Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)
1967-09-01 / 241. szám, péntek
Időszerű közgazdasági kérdések ••••••••••• ••••••••••• u i ••••••••••• ••••••••••• BAGNOLO (olasz) Csak a jól felépített játékfilmek sajátossága az erős drámai töltet, a nézőket végig lekötő, mondhatnám feszültséggel teli életkép, amelyet a Bangolo nevű olasz községről kapunk, ahol a kommunisták vannak többségben és a magányos pap érdekes alakja áll a középpontban. Bagnolo, a község neve, s nálunk ez a film címe is. Dokumentumfilmről van szó, méghozzá nem is rekonstruált történetről, hanem: az események sorában „élesre vett" élő anyagról. A drámai töltés sem holmi egyéni konfliktusokban gyökeredzik, hanem közvetlenül a két tábor közötti feszültségben, ezeknek az emberért vívott, az eszmei megalkuvást nem türó, de mégis demokratikus harcában. Ugyanis a többség nem törekszik a kisebbség (ebben az esetben a pap) elhallgattatására. A film ezt a küzdelmet mutatja be, plasztikus realitással ábrázolt emberekkel, természetes viselkedéssel, a humor és a komika elemeivel, ám mindebből nem hiányzik az emberek iránti tisztelet sem. A küzdelem során — ami a választások köré összpontosul, de nem kizárólag arra korlátozódik — láthatjuk, hogy a tevékeny és kezdeményező kommunista aktíva egyre mélyebb deffenzívába szorítja ellenfelét, ezt a különben rokonszenves és sokoldalúan tevékeny papot, aki végül ls megrázó magányosságban áll a történelmileg és politikailag elvesztett vártán. Nincs talán még egy dokumentumfilm, mely ilyen világosan mutatná be a kommunista eszme átütő erejét, s képes minden hatalmi segédlet nélkül, egyszerűen az érvek súlyával győzni. A Bagnolo-t Bruno Yorl olasz dokumentumfilm-rendező készítette, a tolerancia, a mások nézetei iránti kölcsönös tisztelet téziseiből kiindulva, és az egész filmet ilyen aspektusból felépítve. Mellesleg nehezen elképzelhető, hogy „kommunista propagandáról" lenne szó, hiszen a filmet egy müncheni cég pénzelte és nyugatnémet fejléccel járja a világot. Mindkét felet FELETTÜNK AZ ÉG jóindulatúan ábrázolja s ha a konfliktusból az egyik dinamikusabban, a győzelemre hlvatottabban is kerül ki, ez nem jelenti, hogy a másik emberileg játszmát vesztett a szemünkben — ellenkezőleg, a rokonszenvünket végig megtartja. Ilyen értelemben a film „cselekménye" mint egy szabályosan levezetett sportmérkőzés áll előttünk. Emellett Bruno Yorl a született dokumentarista szemével tárja fel és ábrázolja a reális tények és tárgyak drámai értékét. Például művében drámai tényezővé emelkedett az a fehér esik, ami napjainkban a csaknem minden községen átvezető fő útvonalat kettéválasztja. A két tábor akcióit sikerült vágással kölcsönös gradációba hoznia s olyan zárt egésszé kiépítenie, amelyben a feszültséget eleven humor, s nem egy helyen komikum fűszerezi. S mindezt hamisítatlan riport keretében, amelyet Itt-ott filmankétszerű rövid beszélgetésekkel szakit meg. Ez a forma teszi a filmet a szórakozást kereső nézőtömegek számára is érdekessé. A szociális elemzést nyújtó dokumentumfilmeknél ez különösen értékes. így nem csodálkozhatunk rajta, hogy a művet fesztiválbabérok ékesítik. Előbb a nyugatnémet Mannhelmban, majd röviddel utána Lipcsében tüntették ki, ami legjobban tanúskodik a mű objektivitásáról. A fair play tehát nem minden esetben hálátlan dolog. Számunkra az észak-olaszországi viszonyoknak eme képe még egy szempontból érdekes. Nem közvetlenül, inkább csak vonatkoztatva. Az olasz kommunisták és szocialisták önkéntesen saját kezdeményezésükből végzett lelkes munkája eszünkbe juttatja, hogy az ilyen aktivitás tőlünk sem idegen, így éltek és dolgoztak nálunk is a München előtti pártaktivisták. Lám, a Bagnolo-nak számunkra ls van komoly mondanivalója. Arra inspirál, hogyan érhetnénk el, hogy ismét fellendüljön az alulról kiinduló kezdeményezés és aktivitás, amit semmivel sem lehet pótolni . .. (francia) A korszerű repülőgép-anyahajó mechanizmusát mutatja be a Felettünk az ég című tudományos-fantasztikus francia film, melynek vitathatatlanul dokumentáris értékei vannak. Am hasonló művet — a nyugatnémet Repülő Clippert — már láttunk, hatásosabb panoramatikus kivitelben. Igaz, hogy a Felettünk az ég képei viszont félelmetesen fojtogató benyomást keltenek. Yvo Clampi rendező a drámai felépítésben más szempontokat tartott szem előtt. Csakhogy ezeket, mint jó francia, ügyesen felhasználta hazája háborús technikájának bemutatására és az azzal bánó emberek dicsőítésére. A történetben, amelyet a „Mi történne, ha ..." példára épít, etikai jellegű kérdéseket állít fel világviszonylatban, vagyis: hogyan viselkedne az emberiség mint egész, ha a világűrből veszély fenyegetné. A sclence-ftctlon kizárólag ilyen viszonylatban szerepel. Különben ez jellemző az utóbbi években a hasonló műfajú produkciók jelentős részére. Ciampl gyakorlatilag az államfők és katonai tényezők felelősségének problematikájával foglalkozik, azzal, milyen mértékben vannak e férfiak hivatásuk magaslatán. Hangneme eléggé éles, de fulánkjait az ismert francia könnyedséggel osztogatja. A Felettünk az ég egyrészt dicséri a francia tengerészeket, másrészt aggodalmasan ráncolja a homlokát afölött, hogy a nagyhatalmak ujjukat a gombon tartva állandóan egymást figyelik, hogyha a másik... s hogyan következhet be ebből az a fatális mozdulat, ami megindíthatja a lavinát. Emellett egy kissé karikírozva figurázza ki azt a tragikus aránytalanságot, ami a felelős államfők előtt álló Igényes feladatok, illetve ezek emberi és politikai kvalitásai között mutatkoznak. De nem azért, mintha nagy alkotás lenne. Ahhoz az alapok túlságosan egysíkúak, a szerzői szempontok is túl laposak, nem állnak a felvetett problémák szintjén, s ezáltal a szerzők a film alakjai gondolkodásának színvonalára süllyednek. Mégis azt kell mondanunk, szakmailag jól elkészített, ügyes film ez, amire senki sem fogja sajnálni a jegy árát. PAVEL BRANKO lelenet a KEDVENC című angol filmből, amellyel bővebben már előzőleg foglalkoztunk. A helyi és a szövetkezeti ipar fejlesztésének feltételei Szlovákiában Minden fejlett ország ipari és mezőgazdasági nagyüzemi termelésre épülő,népgazdaságának feltétlenül szüksége van a szerteágazó, jól szervezett helyi kisüzemi termelésre. Ez ugyanis nemcsak bővíti a piaci áruválasztékot, hanem a célszerű kooperáció közvetítésével ösztönzőleg hat a nagy vállalatok hatékonyságára ís. Ez határozza tneg a helyi termelő vállalatok tevékenységét, amelyek közé sorolhatók — szélesebb közgazdasági értelmezésben — mind a helyi ipar vállalatai, mind a termelőszövetkezetek. Ennek az ágazatnak fontosságát a legjobban az jellemzi, hogy Szlovákiában jelenleg a termelési volumenjuk értéke 2,7 milliárd koronát képvisel. Elsősorban közszükségleti cikkeket termelnek bő választékban, de kisebb sorozatokban is. Bátran mondhatjuk, hogy a helyi és a szövetkezeti ipar ezen a téren sikeresen kiegészíti a hazai piac, illetve az export áruválasztékát. Jelentós szerepet visz a szolgáltatások iránt támasztott igények kielégítésében is. Az általa nyújtott szolgáltatások 1955 óta megháromszorozódtak és 1966-ban 715 millió korona értéket képviseltek. Az említett időszakban főleg a nagyobb városokban és ipari központokban volt számottevő az ez irányú fejlődés. A falvakon lassúbb volt a fejlődés Irama, ami elsősorban a közgazdasági körülményekkel magyarázható. Természetesen a helyi és a szövetkezeti ipar fejlődésére ls jelentősen kihatott a népgazdaság extenzív fejlesztése. Az irányítás direktív módja itt is gátolta a vállalkozó szellem, a kezdeményezés kibontakozását, a többi termelővel való kívánatos versengést. A központilag irányított termelés és kereskedelem monopolhelyzeténél fogva a helyi és a szövetkezeti ipar háttérbe szorult a gépek, nyersanyag, anyag, pótalkatrészek elosztásánál. A megkülönböztetés következtében a helyi és a szövetkezeti ipar fejlődése az anyagellátás függvénye volt. Ennek folytán termelése nem vehette maradéktalanul tekintetbe a piac szükségleteit, és nem tehetett eleget a helyi foglalkoztatottság követelményeinek. Ennek ellenére is több mint 52 ezer személy dolgozott ebben az iparágban 1966-ban, vagyis Szlovákia ipari alkalmazottainak majdnem 11 százaléka, éspedig közel ötven százalékban nők. A termelőszövetkezetek elismerésre méltó munkát végeztek a munkalehetőségek számának gyarapításában főleg Szlovákia gazdaságilag kevésbé fejlett területein. Ez elsősorban az 1963—1966-os évekre érvényes. A termelőszövetkezeteknek ezek az eredményei annak köszönhetőek, hogy tervszerűen valósították meg a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének a foglalkoztatottság egyes problémáinak rendezésére irányuló intézkedéseit. A szlovákiai helyi és szövetkezeti ipar fejlesztésének irányzatában 1970-ig nem számolunk lényegesebb változásokkal. Továbbra is előnyben részesítjük a közszolgáltatások, a karbantartó és javító munkálatok általános fejlesztését. A termelés alapvető célja a bel- és a külkereskedelem szükségleteinek kielégítése lesz. Ezzel kapsolatban kialakítják a helyi szabad munkaerőforrások termelési kiaknázásának feltételeit. Ez az iparág ezzel hozzájárul az egyes területek harmonikus fejlesztéséhez, a kevéssé fejlett vidékek gazdaságának tervszerű gyarapításához. Ennek feltételeit fokozatosan létrehozza az új gazdaságirányítási rendszer is. A lakosság életszínvonalának feltételezett emelkedése minőségileg új követelményeket támaszt a javító és karbantartó munkálatokkal szemben, ami kihat a közszolgáltatások struktúrájára is. A rohamosan fejlődő motorizmus és a turisztika meghatványozza a gépkocsijavltással, a szervízzel szemben támasztott igényeket. Ezen a szakaszon 1970-ig meg kell kétszerezni az eddigi kapacitást. Számolunk azzal, hogy a helyi és a szövetkezeti ipar az említett időpontig átadja rendeltetésének az Ily jellegű szolgáltatások korszerű hálózatát. Illetve megkezdi új létesítmények építését. Ennek ellenére nem várható a lakosság szükségleteinek teljes kielégítése főleg a nagyvárosokban, amilyen Bratislava és Košice stb., ahol sok a gépkocsi. Tekintettel erre szükségesnek mutatkozik a gépkocsijavító és a szerviz-szolgálat további fejlesztése. Terveink szerint lényegesen megnő a háztartási gépek száma is. Ezért szükségessé válik a gépipari gyártmányokat javító üzemek gyorsabb építése. Hasonló igényeket támaszt a lakások karbantartásának és korszerűsítésének követelménye is. Ez vonatkozik a szerelő és szervízmunkálatokra is, főleg azzal kapcsolatban, hogy fokozatosan felhagyunk a fűtésnek és a főzésnek hagyományos módjával és főleg falvainkon gazdaságilag effektívebb energiafajták alkalmazására térünk át. Jelenleg a lakásoknak majd 87 százalékában hagyományos módon fűtenek. Mintegy 80 százalékukban alkalmazzák a szilárd tüzelőt hasznosító kályhákat. A szlovákiai családi házaknak csupán 0,7 százalékában van központi fűtés, pedig az összes lakás 62 százalékát itt találjuk. Távlati elképzeléseink szerint az energiafogyasztás struktúráját gyökeresen megváltoztatjuk. A hagyományos fűtési mód lényeges csökkentése már most megköveteli, hogy a helyi és a szövetkezeti ipar vállalatai gyorsan kialakítsák a központi és az etázsfűtés főleg családi házakban való bevezetéséhez szükséges komplex berendezés gyártása lényeges fokozásának feltételeit. A közszükségleti árucikkek struktúrájában és választékában végrehajtásra kerülő minőségi módosításon kívül a helyi és a szövetkezeti ipar továbbra is eleget tesz a lakosság megrendeléseinek a bútor, fehérnemű, ruha, lábbeli stb. készítése, Illetve javítása tekintetében. Az új irányítási rendszer feltételei között ennek az Iparágnak nagyobb közgazdasági szerepet kellene vinnie a kissorozatú termelésben is. Feltételezhető, hogy a forgalmi adó fokozatos kiegyenlítése a következő 2—3 esztendőben erős közgazdasági nyomást gyakorol a közszükségleti árucikkek gazdaságosságának fokozására és ennek folytán az árucikkek struktúrájára, valamint választékára. Ez elsősorban a ruházati, a bőr- és a fafeldolgozó iparban lesz tapasztalható. Ezért szükséges már most a megfelelő termelési program megválasztása, mivel a jelenleg nyújtott engedmények az ilyen gazdasági intézkedéseket nem fogják tartósan enyhíteni. A helyi és a szövetkezeti iparvállalatok azzal alapozzák meg termelésük sikeres fejlesztését, ha gyorsan felmérik, hogy az új irányítási rendszerben csak az a vállalat érvényesül, amely a vásárló differenciált Igényeinek megfelelő új. Jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat nyújt olyan áron, amely a vásárlóképes kereslet által elérhető. A kevésbé kötött szállítóiátvevői kapcsolatok lehetővé teszik számukra az érvényesülést nemcsak a piacon, hanem gyártmányaik értékesítését saját kiskereskedelmi hálózatukban is. A helyi és a szövetkezeti ipar ezen az alapon növelheti a munkaalkalmak számát is. A gazdaságilag kevésbé fejlett területek jelentős munkaerő-tartalékai lehetővé teszik ezt. Az elképzelések szerint a következő négy esztendőben 5 ezer fővel gyarapítják alkalmazottaik számát főleg Délnyugat-Szlovákiában (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Komárom, Érsekújvár, Plavecký Štvrtok), a középszlovákiai kerület déli vidékein (Losonc, Korpona, Rimaszombat, Rimakokava) és Kelet-Szlovákiában a humennéi, batdejovl mlchalovcei és trebišovi járásban. További, mintegy ezer csökkent munkaképességű egyén is munkára talál elsősorban a nyugat- és a kelet-szlovákiai kerületben. A termelőszövetkezetek még ebben az évben hat új létesítmény építését akarják megkezdeni ezeken a területeken másfél millió korona beruházási költséggel. Ez új létesítményeik költségvetésének majdnem 30 százalékát képviseli. Az alkalmazottak számának gyarapításátra azonban fékezően hat az illetményadó. Az eddigi engedmények ellenére ez főképp a közszolgáltatásokra vonatkozik. Közismert, hogy az alacsonytokú jövedelmezőség folytán a helyi és a szövetkezeti vállalatok számára a szolgáltatás gazdaságilag kevésbé előnyös a sorozatgyártásnál. Ezen túlmenően a közszolgáltatások fejlesztése többnyire új munkaerőket igényel. Ilyen feltételek kőzött az illetményadó gátolja a szolgáltatások fejlesztését. Erről tanúskodnak az Idei tervteljesítés eredményei is, amelyek egyben arra mutatnak, hogy a közvetett irányítás néhány eszköze hatásának lényeges módosítása nélkül ezen a szakaszon-a közeljövőben sem számolhatunk javulással. A jövőben tehát meg kell akadályoznunk a társadalom szükségletei, illetve a vállalatok érdekei közti ellentmondás elmélyülését. Ennek érdekében feltétlenül szükséges, hogy a fejlődési Irányzatok mélyreható felmérése alapján olyan új szabályozó eszközöket alkalmaz zunk, amelyek megakadályozzák azt, hogy általános és országszerte érvényes közgazdaságieszközök és szabályok gátolják távlati célkitűzéseink megvalósítását. Ez annál is inkább fontos, mivel az illetményadó befizetésének eddigi módja gátolja az iparitanuló-képzést is. Nem ritkán előfordul, hogy a helyi és a szövetkezeti iparvállalatok éppen ennek hatására olyan kevés tanoncot vesznek fel, hogy nem tudják pótolni mégcsak a természetes munkaerő csökkenést sem. Csehszlovákia Kommunista Pártja májusi központi bizottsági ülésén megszabták a népgazdaság gazdasági egyensúlya felújításának, a termelőerők további fejlesztésének és az életszínvonal emelésének konkrét irányát. Ez irányelvként vonatkozik a helyi és a szövetkezeti ipar további tevékenységére is. Ezt az irányvonalat alkalmazniuk kell sajátos feltételeikre. Gyors rendezést követelnek főleg a fizetett szolgáltatások. Gazdasági és szervezeti szempontból igényes feladat a közszolgáltatások Iránti kereslet maradéktalan kielégítése. Ez megkívánja nemcsak a lakosság ez irányú szükségleteinek felmérését, hanem egyben a helyi és a szövetkezeti ipar vállalatai kölcsönös együttműködésének az elmélyítését is. Ennek alapja — a célszerű szakosítás és kooperálás mellett — a vállalatok távlati terveinek egybehangolása a városok, községek, települések fejlesztésének koncepcióival. Ebben a törekvésben nyújtsanak segítséget a különböző fokozatú nemzeti bizottsá— gok is, amelyek felelnek a lakosság szükségleteinek kielégítéséért jő minőségű és magas színvonalú szolgáltatásokkal. Dr. KVETÁ LEŠKOVA JOZEF PODPLEŠSKY a Szlovák Tervblzottság munkatársai