására vonatkozó törvény megszegése miatt két­évi börtönbüntetésre ítélték. A „kezdeményező bizottság" to­vábbi tagja, Manfred Kapluck ellen már tizenhárom éve bűn­vádi eljárás folyik. Ezeknek a kommunistáknak már vannak bizonyos tapasztalataik a nyu­gatnémet igazságszolgáltatás­sal. Méltán mutatnak rá, hogy az NKP legális tevékenysége az NSZK-ban mindaddig lehetetlen lesz, amíg érvényben marad az alkotmányjogi bíróság tilalmi törvénye. Amíg ez az ítélet ér­vényben van, igazi kommunista párt nem fejthet kl legális te­vékenységet az NSZK-ban. A „kezdeményező bizottság" nyíl­tan kijelenti, hogy a legalitás­ra törekvő kommunisták egy jottányit sem térnek el a mar­xizmus—leninizmus alapelvei­től, s a párt legalizálásával egy­idejűleg lehetővé kell tenni, hogy Max Relmannt, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, megerősítsék a Központi Bizott­ság első titkárának tisztségé­ben. Az NKP „újbóli megalakí­tását" szemfényvesztésként visszautasítják. Reimann februárban azt java­solta Kiesinger kancellárnak, hogy az NKP-t négy sza­kaszban legalizálják. Az első szakaszban amnesztiát rendel­nének el, s kiszabadulnának a politikai tevékenység miatt be­börtönzött összes kommunisták. Megszüntetnék a folyamatban levő bűnvádi eljárásokat. A má­sodik szakaszban megadnák a politikai gondolat szabadságát a kommunistáknak, a harmadik­ban biztosítanák passzív válasz­tójogukat (választhatók lenné­nek). Végül hivatalosan legali­zálnák az NKP-ét. Kieslnger egyőltalán nem vá­laszolt a levélre, s a kommu­nisták üldözése folytatódik. A nyugatnémet kormánynak azon­ban választania kell: az NKP betiltásával vállalt nehéz teher­től csak úgy szabadulhat meg, ha lehetővé teszi a kommunis­ták legális tevékenységét, és ha­tálytalanltja az NKP betiltását. Ha ezt nem teszi meg, az NSZK továbbra is egy sorban fog áll­ni a fasiszta Spanyolországgal, Portugáliával és Görögország­gal. IÁN BLANSKf

Next

/
Oldalképek
Tartalom