Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-27 / 267. szám, szerda

Gondolatébresztő elképzelések | EGÉSZSÉGÜGYI TANAC SADÔ | Ismétlődő légzőszervi megbetegedések Szlovákia mezőgazdasága az utóbbi években jelentős hala­dást ért el. Az eredmények ösz­szegezése és az egyre javuló termelési feltételek kialakulása arra serkenti a mezőgazdaságot irányító szerveket, hogy további célokat tűzzenek ki. Ezt a célt szolgálja, tükrözi az SZNT Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának távlati terve is. Az átfogó, tudományo­san megalapozott és a lehetősé­gekhez ragaszkodó távlati terv­nek több gondolatébresztő vo­nása van. Mindenekelőtt az, hogy a reális lehetőségekre tá­maszkodik. Ezek alapján felté­telezi, hogy 1980-ig az összter­melés 60 százalékkal, a piaci termelés pedig 93 százalékkal növekedik. A termelés ilyen nagyarányú növelése mindenekelőtt szüksé­gessé teszi, hogy alaposan is­merjük azokat a tényezőket, amelyek meggyorsíthatják, Il­letve elősegíthetik a cél eléré­sét. Ezek közé tartozik pl. az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tése, a műtrágyaellátás kérdé­se, a haladčr takarmányozási technológia széleskörű alkalma­zása a gyakorlatban, s nem utolsó sorban a szakemberkép­zés, a tervszerű munkaerő után­pótlás. Az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága a kö­zelmúltban behatóan foglalko­zott ezekkel a fontos kérdések­kel. Felvetődött azonban az a gondolat is, hogy a tervek való­ra váltása nemcsak a mezőgaz­daságban dolgozókkal szemben támaszt komoly követelménye­ket. Sok függ attól ls, hogyan valósulnak m^g a mezőgazdasá­gi termelést elősegítő beruházá­sok. Jelentős szerep hárul a ve­gyi és a gépiparra ls. A búza hektárhozamának növelésénél a szovjet búzafajták meghonosí­tásával sikerült jelentős ered­ményeket elérni. Átfogó sikerre azonban csak akkor számítha­tunk, lia a jövőben még több tápanyagot juttatunk a földbe, jobb, korszerűbb gépeket kap a mezőgazdaság. Több éves tapasztalat, de fő­képpen az idei szárazság azt bizonyítja, hogy továbbra ts döntő fontosságú szerep jut az öntözéses gazdálkodásnak. Az a tény, hogy az öntözött területe­ken 30—70 százalékkal na­gyobb, sőt helyenként kétszer annyi termést értünk el, mint a nem öntözött területeken, tel­jes mértékben indokolttá teszi, hogy kiterjesszük az öntözéses gazdálkodást. A javaslat szerint 1980-ig Szlovákia csaknem 45J ezer hektár öntözésével számo­lunk, és ez megfelel a távlati terv követelményeinek. Nemrégiben a hazánkban tar­tózkodó KGST szakemberek ta­nulmányozták a meliorációs és öntözőrendszerünket. Megál­lapították, hogy az öntözőbe­rendezéseink nagyjából elérik a világszínvonalat, de maga az öntözés folyamata még nehéz kes, nem sikerült teljesen meg­oldanunk a csövek minőségél érintő kérdéseket, nem rendel­kezünk eléggé megbízható és könnyen kezelhető permetezők­kel a magasabb növények mint pl. a kukorica öntözéséhez. A mezőgazdaság távlataival foglalkozó tanácskozásokon sok más kérdés ls felszínre került. Például ha sok zöldség, vagy gyümölcs termett, nem tudunk vele mit kezdeni. A vágóállato­kat a feldolgozó és mélyhűtő hiánya miatt elég gyakran nagy távolságokra kell szállítanunk, viszont így a jószág sokat ve­szít súlyából. Jó, hogy éppen ezeknek a kér­déseknek a megoldása adja a távlati terv tartalmát, lényegét. Számos feldolgozó konzerválí és egyéb üzem építésével szá­mol a jövőben. Érthető az is, hogy a távlati terv a mezőgaz­daságban dolgozók jó munkáján kívül számít a partnerek, a gé­pberendezéseket, műtrágyafélé­ket gyártó üzemek, építkezési vállalatok, feldolgozó üzemek, a felsőbbfokú irányító szervek segítségére is. MIKLYA JÁNOS Villanyáram — növényi tápanyag Kojalová Tatjana, komszomolszki fizikus különös kísérletekkel fog­lalkozik. Villanyárammal „táplál­ja" a növényeket. Erre a lépésre akkor határozta el magát, amikor megállapította, hogy a növények 30—50 százalékkal csökkentik az atmoszféra elektromos vezetőké­pességét. ikz a fotoszintézissel függ össze, s a tudösnő véleménye szerint a növényeknek éppen ezért szükségük van bizonyos mennyiségű elektromos áramra. Allftását azzal Igazolja, hogy az elektromos árammal táplált gya­pot többet terem. (pl Adela Gáborová Zília megsze mélyesítője és Andrei Rimkn Mátyás király sze^eaében a Nyitrai Kerületi Színházban bemutatott Néma leventében. (Smotlák felv.) A Néma levente Nyitrán Heltai Jenő Néma levente cí­mű színművének bemi, !tatójával kezdte idei 19. évadját a Nyitrai Kerületi Színház. Dél-Szlovákia közönsége, melynek soraiból a színház látogatói tevődnek ki, lehetőséget kapott, hogy megis­merje ezt a Magyarország ha­tárain messze túl is népszerű darabot, illetve, hogy annak szlovák bemutatóját összehason litsa a Magyar Területi Színház előadásával. Karol Sptšák, a "endezö, František Pergel a k )r szelle­mét sugárzó, egyszerű díszletei között Emil Boleslav Lukáč gondos fordításában vitte színié ezt a drámai költeményt a sze­relemről. Mindenben alárendel­te magát a szerző utasításainak, ragaszkodott a hagyományos felfogáshoz s mellőzött minden (oly gyakran fölösleges) kísér­letezést. Főleg a Zíliát alakító Adela Gáborová és az Agárdi Pétert megszemélyesítő Teodor Piovarčik érdeme, hogy az elő­adás az első perctől ľezdve a függöny legördültéig leköti a közönség érdeklődésót. Az új évadban megerősödött a nyitrai színház együttese. Az együttes most Leonyid Leonov című színművének bemutatójára készül. Ezzel a darabbal vesz részt a Csehszlovák Színművé­szek Szövetségének a Nagy Ok­tóber 50. évfordulója tiszteleté­re meghirdetett művészi verse­nyében. A bemutató naj. ja októ­ber 28. Még ebben az évben sor kerül A. Cason haladó spanyol író Virradat asszony című játé­kának bemutatására is. Az évad második felére tervezik Ibsen Trónkövetelők című drámájának színrevitelét, valamint Ivan Sto­dola, a legidősebb élő szlovák drámaíró 80. születésnapja al­kalmából Amikor a jubiláns sír című színművének bemutatását. L. FIALA ,.Gyermekemet sokszor kö­ti ágyhoz megfázással és ta­lán fertőzéssel egybekötött köhögés" — panaszolja P. Rózsa, m.-i olvasónk. — „Ilyenkor nem küldöm Isko­lába és addig kúrálom, amíg tünetmentes. Mi lehet az oka gyakori megbetegedésé­nek s hogyan vehetnénk ele­jét az új fertőzésnek?" Az ismétlődő légzőszervi megbe­tegedéseket bizonyos körülmények feltételezik és segítik elő. Ilyenek pl. a testi vagy a szellemi fejlő­dés rendellenességei, az anyag­csere zavarai, az idegrendszer ki­egyensúlyozatlan állapota stb. Ide tartoznak továbbá a szervezetben rejtőző, légutakon kívül fekvő fer­tőző gócok is, valamint más he­veny vagy idült betegségek, ame­lyek a gyermek ellenállóképességét gyengítik. Az orvosi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy gyak­ran betegszenek meg olyan gyer­mekek is, akiknek orrgaratürege, hörgői és tüdeje rendesen kifej­lődött, nincsenek veleszületett szívhibáik, mellkasi vagy más el­változásaik és lelkileg, idegileg is a legteljesebb rendben vannak. Igen fontosak azok a tényezők, amelyeket a környezetben, illetve az egyéni életmódban befolyásol­hatunk. Mert tagadhatatlan, hogy az Ismétlődő fertőzéseknek legin­kább azok a gyermekek vannak kitéve, akik egészségtelen környe­zetben élnek, s azok, akiknek el­lenállóképessége ugyancsak külső hatások lolytán gyengült. A gyer­mek egészségét veszélyezteti pl. a nedves, nem eléggé napos, rosz­szul szellőzött lakás, továbbá a vele együtt, vagy a közelében élő virusgazda, s általában az olyan kiörnyezet. amelyben a család, a munkaközösség vagy • társaság az egészségvédelem szempontjá­ból nem elég művelt. Helyénvaló, ha valamennyi gyer­mek, aki ismételten fertőziő lég­zőszervi betegségben szenved, rendszeres orvosi felülvizsgálat­ban részesül. Különösen azokban az esetekben, amikor • gyermek családja helyről-helyre költözik, vagy a körzeti gyermekorvos posztján évről-évre más szakem­ber áll. figyelmeztessék a szülők az orvost, ha a gyermeknek tnl gyakran fáj a torka, Időről időre köhögéssel járó betegségbe esik stb. Az az orvos, aki ismeri be­tegét. az ismétlődő fertőzések alapján komplez kivizsgálásra küldi 9 gyermeket. A környezet­vizsgálatot sem hagyhatja el, mert mint mondtuk, igen gyakran nem a szervezeten belül, hanem a családban vagy a közösségben találjuk meg az Ismétlődő fertő­zés közvetlen okát. íme egy pél­da: Általában a gennyes mandula­gyulladás ismétlődését idült be­tegségnek tartjuk. Az orvostudo­mány egyetlen hatásos gyógymód­nak a mandulák eltávolítását te­kinti. Ilyen alapon vitte el P. G. mérnök 14 éves lányát, akinél évente háromszor, négyszer tiiszős mandulagyulladás lépett fel, a kórház gyermekosztályára, hogy kivétesse gyermeke manduláját. A gyermekgyógyászok és az orr-, fül-, gége szakorvosok közt ki­újult egy régi vita: Biztos, hogy a műtét szükséges? Hiszen tagad hatatlan, hogy a meglévő mandu­la igen sokszor súlyos fertőzések tűi óvja meg a szervezetet, tehát fontos a küldetése. Végül a ház­ba, ahol • mérnök családja la­kott, környezettanulmányra men tek el az orvosok. A járványügyi állomás laboratóriumában meg­vizsgálták több lakótárs és jít­szúpajtás orr- és torokválsdékát. Kitűnt, hogy P. G. leányát más gyermekek fertőzték meg több al­kalommal. Egy kislánynak a man­duláját kivették, öccsét pedig a torkában talált és kitenyésztett mikróbák érzékenysége szerint ki­választott antibiotikummal gyógy­kezelték. A pajtások végiegei megszabadulása a fertőzéses góc­tól P. G. leányának is meghozta a nyugalmat és az egészséget. Az ismétlődő fertőzések nagy része elkerülhető. Tekintve, bogy a légzőszervi megbetegedések nem­csak a szervezet fejlődését aka­dályozzák, hanem a szellemi ki­bontakozásnak és az Iskolai elő­menetelnek Is gátlói. A szülők és a nevelők hívják fel az orvos fi­gyelmét arra, ha a gyermek visel­kedésében vagy testalkatában rend­ellenességeket figyelnek meg. Ha azt észlelik, hogy a gyermekek gyakran köhögnek, fáj a torknk. hibásan beszélnek, nehezen léle geznek, duzzadt csomók vannak a nyakukon, esetleg letörtek, ét­vágytalanok, nyugtalanok vagy Idegesek — kérjék kl az orvos tanácsát. A heveny megbetegedést a ki­váltó ok és a tünetek alapján gyógykezeli az orvos, aki a be­teg környezetének is megadja az utasításokat. Már a gyógykezelés alatt is alaposan meg kell változ­tatni, ésszerűsíteni kell a gyer­mek életmódját, napirendjét, táp­lálkozását, munkáját és szórako­zását. Minden időtöltése egészsé­ges környezetben folyjék és já­ruljon hozzá szervezete felerősíté­séhez. Annak a módját is meg kell találni, hogy a felépült gyer­mek elég Időt töltsön szabad le­vegőn, erdő vagy víz mellett, játsszon és sportoljon, hogy min­dig elég edzett legyen a sfirfla előforduló fertőzési veszély elhárí­tására. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DAV1D TERÉZ: IFJÚSÁGBÓL ELÉGTELEN? — Csok amíg fel nem szabadul a tanítói lakás . . . ­biztatott. — És az mikor fog felszabadulni? — Ha befejeződik a per. — Milyen per? — Amelyik folyamatban van, — válaszolta Juhos néni, aztán megkérdezte, ennék-e valamit. Megköszöntem, három nopra való kaját préselt a né­ni a táskámba. Csupán bögre friss tejet fogadtam el, az jól esett. — Hogy később miként lesz, azt ó sem tudja - ma­gyarázta Juhos néni. - Mármint a kosztolással. Az iskolai étkezdében is ehetem, a bejáró tanerők m ind ott étkeznek, de ne fűzzek hozzá sok reményt. Kezdtem magam úgy érezni, mint aki hazaérkezett. Az iskolaépületen az nyerte meg legjobban a tetszése­met, amit a legtöbbet kifogásoltak rajta, hogy olyan ósdi misztikus építkezés volt. Tornyain szélkakas csi­kordult, ablakai mélyen belebújtak a vastag falakba, mennyezetéhez gömbölyded angyalkák domborultak és az ajtókat széles, faragott ráma ölelte körül. — Számolja meg a szoba sarkait - tanácsolta Ju­hos néni, mielőtt magamra hagyott, - mert amit az első éjszakán álmodik az ember, az beteljesül. — Micsoda primitivizmus! — gondoltam. — Hát hány sarka lehet egy szobának. De azért megszámol­tam. Ezen ne múljon. Azt álmodtam, hogy a harcsa­képű Csukának cápafeje nőtt és be akart kapni. Én szaladtam, szaladtam ... ô kerekeken gurult utánam, mert hiszen nem voltunk vízben, hanem az országúton, és ez volt tulajdonképpen a szerencsém. Egy gödörnél nagyot zökkent a cápafejű Csuka és darabokra hullt. Örömömre felébredtem, nem is tudtam többé elaludni, mert hajnalodott, a nyitott ablakon keresztül madarak kórusa szinfóniázott, alegretto, forte, mezzoforte ... Hogy az idő kárba ne vesszen, megkíséreltem kibo­gozni az álmot, de nem bizonyultam jó álomfejtőnek ... és különben is olyan nagy hülyeségnek tűnt az egész ... sokkal nagyobbnak, mint amilyen valójában volt. De ez csak akkor derült ki, amikor már nem lehetett sem­min változtatni. Nyitott szemmel feküdtem a teremnek is beillő he­lyiségben, néztem a dundipofájú angyalkákat, a hatal­mas zöld porcelánkályhát, mely fennségesen és teljesen fölöslegesen csillogott a tömzsi vaskályha mellett. Ki­dobni nem lehetett, mert nagy értéket képviselt - Juhos néni szerint - a pereskedés anyagóban is bennefog­laltatott, mint grófi hagyaték, mert az épület - ho nem tudnám, - valamikor grófi kastély volt. Ettől nyilván ájuldoznom kellett volna, láttam elvárja ... - de hát nekem nem mondott az semmit. Gróf — gról! Van keze, lába, füle, orra! Láttam már grófokat, grófnőket is a tévében és a híradóban. Sőt valóságos hercegeket is ... Sofia Loren, vagy az a Taylor. .. sokkal job­ban megközelítették elképzelésemet. Felséges mozdula­tok ... uszályos ruha... távolba merengő tekintet.., „igen fenség" ,nem herceg", „valószínűleg báró" . .. Hülyeség! Bizonyára o Gizi nagyi elbeszéléseiből ta­padt agytekervényeimre annyi vanília. » m * Az első iskolai nap mélyen meghatott. Megindító volt, amikor a srácok elénekelték a himnuszt, meg az úttörő indulót és elhalmoztak minket, tanári kart vi­rággal. Ami később a tanári szobában történt, már nem volt olyan megható és egyáltalán nem illett a nap ünne­pélyességéhez. Kantomé, egy szapora beszédű, gömböly­ded asszonyka lekapta a bevásórlótáskáját a fogas­ról. - Tyű, de elhúzta Máté ezt a cécót — ... Kiáltással rohant a pékhez, meg a henteshez, mert megígérték, hogy félretesznek számára borjúmájat... Távozása után Forgáchné megkérdezte Urbanek kollé­gától, hogy mikor fognak végre Kántornétól megsza­badulni. - Amikor a férjét előléptetik a helyi bizottságból a központba - válaszolta Urbanek. Mire Forgáchné: - Fenét megy ez el innen. Más­hol nem basáskodhat, csak itt, ahol ismeri mindenki­nek a dolgait. - Nekem nincsenek aggályaim, az én életem tiszta fehér lap - válaszolta Urbanek, mire Forgáchné olyan arcot vágott, mint aki azt gondolja: - Na, azért né­hány kriksz-krasz azon is akad ... - De nem mondta. Kihúzott virágai közül egy bársonyosfényű, bordópiros rózsát, a nap felé tartotta és felsóhajtott — Isteni ró­zsa! Ilyenkor szeptemberben! A Lengyelék kertjében termett valaha ilyen — tudja — ott a tanácsháza előtt, amikor még lelkészlak volt... - megszagolta a virágot - mennyei illat! - Forgáchné asszony még allegóriában sem tud sza­badulni az égiektől. Isteni rózsa ... mennyei illat... - Maga pedig az idegen szavak használatától nem tud szabadulni Urbanek ... - Latin szakos voltam valaha, hisž tetszik tud­ni... ­Forgáchné pedig hívő. Hál'istennek időközben revi­diólta álláspontját és ateista lett. Juhosnétól hallottam. - Már az első napon ilyen harapós, kedves Urba­nek? Mi lesz magával az év végéig? - folytatta a tereferét Forgáchné. - Nem tehetek róla kérem, vérbeli tanárember va­gyok és amikor látom, hogy a mi igazgatónk . . . Forgáchné lopva felém pillantott és gyorsan közbe­vágott. - Mit csinál a gyomorsavo? Urbanek úgy látszik, erről a tárgyról is szívesen beszélt. - Teng kérem, túlteng. Bár feleannyira dolgozna az ambíció egyes kartársokban, mint amennyire túltelje­síti savnormáját a gyomrom. Nem is értem! Mert ké­rem mit ettem én ma? Bögre tejet, kétszersültet, kis csabai kolbászt... - Hja, ha maga kolbászt eszik! Látja én fegyelme­zem magam. Hetenként egyszer tejnap ... Mióta az iskolai konyhán pénteken húst főznek . .. — árulta el később ezt is Juhos néni. Ágit - a csudaklassz, csudajói öltözködő kartárs­nömet nem érdekelte az öreg gyomorsav állása, ezért érdekszférájába terelgette a beszélgetést. - Ilonka néni, hol töltötte a nyarat? - Én, aranyoskám! Takarítottam! Padlástól pincéig rendbe hoztam a házat. A kriptát is kitataroztam. Te­tején csurgott már be az eső. Jövőre nyugdíjba megyek, okkor már aligha engedek meg magamnak ilyesmit... - Kripta! Az is jól — válaszolt Agi, miközben a szem­öldökét restaurálta. — Én a bolgár tengerpart habjain ringatóztam. Szemeztem a nappal... - Csak a nappal? - Urbanek-féle megjegyzés volt. - Mit szól hozzá Józsi bácsi? Csak a nappal! De legalább nem láttam magam előtt a gyerekeket... - Bulgáriában nem történik népszaporulat? - Ha hiszi, ha nem... nem próbáltam ki... - Hát persze) Ha egyszer az urává! ment... - ( Csontos nevezetű, kissé elhanyagolt öltözetű kolléga • megjegyzése volt. Az utóbbi szavaknál lépett a szobába jgj és szinte lerángatta magáról a nyakkendőt. - Hú, de meleg van! Meg kell gebedni! — Se szó, se beszéd, jx. kezembe nyomta a virágait. - Ki a fene fogja ezt o zöldséget tizkilométernyit cipelni biciklin. (FOLYTATJUK) ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom