Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-01 / 241. szám, péntek

/ Több mint száz évig volt Jellemző Bratislava látképére az ' egykori híres középkori vár Jelborított asztalra emlé­keztető romja. A napoleoni háború pusztításai után maradt csonka tornyok és falak 16 száz éven át állták az idő vi­harát. Nemegyszer kerekedett azonban olyan „vihar" is — tanácstermekben —, amely a régi idők monumentális em­lékének utolsó maradványait ts a földdel egyenlővé tette volna. Utoljára vagy tíz évvel ezelőtt függött a vár felett a sorsdöntő kérdés. Végül ts győzött a hagyománytisztelet, a várat újjáépítették. E nagyvonalú vállalkozás most a be­fejezés szakaszába lépett. Amíg a város lakói és látogatói nagy érdeklődéssel tapasztalhatják, hogy a tornyok, a tető­zet, a falak visszanyerték eredeti formájukat, a kőművesek leszerelték az állványokat a falak mellől: a várpalota ha­szonélvezői a belső berendezés gondjával foglalkoznak. Az újjáépített vár kihaszná­lásával kapcsolatban a legkü­lönfélébb ötletek és javaslatok hangzottak el. Legtöbbjük azon­ban nein felelt meg a józan megfontolás szempontjainak. A várépület stílusa már külsejé­ben js történelmi, tehát a benne elhelyezett intézménynek ls ha­sonló szerepet kell betöltenie. Ennek a szerepnek olyannak kell lennie, hogy kielégítse mind a külföldi, mind a belföl­di látogatók ér- y deklődését. Ha A múzeum berendezése, a tár­gyak kiválasztása és elhelyezé­se tervének fő elve az, hogy a kiállított anyag Szlovákia törté­nelmének tolmácsolója legyen. A szlovák nemzeti történelmet úgy fogják fel, mint egy nemzet harcát a nemzeti és szociális szabadságért és a haladásért. A múzeum tudományos dolgozói széles körű kutatómunkát foly­tatnak. hogy felfedezzék és meg­mentsék az utókor számára az olyan jellegzetes munkaeszközö­ket, ruhadarabokat, bútorokat, játékokat és más múzeális tár­például könyv­tárat, művelődé­si házat, vagy mozit, színházat helyeznének el a várban, bizo­nyosan kevesebb külföldi látoga­tóra számíthat­nánk. A fenti követelmények­nek legjobban a múzeum felel meg. A várépü­let monumentá­lis méreteinél és Impozáns elhe­lyezésénél fogva alkalmas arra is, hogy Szlová­kia legmagasabb szerveinek ta­nácskozó helye ls legyen. Ily módon „egy fe­dél alá" kerül­het a múltról tanúskodó múze­um és az ország jövőjéről ta­nácskozó jelen. Kőművesek, restaurátorok még favában dolgoznak az épület belső falain; a koronázótorony­ban a falfestők munkálkodnak; B folyosókon, lépcsőházakban malterosládák, tégladarabok, homokrakások, a kőművesmun­ka elmaradhatatlan jelei tanús­kodnak arról, hogy az újjáépítésnek még nincs vége. A negyedik emeleten azonban a látogatót berendezett Irodák­ban, dolgozószobákban fogad­ják a múzeum munkatársai. A történelmi múzeum dolgozói ugyanis a nyár eleje óta itt szé­kelnek, s a vezető kollektíva, dr. Guzi igazgatóhelyettessel az élén, a kiállítási rész (II. és III. emelet) berendezésének részle­teivel foglalkozik. MUZEUM a VÁRBAN gyakat, amelyek Jelentős szere­pet játszottak a szlovák nép, il­letve Szlovákia népei gazdasági és kulturális életének alakulá­sában. Dr. Guzi véleménye sze­rint erre azért van szükség, mert más európai kultúrnépek­től eltérően — amelyek már túl­jutottak nemzetté válásuk, önál­lóságuk élvezésének nyarán —, Szlovákia csak most tud igazán kellőképp foglalkozni saját múltjával. A tárgyak elrendezésével az egyik legnevesebb szlovák mű­építészt, Ferdinand Milučký mérnököt bízták meg. Általában kevés szöveggel kívánnak dol­gozni, hogy a látogatónak ne kelljen sok időt vesztegetnie a hosszú magyarázatok olvasá­sával. A rendezők feltételezik, hogy a látogató már tanult tör­ténelmet, földrajzot, s rendelke­JOGI TANÁCSADÓ A nemzeti bizottságokról szóló új törvény AZ ÚJJÁÉPÍTÉSNEK MÉG NINCS VÉGE JA szerző felvételei.] zik élettapasztalatokkal is. Szük­ség esetén a kísérők nyúj­tanak majd felvilágosítást, il­letve a nyomtatott tájékoztatók­ban talál a látogató választ kér­déseire. A kiállítási tárgyakat a szlovák nemzeti történelem egyes időszakainak megfelelően helyezik el, ily módon az egész anyag négy részből áll. Az első rész az ókor, a második a korai feudalizmus időszaka a mohácsi vészig (1526), a harmadik a feu­dalizmus kora (1848), negyedik rész a tőkésrendszer korát mu­tatja be. A kiállítási termek be­járata a második emelet főlép­csőházánál kezdődik. A látogató a déli, a keleti s részben az északi szárnyon halad keresz­tül, innen melléklépcsőkön jut a harmadik emeletre, fordított Irányban vonulhat végig a ter­meken, míg végül eljut a főlép­csőházhoz. A harmadik emelet északi szárnyának egy részén bemutatják majd a várpalota múltjával és újjáépítésével kap­csolatos dokumentumokat és le­leteket. Dr. Guzi még egy érde­kességet elárult: az efgykori ki­rályi vár fogalmához hozzátar­toznak a koronázási ékszerek is. Abban reménykednek, hogy sikerül megszerezniük a magyar királyi koronázási ékszerek má­solatait. Ezeket a koronázóto­ronyban (a nyugat felőli, a töb­binél valamivel magasabb és szélesebb) helyeznék el. A múzeumoknak nem csupán az a küldetésük, hogy bemutas­sák a népek múltját. A tudomá­nyos dolgozók különféle kuta­tásokat folytatnak, s időközön­ként bemutatják munkájuk ered­ményeit. Dr. Guzi arra törek­szik, hogy az állandó történel­mi kiállított anyag mellett le­gyen mindig egy aktuális kiállí­tás is. Jelenleg például a mú­zeum dolgozói az APDuna nö­vény- és állatvilágát tanulmá­nyozzák, s mire megnyílik a múzeum, valószínűleg be is mutatják majd eredményeiket a közönségnek. Egy további kiállítás tárgya az afroázsiai kulturális élét bemu­tatása lesz. A Nemzeti Múzeum régi épületében hasoíjló temati­kájú kiállításokat helyszűke miatt csak hébe-korba rendez­hettek. A várpalotában csaknem háromszor annyi hely áll a mú­zeumi dolgozók rendelkezésére, mint a múzeum régi épületében. Számukra ez több munkát, több fáradságot jelent, de elégtételül szolgálhat majd az a tudat, hogy többet tettek a nemzeti kultúrá­ért, s gazdagíthatták a látogatók ismereteit. PETRIK JÓZSEF Az 1967. évi Törvénytár 69. sz. alatt tette közzé a nemzeti bizottságokról szó­ló új törvényt, amely néhány rendelkezés kivételével 1968. január 1-én lép hatályba. Az új törvény egyúttal meg­szünteti a Tt 1960/65 sz., a nemzeti bizottságokról szóló törvényt és több más rendel­kezést és a politikai, vala­mint gazdasági fejlődésnek megfelelően újraszabályozza a nemzeti bizottságok szere­pét, hatáskörét, szervezetét és működésüket. A TÖRVÉNY ALAPELVEI A nemzeti bizottságok a ke­rületekben, járásokban és közsé­gekben a szocialista államhata­lom és közigazgatás szervei. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezetésével a szocialista tár­sadalmi rendet szilárdítják és az Alkotmány, valamint a többi tör­vény és jogi előírás alapján fej­tik ki tevékenységüket. A nemzeti bizottságok, mint a dolgozó nép képviseleti testüle­tei az általános, egyenlő, köz­vetlen és titkos szavazás alapján választott képviselőkből állnak. A képviselőket a nép ellenőrzi, nekik tartoznak felelősséggel és a választók határozata alapján megbízásukat meg lehet vonni. Á nemzeti bizottságok terüle­tükön szervezik a gazdaság, a kultúra, az egészség- és a szo­ciális ügyi ellátás tervszerű fej­lődését. Mint önkormányzati jellegű szervek, munkájuk so­rán egyesítik és összhangba hozzák egyrészt a társadalom, másrészt területi körzetük fejlő­dését és a helyi, csoportos és személyes érdekeket. Védik a polgárok és a szervezetek jo­gait, jogos érdekeit és úgy ve­zetik őket, hogy betartsák a tör­vényeket és tiszteljék polgártár­saik Jogait. Részt vesznek a szo­cialista gazdasági és társadalmi rend védelmében és a köztársa­ság honvédelmének megszilár­dításában. A nemzeti bizottságok tevé­kenységüket a polgárokkal együttműködve, aktív részvéte­lükkel és ellenőrzésükkel fejtik ki. Megteremtik annak feltéte­leit, hogy a polgárok közvetle­nül vehessék ki részüket a fel. adatok teljesítéséből és végre­hajtásából és ilymódon a leg­szélesebb mértékben az állam igazgatásából. A nemzeti bizottságok állan­dóan figyelemmel kisérik a pol­gárok érdekeit, szükségleteit és nézeteit. A jelentősebb intézke­dések megtételére vonatkozó in­dítványokat velük megtanács­kozzák, figyelmesen foglalkoz­nak megjegyzéseikkel és javas­lataikkal, ismertetik velük mun­kájuk eredményét és számot ad­nak nekik tevékenységükről. A nemzeti bizottságok fel­adataikat a Nemzeti Frontban tömörült szervezetekkel, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Csehszlovákiai Nőszövetséggel, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel együttmű­ködve teljesítik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal főként a dolgozó­kat érintő fontosabb intézkedé­sek előkészítésében és megvaló­sításában működnek együtt. Ugyanez vonatkozik az egysé­ges földművesszövetkezetekre is. A nemzeti bizottságok az ál­lami közigazgatás végrehajtó szervei területi körzetükben. Más szervezeteknek csak a tör­vény alapján lehet ilyen hatás­körük. A nemzeti bizottságok területi körzetükben kölcsönösen együttműködnek a közös célok megvalósításában a,többi állami szervezettel. Főként a szocialis­ta törvényesség, az állami fe­v gyelem, a bűncselekmények^ megelőzése, a honvédelem meg­szilárdítása, a családi törvény teljesítése és a polgári Jogok általános védelme terén működ­nek együtt. A nemzeti bizottságok figyel­meztetik az állami szerveket az általuk megállapított hiányos­ságokra, kezdeményezik azok megszüntetését. Feladatokat azonban csak ott róhatnak rá­juk, ahol azt külön előírások le­hetővé teszik. A nemzeti bizottságok a köz­rend helyi viszonylatú ügyeiben feladatokat róhatnak a közbiz­tonsági szervekre az illetékes parancsnokságok útján. Dr. FÖLDES JÓZSEF A Nagykeszi Állami Gazdaság dohánytermelő csoportja az idei szárazság ellenére kiváló eredményeket ért el. Hektá­ronként 22 mázsa dohányt termeltek s ennek az értékét még az a tény is növeli, hogy kilónként átlagosan 23 koro­nát fizetett a dohánybeváltó. Nem csoda, ha Oravec József csoportja mosolyogva néz a lencsébe. (Kovács Gy. felvétele) 'SSSSSSSSSS/SS///SSSyS/SS///SSSSSSy/S//S/SSSSS/SSSS/SS//SSS/SSSSS/S//SS//f/SS//S//S/SS/S//SSSSSSSSSySS/SS//SSSS//SS/S/S//SS/SSS/S/SSSS/A MEGSZÉPÜLT AZ EGYKORI KIRÁLYI VÁR r\ evallom, nem tar. í~\ tozom az erős jellemű férfiak közé. A minap is köny­nyelműen engedtem szenvedélyemnek és a meleg, vízzel hígított, de egészséges jt) gyü­mölcslé helyett sörre szottyant kedvemi Sőt! Hogy tetőzzem>e sátán sugallta bűnös tévely­gésemet, egy cigaret­tát is megkívántam a kesernyés, buján hab­zó ízes ital mellé ... Azaz, csupán rágyúj­tottam volna egy do­hánysodrományra, ha lett volna gyufám. Se­baj, gondoltam, hiszen potom tíz százalékos felárral rendelhetek akár egy egész doboz­zal is. Gyufa vagy tapló? kell némi mozgás. A legjobb alkalom erre, ha önállóan megy ma­gának gyufát venni. • Ha mégsem így döntenek, akkor to­vábbi kellemetlensé­gek elkerülése céljá­ból alkalmazzanak en­gem — főgyufabeszer­zői beosztásban, de fi­zetésemhez, természe­tesen, potom tíz száza­lékos „felárat" kérek. I A ddig is azonban, Zi amíg döntenek, ' 1 én tapló és ko­vakő nélkül nem láto­gatok eme első osztá­lyú vendéglátóipart „élüzembe". Biztos, ami biztos ... MIKLÓSI PÉTER És itt ért az elmúlt napok legnagyobb ha­zai vonatkozású meg­lepetése: az első osz­tályú bratislavai Savoy Kávéház bájos felszol­gálóinak egyike lenyű­göző mosoly kíséreté­ben adta tudtomra, hogy nincs gyufájuk! Még egy szál sem! Sem a raktárban, sem az asztal alatt, sem a főpincér zsebében, sem másutt,.. Belátom, talán fele­lőtlen követelődzés volt tőlem, amikor emeltebb hangnemben adtam helyet csodála­tomnak. Lehetséges ugyanis, hogy csupán a szóban forgó napra nem volt előirányozva gyufafelszolgálás ... Igaz, minek van kü­lönben is, ha a kijá­rattal átellenben van egy újságkioszk, a­hol bárki és bármikor korlátlan > mennyiség­ben személyesen vásá­rolhat teli gyufásdo­bozt... Lenne ezért két megfontolandó ja­vaslatom a kávéház vezetőségének címére: • A fenti érv alap­ján valóban szüntes­sék meg a gyufabe­szerzést, hiszen a ked­ves vendégnek úgy ís

Next

/
Oldalképek
Tartalom