Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-29 / 269. szám, péntek

Fokozzuk o dolgozó tömegek oHivilosot oz orszá

g irányításában Csehszlovákia Kommunista Pártja alkotmányunk alapelvei értelmében — melyek szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s azt választott szervei révén gyakorolja — rendkívüli figyelmet szentel a képviseleti szervek felépítésének és tevékenységének. Ez a tény hazánkban a gazdag hagyományokra visszatekintő választások politikai jelentőségén s lényegén alapszik. A választások révén, szocialista alkotmányunkkal kellő összhangban mélyítjük el és szilárdítjuk meg népünk hatalmát, kibontakoztatjuk tevőleges és tömeges részvételét az állami ügyek irányításában, igazgatásában. Pártunk így elméletileg s gyakorlatilag állandóan továbbfejleszti Leninnek azt az elgondolását, hogy a nép széles rétegei politikai emancipációjának kibontakozódása csak a szocializmusban lehet reális és gyümölcsöző s a választás ezért a nép felségjogainak egyik legjelentősebb megnyilvánulása. Ennek szellemében szándékszunk, s fogunk arra törekedni, hogy a következő választások is hozzájáruljanak szocialista társadalmunk egységéhez, köztársaságunuk nemzetei s nemzetiségei egységének további megszilárdításához, a párt vezető szerepének elmélyítéséhez, valamint politikai s közéletünk aktivizálódásához a XIII. pártkongresszus irányelvei szellemében. A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÚJ SZAKASZÁBAN Szocialista társadalmunk fejlődése folyamán minden választásnak voltak bizonyos Jellegzetességei, amelyek a társadalmi fejlődés adott fokát tükrözték. A párt XII. kongresszusa az addigi fejlődés sokoldalú s mélyreható elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy új fejlődési szakaszba lépünk, amelyben még jobban elmélyítjük a szocialista termelési viszonyokat és társadalmunk általános felvirágoztatása érdekében jobban élünk a szocializmus adta lehetőségekkel s előnyökkel. A kongresszus egyben azt is hangsúlyozta, hogy a további fejlődési folyamat szorosan összefügg a szocialista demokrácia bővítésével s a dolgozók egyre aktívabb részvételével az állam Irányításában és Igazgatásában. Ezek a feltételek objektívan megalapozzák társadalmunk politikai s erkölcsi egységének elmélyítését. Megvalósul V. I. Lenin történelmi jelentőségű megállapítása, hogy ami az osztályok vagy a szociális csoportok antagonisztikus ellentéteinek megoldását illeti, egyre kevesebb politikára lesz szükség, s artnak tartalma mindinkább a célszerűség felé tolódik el, megjelölve azokat a tudomány által felismert és gyakorlatilag is kipróbált utakat, valamint eszközöket, amelyeken haladva segítségükkel eljutunk társadalmunk magasabb fejlődési fokára. Jelenleg és a további fejlődés folyamán lényegében megkülönböztetett módon kell felmérnünk a tömegek érdekei egybekovácsolódásának problémáját. Ez az egység a társadalmi hatáskör különböző területein ténykedő egyének objektív társadalmi érdekei s a lakosságnak ezzel összefüggő társadalmi érdekei s szükségletei alapján bonyolult módon jön létre. Kétségtelen, hogy a gondolkodásmódban s a gyakorlatban gyakran nagyon eltérő irányzatok áthidalását, a társadalom minden rétegének sokszor ellentétes érdekei, valamint építő törekvései összefogására képes leglényegesebb erőt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetségében kell látnunk. E szövetségben most és ezentúl ls a munkásosztályé a döntő szerep. A munkásosztály vezető szerepe elsősorban azon alapszik, hogy legközvetlenebbek a kapcsolatai a korszerű, nagyüzemi ipari termeléssel, a termelőeszközök társadalmi tulajdonával, valamint az, hogy a társadalom legszámottevőbb, legjobban szervezett eleme. Egyben a leginkább érdekelt a már elért szocialista vívmányoknak nemcsak megszilárdításában, hanem további kibontakoztatásában is. Szocialista társadalmunk stratégiai célkitűzései a társadalom megváltoztatásának folyamán vezető szerepet betöltő forradalmi erő — a munkásosztály progresszív érdekeihez igazodnak. A munkásosztály objektívan kifejezésre juttatja a többi osztályok s a lakosság többi rétege érdekeit is, valamint a szocialista társadalom harmonikus fejlődésével összefüggő érde«* keket is. AJ A választások előkészítése Idején 1987 e

zért elsősorban a munkásosztály döntő szerepét tartjuk szem előtt, vala, 29. mint azt, hogy szocialista demokráciánk további elmélyítése, s minden dolgo5

zónák az ország igazgatásában való aktív és tömeges részvétele a munkásosztály érdeke. Az 1968. évi választások előkészítése A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ELMÉLYÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI A szocialista demokrácia elmélyítésének módját ma elsősorban a termelőerők fejlesztése határozza meg. Továbbá függ a dolgozók szocialista öntudatának fokától, a szocialista oszlult feladata, hogy társadalmunkban érvényre juttassa s mind jobban elmélyíthesse vezető szerepét. Szem előtt kell tartanunk, hogy a párt most új feltételek között fejti ki tevékenységét és egyre nagyobbak az igények e tevékenység minősége iránt. Ezt különösképpen a választások előkészítése idején kell tudatosítanunk, amikor is pártunk a képviseleti szervekben végStefan Sádovský elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának szeptember 2 6—2 7 - i ülésén tályjog színvonalától és azok demokratikus figyelembevételétől. Olyan fejlődési folyamatról van szó, amelyben állandó az ellentétek felújulása és áthidalása, amelyben egyre magasabb szinten kerül sor az egyesítésre. Igy válik lehetővé, hogy társadalmunk Csehszlovákia Kommunista Pártja s a szocialista állam programja tevőleges végrehajtásának alapján mind gyorsabban haladhasson előre. A gazdasági és a szociális változások, valamint az emberek tudatában végbemenő változások is egyre nagyobb lehetőségeket adnak a szocialista demokrácia elmélyítésére, a rész- és csoportérdekek egyesítésére, továbbá arra, hogy a dolgozók mind nagyobb mértékben vegyenek részt társadalmunk ügyeinek intézésében. A döntések hatékonysága érdekében azonban az illetékes szervek mélyreható szakosítása és megkülönböztetettsége is szükséges, továbbá az, hogy minden problémát tudományos Ismeretek szintjén az objektív társadalmi érdekek szempontjából tudjanak felmérni. Csehszlovákia Kommunista Pártja e folyamatban a társadalom érdekeit képviseli. Ez a küldetés — kezdve a Központi Bizottsággal — egész pártunkat az elé a feladat elé állítja, melynek célja a társadalmunk egységén és belső különbözőségein alapuló társadalmi irányítási rendszer tökéletesítése. Azé a rendszeré, amely szocialista kezdeményezésre serkenti a különböző érdekű egyéneket, de egyidejűleg progresszív módon s a munkásosztály történelmi küldetése szellemében, valamint a szocialista kapcsolatok elmélyítése érdekében egyesíti társadalmunkat. Pártunk egyre kifejezettebben vállalja a vezető, egyesítő erő szerepét. Mint társadalmunknak politikai szempontból legaktívabb tagjait egyesítő szervezete a marxizmus—leninizmus tudományos tanításához igazodva objektívan képes arra, hogy kitűzze társadalmunk tudományosan indokolt távlati és fejlődési szakaszonkénti célkitűzéseit, hogy megtalálja az adott problémák megoldásához vezető utakat és eszközöket, hogy egyesítse s irányítsa a társadalmi életet, megszervezze a dolgozók széles tömegeit. Pártunk ennek szellemében képviseli a munkásosztály történelmi érdekeit, s egyben kifejezésre juttatja minden dolgozó haladó igényeit és érdekeit. Ha visszatekintünk pártunk politikájára a legutóbbi években, láthatjuk, mennyire megfontoltan s céltudatosan szem előtt tartja szocialista demokráciánkat és hogyan küzd teljesebb kibontakoztatásáért. E folyamatban többek között arra törekszik, hogy mindinkább elmélyítse a képviseleti szervek szerepét, mint ahogyan azt a XIII. pártkongresszus irányelvei megkövetelik. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a képviseleti szervek egyre Jelentősebb szerepet betöltve fejtik ki tevékenységüket, s a képviselők egyre nagyobb felelősséget viselnek választóikkal szemben. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy népünk saját képviseleti szervei révén gyakorolhatja felségjogait. A FŐ CÉL: NÉPÜNK EGYSÉGÉNEK MEGSZILÁRDÍTÁSA Az előkészített választási rendszer célja szocialista demokráciánk további elmélyítése, a szocialista osztályok, a nemzetek és a nemzetiségek, valamint a lakosság különböző szociális csoportjai egységének további megszilárdítása, továbbá az, hogy a dolgozók tömegesen vegyenek részt a szocialista állam képviselőinek Jelölésében, s eszmeileg mind jobban zárkózzanak fel Csehszlovákia Kommunista Pártja köré. Pártunk rendkívül jelentős és bonyozett káder- és politikai tömegmunkával alapozza meg annak elvi, politikai s szervezési feltételeit, hogy az újonnan megválasztott képviseleti testületek a következő működési időszakban következetesen érvényre juttassák helyes politikánkat. VÁLASZTÁSOK BONYOLULT BELÉS KÜLPOLITIKAI HELYZETBEN Politikai hagyományainkhoz híven most is a Nemzeti Front egységes jelölőlistájával készülünk a választásokra. A Nemzeti Front társadalmunk szocialista osztályainak s rétegeinek politikai szövetségeként népünk szocialista egységét, a kommunisták kölcsönös bizalmán alapuló elvtársi kapcsolatait és együttműködését, a Nemzeti Front többi pártjának képviselőivel, valamint a pártonkívüliekkel való együttműködését és felzárkózottságukat pártunk köré juttatja kifejezésre. A Nemzeti Front a fejlett szocialista társadalom további megszervezését célzó program megvalósításának országos politikai alapja. Szerepének a választásokat megelőző kampány s a választások előkészítése idején nem szabad gyengülnie, hanem mind erőteljesebben kell kifejezésre jutnia. A Nemzeti Front hivatott arra. hogy aktivizálja a társadalmi szervezeteket, azok funkcionáriusait és tagjait, s növelje befolyásukat a jelöltek kiszemelésére s javaslására, politikai befolyást gyakoroljon a választókra a jelöltek megválasztása s a választási program megvalósítása érdekében. A választásokra olyan időkben került sor, amikor pártunkra, / minden kommunistára, a Nemzeti Frontra s annak pártjaira s funkcionáriusaira nagyon igényes feladatok várnak. Relatíve hosszú az az idő, amelynek folyamán fejlett szocialista társadalmunk felvirágoztatására törekszünk, újak s még járatlanok azok az utak, amelyeken a többi szocialista országgal együtt akarunk haladni. Mindez fokozott igényeket támaszt az eszmei, politikai állásfoglalásunkkal, valamint gyakorlati politikai munkánkkal szemben. Nem szabad szem elől tévesztenünk azokat a nemzetközi összefüggéseket sem, amelyeket tudatosítva kell a választásokat biztosítanunk. Napjainkban éles osztályellentéteknek lehetünk tanúi. Ezek az ellentétek az imperialisták vietnami agresszív akcióiban és Izraelnek az arab országok elleni agressziójában nyilvánulnak meg. Az imperialista hatalmak közvetlen hozzájárulásával néhány a közelmúltban létrejött országban reakciós államfordulatra került sor. Mindez nemcsak hazánk politikai légkörében érezteti hatását, hanem az egész világon is. Nyilvánvaló tehát, hogy mindaddig, amíg világviszonylatban nem dőlt el a szocializmus és a kapitalizmus harca, és nem szűnik meg a helyzet elmérgesedése — ideszámítva a szocializmus ideológiai bomlasztását célzó törekvéseket is —, osztályérdekeket szem előtt tartva kell elméleti, eszmei és politikai intézkedéseket foganatosítanunk és rendszeresen kell szilárdítanunk népünk politikai öntudatosságát. Erre természetesen nemcsak nemzetközi szempontokat figyelembe véve vagyunk kötelesek. Ez ugyanis szorosan összefügg a jelenlegi fejlődési szakaszban felmerülő problémáink egész komplexumával — a szocialista osztályok és rétegek teljesebbé formálódásával, valamint a szocialista öntudatosság adott fokával is. TÖBBMANDÁTUMOS VÁLASZTÓKÖRZETEK Politikai Irányelveink általánosítják az előző választások folyamán szerzett értékes tapasztalatainkat, s azokat társadalmunk jelenlegi feltételeinek megfelelően mindjobban elmélyítik. Az eddigi választási rendszerünkkel való logikus összefüggésről s annak tökéletesítéséről van szó, mert ez kétségkívül hozzájárul társadalmunk egységének szocialista elveken alapuló megszilárdításához. A választások új elemei a következők: — valamennyi fokú képviseleti testületekbe való választások céljából többmandátumos választókörzeteket létesítünk; — a többmandátumos választókörzetek keretében több jelöltet lehet javasolni, s ezzel a választóknak lehetővé válik, hogy a választás folyamán több lehetőség alapján döntsenek. Ezzel egyidejűleg pót jelölteket is kell javasolni; — a járásbíróságok bíróinak közvetlen megválasztását el kell különíteni a képviseleti szervekbe való választásoktól; — a nemzett bízottságokba való vá-. lasztásokat el kell különíteni a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyűlésbe való választásoktól. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy pártunk vezető szerepe a választások folyamán mind erőteljesebben kifejezésre jusson, s mindjobban érvényesüljön a Nemzeti Front, valamint a társadalmi szervezetek befolyása. Az előterjesztett javaslat lényeges módosítása az, hogy az eddigi egymandátumos választókörzetek helyett többmandátumos választókörzetek lesznek. Azt a tényt, hogy a valamennyi fokú nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyűlésbe való választásokra már többmandátumos választókörzetekben kerül sor, további lépésnek tekintjük választási rendszerünk demokratizálásában. A többmandátumos választókörzetek rendszere mellett szólnak nemcsak saját tapasztalataink, hanem egyes szocialista országok pozitív tapasztalatai is. A többmandátumos választókörzetek elvét — jóllehet némileg eltérő módon — nálunk is érvényesítettük éspedig 1948-ban, a nemzeti bizottságokba való választások idején, továbbá 1954-ben a kevés lakosságú községek helyi nemzeti bizottságaiba való választások alkalmával. Ezt a rendszert 1964-ben is érvényre juttattuk, amikor ls az 1500 lakosnál kevesebb lakosú községekben tartottunk választásokat. A többmandátumos választókörzetek rendszere kedvezőbb alkalmat ad arra, hogy a képviseleti szervek összetételében jobban kifejezésre jusson a lakosság szociálpolitikai rétegeződése. Egyben megalapozza a pótjelöltek rendszerének kedvező feltételeit. A többmandátumos rendszer lehetővé teszi, hogy az adott választókörzet képviselői célszerűbb munkamegosztással tevékenykedhessenek, és így eredményesebben képviselhessék választóikat. A többmandátumos választási rendszer előnyeit a választások előkészítését célzó tanácskozásoknak csaknem minden résztvevője igazolta. Meg kell azonban mondanunk, hogy egyes elvtársak aggodalmuknak adtak kifejezést, mert attól tartanak, hogy a többmandátumos rendszer meglazítja a képviselők s a választók kapcsolatait és csökkenti a képviselők tevékenységének társadalmi ellenőrzését. Ezek a nézetek azon alapszanak, hogy évek folyamán gyökeret vert az egymandátumos választókörzetek gyakorlata, s az elvtársak nem veszik eléggé figyelembe a képviseleti szervek új, főképpen a népgazdaság új Irányítási rendszeréhez igazodó munkafeltételeit. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek nemcsak választókörzetük képviselőiként kell tisztségüket betölteniük, hanem a legfelsőbb képviseleti szerv társadalmi funkciójának szempontjából ls, éspedig főleg a törvényhozó tevékenység, valamint a kormánnyal s a képviseleti rendszer alacsonyabb fokú szerveivel szembeni ellenőrző tevékenység szempontjából is. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságok most már fokozott felelősséget viselnek közigazgatási területük általános felvirágoztatásáért, mint ahogyan a nemzeti bizottságokról szóló új törvény ezt megköveteli, a nemzeti bizottságok képviselőinek is szélesebb összefüggésekben kell tisztségüket betölteniük, s ezért nem szorítkozhatnak csupán azoknak a

v szűkebb körben felmerülő problémáknak a megoldására, amire az egymandátumos választókörzetben voltak kötelesek. A képviselők és a választók közötti kapcsolatoknak eddig bevált formál — mint például a beszélgetések a választókkal, a képviselők fogadó napjai és beszámolói stb. — ezentúl is érvényben maradnak, sőt egyre tökéletesebben érvényesülnek. A kapcsolatok tartalma azért lesz most reálisabb, mert különbözők lesznek aszerint, milyenek a helyi igények és a képviselők politi(Folytntái a 8. oldalán)