Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-27 / 267. szám, szerda

Gondolatébresztő elképzelések | EGÉSZSÉGÜGYI TANAC

SADÔ | Ismétlődő légzőszervi megbetegedések Szlovákia mezőgazdasága az utóbbi években jelentős haladást ért el. Az eredmények öszszegezése és az egyre javuló termelési feltételek kialakulása arra serkenti a mezőgazdaságot irányító szerveket, hogy további célokat tűzzenek ki. Ezt a célt szolgálja, tükrözi az SZNT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának távlati terve is. Az átfogó, tudományosan megalapozott és a lehetőségekhez ragaszkodó távlati tervnek több gondolatébresztő vonása van. Mindenekelőtt az, hogy a reális lehetőségekre támaszkodik. Ezek alapján feltételezi, hogy 1980-ig az össztermelés 60 százalékkal, a piaci termelés pedig 93 százalékkal növekedik. A termelés ilyen nagyarányú növelése mindenekelőtt szükségessé teszi, hogy alaposan ismerjük azokat a tényezőket, amelyek meggyorsíthatják, Illetve elősegíthetik a cél elérését. Ezek közé tartozik pl. az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a műtrágyaellátás kérdése, a haladčr takarmányozási technológia széleskörű alkalmazása a gyakorlatban, s nem utolsó sorban a szakemberképzés, a tervszerű munkaerő utánpótlás. Az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága a közelmúltban behatóan foglalkozott ezekkel a fontos kérdésekkel. Felvetődött azonban az a gondolat is, hogy a tervek valóra váltása nemcsak a mezőgazdaságban dolgozókkal szemben támaszt komoly követelményeket. Sok függ attól ls, hogyan valósulnak m^g a mezőgazdasági termelést elősegítő beruházások. Jelentős szerep hárul a vegyi és a gépiparra ls. A búza hektárhozamának növelésénél a szovjet búzafajták meghonosításával sikerült jelentős eredményeket elérni. Átfogó sikerre azonban csak akkor számíthatunk, lia a jövőben még több tápanyagot juttatunk a földbe, jobb, korszerűbb gépeket kap a mezőgazdaság. Több éves tapasztalat, de főképpen az idei szárazság azt bizonyítja, hogy továbbra ts döntő fontosságú szerep jut az öntözéses gazdálkodásnak. Az a tény, hogy az öntözött területeken 30—70 százalékkal nagyobb, sőt helyenként kétszer annyi termést értünk el, mint a nem öntözött területeken, teljes mértékben indokolttá teszi, hogy kiterjesszük az öntözéses gazdálkodást. A javaslat szerint 1980-ig Szlovákia csaknem 45J ezer hektár öntözésével számolunk, és ez megfelel a távlati terv követelményeinek. Nemrégiben a hazánkban tartózkodó KGST szakemberek tanulmányozták a meliorációs és öntözőrendszerünket. Megállapították, hogy az öntözőberendezéseink nagyjából elérik a világszínvonalat, de maga az öntözés folyamata még nehéz kes, nem sikerült teljesen megoldanunk a csövek minőségél érintő kérdéseket, nem rendelkezünk eléggé megbízható és könnyen kezelhető permetezőkkel a magasabb növények mint pl. a kukorica öntözéséhez. A mezőgazdaság távlataival foglalkozó tanácskozásokon sok más kérdés ls felszínre került. Például ha sok zöldség, vagy gyümölcs termett, nem tudunk vele mit kezdeni. A vágóállatokat a feldolgozó és mélyhűtő hiánya miatt elég gyakran nagy távolságokra kell szállítanunk, viszont így a jószág sokat veszít súlyából. Jó, hogy éppen ezeknek a kérdéseknek a megoldása adja a távlati terv tartalmát, lényegét. Számos feldolgozó konzerválí és egyéb üzem építésével számol a jövőben. Érthető az is, hogy a távlati terv a mezőgazdaságban dolgozók jó munkáján kívül számít a partnerek, a gépberendezéseket, műtrágyaféléket gyártó üzemek, építkezési vállalatok, feldolgozó üzemek, a felsőbbfokú irányító szervek segítségére is. MIKLYA JÁNOS Villanyáram — növényi tápanyag Kojalová Tatjana, komszomolszki fizikus különös kísérletekkel foglalkozik. Villanyárammal „táplálja" a növényeket. Erre a lépésre akkor határozta el magát, amikor megállapította, hogy a növények 30—50 százalékkal csökkentik az atmoszféra elektromos vezetőképességét. ikz a fotoszintézissel függ össze, s a tudösnő véleménye szerint a növényeknek éppen ezért szükségük van bizonyos mennyiségű elektromos áramra. Allftását azzal Igazolja, hogy az elektromos árammal táplált gyapot többet terem. (pl Adela Gáborová Zília megsze mélyesítője és Andrei Rimkn Mátyás király sze^eaében a Nyitrai Kerületi Színházban bemutatott Néma leventében. (Smotlák felv.) A Néma levente Nyitrán Heltai Jenő Néma levente című színművének bemi,

!tatójával kezdte idei 19. évadját a Nyitrai Kerületi Színház. Dél-Szlovákia közönsége, melynek soraiból a színház látogatói tevődnek ki, lehetőséget kapott, hogy megismerje ezt a Magyarország határain messze túl is népszerű darabot, illetve, hogy annak szlovák bemutatóját összehason litsa a Magyar Területi Színház előadásával. Karol Sptšák, a "endezö, František Pergel a k )r szellemét sugárzó, egyszerű díszletei között Emil Boleslav Lukáč gondos fordításában vitte színié ezt a drámai költeményt a szerelemről. Mindenben alárendelte magát a szerző utasításainak, ragaszkodott a hagyományos felfogáshoz s mellőzött minden (oly gyakran fölösleges) kísérletezést. Főleg a Zíliát alakító Adela Gáborová és az Agárdi Pétert megszemélyesítő Teodor Piovarčik érdeme, hogy az előadás az első perctől ľezdve a függöny legördültéig leköti a közönség érdeklődésót. Az új évadban megerősödött a nyitrai színház együttese. Az együttes most Leonyid Leonov című színművének bemutatójára készül. Ezzel a darabbal vesz részt a Csehszlovák Színművészek Szövetségének a Nagy Október 50. évfordulója tiszteletére meghirdetett művészi versenyében. A bemutató naj. ja október 28. Még ebben az évben sor kerül A. Cason haladó spanyol író Virradat asszony című játékának bemutatására is. Az évad második felére tervezik Ibsen Trónkövetelők című drámájának színrevitelét, valamint Ivan Stodola, a legidősebb élő szlovák drámaíró 80. születésnapja alkalmából Amikor a jubiláns sír című színművének bemutatását. L. FIALA ,.Gyermekemet sokszor köti ágyhoz megfázással és talán fertőzéssel egybekötött köhögés" — panaszolja P. Rózsa, m.-i olvasónk. — „Ilyenkor nem küldöm Iskolába és addig kúrálom, amíg tünetmentes. Mi lehet az oka gyakori megbetegedésének s hogyan vehetnénk elejét az új fertőzésnek?" Az ismétlődő légzőszervi megbetegedéseket bizonyos körülmények feltételezik és segítik elő. Ilyenek pl. a testi vagy a szellemi fejlődés rendellenességei, az anyagcsere zavarai, az idegrendszer kiegyensúlyozatlan állapota stb. Ide tartoznak továbbá a szervezetben rejtőző, légutakon kívül fekvő fertőző gócok is, valamint más heveny vagy idült betegségek, amelyek a gyermek ellenállóképességét gyengítik. Az orvosi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy gyakran betegszenek meg olyan gyermekek is, akiknek orrgaratürege, hörgői és tüdeje rendesen kifejlődött, nincsenek veleszületett szívhibáik, mellkasi vagy más elváltozásaik és lelkileg, idegileg is a legteljesebb rendben vannak. Igen fontosak azok a tényezők, amelyeket a környezetben, illetve az egyéni életmódban befolyásolhatunk. Mert tagadhatatlan, hogy az Ismétlődő fertőzéseknek leginkább azok a gyermekek vannak kitéve, akik egészségtelen környezetben élnek, s azok, akiknek ellenállóképessége ugyancsak külső hatások lolytán gyengült. A gyermek egészségét veszélyezteti pl. a nedves, nem eléggé napos, roszszul szellőzött lakás, továbbá a vele együtt, vagy a közelében élő virusgazda, s általában az olyan kiörnyezet. amelyben a család, a munkaközösség vagy • társaság az egészségvédelem szempontjából nem elég művelt. Helyénvaló, ha valamennyi gyermek, aki ismételten fertőziő légzőszervi betegségben szenved, rendszeres orvosi felülvizsgálatban részesül. Különösen azokban az esetekben, amikor • gyermek családja helyről-helyre költözik, vagy a körzeti gyermekorvos posztján évről-évre más szakember áll. figyelmeztessék a szülők az orvost, ha a gyermeknek tnl gyakran fáj a torka, Időről időre köhögéssel járó betegségbe esik stb. Az az orvos, aki ismeri betegét. az ismétlődő fertőzések alapján komplez kivizsgálásra küldi 9 gyermeket. A környezetvizsgálatot sem hagyhatja el, mert mint mondtuk, igen gyakran nem a szervezeten belül, hanem a családban vagy a közösségben találjuk meg az Ismétlődő fertőzés közvetlen okát. íme egy példa: Általában a gennyes mandulagyulladás ismétlődését idült betegségnek tartjuk. Az orvostudomány egyetlen hatásos gyógymódnak a mandulák eltávolítását tekinti. Ilyen alapon vitte el P. G. mérnök 14 éves lányát, akinél évente háromszor, négyszer tiiszős mandulagyulladás lépett fel, a kórház gyermekosztályára, hogy kivétesse gyermeke manduláját. A gyermekgyógyászok és az orr-, fül-, gége szakorvosok közt kiújult egy régi vita: Biztos, hogy a műtét szükséges? Hiszen tagad hatatlan, hogy a meglévő mandula igen sokszor súlyos fertőzések tűi óvja meg a szervezetet, tehát fontos a küldetése. Végül a házba, ahol • mérnök családja lakott, környezettanulmányra men tek el az orvosok. A járványügyi állomás laboratóriumában megvizsgálták több lakótárs és jítszúpajtás orr- és torokválsdékát. Kitűnt, hogy P. G. leányát más gyermekek fertőzték meg több alkalommal. Egy kislánynak a manduláját kivették, öccsét pedig a torkában talált és kitenyésztett mikróbák érzékenysége szerint kiválasztott antibiotikummal gyógykezelték. A pajtások végiegei megszabadulása a fertőzéses góctól P. G. leányának is meghozta a nyugalmat és az egészséget. Az ismétlődő fertőzések nagy része elkerülhető. Tekintve, bogy a légzőszervi megbetegedések nemcsak a szervezet fejlődését akadályozzák, hanem a szellemi kibontakozásnak és az Iskolai előmenetelnek Is gátlói. A szülők és a nevelők hívják fel az orvos figyelmét arra, ha a gyermek viselkedésében vagy testalkatában rendellenességeket figyelnek meg. Ha azt észlelik, hogy a gyermekek gyakran köhögnek, fáj a torknk. hibásan beszélnek, nehezen léle geznek, duzzadt csomók vannak a nyakukon, esetleg letörtek, étvágytalanok, nyugtalanok vagy Idegesek — kérjék kl az orvos tanácsát. A heveny megbetegedést a kiváltó ok és a tünetek alapján gyógykezeli az orvos, aki a beteg környezetének is megadja az utasításokat. Már a gyógykezelés alatt is alaposan meg kell változtatni, ésszerűsíteni kell a gyermek életmódját, napirendjét, táplálkozását, munkáját és szórakozását. Minden időtöltése egészséges környezetben folyjék és járuljon hozzá szervezete felerősítéséhez. Annak a módját is meg kell találni, hogy a felépült gyermek elég Időt töltsön szabad levegőn, erdő vagy víz mellett, játsszon és sportoljon, hogy mindig elég edzett legyen a sfirfla előforduló fertőzési veszély elhárítására. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DAV1D TERÉZ: IFJÚSÁGBÓL ELÉGTELEN? — Csok amíg fel nem szabadul a tanítói lakás . . . biztatott. — És az mikor fog felszabadulni? — Ha befejeződik a per. — Milyen per? — Amelyik folyamatban van, — válaszolta Juhos néni, aztán megkérdezte, ennék-e valamit. Megköszöntem, három nopra való kaját préselt a néni a táskámba. Csupán bögre friss tejet fogadtam el, az jól esett. — Hogy később miként lesz, azt ó sem tudja - magyarázta Juhos néni. - Mármint a kosztolással. Az iskolai étkezdében is ehetem, a bejáró tanerők m ind ott étkeznek, de ne fűzzek hozzá sok reményt. Kezdtem magam úgy érezni, mint aki hazaérkezett. Az iskolaépületen az nyerte meg legjobban a tetszésemet, amit a legtöbbet kifogásoltak rajta, hogy olyan ósdi misztikus építkezés volt. Tornyain szélkakas csikordult, ablakai mélyen belebújtak a vastag falakba, mennyezetéhez gömbölyded angyalkák domborultak és az ajtókat széles, faragott ráma ölelte körül. — Számolja meg a szoba sarkait - tanácsolta Juhos néni, mielőtt magamra hagyott, - mert amit az első éjszakán álmodik az ember, az beteljesül. — Micsoda primitivizmus! — gondoltam. — Hát hány sarka lehet egy szobának. De azért megszámoltam. Ezen ne múljon. Azt álmodtam, hogy a harcsaképű Csukának cápafeje nőtt és be akart kapni. Én szaladtam, szaladtam ... ô kerekeken gurult utánam, mert hiszen nem voltunk vízben, hanem az országúton, és ez volt tulajdonképpen a szerencsém. Egy gödörnél nagyot zökkent a cápafejű Csuka és darabokra hullt. Örömömre felébredtem, nem is tudtam többé elaludni, mert hajnalodott, a nyitott ablakon keresztül madarak kórusa szinfóniázott, alegretto, forte, mezzoforte ... Hogy az idő kárba ne vesszen, megkíséreltem kibogozni az álmot, de nem bizonyultam jó álomfejtőnek ... és különben is olyan nagy hülyeségnek tűnt az egész ... sokkal nagyobbnak, mint amilyen valójában volt. De ez csak akkor derült ki, amikor már nem lehetett semmin változtatni. Nyitott szemmel feküdtem a teremnek is beillő helyiségben, néztem a dundipofájú angyalkákat, a hatalmas zöld porcelánkályhát, mely fennségesen és teljesen fölöslegesen csillogott a tömzsi vaskályha mellett. Kidobni nem lehetett, mert nagy értéket képviselt - Juhos néni szerint - a pereskedés anyagóban is bennefoglaltatott, mint grófi hagyaték, mert az épület - ho nem tudnám, - valamikor grófi kastély volt. Ettől nyilván ájuldoznom kellett volna, láttam elvárja ... - de hát nekem nem mondott az semmit. Gróf — gról! Van keze, lába, füle, orra! Láttam már grófokat, grófnőket is a tévében és a híradóban. Sőt valóságos hercegeket is ... Sofia Loren, vagy az a Taylor. .. sokkal jobban megközelítették elképzelésemet. Felséges mozdulatok ... uszályos ruha... távolba merengő tekintet.., „igen fenség" ,nem herceg", „valószínűleg báró" . .. Hülyeség! Bizonyára o Gizi nagyi elbeszéléseiből tapadt agytekervényeimre annyi vanília. » m * Az első iskolai nap mélyen meghatott. Megindító volt, amikor a srácok elénekelték a himnuszt, meg az úttörő indulót és elhalmoztak minket, tanári kart virággal. Ami később a tanári szobában történt, már nem volt olyan megható és egyáltalán nem illett a nap ünnepélyességéhez. Kantomé, egy szapora beszédű, gömbölyded asszonyka lekapta a bevásórlótáskáját a fogasról. - Tyű, de elhúzta Máté ezt a cécót — ... Kiáltással rohant a pékhez, meg a henteshez, mert megígérték, hogy félretesznek számára borjúmájat... Távozása után Forgáchné megkérdezte Urbanek kollégától, hogy mikor fognak végre Kántornétól megszabadulni. - Amikor a férjét előléptetik a helyi bizottságból a központba - válaszolta Urbanek. Mire Forgáchné: - Fenét megy ez el innen. Máshol nem basáskodhat, csak itt, ahol ismeri mindenkinek a dolgait. - Nekem nincsenek aggályaim, az én életem tiszta fehér lap - válaszolta Urbanek, mire Forgáchné olyan arcot vágott, mint aki azt gondolja: - Na, azért néhány kriksz-krasz azon is akad ... - De nem mondta. Kihúzott virágai közül egy bársonyosfényű, bordópiros rózsát, a nap felé tartotta és felsóhajtott — Isteni rózsa! Ilyenkor szeptemberben! A Lengyelék kertjében termett valaha ilyen — tudja — ott a tanácsháza előtt, amikor még lelkészlak volt... - megszagolta a virágot - mennyei illat! - Forgáchné asszony még allegóriában sem tud szabadulni az égiektől. Isteni rózsa ... mennyei illat... - Maga pedig az idegen szavak használatától nem tud szabadulni Urbanek ... - Latin szakos voltam valaha, hisž tetszik tudni... Forgáchné pedig hívő. Hál'istennek időközben revidiólta álláspontját és ateista lett. Juhosnétól hallottam. - Már az első napon ilyen harapós, kedves Urbanek? Mi lesz magával az év végéig? - folytatta a tereferét Forgáchné. - Nem tehetek róla kérem, vérbeli tanárember vagyok és amikor látom, hogy a mi igazgatónk . . . Forgáchné lopva felém pillantott és gyorsan közbevágott. - Mit csinál a gyomorsavo? Urbanek úgy látszik, erről a tárgyról is szívesen beszélt. - Teng kérem, túlteng. Bár feleannyira dolgozna az ambíció egyes kartársokban, mint amennyire túlteljesíti savnormáját a gyomrom. Nem is értem! Mert kérem mit ettem én ma? Bögre tejet, kétszersültet, kis csabai kolbászt... - Hja, ha maga kolbászt eszik! Látja én fegyelmezem magam. Hetenként egyszer tejnap ... Mióta az iskolai konyhán pénteken húst főznek . .. — árulta el később ezt is Juhos néni. Ágit - a csudaklassz, csudajói öltözködő kartársnömet nem érdekelte az öreg gyomorsav állása, ezért érdekszférájába terelgette a beszélgetést. - Ilonka néni, hol töltötte a nyarat? - Én, aranyoskám! Takarítottam! Padlástól pincéig rendbe hoztam a házat. A kriptát is kitataroztam. Tetején csurgott már be az eső. Jövőre nyugdíjba megyek, okkor már aligha engedek meg magamnak ilyesmit... - Kripta! Az is jól — válaszolt Agi, miközben a szemöldökét restaurálta. — Én a bolgár tengerpart habjain ringatóztam. Szemeztem a nappal... - Csak a nappal? - Urbanek-féle megjegyzés volt. - Mit szól hozzá Józsi bácsi? Csak a nappal! De legalább nem láttam magam előtt a gyerekeket... - Bulgáriában nem történik népszaporulat? - Ha hiszi, ha nem... nem próbáltam ki... - Hát persze) Ha egyszer az urává! ment... - ( Csontos nevezetű, kissé elhanyagolt öltözetű kolléga • megjegyzése volt. Az utóbbi szavaknál lépett a szobába jgj és szinte lerángatta magáról a nyakkendőt. - Hú, de meleg van! Meg kell gebedni! — Se szó, se beszéd, jx. kezembe nyomta a virágait. - Ki a fene fogja ezt o zöldséget tizkilométernyit cipelni biciklin. (FOLYTATJUK) ^