Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-08 / 308. szám, szerda

Hazafelé B

úcsút vettem a nyár végi napfényben fürdő Moszkvától, a Kreml vörös téglafalaitól, a terektől, a nyüzsgő utcáktól és a parkokban a fák szelíd, aranyfüst lombjától. Este szállodai szobám ablakából, a tizedik emelet magasságából bámultam a város házrengetegét. Oly alacsony volt felette az ég

: bolt, mintha a karcsú tornyok kupoláira támaszkodott volna, s a Hold korongja is oly alacsonyan úszott, hogy az volt az érzésem, a tenyeremmel ls elérem. Az égbolt és a csillagok közelsége nagy reménységgel és botor, furcsa szomorúsággal töltött el. Mintha nagy-nagy magasságból bámultam volna le a kontinensekre és apró kis országokra szabdalt Földre; a megosztott, ellentmondásai közt vergődő emberekre gondoltam. — Az ember nemcsak magyar, szláv, germán, nemcsak afrikai és nemcsak amerikai, nemcsak európai vagy ázsiai, — gondoltam magamban. — Az ember kozmikus lény! Azzá teszi tudása, a csillagok közelsége. Azzá avatják beláthatatlan lehetőségei. Egész éjszaka nyugtalanul aludtam. Nem kelt fel még a Nap, s én útra készen, bőröndjeimmel együtt, ott álltam már a szálloda előtt és vártam a gépkocsit, hogy kivigyen a repülőtérre. Csakhamar ott rohantunk már az ólmos szürke ég alatt, az aszfaltos, szürke utakon Seremetyovo felé, a leningrádi úton. Vagy negyven kilométerrel a város mögött furcsa emlékmű vonta magára a figyelmemet: gránitalapzaton tankcsapdára s a drótakadályok keresztbe ácsolt oszlopaira emlékeztető vöröskőépítmény. A kocsivezető magyarázta meg jelentőségét. Negyvenegy őszén idáig törtek előre a ragadozó német tankok. Utolsó csepp vérükig harcolva itt állította meg őket néhány szál szovjet katona. Mindannyian elhullottak inkább, de nem adták fel őrhelyüket mindaddig, míg erősítés nem érkezett. — Látta a Kreml fala alatt az Ismeretlen Katona sírját? — kérdezte a kocsivezető. Láttam azt a sírt. Vörösmárványlap alatt ott nyugszik Moszkva védőinek egyike, s örök láng ég felette. Európában minden fővárosban megtalálható az Ismeretlen Katona sírja. Jelképes sírok. Talán ez az egyetlen olyan sír, ahol valóban egy ismeretlen katona van eltemetve. Hirtelen kísérteties látomás villant föl előttem. Európa térképét láttam, s az Atlantióceántól Moszkváig mindenfelé csukaszürke, német egyenruhába bújtatott katonák meneteltek végig rajta. — Of Európa/ — mondák ők annak idején, és egész Európa csukaszürke lett tőlük. Csukaszürke Európai Aztán egy Ieninigrádi emlék villant fel bennem. 1. 1. Gaza múzeumában, mely tulajdonképpen az egykori Putyilov-üzem, vagyis a mai Kirov Gyár múzeuma, ott láttam egy vitrin üvege mögött a játékszerre emlékeztető tank modelljét. Nagyon ismerős volt nekem az a tank. Egy napfényben fürdő téren, Prágában láttam hasonlót. Ott áll gránitalapzaton, s éppen olyan, mint a vitrin üvege mögött megbúvó modell, csakhogy az nem modell, nem játékszer, hanem életnagyságú, valóságos tank. A kísérőnő ott I. I. Gaza múzeumában rám mosolygott, s aztán azt mondta: — Mi gyártoltuk őket a blokád idején. Ezek szabadították fel Prágát, és ezek dübörögtek végig Berlin utcáin. A térkép hirtelen megváltozott. Európa fele egy pillanatra visszanyerte természetes színeit, s aztán kettéhasadt, mint rianáskor egy hatalmas jégtábla ... Hány Európa van tulajdonképpen? Van egy csukaszürke — a föld alatt, a német katonatemetökben. És van egy másik — egy kettéhasított jégtábla. Beszálltam a Prága felé induló repülőgépbe, s a kerek kis ablakon lebámultam a párákba, felhőkbe burkolódzó földre. S akkor eszembe jutott az a kubai lány, akivel idejövet együtt utaztam. Spanyol és indián vonások keveredtek arcvonásaiban. Spanyolul és angdlul beszélt, s mielőtt útrakelt volna, megtanult néhány orosz szót. Manafiah volt a leány neve, és Moszkvába utazott, hogy pszichológiát tanuljon. Az amerikai kontinens árnyékából jött, hogy pszichológiát és orosz nyelvet tanuljon. Hanafiah a spanyol, az angol és az orosz nyelvet is európai nyelvnek tartotta. S nekem akkor az a furcsa gondolat ötlött eszembe, hogy hol van tulajdonképpen Európa. Amerikában, Dél-Amerikában, vagy Oroszországban? Úgy látszik, Európa az egész világ. Talán nincs is értelme kontinensekre osztani fel a világot. Aki Kubából Moszkvába utazik, tulajdonképpen Európából Európába utazik. Én Moszkvából Prágába utazom, tehát Európából Európába. Cáradt voltam a csaknem átvirrasztott éjszakától. Gondolataim összekeveredtek. A tautológiában végződő gondolatsor olyan volt, mint egy mélység fölött ágaskodó híd. Csakhogy annak a hídnak nem láttam sehol a túlsó végét, mert a mélységnek nem volt túlsó partja. Megriadtam, és ez a riadtság magamhoz térített. Nem. Európát nem lehet kiterjeszteni az egész világra. Egy kontinens nem növelhető tetszésünk szerint a saját határain túlra. Nem Európa terjedt ki az egész világra, hanem az emberiséggel történt valami: egyetemes emberiséggé nőtt. Az egyetemes emberiség lehetőségei határtalan lehetőségek. Az egyetemes ember: kozmikus lény, de mégsem függesztheti fel a dialektika törvényeit: meg kell vívnia önmagáért, végig kell harcolnia saját ellentmondásait. A harc tulajdonképpen régen megkezdődött: 1917. október 25-én, 21 óra 45 perckor. Pétervárott akkor dördült el az Auróra jelző lövése ... Tízezer méteres magasságban szálltunk Prága felé, gomolygó ezüstös felhők felett, egy arasszal közelebb a Naphoz és a láthatatlanul keringő csillagokhoz ... Bioelektrikai műkéztől a kontakt lencsékig Általában sok a panasz, hogy a csökkent munkaképességűeket, a rokkantakat hiányosan tudják csak ellátni protézisekkel és egyéb protetikai segédeszközökkel. Felkerestük Tobák Emánuel' elvtársat, a bratislavai PROT ETIKA nemzeti vállalat igazgatóját, hogy elbeszélgessünk vele a felmerülő problémákról • Úgy tudom, hogy a PROTETIKÁ nemzeti vállalat központja Bratislavában van. Mely üzemek és részlegek tartoznak még a vállalathoz? Mi a vállalat gyártási programja? A helyi üzemeken és részlegeken kívül Prágában, Brnóban, Piesfanyban, Opaván és RiCanyban tartunk fenn üzemeket és műhelyeket. Elsősorban ortopédiai segédeszközöket, a munkabiztonság érdekében szükséges védőeszközöket, rokkantak részére tolókocsikat, rehabilitációs műszereket, különféle egészségügyi berendezéseket kórházak számára, protetikai félkészítményeket, egészségügyi textíliákat, lágy gel-anyagból készült kontaktlencséket, és egyéb ugyanilyen anyagból készült hidrofil gyártmányokat készítünk. Gyártmányaink 40 százalékát ortopédiai cipők és terápiai segédeszközök alkotják. Az utóbbi időben erősen terjed és növekszik az ipari, a mezőgazdasági, valamint az autóbalesetek száma, úgyhogy szükségszerűen növekedik a kereslet az ilyen készítmények Iránt. A fpkozódó Igényeket a nagyobb fokú gondoskodás ellenére sem tudjuk sokszor teljesen és idejében kielégíteni. • A végtagok protéziseinek gyártásában régi gyakorlatuk van. Ezenkívül vannak bizonyára újabb, korszerű készítményeik, amelyekről talán szükséges lenne tájékoztatni olvasóinkat? Mik azok és megmagyarázná lényegüket? Az utóbbi években az iskolások körében azt észlelhették, hogy sok gyermeknek — miután az iskolában papucsban kell járnia — bizonyos tekintetbon deformálódott a lába, illetve ún. „lúdtalpa" keletkezett. Hogy ennek elejét vegyük — a városi nemzeti bizottsággal karöltve —, a Vajnorská iskola egyik osztályában kísérlet céljaira még tavasszal mindegyik tanulónak nálunk készült ün. rehabilitációs szandált adtunk állandó iskolai használatra. Ez a szandál parafából, gumiból és bőrből készült. Máris látni bizonyos javulást. Ezt a rehabilitációs szandált már sorozatban kezdjük gyártani, s rövid időn belül a Magnet, postai szállításra berendezett pardubicel áruház szállítja. Prágai üzemünkben gyártjuk dr. Wichterle vegyésztanár, akadémikus találmányai alapján az A

televíziós készülék ma már nem a világ. Madarassy Gyula losonci lakosnak mégis a világot, vágyai netovábbját jelenti. Hetvenharmadik életévét tapossa, rokkant, öreg ember. A Jobb oldalára teljesen megbénult, a jobblábát pedig amputálták. Csak a nagy szót hallja. Naphosszat mozdulatlanul ül tolókocsijában, vagy a Jó puhára tömött karosszékben. Csak a szeme, testnevelési egyesületekben. Később már csak nézőként látták a sportrendezvényeken. Egyről sem hiányzott. Lelkesedett a szép játékért, bírált, véleményt mondott. Aztán... Négy esztendővel ezelőtt mindennek végeszakadt, teljesen magatehetetlenné vált. Csak a konyha kis ablaka jelentette számára a világot. Itt üldögélt naphosszat. Nézte a külvilág parányi daAz ujjunk fem ejyforma Madarassy bácsi csak a kert végéig lát a derűs kék szempár... Mintha önálló életet élne. A szó is nehezen formálódik reszketeg ajkán. Többnyire csak életpárja a 61-esztendős Madarassyné, született Vajda Mária, Mariska néni érti a szavát. Gyula bácsi ötven esztendeje szervezett munkás. Ma is tagja a szakszervezetnek, az antifasiszta szövetségnek. Tizenkilencben fegyverrel a kezében védte a Magyar Tanácsköztársaságot. Élete nagy részét a füleki zománcgyárban töltötte. Zománcozó volt. Itt ismerkedett meg Vajda Mariskával, későbbi feleségével, jelenlegi gyámoIltójával. Nyugdíjba az apátfalusi posztógyárból ment. Egyike volt ott is a legjobb gépmunkásoknak. Amióta azonban magatehetetlen emberré lett, feleségén kívül jóformán senkije sincs. Gyermekük nem volt. Kettecskén ezerkilencven korona nyugdíjból éldegélnek, meg abból, amit Mariska nőni a ház körül és néhány ár földecskéjéről előteremt. Madarassy Gyula a munka mellett egyedüli szenvedélyének, a sportnak élt. Amíg bírta magát aktivan sportolt a munkás rabkáját, a kertecskét. A sporteseményekről csak az újságokból értesült. Ű viszont látni szerette volna. Az ujjunk sem egyforma M

ariska néni minden tőle telhetőt megtett férjéért. Szabad Idejében tolókocsiba ültette, úgy mentek sétálni. Ha nagyobb mérkőzés volt, televíziót nézni vitte a szomszédba. Gyula bácsi ilyenkor úgy örült, akár egy gyerek. Mariska néni viszont félt, mit mondanak az ismerősök, szomszédok, ha folyton hozzájuk járnak lábatlankodni. De mit tegyen? Férje az újságok szerint számon tartja a sporteseményeket. Ha nem viszi televíziót nézni — gyötrődik. Hiszen ha volna egy készülékük ... De nlncsl Miből vegyen! Igaz a bankban van egy kis pénzük, de ehhez nem nyúlhat. Mihez kezd, ha férje egyszer behúnyja a szemét? Hitelbe még koporsót sem adnakl Nem, ehhez nem nyúlhat. Mit tegyen hát? Ha legalább tudna valahol Jutányos áron egy használt készüléket szerezni... De hol? Kitől? Tanácstalanságában fordult hozzánk. Hátha az újságon keresztül ...? Levelét leközöltük. Harmadnapra a nagymegyeri nagyhizlalda üzemi tanácsától megjött a válasz: Nekik van ilyen készülékük, csak a pontos címet küldjük. Madarassy bácsinak ajándékozzák! De nemcsak a nagymegyeriek akartak segíteni, hanem otthon, Losoncon is kaptak ajánlatot. Közben valami történt. A rokonság is tudomást szerzett a dologról. Azt mondták: — Mariska, ha már televíziót akarsz, ne vegyél öreget. <— Mariska nénénk, vegye csak ki azt a pénzt a bankból, ha valami történik, ránk számíthat...! Megvették a háromezerkilencszáz koronás készüléket. Gyula bácsi nevetett a boldogságtól. Az öröm viszont csak egy hétig tartott. A drága készülék elromlott. Mariska néni futott a közeli tv-javítóba. Csinálják meg mielőbb, ha istent ismernek. Egy megrokkant öregemberről van szó. A válasz: Várjon sorára! Protekció nálunk nincsen! P

rotekció az, ha egy öregembernek örömet szereznek? Ha átfutnak és rendbeteszik a készüléket? A nagymegyeriek és mások is ingyen ajánlottak fel Gyula bácsinak készüléket. Ök megértették Mariska nénit. Most viszont csak egy kisebb javításról lenne szó, csakhogy a losonci tv-javltóban nem ismernek protekciót. Pedig nem is protekciót kért tőlük Madarassy Gyula bácsi, csak egy kis megértést, emberséget. Mariska néni sír. — Áz ujjunk sem egyforma —: mondja szomorúan. Madarassy bácsi világa újból leszűkült a tenyérnyi konyhaablakra. SZARKA ISTVÁN ún. gel-anyagból a kontakt lencséket. Ez kocsonyaszerü, elasztikus anyagból készült, amelyet könnyebben lehet a szemre helyezni, mint az eddigi, üvegből készült lencséket. Óriási haladást jelent ez a szemészetben, amit az utolsó, Prágában nemrég lezajlott nemzetközi értekezlet is megerősített. Sok tudós, orvos és érdeklődő volt itt a világ minden részéről. Az USA pedig megvásárolta a gyártási szabadalmat csupán az Egyesült Államok részére. Ezek a kontakt lencsék főleg sportolók, úszók, motorkerékpárosok, színészek, szakácsok számára nélkülözhetetlenek, mert szemüveg használatakor az üveg, ha párába kerül, elhomályosodik és viselőjét akadályozza munkájában. A kontakt lencséket először orvos felügyeletével optikus helyezi a páciens szemébe. Az OPTIKA nemzeti vállalat tőlünk szerzi be a lencséket és speciális rendelőiben adja át az igénylőknek. Ez a szolgálat nem ingyenes, nem tartozik a betegsegélyzői szolgáltatások közé. Az utóbbi időben végzett kísérletek bebizonyították, hogy sok esetben, amikor a páciensek szeme nagyon érzékeny bizonyos gyógyszerek vagy injekció iránt, az ebből a gel-anyagból gyártott borogatás számára készült kötszerféleségbe fecskendezik bele a gyógyszert és úgy helyezik a szemre. • Bratislavában nagyarányú beruházásokat eszközölnek az új vállalatba? Milyen terjedelmű lesz ez az üzem mit fognak még gyártani? Az új, korszerű üzemegység beruházása a terv szerint 38 millió koronát tesz ki és 600 alkalmazottat tudunk ott elhelyezni, akiknek a fele nő lesz. Az eddigi gyártmányokon kívül még plexiüvegből motorkerékpárok számára védőüveget fogunk gyártani. Tobák igazgató elvtárs felvilágosítása után izgatott a téma, miképpen és hol kaphatók ezek a kontakt lencsék. Felkerestem az OPTIKA nemzeti vállalat bratislavai, Vám utcai üzletét, ahol egy külön helyiségben foglalkoznak a kontakt lencsék kérdésével. Perl Gusztáv, Ismert bratislavai optikus régi szakember, aki most itt a nyugat-szlovákiai kerületben egyedül helyezi — orvosi felügyelet mellett — a szembe a lencséket. Tőle tudjuk meg a további tudnivalókat is: — Csak magánfeleknek adjuk el ezeket a gel-anyagból készült kontakt-lencséket. Belföldi pácienseknek a lencse párja 200 koronába kerül. — Hogy mi az előnye ennek a lencsének az előbbivel szembon? Mindenesetre elasztikusabb, a tápanyagokat, az oxigént könnyebben átengedi. • Mi az eljárás és milyen sokáig tart a megrendelés elintézése? — A megrendelést a beérkezés sorrendjében egy hónapon belül Intézzük el. A páciensekkel megbeszéljük látogatásuk pontos Időpontját. Szükséges előbb a szem látóképességét megállapítani, majd a szemorvos kiválasztja a szükséges lencsét és megállapítja, hogyan reagál a szaruhártya a megterhelésre, hogyan viseli el a páciens. Később megtanítjuk a lencse használatára, valamint egyedül való be- és kiszedésére. Fokozatosan kell megszokni a lencse használatát. Sokszor néhány óráig ls — ha nem lép fel izgatás! érzés — a szemen hagyható. • Milyen esetekben használható a lencse? — Rövidlátók, messzelátók számára nagyon alkalmasak ezek a lencsék, viszont asztigmatikus esetekben nem korrigálják az eltérést. Szürkehályogoperácló után szintén jó szolgálatot tesznek. Sokan fordulnak külföldről is az Optika speciális rendelőjéhez tanácsért. Sok az érdeklődő, akin még segíteni lehetne. CREK IMRE 1967. XI. 8.