Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-29 / 269. szám, péntek

Fokozzuk a dolgozó tömegek oktr oz ország irányításában / (Folytatás az 5. oldalról) kai, szakmai Ismeretei és képességei. Ezenkívül az adott választókörzetben egyesült erővel Jobban meg lehet majd oldani a bonyolultabb problémákat, és eredményesebb lesz a képviseleti szervek tevékenysége is. Az említettek ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül egyes elvtársak véleményét, hogy a többmandátumos rendszerben bizonyos mértékben meglazulhatnak a képviselők és a választók közvetlen kapcsolatai, s csökkenhet a képviselők felelőssége. Ennek többek között azzal vehetjük elejét, hogy nagyon megfontoltan állapítjuk meg a többmandátumos körzet terjedelmét, vagyis a jelöltek minimális és maximális számát. Kiszámítottuk, hogy lényegében 4—8 mandátum a legelőnyösebb. Abból indultunk ki, hogy a legkevesebb négy mandátum az adott választókörzetben a legkedvezőbben biztosíthatja a lakosság legfontosabb politikai-szociális csoportjainak képviseletét. A nyolcnál több mandátum már maga a választás áttekinthetetlenségéhez vezethet, és nagyon megnehezítené a képviselők közvetlen kapcsolatát a választókkal és csökkentené a velük szemben viselt felelősségüket. A két vagy három szavazó körzetre kiterjedő többmandátumos választókörzet létesítése folyamán szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy ragaszkodni kell az adott szavazókörzet határához, éspedig akkor is, ha a kerületi nemzeti bizottságba való választás választókörzetéről van szó. A jövőben tökéletesíteni kell azokat a munkamódszereket, amelyekhez igazodva a pártszervek és képviseleti szervek kellőképpen egybehangolhatják a többmandátumos választókörzetekben megválasztott képviselők tevékenységét. így például lehetővé kell tenni a választóknak, a pártszervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek s a képviseleti szerveknek is, hogy fokozottabban ellenőrizhessék a többmandátumos választókörzetben megválasztott képviselők munkáját. TÖBB JELÖLT JOBB VÁLASZTÁS A többmandátumos választókörzetek létesítésével többek között azt a célt ls követjük, hogy minél kedvezőbbek legyenek a képviseleti szervekbe jelölt képviselők kiszemelésének és jelölésének feltételei. Ez pedig a pártszervektől és szervezetektől, az állami szervektől s a Nemzeti Front szervezeteitől egyaránt megköveteli, hogy a feladat teljesítését a közvélemény ismerete alapján biztosítsák, és minden tevékenységükben szem előtt tartsák a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiségiek értékes tapasztalatait. A jelöltek kiszemelését és javaslását Illetően tehát fokozottak igényeink, és ez is hangsúlyozza törekvéseinket, hogy maradéktalanul érvényesüljenek azok a törvényerejű rendelkezések, melyeknek értelmében több jelöltet lehet javasolni s a jelölőlistán feltüntetni, mint amennyi képviselőt kell megválasztani. Feltételezéseink szerint mintegy 30 százalékkal több Jelölt lesz a képviseleti rendszerünk valamennyi fokán az egyes választókörzetekben. A kis körzetekben kivételesen mintegy 50 százalékkal több jelöltet javasolnak. Mivel meghonosítjuk a pótjelöltek rendszerét, a javaslat arra ls utal, hogy — bizonyos valóban kivételes eseteken kívül — az adott működési időszakban nem kerül sor pótválasztásokra. Ez a megoldás teljesen megfelel polgártársaink s a funkcionáriusok igényeinek, akik több ízben rámutattak a pótválasztásokkal kapcsolatos nehézségekre. Összhangban van ez a többmandátumos körzetek elvével is, mivel a pótválasztások az említett feltételek között politikai szempontból nagyon bonyolult akciók lennének, melyeknek végrehajtásával az adott választókörzetben az eddiginél sokkal több választót kellene mozgósítanunk. Ami a helyettesek megválasztását illeti, meg kell jegyeznünk, hogy ez nem valami formális vagy technikai jellegű ügy, hanem igen jelentős új, politikai intézkedés. Azt, hogy ki lesz a képviselő vagy képviselőhelyettes, végérvényesen a választások eredménye dönti el. Éppen ezért igen gondosan kell kiszemelni a jelölteket és valamennyit azonos szempontok szerint kell elbírálni. A megválasztott helyettesnek — jóllehet nem fejt ki képviselői megbízásból eredő tevékenységet — az aktív közéleti tényező szerepét kell betöltenie. Ezért helyénvaló, hogy a választási időszak folyamán a megválasztott képviselőkkel együtt — szakbizottság vagy aktívák tagjaként — vegyen részt a képviseleti testület munkájában, valamint a választók körében szükséges szervezőmunkában is. Az a tény, hogy külön-külön és hoszszabb időközökben kerül sor a választásokra — erőteljesen kifejezésre juttatja az adott szerv fontos és sajátos feladatkörét államunkban és társadalmunkban. Ugyanakkor lehetővé teszi a választási kampány különböző módjait, ős így — tekintettel az újonnan megválasztott szerveknek a következő működési időszakban végzendő munkájára — a választások tartalmának konkretizálását és elmélyítését is. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választások alkalmat adnak e szervek országos és társadalmi funkciója jelentőségének hangsúlyozására. A nemzeti bizottságokba való választások előkészítése folyamán kifejezésre kell jutnia annak, hogy a nemzeti bizottságok az államhatalom s a közigazgatás helyi szervei. A választási kampány egyidejűleg arra is alkalmat ad, hogy a nemzeti bizottságok a lakosság részvételével s a helyi feltételeknek megfelelően foglalkozzanak a nemzeti bizottságokról szóló új törvény gyakorlati végrehajtásának lehetőségével. Meggyőződésünk, hogy a választások elkülönítése fokozott érdeklődésre készteti a választókat, gondosabban szemelik ki a jelölteket, s majd rendszeresebben szem előtt tartják a képviseleti testületben kifejtett tevékenységüket. A VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE IGÉNYES MUNKA A Nemzett Front választási programja is az eddiginél sokkal konkrétabban utal a választási kampány tartalmára, s alapvető jellegére. Ogy véljük, hogy mindez eredményesen hozzá fog Járulni a választások formális mozzanatainak kiküszöböléséhez, amelyek gyakran arra voltak visszavezethetők, hogy az illetékesek minden országos és helyi jellegű problémát meg akartak vitatni a választókkal. A külön megrendezett választásokkal egyben azt a célt is követjük, hogy Jobban elmélyüljön a képviseleti testületek társadalmi funkciója, s népünk mind jelentősebb szerepet vállalva vegyen részt az ország igazgatásában és irányításában. E kérdés megítélésében a politikai nézőpontok döntő fontosságúak, főképpen annak lehetősége, hogy különféleképpen határozhatjuk meg a választási kampány tartalmát, különböző lesz az egyes képviseleti testületek funkciója s feladatköre, vagyis magasabb lesz a választások színvonala. Természetesen nincs szándékunkban figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a két külön megrendezett választási kampány folyamán pártunk szerveinek, szervezeteinek s a széles körű pártaktívának a szokásosnál sokkal több munkát kell vállalnia. Meg kell mondanunk, hogy a fokozott törekvések minden bizonnnyal megfelelő politikai eredményre vezetnek, amelyeket a legmagasabb fokú képviseleti testületekbe való választásokat megelőző, alaposan megfontolt és célirányos kampánnyal kell elérnünk, különös tekintettel állami önállóságunk 50. évfordulójára'. E kampánynak éppen ezért rendkívül időszerű, színvonalasan eszmei és társadalmi jellegűnek kell lennie. A BÍRÔVÁLASZTÁSOK SAJÁTOS JELLEGE A képviseleti testületekbe történő választásokkal kapcsolatos választási rendszer módosítását szem előtt tartva, állást kell foglalnunk a járásbírósági bírák közvetlen mgeválasztása kérdésében is. Ezeket a választásokat 1984ben a képviseleti testületek képviselőinek megválasztásával együtt tartottuk. Az 1964. évi választások folyamán szerzett tapasztalataink és az irányelvjavaslat megvitatásának eredményei alapján arra az egyértelmű következ-. tetésre jutunk, hogy helyes lesz, ha külön rendezzük meg a képviseleti szervekbe való választásokat és a járásbírósági bírák megválasztását. Ez utóbbinak ugyanis egészen más a Jellege, mint a képviseleti testületekbe való választásoknak. Elsősorban azért, mivel a két választás különbözően alapozza meg polgártársainknak kapcsolatait a megválasztott Jelöltekkel. A bírák a választás után sem a nép képviselői, hanem a nép akaratából és a szocialista jogrend értelmében gyakorolják a bírói hatalmat. A külön megrendezett választási kampány arra is alkalmat ad, hogy erőteljesebb legyen a bírák megválasztásának társadalmi hatása, jobban hangsúlyozni lehessen a szocialista törvényesség, az államfegyelem s a negatív társadalmi Jelenségek elleni küzdelem jelentőségét. Polgártársaink így alaposabban megismerhetik, mi a bírák funkciója és tevékenysége, amelyet úgy kell kifejteniük, hogy szocialista jogtudatra neveljék polgártársainkat. A választási rendszer új elvei teljes összhangban vannak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányában kifejtett választójoggal, beleértve azt a jogot is, hogy a választók bármikor leválthatják a képviselőket. Ogy véljük, hogy a választási szervek rendszerét illetően, — mivel a választók e szervek révén demokratikus szellemben érvényesítik jogukat a választás megszervezésére és irányítására — nincs szükség lényegesebb módosításokra. Olyan Jelentős Intézkedésekről van szó, amelyeknek céljuk lehetővé tenni a választóknak, hogy fokozottabb mértékben vegyenek részt a választások előkészítésében, tevőlegesebben járuljanak hozzá jelenlegi problémáink megoldásához és ezzel egyidejűleg társadalmunk politikai-erkölcsi egységének további megszilárdításához. A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A képviseleti testületekbe történő választások előkészítése folyamán döntő tényezőként kell érvényesülnie pártunk vezető szerepének. A politikai irányelvek ezt a választások káderkérdései, valamint tartalma szempontjából egyaránt hangsúlyozzák. Arról van tehát szó, hogy pártunk és politikájának befolyása döntő módon érvényesüljön a választások minden szakaszában, hogy a párt mindenkor minden választási akció élén álljon és ügyeljen a választási rendszer elveinek következetes betartására. Pártunknak politikai tömegmunkája és szervező tevékenysége teljes súlyával kell odahatnia, hogy a következő választások kidomborítsák a társadalomban betöltött szerepét, s egyre szorosabb legyen kapcsolata a néppel. A választások kiváló politikai alkalmat adnak a párt sorainak s a dolgozók tömegeinek mozgósítására, hogy szilárdabb egységben és sokszorosan fokozott törekvéssel vegyenek részt a szocialista társadalmunk általános felvirágoztatását célzó feladatok teljesítésében. A választások előkészítése és a választási kampány folyamán figyelmünk elsősorban a párt XIII. kongresszusán kitűzött feladatokra összpontosul, melyeknek célja népgazdaságunk egyensúlyának helyreállítása, népünk magasabb életszínvonalának biztosítása. Ezért nagyon fontos, hogy a községekben, a városokban, a járásokban és a kerületekben a pártszervek irányításával minél pozitívabb választási programokat állítsanak össze, amelyeket a Nemzeti Front Jelötjei ismertetnek választóikkal. A választási programok tartalmi és tárgyilagos jellegének olyannak kell lennie, hogy necsak felébressze a választók fokozott érdeklődését, hanem e programok megvalósítására serkentse őket. Magától értetődő, hogy ennek érdekében maradéktalanul latba kell vetni a népgazdaság öj irányítási rendszerének elveit, a nemzeti bizottságokról szóló törvényt és azt a tájékoztató anyagot is, amelyeket a központi szervek a választási programok összeállítását illetően még közzétesznek. A választási kampány nagy igényeket támaszt a párt és a Nemzeti Front politikai, agitációs és propagandamunkájával szemben. A pártszervek és -szervezetek tehát körzeteikben kellőképpen biztosítsák minden kommunista alapos politikai-eszmei felkészültségét és a Nemzeti Front szervezeteivel együttműködve gondoskodjanak a választási kampány sikeres lefolyásáról. E téren nagyon fontos szerep jut a tömeghatás eszközeinek is, s ezért főleg a sajtó, a rádió és a televízió s a film szerkesztőségeiben dolgozó kommunistáknak rendkívüli alkotó készséggel kell részt venniük a választások propagálásában s az agitációban. AZ ÉRVEK ÉS TÉNYEK EREJÉVEL A párt s az egész Nemzeti Front agitációjának elsősorban az érvek s a reális tények erejével kell hatnia. Ennek célja nemcsak az, hogy a választókat meg kell nyerni a Nemzeti Front jelöltjeinek megválasztására, hanem arra is, hogy aktívan támogassák az új választási időszakban a képviseleti szerveket és tevékenységüket. A párt szerveinek és szervezeteinek tevékenységében nagy fontosságot kell tulajdonítani az arra Irányuló gondoskodásnak, hogy minden társadalmi szervezet tevőlegesen részt vegyen a választási kampányban. A pártszervezetek serkentsék őket alkotó jellegű aktivitásra s törekedjenek arra, hogy a maga módján minden társadalmi szervezet hozzájáruljon a választások sikeréhez. A párt- és társadalmi szervezeteknek rendkívül nagy figyelmet kell szentelniük az ifjúság körében végzendő nevelőinunkának, és főleg azoknak a fiatal választóknak, akik most első ízben választanak. A választások sikerŕ szempontjából kulcsfontosságú kérdés a jelöltek kiszemelése. A pártszervezeteknek ezért fokozott figyelemmel és politikai felelősségérzettel kell arra ügyelniük, hogy a képviseleti rendszer valamennyi fokán olyan jelölteket javasoljanak, akik sikeres tevékenységükkel biztosithatják a XIII. pártkongresszuson jóváhagyott határozatok teljesítését. A választási kampány szempontjából nagyon kedvező, hogy ezt a kampányt akkor bontakoztatjuk ki, amikor sor kerül a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseire, a járási és kerületi konferenciákra, továbbá a februári események 20. évfordulójának és köztársaságunk megalakulása 50. évfordulójának ünnepségeire. Ezek a párt és egész társadalmunk számára egyaránt Jelentős események kedvező feltételekkel alapozzák meg azt, hogy minél hatékonyabban fejthessük ki politikai tömegmunkánkat és propagandatevékenységünket. Igaz, hogy ez a munka nem lesz könnyű, sem egyszerű, de tudjuk, hogy pártunk és társadalmunk minden progresszív erejének mozgósítása a küszöbönálló választások folyamán jelentősen hozzájárul demokráciánk további elmélyítéséhez, társadalmunk felvirágoztatásához és polgártársaink közéleti aktivitásának növeléséhez. Az előterjesztett javaslat tekintettel van jelenlegi feltételeinkre és a fejlődési irányzatokra, s megvalósítása támogatja pártunknak s népünknek szocialista társadalmunk kiépltéséra irányuló törekvéseit. BÜSZKÉK LEHETNEK EREDMÉNYEIKRE MAGYARORSZÁGI FILMESEK A CSALLÓKÖZBEN Már lassan delelőre Járt • nap, amikor a gépkocsisor befutott a faluba. A magyar filmbét alkalmával basánkba látogatott delegáció tagjait a helyi nemzeti bizottság épülete előtt a járás és a falu képviselői üdvözölték. Kedves, baráti parolák követték egymást s Szirtes Adám, a Jászai-díjas magyar színész szinte itta magába a gyermekkorát idéző és elevenítő falusi emberek beszédjét, melyben a nemesőcsalak mai éltükről szóltak s múltjukról tettek vallomást. Bakos Imre, a Nemesócsa! Helyi Nemzeti Bizottság elnöke a fehér asztal mellett Fábián Zoltán neves magyar író és a két vendégszinész, Medgyesi Mária és Szirtes Adám érdeklődésére rögtönzött tudományos kis előadást tartott a faln gazdasági és politikai fejlődéséről. Büszkén adott számot a felszabadulást követő termékeny évek eredményeiről, a szövetkezet fejlődéséről, mely mint Bakos elvtárs megállapította, Csallóköz egyik élenjáró kollektívája. A szövetkezet ma a természetbenlekkel együtt több mint 40 koronát fizet egy munkaegységre, ami ugyancsak beszédes igazolása annak, hogy a helyi szövetkezetben jó munka folyik. A hazánkban járó magyar filmdelegáció vezetője. Borka József elvtárs a csallóközi árvíz bajaluak felszámolása felől érdeklődött. — Az elvtársak mai csallóközi, illetve délszlovákiai útjának programját úgy állítottuk össze — hangzott a falu vezetőjének válasza a feltett kérdésre —, hogy eredményeinknek, újjáépítést munkálatainknak szemtanút lehessenek. Bennünket a pusztító víz közvetlenül nem kapott el, csak szélei fodrozódtak itt a falu határában, tgaz, Igy Is 117 ház dőlt össze s a károk fedezésére a község 9 és fél millió korona segélyt kapott. Most már minden bajon túl vagyunk, s erőnket a község fejlesztésének terveire összpontosíthatjuk. Igy küszöbön áll egy takarmánykeverő állomás felépítése, melynek kapacitása akkora lesz, hogy Komáromtól Onnaszerdahelylg ez az egyetlen állomás kiielégftheti a szövetkezetek Igényét. Hozzálátunk a község útjának portalanításához, ez lesz az első kifejezettebb lépés, mely a község városlasltásához vezet. Földes Béla, a falu tiO esztendőt túllépő könyvtárosa, a magyar delegációnak a falu fiataljainak kultúrszomjárúl beszélt. Nemesócsán 500—600 az állandó olvasók száma, a több mint 5 ezer kötetes könyvtárban tehát bőven akad munka. A magyar fllmdelegáciű egy napig volt vendége a nemesócsaiaknak, akik jó házigazdaként mutatkoztak be, s községükben, valamint a járás területén sok érdekes és figyelemre méltó újdonságot mutattak meg a vendégeknek. Nem volt tehát túlzás, amikor az esti filmbemutató után Szirtes Adám így búcsúzott a delegáció és elsősorban a maga nevében a nemesőcsaiaktól: fin a kommunista színész és velem együtt a magyarországi filmdelegáció minden tagja azzal a boldog és örömteli tudattal távozunk önöktől, bogy a baráti, szomszédos Csehszlovákiában csehek, szlovákok és magyarok nagyszerű munkájukkal kiváló építői a szocialista valóságnak. -r-J-