Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-01 / 301. szám, szerda

Október diadala virágzó űj élet forrása Elvtársak, barátaim! Azért gyűltünk egybe, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlésnek és a kormánynak tagjai, a társadalmi szervezetek képviselői, hogy megemlékezzünk az emberiség története legnagyobb eseményének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 50. évfordulójáról. Fél évszázaddal ezelőtt a bolsevik párt és Vlagyimir Iljics Lenin vezette orosz munkások és dolgozók diadalmas forradalmi küzdelemben megsemmisítették a tőkés hatalmat és megnyitották az emberiség fejlődésének, a népek szabadságának, a szocializmusnak és a kommunizmusnak új szakaszát. Az októberi forradalom megnyitotta a haladás, a fejlődés új útját. Ünnepi ülésünkről népünkkel együtt elvtársi őszinte jókívánságainkat küldjük a nagy október évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának, az egész szovjet népnek. Egyben kifejezésre juttatjuk nagy elismerésünket azért az óriási szocialista művért, amelyet az elmúlt fél évszázadban a szovjet nép alkotott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a történelem legnagyobb internacionális eseménye. Egyrészt azért, mert számos nemzet forradalmárai harcoltak győzelméért és a fiatal szovjet ANTONÍN novotny elvtárs beszede állam megszilárdításáért, másrészt azért, mert ez a forradalom jelentősen hatást gyakorolt a nemzetközi kommunista mozgalomra, az egész világ népeinek a szabadságért, békéért függetlenségért, szociális igazságért és társadalmi haladásért vívott harcára. Ezért ma ismét hangsúlyozottan kiemeljük az októberi forradalom internacionalista örökét, amelyet a kommunista, a forradalmi és munkáspártok, valamint a haladó erők a világ minden földrészén élő hagyományként ápolnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak ez a jelentős internacionalista öröke járuljon hozzá a forradalmi erők egységének további megszilárdításához a szocializmusért, a haladásért és a békéért vívott harcban. Mi csehszlovákiai kommunisták, népünkkel együtt, a múlthoz hasonlóan ma is magunkénak tartjuk az októberi forradalom eszméit és célkitűzéseit. Nézetünk szerint 1917 októbere perdöntő volt nemzeteink szabadsága, népünk előrevezető útja szempontjából is. A csehszlovák kommunisták ebből az eseményből tanulságokat vontak le forradalmi tevékenységükre a munkásosztály hatalmáért folytatott harcban. Az októberi forradalom megnyitotta az utat a szovjet emberek előtt, akik Marx, Engels és Lenin forradalmi elméletét a proletárhatalom gyakorlatává változtatták és így megvalósították a kizsákmányolt és elnyomott emberek százmillióinak ősrégi vágyát. A szocializmus 50 esztendős győzelmes előretörése a Szovjetunióban, a történelem leghaladóbb osztálya, a proletariátus forradalmi erőinek első sikeres kimenetelű harcáról tanúskodik. Százhúsz év telt el azóta, hogy Marx és Engels tudományos megalapozottsággal megjósolta a kapitalizmus átmenetét a szocializmusba. Százhúsz év telt el azóta, hogy a munkásosztály önálló politikai erő formáját kezdte magára ölteni, fokozta öntudatosságát és szervezettségét. Nemsokára száz esztendő választ el bennünket a munkásosztály első forradalmi fellépésétől, amelynek során 1871-ben a párizsi kommünárdok erőteljesen megingatták az uralmon levő burzsoázia elképzelését arról, hogy örök időkre megőrzi hatalmát. Ezeket a reményeket végérvényesen Oroszországban temették el, amelynek munkásosztálya első ízben hozott létre valóban forradalmi pártot, megszervezte nemcsak a saját soralt, hanem szövetségeseinek, a forradalmi parasztságnak és értelmiségnek sorait is, hogy a gyakorlatban sikeresen valóra váltsa a tudományos kommunizmus tanítását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme elsősorban egyet jelentett a cári Oroszországban évek hosszú során át kiéleződő osztályharc törvényszerű kicsúcsosodásával. A munkásság és a szegényparasztság klzsákmányoltsága és nyomora, Oroszország szociális, gazdasági és politikai ellentmondásai tetőfokukat érték el az első Imperialista világháború idején. Ez meggyorsította a forradalmi erők fellépését, a proletárhatalom kivívása feltételeinek kialakulását. A burzsoázia veresége és a munkásosztály győzelme első ízben ütött rést a világkapitalizmus uralmának falán. Oroszország győzelmes munkásosztálya ennek folytán a világméretű osztályharc élére került és kijelölte e harc forradalmi kimenetelének útját. A nemzetközi burzsoázia képviselői tisztában voltak azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom veszélyezteti világuralmukat és ezért erejük teljéből csírájában igyekeztek elfojtani ezt a forradalmat. Természetesen, a bolsevikok az orosz forradalom további kibontakozásának távlatait egybefűzték azzal a gondolattal, hogy a szocialista forradalom győzelmet arat a fejlett országokban, bekövetkezik a proletár világforradalom. Lenin szavai értelmében ezért egy ország keretében a lehető legtöbbet akarták megtenni annak érdekében, hogy minden más országban is kifejlődjön, támogatást és ösztönzést kapjon a forradalom. Csodáljuk a szovjet nép hősiességét, kommunista pártjának tudományos előrelátását, politikai művészetét és határozottságát. Ez a párt nemcsak a forradalmat juttatta győzelemre egy országban, hanem a szocializmus tanítását is. Mégpedig Olyan országban, amelyben a munkásosztály rendkívül nehéz anyagi feltételek között vette át • hatalmat. len, de a fasiszták nem jártak sikerrel. A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet társadalom katonai és erkölcsi, politikai előnyel mellett kiállta a próbát az anyagi bázis ls, annak ellenére, hogy a fasiszta támadás során az ország termelőerői elképzelhetetlen károkat szenvedtek. A Nagy Honvédő Háborúban több mint 20 millió szovjet ember pusztult el, és megsemmisült a nemzeti gazdagság több mint 30 százaléka. A hitleri agresszorok több mint 1700 várost, 70 ezer községet pusztítottak el, számos közlekedési vonalat használhatatlanná tettek. Huszonöt millió ember vált hajléktalanná. Aligha lehet felbecsülni, hogy emberéletekben és anyagi Javakban milyen károkat okoztak a szovjet népnek nemcsak a hitleri betolakodók, hanem általában a kapitalista világ és a nemzetközi imperializmus a Szovjetunió létének különböző szakaszaiban. A Szovjetunió háború utáni fejlődése igazoita a szocialista rendszer erejét Oroszország győzelmes munkásosztálya a világméretű osztályharc élén Ma már csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni a feudalizmusnak és a kapitalizmusnak örökét, a háborúk következményeit, amelyek súlyos teherként nehezedtek Oroszországban a forradalmi változásokra. A szovjetek országa előtt az iparosítás óriási feladata magasodott, az alapvető Iparágaktól kezdve egészen a feldolgozó üzemekig és a közlekedésig mindent újjá kellett építeni. Az emberek százezreit kellett felkészíteni a gazdaság és az állam irányítására. Pedig a központi Oroszországban akkoriban tömeges volt az írástudatlanság, sőt egyes köztársaságokban és autonóm területeken ez általános jelenség volt. Sok energiát és időt követelt, míg a szovjet államnak sikerült megbirkóznia a cári Oroszországnak ezzel a gyászos örökségével. Ezen túlmenően a szovjetek országának a szocialista építés feladataínak megvalósításában meg kellett birkóznia a gazdasági blokád következményeivel ls. Szüntelenül fenyegette a támadás veszélye, gazdasági fejlődésében csak a saját forrásaira támaszkodhatott és annyi figyelmet kellett szentelnie biztonságának, az ország védelmének, mint a világ egyetlen egy más államának sem. Fontos ezt felidéznünk azért, hogy megértsük a Szovjetunió szocia lista építőmunkájának bonyolultságát a 20 as és a 30-as években végbemenő iparosítás nagy méreteit és a mező gazdaság kollektivizálásának igényességét. Ugyanakkor nemcsak gazdasági körülmények vittek szerepet. Az iparosi tás és a mezőgazdaság kollektivizálása rendkívül éles osztályharc feltételei között ment végbe különösen a falva kon. Ez az éles osztályharc a párton belüli harc síkján is jelentkezett. Ez természetesen szintén megnehezítette az országépítést, bonyolultabbá tette a társadalmi fejlődést. A helyzet annál nehezebb volt, mivel a 20-as évek elején meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, akinek tudományos-elméleti képessé geit, államférfiúi széleslátókörűségét és személyes tekintélyét nehezen pótolhatták, ha tekintetbe vesszük, hogy a történelemben első ízben volt kialakulóban a szocialista rend és az előrevezető út még járatlan volt. Az ilyen elképzelhetetlenül súlyos problémák ellenére a Szovjetunióban aránylag rövid időn belül megvalósították az alapvető társadalmi változásokat és felépítették a szocialista társadalmat. A háború és a beavatkozás következtében elpusztult termelőerők felújításának éveit követő Iparosítás fő láncszemeit rendkívül rövid időn belül kovácsolták ki, míg a tőkésországokban évszázadokig tartott az iparosítás. S amikor a Szovjetunió a felépült szocialista társadalmi rend felhalmozott forrásai és vívmányai kiaknázásának küszöbére ért, új, súlyos katonai, politikai, gazdasági és erkölcsi próbát kellett kiállnia, amilyet a történelem addig nem Ismert. A világreakció által támogatott fasiszta hitleri Németország több esztendős előkészület után óriási erővel rohanta meg a Szovjetuniót. Nemcsak nagy ipari bázisára támaszkodott, hanem mindarra, amit agressziója céljaira megmozgathatott az európai csatlós államokban és a leigázott országodban. Ez volt a legsúlyosabb támadás a világ első szocialista országa elA szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja külön fejezet ebben az ötven esztendőben. A Szovjetunió népének hősiességét sok más alkalommal ls emlegetjük, újra és újra felidézzük, hogy milyen sokat tett abban az Időszakban az emberiségnek és civilizációjának megmentése érdekében és hogyan tudta saját hazája védelme mellett a felszabadító antifasiszta mozgalmakkal karöltve más országokban is felszámolni a fasiszta megszálló rendszereket. Ezzel lehetővé tette további népek forradalmi fejlődését, amely a szocialista forradalomba és a szocialista változásokba torkollt. Mi Is örök időkre hálásak vagyunk a szovjet népnek, mert elsősorban neki köszönhetjük szabadulásunkat a fasiszta Iga alól, nemzeti létünk megmentését és azt, hogy hősies harcával előttünk is megnyitotta a szabad szocialista élet felé vezető utat. A Szovjetunió háború utáni fejlődése igazolta a szocialista rendszer erejét, a saját szocialista társadalmát építő nép kezdeményezésének és öntudatosságának erejét. Amellett, hogy aránylag gyorsan megoldották a háborút követő fejlődés bonyolult feladatait, a Szovjetunió termelő erőinek hatalmas méretű fejlődése folytán a népgazdaság abszolút szintjét tekintve világviszonylatban a második, Európában pedig az első helyre került. A Szovjetunió az ipari termelés hosszú Időtartamú átlagos évi növekedését tekintve világviszonylatban az első helyen áll. Hatalmas fellendülésen mentek át a szovjet társadalom szellemi erői ls. Különösen a tudományban és a világűrkutatás technikájában elért eredmények tanúskodnak a szovjet tudomány és technika élvonalbeli helyzetéről. Ma a Szovjetunióban rendkívül gyorsan fejlődik a közvetlen termelő erővé váló tudomány. A Szovjetunió tudományos Intézeteiben, főiskoláin és más Intézményeiben több mint 700 000 tudományos munkatárs dolgozik. A Szovjetunió feltárta az atommag titkát, ezen a téren is megszüntette az amerikai monopóliumot és így hozzájárult valamennyi szocialista ország védelmének biztosításához. Felkutatta és hasznosítja az ország óriási nyersanyag gazdagságának jelentős hányadát, nagy sikereket ért el a matematikában, a fizikában, a kémiában, a biológiában, az orvostudományban, a társadalomtudományokban és más ágazatokban. Ezen túlmenően emlékeztetnünk kell arra, hogy a szovjet nép ötvenesztendős léte alatt tulajdonképpen alig három évtizedet fordíthatott az építő munkára. A hátralevő években védelmi háborút kellett folytatnia, illetve a háború által elpusztított ország felújítására törekedett. A szovjetek országa ennek ellenére ma óriási politikai és gazdasági erő, amely döntő módon kihat a világ alakulására, ugyanakkor olyan segítséget és támogatást nyújt a szocialista országoknak, sok más szabadságáért harcoló népnek és országnak, mint egyetlen egy más állam sem. A szovjet nép a komriunista társadalom felé haladó országot sokoldalúan fejlesztő, szorgos munkával ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Az 1966—1970-es ötéves terv sikeres teljesítése jelentősen gyarapítja a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, szilárdítja a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejét. Az eddig elért eredmények lehetővé teszik, hogy a termelőeszközök mellett fokozzák a közszükségleti árucikkek termelésének ütemét ls és ezáltal meggyorsítsák a szovjet nép életszínvonalának emelkedését. Nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdaságnak. Nemcsak több eszközt fordítanak a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására, korszerű gépekkel való ellátására és a kemlzálásra, hanem a mezőgazdasági termelés gyarapodása alapján számolnak a kolhozok és a szovhozok dolgozói életszínvonalának további emelkedésével ls. A Szovjetunió nagy anyagi eszközökkel és erőkifejtéssel fejleszti a technikát, a népgazdaság minden területén a legkorszerűbb berendezést és a termelési folyamatok modern technológiáját alkalmazza. Ennek eredményeképpen számos új üzem teljesen gépesített és automatizált. A Szovjetunió, annak érdekében, hogy még hatásosabban éljen a tervszerű fejlesztés lehetőségével, valóra váltja a gazdasági reformot, amely kétségtelenül fokozza a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését, további sokoldalú fellendüléssel jár majd a Szovjetunióban és közelebb hozza a kommunista célkitűzésekhez. Az NOSZF és a Szovjetunió létezése lelkesíti az emberiségnek a haVidásért vívott harcát Elvtársak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, az első szocialista állam létrejötte és szüntelen fellendülése erősen ösztönözte és támogatta a világ forradalmi mozgalmát, az emberiség harcát a haladásért, abbékéért, a népek szabadságáért, és az ember szabad fejlődéséért. A munkások ós a többi haladó erő célkitűzéseinek, forradalmi törekvéseinek megtestesüléséi látja ebben az új társadalomban, amely az ember ember általi kizsákmányolásának felszámolására, a nép uralmára, az igazi humanizmus és a nemzetek békés együttműködésére épül. A burzsoá és a jobboldali szociáldemokrata propaganda évtizedeken keresztül azzal rágalmazta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, hogy antihumánus és erőszakot alkalmazott. Pedig az igazi humanizmus ennek a forradalomnak éppúgy, mint általában a forradalmi munkásmozgalomnak egyik jellegzetes vonása. Ennek a humanizmusnak lényege az éhség, a nyomor és a szenvedés elleni harc, küzdelem a munka felszabadításáért, a kizsákmányolás megszüntetéséért, a termelés társadalmasításáért. Az addig kizsákmányolt és elnyomott tömegek, a munkásosztály és a falusi szegénység a győzelmes proletár forradalomban levetették igájukat, kiharcolták a valóban emberi élet feltételeit, jogukat saját ügyeik igazgatasára, az igazi szabadságra és a demokráciára, a műveltség és a kultúra fejlesztésére. Az emberiséget az októberi forradalom elsősorban a tartós béké, a háborúk nélküli nyugodt élet reményével ajándékozta meg. Az októberi forradalom óta eltelt fél évszázad bebizonyította az elvont humanizmus meddőségét és utópisztikus jellegét, igazolta, hogy a nagy emberi eszmék és célkitűzések valóra váltása elválaszthatatlanul összefonódik a proletariátus osztályharcéval ós győzelmével. A dolgozók 1917 októberétől másként tekintenek életüknek és a világ fejlődésének kulcsfontosságú kérdéseire, levonták a tanulságot a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból. Ennek hatására Jött létre a minőségi viszonylatban új forradalmi munkásmozgalom, amely keresi a dolgozók gazdasági és politikai érdekeiért, a demokrácia elterjesztéséért, a fasizmus ellen és az új világháború elhárításáért folytatott harc valóban forradalmi vezetésének útját-módját. A világ munkásságát már az októberi forradalom, majd vívmányainak védelme Idején osztályérzése az orosz munkásosztály és az első szocialista állam oldalára vonzotta. Közismert, hogy a világ különböző nemzetiségű forradalmi munkásai, köztük csehek, szlo(Folytatás a 3. oldalon) <967. XI. 1.