Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-22 / 292. szám, vasárnap

m. A Najy Október krónikája Felkészülés a hatalom átvételére OKTÚBEIR ELEJÉN egyre forradalmibb volt a dolgozó tömegek hangulata, s hovatovább kedvezőbbek a fegyveres felkelés feltételei. Érthető tehát, hogy a forradalmárok annál inkább fájlalták vezérük, Lenin távollétét. A bolsevikok pártjának Központi Bizottsága ezért október 3 án elhatározta, hogy hazahívja Lenint, aki e határozatnak eleget téve, október 7-én Illegálisan visszatért Finnországból Pétervárra. Már a következő napon —

1 október 6-án — „Egy kívülálló tanácsai" című cikkében megmagyarázta a fegyveres felkelésről szóló alapvető marxista téziseket. Cikkében elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a felkelést nem szabad fölöslegesen kockáztatni, mert ha már egyszer kirobbant, akkor következetesen végre kell hajtani és ezt minden forradalmárnak tudatosítani kell. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a legnagyobb erőt a döntőfontosságú helyen, a döntő pillanatban kell bevetni. Lenin különösen hangsúlyozta, hogy az ellenséget meg kell lepni, vagyis akkor kell megtámadni, amikor nincsenek összpontosítva erői. A forradalmároknak „az erkölcsi túlsúlyt" szem előtt tartva kell törekedniük a körülmények szerint lehetséges sikerek kivívására. Lenin a forradalmi erők — a hadihajók, a katonaság, s a munkástömegek — legerősebb, legfontosabb támadásának céljául Pétervárt tűzte ki. A párt Központi Bizottságának október 10-1 ülése döntő módon befolyásolta a forradalom fejleményeit. Ezen az ülésen — hosszabb idő, illetve a júliusi események óta eltelt idő után —, Lenin is részt vett és beszámolt a helyzetről. Felsorolta az érveket, amelyek a legközelebbi napokra tervezett felkelés mellett szóltak. LENIN E BESZÁMOLÓJÁBAN rámutatott, hogy tekintettel az akkori bel- és külpolitikai, valamint katonai helyzetre, kedvezőek a felkelés feltételei. Az Ideiglenes Kormány ugyanis elhatározta, hogy eltávolíttatja Pétervárról a forradalmi hangulatú helyőrséget, s a németek kezére játssza az ország fővárosát. Az orosz burzsoázia ugyanakkor külön békekötésről kezdett tárgyalásokat a német Imperialistákkal, mert Így akarta elfojtani a forradalmat. Lenin beszámolójában arra is felszólította a Központi Bizottságot, hogy szenteljen fokozott figyelmet a felkelés fogalma helyes értelmezésének, valamint műszaki és katonai előkészítésének. Az ülésen Leninen kívül Szverdlov is felszólalt, és rész letesen beszámolt az oroszor szági helyzetről. A fegyveres felkelést illetően a Központi Bizottság állásfoglalása nem volt egységes. Kamenyev és Zinovjev ellenezte a fegyveres felkelést. Az ülésen ls ugyanazokat a nézeteket hangoztatták, amelyeket már korábban is kifejezésre juttattak. Ezek a nézetek abból az elgondolásból eredtek, hogy Oroszországban még nem érett meg a helyzet egy szocialista forradalomra. A Központi Bizottság azonban elutasította álláspontjukat, Szverdlov, Dzerzsinszkij, Sztálin s a . Központi Bizottság más tagjai egyetértettek Leninnel, s ezért jóváhagyták Lenin határozati javaslatát, mely szerint haladéktalanul hozzá kell fogni a fegyveres felkelés megszervezéséhez, s a pártnak minden tevékenységében e feladatok teljesítéséhez kell igazodnia. A határozat többek között hangsúlyozta: a Központi Bizottság kijelenti, hogy elérkezett a már elodázhatatlan fegyveres felkelés Ideje, s ezért meghagyja a párt minden szervezetének, hogy ehhez igazodva s ennek meg felelően tanácskozzon minden gyakorlati kérdésről. A BOLSEVIKOK PÁRTJÁNAK Központi Bizottsága most már gyors ütemben folytatta a fegyveres felkelés előkészítését. Ok tóber 17-én megalakult a pé tervári szovjet katonai forradalmi bizottság, amely később a felkelés legális vezérkarának szerepét töltötte be. A felkelés legerősebb támasza a Vörös Gárda volt, amelynek soraiban Péterváron már az októberi események napjaiban 12 ezer forradalmi harcos állt fegyverben. A vezérkar többek között azt ls elhatározta, hogy Helsinkiből a forradalmi főváros segítségére hívja a balti tengerészeket. E napokban Pétervár minden negyedében hármascsoportok létesültek a felkelés irányítására. A bolsevikok és Oroszország népének nagy része így készült fel a hatalom átvételére. Dr. JAN SKOVRAN A Cedok várja a telet A CEDOK ebben az évben is felkészült a téli idényre. A tanulók téli szünideje ezúttal ugyan rövidebb lesz, mint az előző években {8 helyett 4 nap), ezzel szemben januárban és februárban több lesz a hegyi turistaházakban a férőhely a slkiképzést rendező iskolák számára. A hazai turistaforgalom bővül a földművesek számára szervezett „tematikai utazásokkal" ls. Ezt ők nagy örömmel fogadják, hiszen télen van idejük részt venni különböző iskolázásokon. A CEDOK rövidebb időtartamú kirándulásokat tervez Ausztriába, Nyugat-Németországba és természetesen a szocialista országokba. Biztosítja a vadászatokra hazánkba érkező külföldiek elszállásolását is. A karácsonyi ünnepekre a téli sportok kedvelői közül mintegy 6 ezer személyre szá. mit a CEDOK, mégpedig Európa különböző részeiből. Például az NDK utazási Irodája szilveszterre 2200 személy látogatását jelentette be. A kulturális rendezvények iránt érdeklődőket 1—2 hetes kirándulások várják. Bizonyára nagy érdeklődés mutatkozik majd a Prágában 1967. november 26—28-án sorra kerülő Csehszlovákia—Svédország jégkorong-mérkőzés, valamint a december 12-én és 26-án fellépő amerikai és bécsi jégrevü iránt is. A CEDOK szabad szombatokon autóbuszokat indít a közeli vidék szépségeinek és érdekességeinek megtekintésére. Az érdeklődők tehát e télen is megtalálják számításukat. E. SUTKOVA Milliókat takaríthatunk meg... (ClK) — Az ez évi 179000 tonnát is beleszámítva a csehszlovák papírgyárak 1970-ig több mint 810 ezer tonna hulladékpapírt igényelnek. Ez a papírmennyiség közel 9 ezer hektárnyi, vagyis kb. 130 millió a

koronának a megtakarítását jelenti. .967. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy a pa. 22. pirost megsemmisítse. Az egy főre eső összegyűjtött évi hul5

1adékpapír a legfejlettebb országokban is több, mint hazánkban. Hollandiában 36, Svédországban 33, Angliában 28 kg, míg nálunk 13 kg. Az 1949-es évhez viszonyítva a hulladékpapír gyűjtése megkétszereződött. Az 1964-1965ös években kapacitáshiányában csökkent az üzemek érdeklődé se a hulladékpapír Iránt. Most azonban a Ceské Budéjovice-1 üzem újjáalakítása és további üzemrészlegek beindítása után az Igények megnőttek. A múlt évhez viszonyítva 1970-ig a gyűjtést közel 50 ezer tonnával, 1980-ban pedig már 270 ezer tonnával kell növelni. LEVESEK Zöldségleves rántás nélkül A szükségnek megfelelő menynyiségű sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert, egy kis fei vöröshagymát, egy szép nagy zöldpaprikát megmosunk, megtisztítunk, majd a zöldséget karikákra vágjuk. Egy kisebb sárgarépát lereszelünk, s a zöldség párolásához elkészített olajban először külön kissé megpároljuk, majd hozzáadjuk a többi zöldséget, vöröshagymát és a zöldpaprikát ls. Az egészet fedő alatt pároljuk Ha megpuhult, megsózzuk, teszünk bele egy csipetnyi majoránnát, s levest főzünk belőle. Ha kész, leszür|ük, és daragaluskál főzünk bele. Tetszés szerint vékony metélttel ls tálalhatjuk. Ha gyárilag készült metéltet használunk, azt külön vízben főzzük kl, s azu.án tegyük a levesbe. 8urgonyakrém-leves 30 dkg burgonyát héjában megfőzünk, és szitán áttörjük. 2 dkg zsírból és 2 dkg lisztből világos rántást készítünk, egy pohár víz zel felöntjük, megforraljuk, beletesszük az áttört burgonyát, simára keverjük, és szükség szerinti mennyiségű tejjel felhigltjük Megsózzuk, s csak forrásig főzzük, állandóan kevergetve, meri a tejben a burgonya könnyen leég. A leves felöntésére zöldségvagy csontlevet ls használhatunk, zsír helyett vajjal ls készíthetjük. Pirított zsemlekockával tálaljuk. Zellerkrém-leves Egy kb. 15—20 dkg-os zellert megtisztítunk, vékony szeletekre vágjuk, 2—3 dkg zsíron fedő alatt, kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk, majd 3 dkg liszttel behintjük, jól elkeverjük, és vízzel felöntjük. Azután felforraljuk, majd szitán áttörjük (lehet mixelni ls). Vlsszaöntjük a fazékba, és egy csésze tejjel és egy kevés vízzel felforraljuk. Palacsintatésztából készült, nagy lyukú szűrőn átcsöpögtetett, és zsírban kisült gőlyőcskákkal tálaljuk. Pirított májleves Tetszés szerinti mennyiségű sertés- vagy marhamájat egy fej apróra vagdalt vöröshagymán zsírban megpirítunk. Ha kész, húsdarálón ledaráljuk vagy mixerben egy kevés tejföllel klmixeljük. Azután visszatesszük az edénybe, megsózzuk, egy kevés feketeborsot és egy csipetnyi porrá morzsolt majoránnát teszünk bele, egy kevés vízzel fölengedjük, felforraljuk, majd tejföllel tetszés szerint ízesítjük. Vízben kifőtt, apró zsemlegombócokkal tálaljuk. Almakrém-leves A családtagok számának megfelelő mennyiségű almát meghámozunk, magházét eltávolítjuk, majd darabokra vágva, egy kevés cukros vízben 1—2 szem szegfűszeggel és egy csipetnyi fahéjjal puhára főzzük. Azután kimixeljük, visszatesszük az edénybe, egy picit megsózzuk, ha szükséges, megcukrozzuk, és annyi forró tejet öntünk rá, amilyen híg levest akarunk. Kétszersülttel tálaljuk. DIVAT O A FARMERNADRÁG viselése miatt számtalan vita volt már a szülők és a gyermekek között. Különösen kezdetben. Ugyanis a felnőttek azt állították, hogy csak a huligánok viselnek farmernadrágot. Kezdetben valóban minden divatújdonságot a túlkapásokra hajlamos fiatalok kezdenek viselni. Így volt ez régen, nagyanyáink idejében, s így van ma is. Eleinte minden újdonság idegenszerűen hat. Szerencsére azonban a divatban ls rendszerint mindig a józan ész győz, s csakis a praktikus, Jól használható vagy határozottan szép holmi viselése honosodik meg tartósabban. Ha a hagyományostól merőben eltérő divat kap lábra, azt először megcsodáljuk, kissé talán megszóljuk, de ha célszerűsége miatt a fiatalok megkedvelik, Idővel beletörődünk létezésébe. Így volt ez a farmernadrággal is. Mikor rájöttünk, hogy anyaga tartós, tisztán tartása könnyű, ára olcsó, már nem elleneztük fiainknak, hogy viseljék. Azonban nehezebb dolguk volt a lányoknak; nekik sokkal keményebb harcot kellett vívniuk konzervatív szüleikkel. Egyszóval ma már a farmernadrág tömegruházati cikk lett. A szülők is belenyugodtak ebbe. Ma azonban egy újabb hóbort kezd lábrakapni. Ahelyett, hogy az agyonkopott foltos, stoppolt nadrágot újjal cserélnék ki, büszkén, szinte tüntetően viselik a fiatalok. Azt állítják, hogy napjainkban a „patinás" farmernadrág a divat. Ez már aztán valóban túlzás. Továbbá az is, ha a nadrágot feltűnő színű rojtokkal és egyébb csecsebecsékkel díszítik. A divatban is őrizzük meg az arany középutat, s óvakodjunk a túlkapásoktóll HASZNOS TANÁCSOK • A szarvasbor-, antilop- és velúrcipőnek nagyon árt az eső, mert a bőr megkeményedik tőle, ha nem kezeljük szakszerűen. Az átnedvesedett lábbelit előbb teljesen ki kell szárítani, sámfára húzva vagy papírral kitömve, s csak azután szabad tisztítani. A nedves cipő csak akkor nyeri vissza eredeti formáját, ha sámfán szárítjuk meg. Ha megszáradt, erős kefével lekeféljük róla a sarat, a fényes, ún. „szalonnás" helyeket finom dörzspapírral kissé áttöröljük, azután a drogériákban kapható folyadékkal vékonyan bekenjük, s ha ez megszáradt rajta, puha kefével átkeféljük, hogy a felülete újra felbolyholódjék. • A lakkcipőt tejjel tisztíthatjuk. Ha azt akarjuk, hogy szép fényes legyen, kettévágott vöröshagymával dörzsöljük jól be, azután tegyük szellős helyre, hogy a hagymaszag kiszellőzzék: A modern kislakásban bizony takarékoskodnunk kell a hellyel. Ezért azt ajánljuk azoknak a háxiasszonyoknak, akik rendszeresen varrnak otthon, • magnk készítik el a gyerekek ruháit vagy alakítják ét saját holmijukat, hogy a képünkön látható módon készítsenek maguknak egy kis összerakható „szabóműhelyt". A spanyolfalszerüen összehajtható lapokat vékony deszkalemezből vagy műanyaglapból is megcsinálhatjuk. Alsó részére textilből készített, befűzött gumival táguló zsebeket varrunk, ebben is nagyon sok apró holmi elfér. Az ollók, centiméterek stb. részére kis kampósszögeket erősitUnk a deszkalapokba. Ha a szabástvarrást befejeztük, öszszecsnkjuk a „műhelyünket", s a varrógép mellé vagy a szekrény mögé állítjuk. A képzelt beteg állandó panaszaival terhére van családjának, munkatársálnak és kezelőorvosának egyaránt. De vajon kire mondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, hogy képzelt beteg? Előfordult már az is, hogy évekig fel nem ismert baj miatt panaszkodott valaki. Sajnos, orvosa sem ismerte fel a bajt, mert a beteg nem mondta el világosan a tüneteket. Környezete „képzelt betegnek" nyilvánította, s ügyet sem vetett már panaszaira. Aztán csak egy ájulásos állapot, s az ezt követő műtét igazolta szegényt. Szerencsére az Ilyen eset nagyon ritka. Ha valakitől többszöri tüzetes orvosi és laboratóriumi vizsgálat után mondják ki, hogy hipochonder, az bizonyára rászolgált erre a jelzőre. Idősebb korban általában gyakran panaszkodnak különböző fájdalmakról az emberek. Különösen időváltozáskor éreznek tagjaikban hasogató, nyilalló fájdalmat, tűrhetetlen fejfájást, máskor meg álmatlanságról, étvágytalanságról panaszkodnak. A frontátvonulás után ezek a panaszok rendszerint megszűnnek. Ilyenkor aztán nemegyszer azt mondis beteg, csak képzelődik". Szegény öregeknek bizony rendszerint rosszul esik ez a megjegyzés, s nyomban rávágják: „No várj csak, te is leszel öreg, majd megtudod, mi az". Az idősebb korban fellépő panaszokat (néhány kivételtől eltekintve) nem tekinthetjük hipochondriának. Az idős szervezetben áz évek során lerakódott káros anyagok, az érelmeszesedés, a reuma, Isiász stb. juk: „Lám, a nagymamának már semmi baja, úgy fut, mint a nyúl". Néha meg is toldjuk: „Hiszen nem gyakran okoznak éles fájdalmakkal járó tüneteket. Ezért az idősebb családtagjainkat is vizsgáltassuk meg időnként az orvossal. A mai fejlett orvostudomány a legtöbb baj orvoslását ismeri, s igyekszik enyhíteni a betegek fájdalmát. Jegyezzük meg azonban, hogy idősebb embereknél sok baj már a korral jár, s nem jelent életveszélyt. Ezért azt ajánljuk a nagymamáknak, nagyapáknak, figyeljék meg pl. hogy az időjáré-sváltozáskor jelentkező panaszaikat milyen körülmények között viselik el a legjobban, s ahhoz alkalmazkodjanak. Például van, akinek a meleg pakolás tesz jót ilyenkor, van, akinek a forró tea, másnak a kámforos kenőcs vagy a kamillás fürdő. Igyekezzünk házi gyógymódokkal is segíteni panaszunkon, s ne terheljük vele fölöslegesen családtagjainkat. A fiatalok viszont türelmesek és együttérzők lehetnének az Idősebbekkel, hiszen valóban: 6k ls megöregszenek egyszer.