Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-06 / 246. szám, szerda

A CSEH SZLOVÁK PAMUT IP AR VILÁGELSŐSÉ GE Orsó nélküli fonóüzem A Föld több mint hárommil­liárd lakosának öltözködnie kell. A műanyagok az utóbbi időben egyre több lehetősége­ket nyújtanak és széles teret hódítanak, mégis a gyapjú és a gyapot továbbra is komolyan Jog részesedni a textilanyagok­kal való ellátásból. Hasonló a helyzet hazánk­ban is. A csehszlovák pamut­ipar, azaz a gyapot termésének egrenálásával nyert szálasanyag termelése évente több mint öt­milliárd korona értékű árut szolgáltat. Mi több: 90 országba szállítja termékeit, az exportált áru értéke meghaladja az egy­milliárd koronát s tehát lénye­ges szerepet tölt be a fizetési mérlegben. A gyapotipari vállalatok évi forgalma már túlhaladja az 5 milliárd koronát, ami pedig tár­sadalmi jelentőségét és terme­lési volumenét illeti, a negye­dik helyet foglalja el a nép­gazdaságban. A pamut- és se­lyemgyártással ma 17 nemzeti vállalat foglalkozik, amelyek­nek több mint 200 üzemük és termelőrészlegük van. Két tech­nológiai kutatóintézet és egy közgazdasági-szervezési intézet is támogatja a pamutipar fejlő­Kevés az üdítő ital? A javulás nem ok az elége­dettségre 0 A hazai ás­ványvízforrások nincsenek kihasználva Az idei nyár nem fukarkodott • meleggel. A határban dolgozók, de az üdiilók is nem egyszer megszomjaztak. S ha módját ej­tették, szomjukat sörrel, vagy ás­ványvízzel oltották. Igen ám, csakhogy néha előfordult, hogy sem az egyik, sem a másik nem volt kapható. Igaz viszont, hogy az utóbbi években e léren Szlo­vákiában is javulás állott be. Az 1961-es évben például 258 275 hektoliter ásványvíz, 639 133 hek­toliter szóda és limonádé, vala­mint 128 400 hektoliter más alko­holmentes ital fogyott el. A múlt évben a fogyasztás 416 403 hek­toliter ásványvíz (egy lakosra 9,5 liter) 728 955 hektoliter szóda és limonádé |1S,6 liter lakosonként), valamint 156 000 hektoliter más alkoholmentes ital volt. lói esik a frissítő ital. Szlovákia ásványvizkészlete azonban még így sincs kellően kiaknázva. Nem egy helyen az is­ványvfz elfolyik, éi nincs rá re­mény, hogy hamarosan változás áll be. A szódavíz és a limonédéellátáK még nagyobb gonddal jár. Ezek kezességi határideje csak néhány nap, Igy nagyobb készletet nem lehet belőlük felhalmozni, január 1 tői választékuk 23 fajtáról S-re csökkent, s Így a minőség vi­szonylatában javulást értünk el. (Azelőtt a 23 féle Ital Ize alig különbözött.) Az új intézkedés azonban nem zárja ki az egyes vidéki különlegességek készítését sem. Az alkoholmentes Italokat, s így •x ásványvizet is csakis hűtött ál­lapotban jó fogyasztani. Sajnos egyrészt a berendezés hiánya, másrészt a nemtörődömség miatt • hűtésre sok helyütt nem for­dítanak kellő gondot. Ezzel • fogyasztók kedvét is elveszik az ásványvíz, illetve az alkoholmen­tes ital fogyasztásától. A forró nyár után az ősz kü­szöbéhez értünk. Az időjárás ls hfivöseb lesz. Mégis jó lenne, ha az alkoholmentes italok ké­•zítésére nagyobb gondot fordí­tanának. Nem ártana, az Idei nyár tapasztalatait járási, kerüle­ti, Illetve országos viszonylatban elemezni, hogy lövőre az idei hi­bák ne Ismétlődjenek meg. (né) dését. Pamutiparunk ma több mint 83 000 embert foglalkoztat. A szakágazat fonóüzemeiben 2 millió orsó forog és ami az or­szágos szövetgyártást illeti, a pamutiparra esik a termelés 85 százaléka és a selyemgyártás­nak kb. 10 százaléka. ÜJ UTAKON Az elmúlt évtizedekben a fo­nás technológiája bizonyult a legkonzervatívabbnak. A kusza szálasanyag bontása, tisztítása, a szálak párhuzamosítása, a ke­letkező fátyol nyújtása, előfo­nása, majd fonása tucatnyi gép­ből álló soron megy végbe. Egyik-másik gép kihagyása, a gépsebességek növelése nem jelent forradalmi változást, márpedig sokkal több nem tör­tént. így jellemezte még nem­régiben ls a helyzetet a szak­irodalom. Néhány esztendővel ezelőtt rendkívüli kísérleti üzemet mu­tatott be egy japán gyár. Olyan pamutfonóval lepte meg a vi­lágot, amely gyakorlatilag tel­jesen önműködő: sem a gépe­ken keletkező féltermékek le­szedésére és szállítására, sem a gépsebességek állítására nem kell kiszolgáló személyzet. A hatalmas teremben rezgő mutatók és kigyulladó lámpács­kák jelzik a gyártási folyamat mindenkori állapotát. Nem kétséges, hogy ez a ta­lálmány nagy jelentőségű lenne a munkaigényes fonásban; egy amerikai pamuttröszt azonnal meg is vette a szabadalmat. De műszaki vonatkozásban — a szinkronizált anyagmozgatás zseniális megoldásán túl — semmi forradalmi nem történt. A végfonást továbbra is a tíz­ezer éves orsó végzi. Igazán forradalminak azok a kísérle­tek nevezhetők, amelyeknek célja az orsó nélküli fonás meg­valósítása. A kőkorszak óta egyszerű függőlegesen pergő botocska sodorta meg és csévélte fel a lazán párhuzamosított elemi szálakat. Fordulatszámát idővel percenként 12—20 ezerre növel­ték, ezzel alaposan megnőtt a termelt fonal mennyisége. De a további fejlődésnek az orsó puszta léte szab határt. Kikü­szöbölésére számos elgondolás született az utóbbi időben. — Ezeket a mondatokat is a. leg­újabb szakirodalomból vettük kölcsön, hogy szemléltessük: mily igényes és bonyolult az orsó kiküszöbölése a fonás mű­veletéből. VILÁGELSŐSÉG Az Üstf nad Orlicíben műkö­dő Pamutipari Kutató Intézet munkatársai tudatában voltak annak, hogy a mai fonógépek elérték fejlődésük csúcspontját, tehát további javulást csak mi­nőségi újítás hozhat. Ennek a törekvésnek az eredménye a csehszlovák BD 200 jelű gép, amelynek első húsz darabja ké­pezi annak az orsó nélküli fo­nóüzemnek az alapját, amelyet a minap köztársasági elnökünk jelenlétében adtak át rendelte­tésének. A BD 200 gépek kiszol­gálása rendkívül egyszerű, ke­zelésük elsajátítása mindössze 2—4 hónapot vesz igénybe. Az új rendszer lényege az, hogy lerövidül a fonás műve­lete, teljesen kiküszöbölődik a kártolás és egyesítődik a fonás és az orsózás. Ily módon sike­rült áthidalni a klasszikus „orsó-gyűrűpálya-szálserkentő­kerék" rendszert, amely már el­érte műszaki lehetőségeinek csúcsát. Az új gép kerületi se­bessége 30 000 ford./perc, ami lényegesen növeli a gyapot, a viszkőzszálak és ezek keveréké­nek a fonását. A szakemberek a termelékenység 160 százalé­kos növekedésével számolnak. Az orsó nélkül készült termé­kek tulajdonságai nagyon ked­vezőek. Egyenletesek, puhák és emellett igen esztétikusak. Ha­sonlóképpen kopásállóságuk is nagyobb, tehát hosszab élettar­tamúak. Külalakjukkal és tulaj­donságaikkal tehát a fésült fo­nalhoz hasonlítanak. A csehszlovák BD 200 gép iránt az egész világ érdeklődik. Nemcsak azért, mert tekintélye­sen növeli a munkatermelé­kenységet és a padlóterület 40 százalékát takarítja meg, ha­nem azért is, mert zajmentesen működik. A brnói vásáron is bemutat­kozik a BD 200. A svájci Bázel­ben ez év szeptemberében állí­tólag nem engedélyezik a kiál­lítását, mivel — szocialista or­szágból származik. Bemutatják ezzel szemben a Bázeltől mind­össze 15 kilométerre fekvő franciaországi St. Louis-ban . .. Az Űstí nad Orlicí-i Kovostav nemzeti vállalat érdemének tud­ható be, hogy késedelem nél­kül megkezdte az új gép gyár­tását és a közeljövőben a meg­rendeléseknek megfelelő meny­nyiségben fogja tudni szállíta­ni. A. H. U " • // • • / • • • I sepruüzem epul 0j seprűüzem épül Losoncon. A jövőben itt jobb feltételek mellett, korszerű gépekkel, a fárasztó munka kiküszöbölésé­vel végzik majd a munkát. Jelenleg mostoha körülmé­nyek között, régi épületben fo­lyik a termelés, az üzem mun­kásai mégis 100 százalékon fe­lül teljesitik tervüket. Olaszországból nemrég kor­szerű cirokszaggató és osztályo­zó gépet kaptak és a hulladék eltávolítása is ventillátorok se­gítségével történik már. Ezek a gépek is hozzájárulnak a minő­ség javulásához. Lakszakállas is fejlődik A falu az árvíz óta jelentősen kiépült. Ez év szeptemberében adják át már a tizenegy-tanter­mes iskolát is, külön napközi otthonnal és tornateremmel. Az árvíz által tönkretett csa­ládi házak helyén ma már több­szobás téglaházak állnak. A fa­luban egy egész új negyed épült. Központjában már büfét is nyitottak, melyet nemcsak a helybeliek, hanem az idege­nek is szívesen felkeresnek. A falu központjában építik az új áruházat is, melyet 1968-ra ad­nak át a vásárlóközönségnek. NÉMETH IRÉN, Lakszakállas Kipróbálják a plovdivi Gépipari Kísérleti Intézet új gyárt­mányát, a 45 lóerős bolgár traktort. (CTK — BTA felvétele) Az első fecskék Eddig három járási mezőgazdasági társulás alakult A losonci Seprűgyár és a sze­gedi Ecset- és Seprűgyár között baráti kapcsolat áll fenn. Köl­csönös látogatás keretében cse­rélték ki tapasztalataikat és a dolgozók között ls baráti jó vi­szony alakult ki. Szép távlatok állnak a loson­ci üzem előtt és dolgozóinak munkásságát bizonyára siker fogja koronázni. KELEMEN BELA, Losonc Az új gondolat, elképzelés nyilvánosan először a CSKP KB márciusi ülésén vetődött fel. Lényege, hogy az egyes mező­gazdasági üzemek között, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar között egy új kapcsolat jöjjön létre, a társadalmi munkameg­osztásnak, az irányításnak és a szervezésnek egy magasabb for­mája, amely a mezőgazdasági termelés további megszilárdulá­sát, a termelés színvonalának emelését eredményezné, és vég­ső fokon valamennyiünk élel­miszerellátásának fokozott ja­vulását hozná magával. ELSŐ AZ ORSZÁGBAN Az első mezőgazdasági társu­lás az Uhorské Hradišté-i járás­ban jött létre, majd a znojmól és a nyitrai járás követte példá­ját. A két utóbbi szeptember elején alakult meg. Számos to­vábbi járásban foglalkoznak hasonló mezőgazdasági társulá­sok létrehozásénak kérdésével. Kísérlet céljából a köztársaság területén rövidesen további nyolc járásban alakítanak járá­si mezőgazdasági társulást. KIK LEHETNEK TAGJAI? A znojmői járás 104 szövetke­zete közül 96 és öt állami gaz­daság kérte felvételét a társu­lásba. Ugyancsak ezt tette a Dél-Morvaországi Felvásárlási és Ellátási Vállalat ís. A társu­lás alapszabályzat-tervezetet hagyott jóvá és megválasztotta a vezetőséget. BELÉPÉSKOR a tagok egyszeri anyagi hozzá­járulásra kötelesek, mégpedig az 1967-ben elért bruttó jöve­delmük fél százalékával. Abban az esetben, ha az illető üzem, vagy vállalat később valami­lyen oknál fogva kilép a társu­lásból, visszakapja a befizetett összeget. Az évi illetmény-hoz­zájárulást a mezőgazdasági üze­mek számára bruttó bevételük 1 százalékában állapították meg. HÁROM ALAPOT LÉTESÍTETTEK A Znojmói Járási Mezőgazda­sági Társulás három alapot ho­zott létre. Az építkezést és a műszaki fejlesztést szolgáló alapra az anyagi eszközök 25 százalékát fordítják. Bevételük 70 százaléka alkotja a tartalék­alajiot. A maradék 5 százalé­kot szociális és kulturális cé­lokra fordítják. EGYRE TÖBB A JELENTKEZŐ Az Uhorské Hradišté-i járás­ban egyre több mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzem ké­ri felvételét a társulásba. Ezek között van a Dél-morvaországi Cukorgyár, a tejfeldolgozó üzem, a szesz- és konzervgyár stb. A vállalatok máris hasznos kezdeményezésekkel léptek elő. A Staré Mesto-i Cukorgyár táv­lati tervében szerepel, hogy a gyár fölösleges hőenergiájával segít a mezőgazdasági üzemek­nek, pl. a lucernamag szárításá­ban és a takarmányfélék kon­zerválásában. A szesz- és konzervgyár el­határozta, hogy nyersanyagát mindenekelőtt a járás területén fogja beszerezni. NYITRÁN JÓK A FELTÉTELEK Nem véletlen, hogy Szlová­kiában elsőnek éppen a nyitrai járás követte az előbbi két já­rás példáját. Szlovákiában ta­lán ez az a járás, amelyikben a legtöbb mezőgazdasági szak­ember dolgozik. Közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben 165 főiskolát és 360 középiskolát végzett mezőgazdász dolgozik. A mezőgazdasági termelés sza­kosítása terén máris kiemelke­dő eredményeket értek el. A járásban már működik olyan halgazdaság, baromfi és vízi­szárnyas-telep, takarmánykeve­rő, amelyben több szövetkezet is érdekelt. Mind ezek kedvező feltételt teremtettek ahhoz, hogy Szlovákiában elsőkként hozzák létre a járási mezőgaz­dasági társulást. Vigyázz .a vöröskakasra! A figyelmetlenség ára A tűzvészek veszélyéről, ke­letkezésükről és az ezzel kap­csolatos éberségről minden üzemben, különösen a mezőgaz­dasági üzemekben állandóan beszélnek, előadásokat tartanak és — sajnos, egyelőre csak rit­kán — büntetnek ís. A tűzvé­szek száma — mindezek elle­nére — állandóan nő, s az anyagi kár mellett egyre több emberáldozatról is hallhatunk. Az utóbbi hónapokban arány­lag gyakorta fordultak elő tűz­vészek a dunaszerdahelyi járás­ban. Mi okozta ezeket? Július 3-án villám gyújtotta fel a po­zsonyoperjesi EFSZ lóherekaz­lát. A villámmal ugyan nehéz harcolni, de ezekben az esetek­ben is létezik tűzvédelmi ké­szültség. Mintegy 5 vagon ló­here égett el. A szövetkezet ká­ra 25 ezer korona. Nagybalogon a vágányok mellett július 5-én egy tábla zöldség kezdett égni. A gyors közbeavatkozásnak kö­szönhető, hogy a kár nem jelen­tős. Július 14-én éjjel rövidzár­lat következtében az alistáli EFSZ szérűje égett le, benne két villanymotorral. Július 15-én Dunaszerdahelyen Cs. Ilona há­zában egy 4 éves kisfiú felgyúj­totta a fáskamrát, amely szin­tén mindenestül leégett. A kár több mint 10 ezer korona. Jú­lius 21-én Nagymegyeren az éj­jeli órákban tűz ütött ki, fás­kamrák, ólak égtek le, benntik disznókkal, kukoricával, barom­fival stb. A kár meghaladja a 44 ezer koronát. Alsóbáron jú­lius 23-án egy 6 éves kisfiú oko­zott tüzet. Ebben az esetben is az EFSZ-nek mintegy 20 ezer korona kára van. Július 24-én viszont az ekecsi EFSZ lábon álló zabja fogott tüzet, több mint valószínűleg a kombájnos eldobott cigarettavégjétől. Csak a gyors beavatkozás mentette meg a környéket a nagyobb tűz­től. Ez a nyári szomorú mérleg­nek csak néhány tétele. V. BALAZ1Č, Dunaszerdahely t

Next

/
Oldalképek
Tartalom