Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-09 / 249. szám, szombat

ÁDÁM Ádám apánk, az első ember az Úristenhez elmegyen, mivel már annyi bú, baj érte, illendő, hogy panaszt tegyen. — Mi bal, Ádám? — kérdi az Or, — beszélj csak bátran, jó fiam, látom, az orcád csupa bánat s a tekinteted nyugtalan. Lecsüggedt fejjel kezdi Ádám: — Uram, szörnyű az életem. Mióta elhagytuk az Edent szinte helyemet sem lelem. — Évám — tudod — elcsábította a kígyó, szívem fájt nagyon, azt hittem belebolondulok, de ért még nagyobb fájdalom. — Két szép fiam volt, egyik Káin, a másik Ábel, f ó Uram, élhettek volna mind a ketten testvériesen, boldogan. — De összetűztek s vak dühében Káin husángot ragadott s úgy csapta fejbe szegény Ábelt, hogy az menten összerogyott. Az Or hallgatfa szomorúan, ám egyszerre csak jelderül s így szól Ádámhoz: — Bánatod el kell viselned emberül. Amit elmondtál szörnyű, ámbár lehetne szörnyűségesebb, de attól, kedves Ádám fiam örökre megkíméltelek. Elkerülted a legnagyobb vészt, ami emberre mérve van, derülj Ádám, hisz nincs anyósod s dicsérd Istenedet, fiam. (des.

) omus — És ezt csak most reggel mondja, hogy eltévesztettem a kocsit?! AZ Oj GÉPKOCSIVEZETŐ KÉRDI AZ OKTATÓTÓL: — Ha óránként 100 kilométeres sebességgel haladok, vehetek 180 fokos kanyart? — Semmi akadálya uram, de csak egyetleneguszer életében! — Biztos vagy benne, hogy jól ejtetted ki, amit rendeltél? MICSODA IGAZSÁGI Egy nyolcéves kisdiák dolgozatából: „Az én apukám felmászik a legmagasabb hegycsúcsra, átússza a legnagyobb tengert, tud lökhajtásos repülőgépet vezetni és vad tigriseket szelídíteni. Az én apukám mindent tudl Csak semmire nincs ideje, mert anyuka megparancsolta, hogy mosogassa el az edényeket!" MÁR OTT IS ... Nem tudod, hogy divat a mini? (Vilcsek Gézer rajza) MODERN MESE Egy férfi találkozik az erdőben három szokatlanul kicsi, hegyes sipkás emberrel. — Hát ti kik vagytok? — Mi vagyunk a hét törpe! — De hiszen csak hárman vagytokl — Hja, kérem, ebben a munkaerőhiányban .,. KETTEN BESZÉLNEK: — Hol töltötte a szabadságát?. — Baden-Badenben. — Miért mondja kétszer? Nem vagyok süket. AZ ORVOS: „Igyon minden reggel egy pohár meleg vizet!" PÁCIENS: „Ezt eddig is megtettem, de a feleségem kávénak nevezi." „Az ön lánya" — mondja a vendég, — „igazi keresztény felfogásban zongorázik." „Hogyhogy?" „Nem tudja a jobb keze, mit csinál a bal." TÜSZÚRÁSOK A bigámia kétszeres adag abból, ami magábanvéve is sok. * A mai lányok olyanok, mint a jól megvarrott ruha: már az első próbánál leesnek. * Az ostobaságok, ha magunk követjük el, nem lesznek azok. • Amikor szulgálati útja alkalmával szállodában kellett aludnia, megnézte, nincs-e valaki az ágy alatt. Félelme nenn volt hiába való. Senkit sem talált ott. Oldfich Fišer 1967. IX. 9. AZ ERŐS ITAL Barátomat, a megrögzött alkoholistát, aki már attól is berúg, ha részeg embert lát, az iizemi orvos szigorúan mértékletes életre utasította. — Ne igyékl — parancsolta. Barátom rázta a fejét: — Nem, nem, doktor úr, az italról nem tudok ilyen hirtelen lemondani. Legföljebb fokozatosan. Az orvos erre azzal érvelt, hogy ha nem hallgat a szavára, rövidesen az anyaföldben pihenheti örök álmát. Barátunk erre megszeppent. — Legalább azt ígérje meg — kérte az orvos, — hogy lemond az erős italokról. — fó — egyezett bele gyanús gyorsasággal barátunk. — Jó! Nem iszom többé „vizet". — Mit? — Vizetl — A víz, maga szerint erős ital? — döbbent meg a doktor. — A legerősebb. Hol marad a pálinka, a bor és a sör a víztől. A víz olyan erős, hogy gátakat tör, házakat dönt össze és egész városokat söpör el. ILLÉS BERTALAN OKTATJÁK A KERESKEDELMI DOLGOZÓKAT: — Hogyan lehet eladni a rossz minőségű árucikket, amit senki sem vásárol, holott jelentős mennyiség van belőle raktáron? — Sokatmondó kacsintással a vevő fülébe súgjuk: exportból maradt vissza! TANÁR A DIÁKHOZ: — Mi a különbség a fény és a villany között? — Az egyik ingyen van, a másikért meg fizetni kell. KÉT TIZENÖT ÉVES KISLÁNY BESZÉLGET: — Van már fiúd? — Nem, kislányom van. — Mondja főúr, mi ez, amit tálalt? — Amit rendelt uram — fastrozott. — Azt marha- és disznóhúsból készítik. Ebben van még valami. — Akkor talán — kutya. — Pardon, azt az ízt ismerem, fasírozottban a kutyahúst már megszoktam. De ebben van valami a kutyán kívül is. — Hja, már értem! Tetszik tudni egy takarékossági szempont következménye, ugyanis mi a kutyahúst a kutyaóllal együtt őröljük meg. FŐBÉRLŐ AZ ALBÉRLŐHÖZ: — Tegnap este egy nő járt önnél, pedig világosan megmondtam, hogy nem egyezem bele idegen hölgyek látogatásába. — A menyasszonyom volt. — Akkor miért nem mutatta be? — Sajnos, még nem tudom a nevét. O CO O H< CO O «< O oa O »— < «/> O < ,Jioir et Blanc" — Engem ne is kérdezz drágám, hogy ki az a fiatal hölgy! Én már két hete nem beszélek a férjemmell NAGYVÁROSI PROBLÉMÁK A világ legnagyobb városában, Tokióban — lakóinak száma a legutolsó népszámlálás szerint 11 038 536 — a túlzsúfoltság problémája immár abszurd méretek öltött. Tudjuk, hogy minden városban közismert a lakáshiány tehertétele, de mit szóljanak a tokióiak, akik az elmúlt évben 400 000 lakáskérvényt adtak be, és összesen 54 kétszobás lakásegységet kaptak? Terveznek ugyan peremvárosokat, a túlzsúfoltság megszüntetésére, ezek azonban — amennyiben valóban teljesítik a fenti feladatot — csak 1973ra készülnek el, további öt peremváros tervein még csak dolgoznak, és realizálásuk már csak a XXI. században várható. A japán főváros további problémái: a zaj és a hulladék. A zaj már olyan nagy, hogy decibelekben mérve megfelel az alagútban száguldó vonat által okozott zajnak, tehát elviselhetetlen. A csatornahálózatba pedig csak a házak 30 százalékát kapcsolták be. Rendkívüli gondot okoz a közlekedés is. Csúcsforgalimi időben a minden megállón megtalálható „gyömöszölök" tapossák, tiporják be a földalatti szerelvényeibe a város 3 millió polgárát. Saját autóval járni? Szinte lehetetlen, hiszen csak az vásárolhat kocsit, aki igazolni tudja, hogy garázst vagy legalább utcai parkolóhelyet tud biztosítani. Ennek ellenére havonta tíz ezerrel nő a gépkocsik száma. Ennek megfelelő arányban emelkedik a közeledési balesetek száma is. Eredmény: naponta két halott és 200 sebesült. Végül: Tokióban 75 ezer gyárkémény ontja a füstöt és a kormot. Ettől elhervad a fű és a virág, elpusztul a gyümölcs, és nem utolsósorban megbetegszik a tokiói városlakó. PRZEKRŰI AZ ÖREGEK TRAGÉDIÁJA ANGLIÁBAN Több ezer kiöregedett, életben elfáradt angol polgár utolsó menedéke: az elmegyógyintézet. Mivel azonban az Intézetek nem rendelkeznek kellő számú szakképzett személyzettel, az öregek embertelen szenvedések között kénytelenek leélni életük utolsó időszakát. Két ápolónő, akik ilyen Intézetekben dolgoztak, most — névtelenül — megírták élménveiket és ez megdöbbentő adatokat tartalmaz. Bebizonyosodott egyrészt az, hogy a közkórházakban, az ún. elfekvő osztályokon sem jobb az öregek helyzete, másrészt, hogy a szerencsétlen aggok számára a társadalom nem tudott eddig jobb helyet találni, így aztán mivel nincs hely részükre áz elfekvőkben, és otthonuk sincs, kénytelenek a földi pokolban megkezdeni a vezeklést. Az elmegyógyintézetek ápoltjainak 40 százaléka hatvanöt évnél idősebb. Az ötvenes évektől kezdve az elmebetegek száma 20 ezerrel csökkent, az elaggott páciensek száma viszont 6 ezerrel nőtt és a legutóbbi nyilvántartások szerint számuk elérte az 51 700 főt. Mivel magyarázható az öregekkel szemben megnyilvánuló barbarizmus? Elsősorban a túlzsúfoltsággal. Az ápolónő számára a magukkal tehetetlen öregek, akik sok esetben még a minimális önfegyelemre ls képtelenek, hatalmas lelki megterhelést jelentenek. Egy kórterem ötven, reménytelen állapotú. egyre gyengülő pácienssel, apatlkussá teszi az egészségügyi dolgozót, és hajlamossá válik arra, hogy csak számokat és ne embereket lásson maga előtt. SUNDAY TIMES. O ta O t— < m O << mmm^^mmmm^—m^mmmmmmmmm £ A HALÁL SZOLGÁLATÁBAN Az Egyesült Államokban több millió dollárt fordítanak' ^ a vegyi és bakterolőgiai hadviseléssel kapcsolatos kísérletekre. Ebben az évben ež az összeg 230 millió dollár, és már magában véve sejtetni engedi a kísérletek arányait A terveken legalább 52 kollégiumban és egyetemben dolgoznak, és a munkába bevonták mind a kisebb műszaki üzemeket, mind pedig a hatalmas iparvállalatokat. A kísérlet központját Maryland államban, a Fort-Detrick néven ismert katonai táborban építették ki és e „munkahely" céljaira csupán ebben az évben 38 millió dollárt folyósítanak az állami költségvetésből. Számtalan laboratóriumban 500 tudós — kőztük 140 akadémikus — keresi a baktériumháború még hatásosabb eszközeit és ezzel egyidejűleg a különböző fertőzések ellenszerét ls. Az egyik gondosan őrzött részlegben, négy üvegházban kísérleteznek a vetőmagok vegyi fertőzésével, és e kísérletek eredményeit — mint ismeretes Vietnamban alkalmazzák Fort-Detrickben — minden elővigyázatossági intézkedés ellenére — a „néma halállal" végzett kísérletek számtalan szerencsétlenséget okoznak. 1950 óta 756 személy betegedett meg, és négy tudományos dolgozó meghalt. A harci gázokkal és vegyi anyagokkal kapcsolatos kísérletek nagyobb részét az edgewoodi támaszponton végzik fehér egerekkel, nagyobb állatokkal, sőt önként jelentkező emberekkel Is. Az egyik katonaorvosi folyóiratban a közelmúltban jelent meg egy, az USA hadügyminisztériuma által is jóváhagyott cikk, amely hangsúlyozza, hogy egy váratlan tá« madás esetén támadások fő célja nem a katonaság, hanem a polgári lakosság lesz." PRAVDA NINCSEN ÚJ A NAP ALATT? Őseink életére vonatkozó nézeteink eléggé eltérőek, d« általában kialakult egy olyan vélemény, hogy egészségesebbek voltak, mint a mai ember. Nos, a tudomány bebizonyította, hogy az ősök idejében elterjedt betegségek, ma is az orvostudomány érdeklődésének homlokterében állnak. Gyakori volt a tuberkulózis, rák, vérbaj, daganat, érelmeszesedés stb. A ma Ismert be-, tegségek már az ember előtt jelentek meg bolygónkon. A dinosaurus gerincbetegsége például nagyon hasonlít * mai Bechter-kőrhoz, és talán azt mondhatjuk, hogy nem-< csak testünk szerkezetét és fiziológiai tulajdonságait örököltük az állatoktól, hanem a betegségeket ls. Az őskori betegségeket tanulmányozó tudományág — a paleopatológla — még aránylag fiatal tudomány. Körülbelül negyven évvel ezelőtt kezdte tanulmányozni Dmitrih Rohlln, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja, az első Leningrádi Orvostudományi Kutató Intézet röntgenológiai és radiológiai tanszékének vezetője. A tudós részletesen megvizsgált, elemzett és átvilágított több ezer emberi csontot, a régészek krími, szibériai, ukrajnai és üzbekisztáni leleteit. Bebizonyosodott, hogy amióta az „ember emberré vált", a betegségek jegyzéke szinte változatlan, SZPUTNYIJS