Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-04 / 304. szám, szombat

A SZOCIALIZMUS NAGY GYŐZELMÉNEK 50 EVE Le onyid Br e z sny e v beszéde Központi Bizottsági Tag Elvtársaki Képviselő Elvtársaki Tisztelt Külföldi Vendégeink! Kedves Barátaink! Ö

tven évvel ezelőtt világtörténelmi jelentőségű esemény történt. A kommunisták pártja által vezette oroszországi munkások és parasztok kezükbe vették az államhatalmat Az egész országban, az egész világolt visszhangzottak Lenin szavai: „Megvalósult a munkások és parasztok fórra* dalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták." November 7. új korszakot nyitott az emberiség történelmében, új szocialista időszámítás kezdetét jelentette. Ezen a napon rakták le az új szocialista társadalom alapkövét. Október győzelme megnyitotta az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt. Hazánk rövid történelmi időszak alatt leküzdötte évszázadok elma1. A Nagy Októberi lam a marxizmus győzelme Elvtársak! Az emberiség történelmében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet játszót* tak a népek sorsában, a társadalmi fejlődésben. Az Októberi Forradalom — mind jellegét, mind történelmi következményeit tekintve — e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által váló kizsákmányolásának és megkezdte a társadalom átalakítását a dolgozók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a munkásosztály és minden dolgozó megszabadul az elnyomók évezredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól. Az Október óta eltelt 50 évben a forradalmi világmozgalom nagy és sokoldalú tapasztalatokra tett szert. Ezek a tapasztalatok gazdagították a forradalmi harc útjaira és módszereire vonatkozó elképzeléseket, s megmutatták, milyen fontos számba venni a proletár forradalmak kitörése és megvalósulása körülményeinek sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társadalmi eszme egész fejlődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcspontját^ A valóban nagy alkotó tettet megvalósítva a szocializmust utópiából tudománnyá alakítva Marx Károly és Engels Frtgyes, e két nagy gondolkodó és forradalmár megmutatta minden leigázottnak és kisemmizettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant s annak leggyengébb láncszemében, Oroszországban tört ki, ahol a XX. század kezdetéig egy csomópontban halmozódott fel az imperializmus valamennyi alapvető ellentmondása. Október tapasztalata megmutatta, hogy a forradalom csak akkor győzedelmeskedik, ha ehhez létrejönnek az objektív feltételek. A forradalomnak ezt a kétségbevonhatatlan törvényét semmi sem változtathatja meg. Az Októbert Forradalom emellett megmutatta, a régi rend megdöntéséhez a kedvező objektív feltételeken kívül arra ts szükség van, hogy a dolgozó tömegeket kellőképpen felkészítsék és megszervezzék az osz-< tályellenséggel vívandó döntő összecsapásokra. A leninista bolsevikok megvédték e tanítás tisztaságát és számolva az új történelmi viszonyokkal, az imperializmus teremtette körülményekkel, forradalmi harcuk konkrét feladatainak megfelelően tovább fejlesztették azt. A bolsevikok mindig abból indulták kl, hogy a szocialista forradalom nem felülről kiinduló fordulat, nem hősök csoportjának az összeesküvése, hanem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek a mozgalma. Hosszú évek osztályharca során két polgári-demokratikus forradalom ütközeteiben Lenin és a leninisták állandóan tökéletesítették a forradalom stratégiáját és taktikáját. Az októberi fordulatra készülve a párt Igen gazdag tapasztalatokat szerzett a harc valamenynyi formáját, a legális és illegális, a békés és nem békés, a föld alatti és a nyílt harcot illetően. A párt készen állt e formák gyors váltogatására. A legbonyolultabb helyzetben minden akadályon és történelmi útvesztőn keresztül vezetni tudta a munkásosztályt. Amikor pedig beköszöntött a döntő pillanat, Oroszország munkásai és parasztjai saját tapasztalataik alapján győződve meg a bolsevikok politikájának helyességéről, követték Lenin pártját, magukévá tették a párt jelszavalt és ki tudták vívni a győzelmet. radottságát és hatalmas, igen fejlett állammá alakult át. A kommunista párt vezetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták létre a szocialista társadalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építéséhez. Az Októberi Szocialista Forradalom hatalmas lökést adott az egész világ társadalmi fejlődésének, meggyorsította a forradalmi felszabadító harc menetét. A marxizmus—leninizmus eszméi, amelyeknek zászlaja alatt Október győzedelmeskedett, napjainkban milliók szívét és értelmét töltik el és hatalmas alkotóerővé váltak. AZ SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasztokat, az értelmiséget, a szovjet hadsereg és haditengerészet harcosait, minden, szovjet embert! Szocialista Forrada—leninizmus Az októberi fegyveres felkelést olyan hozzáértéssel, a munkás-, paraszt- és katonatömegek hangulatának olyan megértésével készítették elő és hajtották végre, hogy az joggal a forradalmi indultak ki, hogy a hatálom kérdése az egész forradalom kulcskérdése. Ámde a hatalom megszerzése sohasem volt öncélú a kommunisták számára. A proletariátus diktatúrájában a kommunisták az új szocialista társadalom felépítéséért, a dolgozó nép javáért és boldogságáért vívott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Az osztályharc tapasztalatai arra tanítanak, hogy a forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta, mennyire fontos ez az igazság a szocialista forradalom szempontjából, amely ellen a régi világ öszszes erői harcba indulnak. Azokban a vészterhes napokban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rátörtek az ellenforradalom és az intervenció hordái a blokád, a szabotázs, a kuláklázadások közepette, a forradalmi Oroszország kiállta a legfelelősségteljesebb vizsgát. Űgy állta ki, hogy megvédte jogát az élethez. Kiállta azért, mert a forradalmi munkások és parasztok a polgárháború harcterein, a munka frontján, saját szívügyükért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jövőjük függött. Hervadhatatlan dicsőséget szerzett azokban a napokban az Októberi Forradalom tüzében született Vörös Hadsereg. A forradalom katonáinak hősiessége ós önfeláldozása, mindennemű nélkülözés elviselésére irányuló készsége a győzelem érdekében ma is elragadtatást kelt a világon. BREZSNYEV ELVTÁRS ÜNNEPI BESZÉDÉT MONDJA. (Telefoto — CTK felv.) stratégia és taktika mintaképeként került be a történelembe. A vörös Péterváron kigyúlt láng átterjedt az egész országra, eljutott az ország legtávolabbi sarkába is. Az Októberi Forradalom győzelme a leninista bolsevikok hosszú éves szívós és minden részletre kiterjedő munkájának, hősies és megfeszített harcának az eredménye volt. Az Októberi Forradalom tapasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még a kedvező feltételek esetén is csak a tömegekkel szoros kapcsolatban álló és a forradalmi harc valamennyi formáját alkalmazni tüdő élcsapatnak, a marxista pártnak a vezetésével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat Ez is a forradalom egyik megcáfolhatatlan törvénye. > . Az Októberi Forradalom megmutatta, hogy a munkásosztály csak forradalom útján — bármilyen formában történjék is az — vívhatja ki a győzelmet. Az Októberi Forradalom nem egyszerűen a politikai hatalomban történt változás volt Igen mélyreható társadalmi és gazdasági fordulatot jele»tett, amely a sző szoros értelmében újra felszántotta a nép életének egész területét, az orosz valóság minden oldalát érintette. Az Októberi Forradalom a munkásosztályt hatalomra juttatva felszabadította a dolgozókat a kizsákmányolás alól, kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasutakat, földet adott a parasztoknak, megszüntette a nemzeti elnyomást,, amelytől Oroszország lakosságának fele sínylődött, kivezette az országot az imperialista háborúból. A fiatal szovjet állam létezésének első napjától megkezdte a társadalom átépítését. A termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése, a feudális kiváltságok eltörlése, a nyolcórás munkanap bevezetése, a nők egyenjogúsítása, a közoktatás demokratikus reformja, a népegészségügy megszervezése, a tudomány és a művészetek fejlesztése — e feladatok megoldásával kezdte tevékenységét a szovjet hatalom. A marxista—leninisták mindig abból Az Októberi Forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár nemzetköziség, amely erős szálakkal fűzte össze Oroszország munkásait a világ minden részében élő osztálytestvéreikkel. Teljes foggál elmondhatfuk, hogy az Októbert Forradalom győzelme a dolgozók nemzetközi testvériségének, a proletár nemzetköziségnek a győzelme. A Vörös Hadsereg soraiban országunk népeinek fiaival vállvetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és horvátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, németek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínalak és sok más nemzet fiai. A forradalmárok harcos tnternacionáléja volt ez. Nemcsak azok voltak a forradalom mellett, akik a polgárháború frontjain küzdöttek Október ügyéért. Európa is forrongott. Egymásután törtek ki a felkelések, sztrájkok, tüntetések. A munkásmozgalom hatalmas lendülete megbénította a nemzetközi ellenforradalom erőit, meggyengítette az Imperialista intervenciósok támadását. Engedjék meg, hogy a szovjet kommunisták és minden szovjet ember nevében mély tiszteletemet és forró köszönetemet fejezzem ki külföldi küzdő társainknak, mindazoknak, akik azokban a dicsőséges években szívvel-lélekkel megértették Október jelentőségét, segítetek népünknek forradalmi vívmányaik megvédésében. Elvtársak! Október győzelme — a leninizmus győzelme. Az oroszországi szocialista forradalom előkészítése, kommunista pártunk és szovjet államunk megteremtése és története a frontokon és a békés építésben aratott győzelmeink elválaszthatatlanul összefüggnek a halhatatlan Lenin nevével és tevékenységével. Vlagyimir Iljics Lenin mind a bolse' vlk párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelkedő vezére és szervezője és ugyanakkor mint lángeszű tudós került be a történelembe. A szó legnemesebb értelmében forradalmár volt, egész életét a dolgozó nép érdekeiért vívott harcnak szentelte. Lenin felülmúlhatatlan volt mint a forradalom stratégája és mint a politikai taktika mestere. Kérlelhetetlen volt az Ideológia és a politika elvi kérdéseiben. Ez azonban nem gátolta, hogy a konkrét problémák kezelésében a legnagyobb rugalmasságot tanúsítsa. Lenin, a szenvedélyes forradalmár könyörtelenül kipellengérezte az álforradalml frázisokat. Jelleménél fogva hajthatatlan harcos volt, de szükség esetén tudott kompromisszumot kötni, visszavonulni, hogy erőt gyűjtve még sikeresebben lendüljön támadásba. Idegen volt számára minden megcsontosodottság és dogmatízmus. Az elmélet és a politika alkotó szellemű kezelése alapján sokoldalúan tovább fejlesztette és gazdagította a forradalomról szóló marxista tanítást, a szocializmus építésének tudományát. Kidolgozta a szocializmus oroszországi építésének fő irányvonalát, lefektette a szovjet bel- és külpolitika elvi alapjait. Mint politikus és mint ember rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek II. országos kongresszusának szónoki emelvényéről bejelentette a szocialista forradalom győzelmét, ötvennégy éves volt, amikor a szíve megszűnt dobogni. A halál azonban erőtlen volt a lenini géniusz nagyságával szemben. Lenin velünk volt az első ötéves tervek forgatagában, velünk volt a Nagy Honvédő Háború csatáiban, velünk van most ls, amikor a Szovjetunió népei új történelmi eseményekre léptek, gyakorlatilag oldják meg a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenet feladatait. Lenin ügyét folytatta az általa megteremtett párt. E pártnak jutott osztályrészül az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Lenin halhatatlan eszmélt, gondolatainak örökké élő örökségét. Pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja becsülettel meg is birkózik e feladattal. Az Októbert Forradalom 50. évfordulója — a leninizmus diadala, a lenini párt eszméinek és ügyének diadala. Pártunk, a szovjet nép véleménye szerint a legjobb mód Lenin emlékének határtalan tiszteletbentartására az, hogy mindig megingathatatlanul követi a lenini irányvonalat! 2. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme Elvtársak! Szovjetoroszország dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezve a forradalmat, a lenini párt vezetése alatt elindultak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen nagy hőstette volt ez. A szovjet hatalom olyan országot örökölt a cári rendszertől, ahol alacsony színvonalú volt a gazdasági és kulturális fejlettség, a hétéves háború pedig — először az imperialista, később pedig a polgárháború — a népgazdaságot még a háború előtti eredményekhez viszonyítva is messzire visszavetette. A szocializmus építése azért is bonyolult vállalkozás volt számunkra, mert elsőként fogtunk hozzá. Nem volt kitől tanulnunk. A marxi—lenini elmélettel felvértezett kommunista párt Ismerte a szocializmushoz vezető út általános irányát, de nem tudta és nem tudhatta, milyen problémák Jelentkeznek ennek az útnak minden egyes szakaszán. És még kevésbé rendelkezhetett a párt kész megoldásokkal. Azokról a magaslatokról, ahová most eljutottunk nem is olyan nehéz észrevennünk a múltbeit melléfogásokat és htbákat. Nem vitatjuk, hogy egyet s mást gyorsabban is elvégezhettünk volna, egyet s mást Jobban, kisebb erőfeszítésekkel is megtehettünk volna. Ahhoz azonban, hogy objektíven értékelhessük a megtett utat, mindenkor szem előtt kell tartanunk — minden egyes lépés útkeresés volt számunkra, minden előrehaladásunk az országon belül és a világ küzdőterén jelentkező ellenségekkel szemben vívott állhatatos harc eredménye volt. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszervezéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Ezt történelmileg a legrövidebb idő alatt kellett elvégezni, ellenkező esetben vereséget szenvedtünk volna. Más választásunk nem volt. Ez az oka annak, hogy az ország iparosítása lett a fő feladatunk. (Folytatás Q 4. oldalon)