Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-22 / 292. szám, vasárnap

ZIKMUND + A

hyderabadi nizámról azt beszélték, hogy aranybányáiból egy szép nap egy kocsirakomány aranyrúd érkezett a palotájába. Igén ám, de ném volt hová lerakni, mert már minden láda telis-teli volt aránnyal. Igy aztán a nizám a kocsit az udvaron hagyta, őrséget állított melléje s megparancsolta, hogy a strázsák rendszeresen váltsák egymást. Ez az esemény ötven esztendővel ezelőtt történt. A nizám kincseinek egy részét ma bombayi bank páncélszekrényeiben őrzik, ám nemrégiben még mind ott volt a hyderabadi King Kótí palota pincéiben. Mikor a bankhivatalnokok felnyitották a ládákat, megállapították, hogy azoknak a bankjegyeknek a nagy része, amelyeket a ládákba tömtek, már érvénytelen, vagy a patkányok rágták szét. A nizám, hogy életében legalább egyszer megtudja, mekkora vagyon felett rendelkezik, 1958-ban meghívta a svájci ékszerészek egy csoportját, ök voltak az első külföldiek, akiket valaha is beengedtek a palota pincéibe. Ami szemük elé tárult, meghaladta még azon emberek legvadabb álmait ls, akiknek kezén már jó néhány millió fordult meg. Egy héttel később állítólag a Ritz-szálló személyzetének szemében — ahol megszálltak — a tébolyodottak benyomását keltették. Azt üzenték a nizámnak, hogy az előzetes becslés összeállításához legkevesebb négy hónapra van szükségük. Következő nap a nizám titkára udvariasan kiakolbólította őket: — őfensége — mint mondotta — nem olyan gazdag, hogy teljes négy hónapon át etethessen hat ingyenélőt... Nagyvonalúság A nizám ugyanúgy nem tudta, hány számjeggyel fejezhető ki vagyona, mint azt sem voltaképpen hány gyermeke van. Egész Indiában és nyílván az egész világon nem létezik még egy olyan rokoni sereglet, mint amilyen Usmán Alit vette körül: 1800 „feleség", gyermek, unoka, unakaöccs, unokahúg, sógor és sógornő. Valahányszor újabb fiúgyermek született a családban, ágyúlövésekkel fogadták (a lánygyermekek születése alkalmával nem lőttek/. Hyderabad lakossága állítólag nemigen örült a díszsortüzeknek, ám a gyermekek örömujjongással fogadták, mert aznap nem kellett iskolába menniök. Hivatalosan a nizámnak három felesége volt, rajtuk kívül negyvenkét ágyasa. Tizenhat fia és tizenhét lánya; legidősebb két fia ötvenkilenc esztendős; egymás után tíz hónappal születtek, csodálatosképpen egy anyától. Ideiglenes feleségeinek egyike-máslka születésnapi ajándék volt. Az ajándékozás a nizám anyjának kedvelt szokása volt. Időről időre új menyasszonyt választott fiacskájának, megvárta, míg egy esztendővel újra idősebb lett, aztán nagy érdeklődéssel figyelte, miképpen fogadja ajándékát. A King Kótí nőnemű lakossága azonban nem volt túlságosan elragadtatva urától és fér|étől. Ugyanis az udvar ezernyolcszáz tagjával együtt egy kantin módjára berendezett közös konyháról kellett étkezniük. Míg a szolgahad széjjelhordta az ételeket, olyan hidegek voltak, akár a kutya orra, úgyhogy egyik-másik feleség inkább titokban petróleumfőzőn készített magának ételt. A nizám kifejezett engedelme nélkül senki sem hagyhatta el a palotát. Ez B. Kesbeart, egy temperamentumos fiatal indiai ügyvédet arra késztette, hogy keresetet adjon be a nizám ellen. Azzal vádolta meg, hogy palotája falai mögött erőszakkal tart vissza több mint háromszáz férfit és nőt, továbbá megállapíthatatlan számú fiatalkorú fiút és lányt, hogy korlátlan ura az említettek életének és halálának s hogy rabszolgakereskedést űz. A vizsgálat holtpontra jutptt, mert az illetékes bíró kijelentette, hogy a nlzámra a törvény szerint a bírósági mentelmi jog vonatkozik. Mennél idősebb lett a nizám, annál inkább megmutatkozott különcsége. Tulajdon fiai csak akkor beszélhettek vele, ha erre felszólította őket. Am akkor sem szólíthatták meg őt közvetlenül, csupán a titkár közvetítésével, akinek egyetlen feladata volt a kérdések és válaszok tolmácsolása. A nizám pedig otthon ülő ember volt. Sose húzta ki a lábát Indiából, sőt palotájából ls csak nagy ritkán. Sajátkezűleg választotta ki feleségei és ágyasai ruháját, értékes anyagokkal ajándékozta meg őket raktáraiból, ám ezek az anyagok gyakran olyan avíttak voltak, hogy az olló alatt szertefoszlottak. Maga állig érő gallérú kabátot hordott, s rendkívül csökönyösen ragaszkodott első, ősrégi mintájú pápaszeméhez és egy 1928-as mintájú régi Ford-kocsin járt. Nem szenvedhette a friss levegőt, hálószobája ablaka mindig zárva volt, ugyanígy fürdőszobája ajtaja is, mivel az uralkodó irtózott a fürdéstől. Két hónapban mindössze egyszer szokott megfürdeni, és csak akkor váltott inget, amikor titkára már egyenésen rákényszerítette. Kopott kabátját egy falba vert szegre akasztotta. Nem tűrte, hogy szobáját takarítsák, így aztán teli volt porral és pókhálóval és a legolcsóbb cigaretta csutkáival. És ez a csodabogár mégis rendkívül sok gondot okozott az indiai kormánynak abban az Időben, amikor arról volt szó, milyen lesz az ország az angolok távozása után. 1947-ben erélyesen visszautasította, hogy csatlakozzék Indiához s azt követelte, hogy Hyderabadot nyilvánítsák önálló állammá. Törekvéseiben a fanatikus mozlim szervezetekre támaszkodott, amelyek — jóllehet a mozlimok a lakosságnak mindössze tizennégy százalékát tették ki — terrorizálták a hindu lakosságot. A nizám a Biztonsági Tanácshoz fordult állama elismeréséért, közben pedig <x mozlim szervezetek rémuralmat teremtettek a fejedelemségben, levágták áldozataik kezét, lábát, gyilkoltak, raboltak, erőszakoskodtak, sőt végül támadásokat kezdtek a szomszédos államok ellen is. Ez aztán végre arra bírta az indiai kormányt, hogy 1947. szeptember 13-án kiadja a parancsot a Polo akció megindítására — ami a hercegség elfoglalását Jelentette. A harc mindössze 108 óra hosszat tartott, s a nizám egységei megadták magukat a kormány hadseregének. S mit tett most az indiai kormány? Ahelyett, hogy felelősségre vonla volna a nizámot martalócai kegyetlenkedéseiért, garantálta minden személyes kiváltságát, titulusát és vagyonjogát... Öt ezüstpénz Most nyilván felteszik a kérdést, honnan eredt a nizámoknak ez az óriási vagyona. Nyilvánvalóan nem az angolok nyújtotta járadékokból. Eredetét valahol a nizáinok régesrégí rablóhadjárataiban lelhetjük fel. Ahogy nőtt hatalmuk, s alattvalóik száma, úgy nőttek a beszolgáltatott adók Is — aranyban, ezüstben, tigrisbőrben, drágakövekben. Itt voltak aztán a nazaránok, azok az ünnepségeit, amelyeket a nizáimok évente több ízben is megrendeztek. Az említett ünnepek során minden résztvevőjüknek fizetniök kellett azért a kegyért, hogy megpillanthatták Őfenségét — mégpedig a helyzetüknek megfelelő menynyiségű ezüsttel és arannyal. A legkisebb elfogadható „ajándék" öt ezüst rúpia volt... Í967 elején világgá repült a hír, hogy a már csaknem nyolcvanegy esztendős hyderabadi nizám súlyos beteg. Ekkor már évek óta elvből senkit sem fogadott, s utoljára 1963ban jel/ent meg a nyilvánosság előtt. Előtérbe került a kérdés, ki fogja most örökölni a nizám vagyonát. Ami a trónörököst illeti, semmi kétség nem volt a dolog felől. Nem a legidősebb fiú lesz, mivel apja kitagadta, s nem várta meg, hogy a halál keresztülhúzza számítását, mint az ő apjáét, akaratát Írásba ls foglaltatta. Utódjává írásban unokáját Mukkaram Dzsáhot Jelölte ki. Ám a palotában időközben Ali pasa, a nizám unokaöccse lett az úr. őrizet alá vétette nemcsak a nizám kincseit, hanem magát a nizámot is. S betegségét eltitkolta még Mukkaram előtt is, aki a legválságosabb időpontban éppen Londonba repüli A hyderabadi palotát elárasztotta az intrikák, a titokzatosság és a feszült várakozás légköre. Sem a sajtó, sem az indiai kormány képviselői nem léphettek be a helyiségbe, ahol egy közönséges kuruzsló felügyelete mellett haldoklott a világ leggazdagabb embere. Ali pasa számítását végül is Dure Savár hercegnő, Mukkaram anyja húzta keresztül. Haladéktalanul felhívta Londont, s fia az első repülőgéppel hazaérkezett ... Február huszonnegyedikén reggel három órakor egyes újságok a nizám elhunytát jelentették. Röviddel később azonban az orvos beje-lentette, hogy a nizám állapota javult, s jelenleg kielégítő. Időközben Mukkaram hazaérkezett. A nizámot már eszméletlen állapotban találta, a palotát azonban elfoglalta a rendőrség — Hyderabád történetében első ízben. A rendőrbiztos udvariasan bocsánatot kért a trónörököstől, azzal okolva meg eljárását, hogy távollétében kifoszthatták volna a pailotát. Andhra Pradesh kormánya még ugyanaznap egynapos állami gyászt rendelt el. S másnap annak a férfinak, aki csaknem hatvanöt esztendőn keresztül uralkodott alattvalói felett, s annyi gondot okozott a kor mánynak, állami temetést rendeztek. A temetés minden katonai tiszteletadással ment végbe, jóllehet az elhunyt az altábornagyi rangot — az angoloktól kapta. BABOS LÁSZLÖ fordítása (Arnold Stubna felvétele) r> MEGTALALJAK 9 a hosszú élet titkát Az emberi szervezet öregedésével kapcsolatos valamennyi egészségügyi kérdéssel, kísérletezéssel foglalkozik a gerontológia. Ennek a tudománynos ágazatnak egyik jeles képviselője hazánkban dr. fifí Trojan, az ismert Prága-Krő-i Thomayer kórház I. belgyógyászati osztályának főorvosa, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsa mellett működő gerontológiai bizottság elnöke. Kríi irodájában kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele az emberiséget ma annyira foglalkoztató gerontológiai problémákról. A iiUá.airi ma.;arati ...a a.u.i.u . -t-it gnátákat ajándékozott s menedéket biztosított i zarándokok számára. (A szerzők felvétele) • Tulajdonképpen mikor áll be az embernél az öregedés? — Mondhatjuk, hogy mindjárt születése után. Az ember élete bonyolult biológiai folyamat. Az élőlények életében lényegében három szakasz különböztető meg — természetesen egymástól nem élesen elválaszthatóan. Az első a fejlődés szakasza, a második az érett kor, amikor az ember anyagcseréje kiegyensúlyozott. A harmadik az öregedés, a visszafejlődés, a lebontás kora, amikor már a sejtek regenerálódó képessége elégtelen és a szövetek táplálkozása romlik. A hatodik évtizedtől az agy súlya ls csökken és ugyanez a folyamat valamennyi szervünkben lejátszódik. Régóta ismeretes, hogy az öregedésre jellemző bőrráncoso. dás oka ugyancsak a kötőszövet sejtjeinek elöregedése. • Mi a véleménye — nem találnak-e fel valamilyen életelixirt? — Különféle érdekes kutatásokat végeznek, de az orvostudomány jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy az emberéletet lényegesen meghoszszabbítsa. Az biztos, hogy manapság több ember ér el magasabb életkort, mint régebben, mégis azt hiszem, egyelőre illuzórikus elképzelés, hogy az ember életkorát a kilencven éven túlra meg lehetne hoszszabbítani. Viszont száz évzel ezelőtt az ember átlagos életkora 50 év volt, míg ma a 70 évnél tartunk. Csehszlovákiában a férfiak 12 százaléka és a nők 16 százaléka túllépte 60. életévét. Ez elsősorban az egészségügy és a társadalom fejlődésének, a megváltozott életkörülményeknek köszönhető. Döntő fontosságú körülmény, hogy a csecsemőhalandóság úgyszólván a minimumra csökkent és az antibiotikumok használata következtében a fertőző betegségek okozia gyermekhalandóság is nagvon ritka. • Az öregedést más tényezők is befolyásolják? — Természetesen. A korszerű technikai civilizációban terjednek bizonyos degenerációs betegségek. A kimerülés, a túlterhelés, az alkohol és a nikotin mértéktelen élvezete, a kevés alvás, a kedvezőtlen emberi kapcsolatok és különféle ún. civilizációs tényezők sokkal gyorsabban öregitik az embereket. Amikor a háború és a koncentrációs táborok utóhatását vizsgálták, megállapították, hogy a gyenge táplálkozás és az idegállapot állandó túlterheltsége fiatal embereknél is korai öregedést idézett elő. Általában a nagymértékű túlterhelés, valamint különféle betegségek következtében fokozódik a fehérjelebontás, gyorsul az öregedés folyamata. • Vannak kedvező tényezők ls, amelyek fékezik az öregedést, illetve kitolják az ember életének hosszát? — Igen. Ilyen tényezők az öröm, a siker, az elégedettség, továbbá a rendszeres alvás, az aktív pihenés, a mozgás, a rendezett családi élet, és a kellemes környezet. Helytelen volna azonban arra gondolni, hogy majd valamilyen csodaszert fedeznek fel, amelynek segítségével az ember magas koráig egészségben tartható. Semmiféle hormonok, Novokain, Royal-gelée nem tudják az öregedési folyamatot megállítani. Ellenben lelassíthatjuk az öregedés ütemét, illetve 10—15 évvel meghosszabbíthatjuk az ember jó kondíciójának tartamát. • Igaz az az állítás, hogy az aktív és a hosszú élet között bizonyos összefüggés van? — Természetesen. A társadalmilag fontos munka biológiai és fizikai szempontból az ember természetes szükséglete. Az ember, akit megfosztottak a I munka lehetőségétől, úgy érzi, ' mintha egy fontos szervétől fosztották volna meg. Ez is aztán különféle lelki és testi elváltozásokat okozhat, összeroppanáshoz, gyors öregedéshez vezet. GREK IMRE