Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-21 / 261. szám, csütörtök

kpmÍ7álác n éPg azcía ságfejlesztésünk rVCIIIIZ-dlClO eqyi k legjellemzőbb vonása A párt különös figyelmet szentel a vegyipar — a népgazdaság e fontos iparága — fejlesztésével összefüggő problémák megoldásának. A vegyipar fejlesztésével rendszeresen foglalkoz­tak a CSKP kongresszusai és 1960-ban a CSKP Központi Bizottságának plénu­ma is. A CSKP XIII. kongresszusának hatá­rozata értelmében ebben az iparágban legkevesebb 50 százalékkal kell növel­ni a termelést. Ezt elsősorban a kő­olajfeldolgozás lényeges bővítésével, a petrokémiai termelés fokozásával kell elérni. Ezénkívül a vegyipar fejleszté­sének további programjában a fő súlyt a műanyagokra és azoknak a termelési ágaknak a kibővítésére kell helyezni, amelyek mindenekelőtt a hazai nyers­anyagbázis tökéletesebb hasznosítását teszik lehetővé. A szlovákiai népgazdaság további fejlesztésének érdekében Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa feladatul tűzte ki a vegyipari termelés 86 százalékkal való növelését. Lénye­gesen fokozni kell az új anyagok ter­melési terjedelmét, meg kell javítani a minőségüket és bővíteni kell a vá­lasztékot. Objektív tény, hogy a kemizálás egy­re inkább az egész népgazdaság fej­lesztésének jelentős vonása. Az új irá­nyítási rendszerben ezért olyan felté­teleket kell teremtenünk, hogy teljes mértékben érvényesülhessen a kemi­zálás programja. Éppen ezért idejében ismerni kell e bonyolult folyamat jövő irányzatait és fel kell őket használni az egységes csehszlovák közgazdaság megszilárdítása érdekében. A vegyipar mind jelentősebb helyet foglal el a fejlett ijŕari országokban és fokozatosan hazánkban is. Az utóbbi években — 1964-ig — a világ legfej­lettebb országaiban nagyon magas volt a fő vegyipari termékek fejlesztési üteme. Japánban például elérte a 400 százalékot, Olaszországban a 277, a Szovjetunióban a 247 és az USA-ban a 184 százalékot. Hazánkban ezalatt 231 százalékos termelésnövekedést jegyez­tünk fel. Ezekben az országokban ma a vegy­ipar termelése az egész ipari termelés­nek mintegy 15 százalékát képezi. Ezt a színvonalat Szlovákiában 1970-ben érjük el, amikor a vegyipar 15 száza­lékkal, országos viszonylatban pedig 10,4 százalékkal fog részesedni az ipa­ri össztermelésből. Ezért hazánkban is az egész népgaz­daságfejlesztés egyik fő tényezőjének tartjuk a vegyipar elsődleges fejlesz­tését. A vegyipar szüntelenül szilárdít­ja a helyzetét nemcsak a fogyasztók számára szolgáló termékek mind bő­vebb választékával, hanem főleg azzal, hogy egyre több félterméket és nyers­anyagot termel a további feldolgozás számára. Ily módon több feldolgozó iparág számára gyakorlatilag nyers­anyagbázist teremt — gyakran még magasabb minőségi színvonalon, mint amilyet a természeti források szolgál­tatnak. Ami a termelés terjedelmét illeti, or­szágunkban viszonylag fejlett a viszkó­zafonal termelése és a kaucsuk feldol­gozása. Köztársaságunkban az elmúlt években lényegesen gyorsabban fejlő­dött a műtrágyagyártás, mint más or­szágokban. Ezzel szemben a műszál­és a müanyagtermelés, illetve a kő­olajfeldolgozás még mindig nem kielé­gítő. A többi országokhoz viszonyítva különösen a papír- és kartongyártás fejlődött lassabban. Ezt a összehason­lítást azért használjuk, hogy jobban felmérhessük a feladatok igényességét és fontosságát a vegyipar Jövő fejlesz­tésében. A termelés fokozása és a Vegyipari Minisztérium irányítása aiá tartozó vállalatok fejlesztése a XIII. pártkong­resszuson és az SZLKP kongresszusán kitűzött irányelvekkel összhangban va­lósul meg. A feltevések szerint a ter­melés 1970-ben az 1965. évihez viszo­nyítva több mint 60 százalékkal növek­szik — Szlovákiában ez a növekedés több mint kétszeres lesz. Ez a fejlesztés az intenzív beruhá­zási tevékenységen kívül megköveteli a nyersanyagbázis megfelelő bővítését is. Nemcsak a hazai nyersanyagforrá­sok hatékonyabb hasznosítására gondo­lunk itt, hanem olyan fontos nyers­anyagok behozatalának a növelésére is, mint a kőolaj és a földgáz. Feltéte­lezzük, hogy 1970-ben lényegesen nö­vekszik a kőolaj feldolgozása, ami ked­vező feltételeket teremt a petrokémia — számos szintetikus, főleg műanyag, kaucsuk és műszál alapja — gyártásá­nak bővítésére. A vegyipari termelés növekedésének nagy részét Szlovákiában biztosltjuk, ahol több szempontból alkalmasak er­re a feltételek. Ide sorolhatjuk egy­részt a Szovjetunióhoz — legjelentő­sebb nyersanyagszállítónkhoz viszo­nyított kedvező földrajzi helyzetet, to­vábbá a kielégítő vízgazdasági feltéte­leket, különösen a Duna, a Nyitra és a Garam, keleten pedig a Bodrog víz­gyűjtő területét. Szlovákiában ugyan­akkor elegendő munkaerő is rendel­kezésre áll. Ezek a tényezők befolyásolták az el­múlt években a kapacitások elhelye­zését, és a jövőben is feltételeket te­remtenek a szlovákiai vegyipar gyor­sabb-fejlesztésére. Szlovákia vegyipari termelése 1955-ben 21,7 százalékkal részesedett az országos termelésből, 1965-ben 29,9 százalékkal, 1970-ben pedig ennek a részaránynak el kell ér­nie a 37 százalékot. A vegyipari ter­melés az 1965—1970 években országos viszonylatban több mint 10 milliárd koronával növekszik, és ennek a fele Szlovákiára esik. A mennyiségi növe­kedésen kívül törekedni kell a vegy­ipari nyersanyagok és féltermékek op­timális végfeldolgozására is. A szlovákiai vállalatok vegyipari termelésének bővítéséből döntő mér­tékben a kőolaj feldolgozásának és a petrokémiának kell kivennie a részét. Az alapanyagokat gyártó vegyipar sza­kában növeljük a műtrágya, a műszál és egyéb termékek gyártását. A cellulóz- és papírgyártás területén a faanyag feldolgozásának fokozásán kívül különös jelentősége van a kar­tongyártás bővítésének az új párkányi üzemben. A faanyagkészletünk és a ma még mindig tekintélyes mértékben extenzív fafogyasztás arra kényszerít, hogy a fa ésszerűbb feldolgozására tö­rekedjünk. A fával — jelentős hazai nyersanyagunkkal — hatékonyabban kívánunk gazdálkodni. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy cellulóz- és pa­píriparunkban sokkal többet kell ten­nünk a végtermékek értékének növe­lése érdekében. A szlovákiai vegyipar feltételezett fejlődése nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból ls jelentős. Meg­elégedéssel állapíthatjuk meg: nem­csak növeljük a termelést, hanem új, hazánkban ez Ideig nem gyártott ter­mékeket is bevezetünk és olyan prog­resszív termelési technológiák is. érvé­nyesülnek, amelyek segítségével kiváló műszaki jellemzők érhetők el. Ez a helyzet például a fenoltermelés szaka­szán, továbbá a Slovnaftban a polieti­lén gyártásban, a bratislavai Dimitrov Üzemben gyártott egyes mezőgazdasági és gumiipari vegyszerek és a žilinai vegyiművekből kikerülő tiszta vegysze­rek egy részénél. Az új termékek gyártásának beveze­tésén kívül ázzál is számolunk, hogy bővítjük á ma használt termékek vá­lasztékát, például újfajta kenőanyago­kat, nagy oktánszámú benzint, növény­védőszereket, további gumifajtákat fo­gunk gyártani. Az utóbbiakat főleg építőiparunk és autógyártásunk szá­mára. Külön említést kell tenni a műtrá­gyagyártásban érvényesített progresszív minőségi és választéki irányzatokról. Ezzel nemcsak a műtrágyákban levő hatóanyagok koncentrációja növekszik, hanem a kívánt szemcsézett és többfaj­ta anyagot tartalmazó műtrágyák ré­szesedése ls. Kedvezően kell értékelnünk azt a tényt is, hogy gépek és berendezések behozatalával, valamint szabadalmak vásárlásával több progresszív techno­lógiai eljárás kerül a szlovákiai vegy­ipari üzemekbe, például a Slovnaftba, a vágsellyel nitrogéngyárba, a humen­nél Chemlon vegyiművekbe, a párkányi és a hencovcel cellulóz- és papírgyár­ba. Külföldi szabadalmak alapján ké­szült a gumikeverékek teljesen önmű­ködő előkészítő berendezése a Május 1. gumigyárban és két papíripari gép a ružomberoki, illetve a slavošovcei cellulóz- és papírgyárban. A termelés és a gépi berendezések korszerűségéről, valamint a javasolt termelési program gazdasági hatékony­ságáról tanúskodik a beruházási és devizaeszközök, továbbá a beruházási hitelek kedvező visszatérülése. Ezt bi­zonyítja egyebek között Hencovce pél­dája, ahol a rétegezett falemezek gyár­tására szolgáló termelősorra fordított eszközök visszatérülés! ideje nem egész 4 év, a devizaeszközöké pedig nem egész 2 év. A párkányi papír- és cellu­lózgyár második szakaszának felépíté­sére fordított devizaeszközök három év alatt, a beruházási hitel pedig 5 év alatt térül vissza. A poliamid-textilse­lyem gyártására szolgáló berendezések építésére fordított beruházások Hu­mennén nem egész 4 év alatt visszaté­rülnek. Amennyiben 1970-ben el akarjuk érni az 1950. évi termelésnek csaknem két­szeresét és emellett javítani kívánjuk a termelés választékát és minőségét, úgy idejében teljesítenünk kell a beru­házás igényes feladatait. A szlovákiai vegyipar bővítésére elôlránýzott beru­házási eszköz a negyedik ötéves terv­ben háromnegyeddel több, mint az 1961—1965 években volt. A legnagyobb erőfeszítést a műszá­lak termelését elősegítő beruházások­ra, a Slovnaft további desztilláló egy­ségére, a Vágsellyei nitrogéngyár III. szakaszára, a műanyagok és a kaucsuk feldolgozására szolgáló új kapacitások félépítésére, a cellulóz- és papíripar­ban pedig a párkányi kombinát befe­jezésére kell összpontosítanunk. A beruházási akciók jó minőségű lebonyolítására irányuló gondoskodás mellett nem téveszthetjük szem elől a tudományos-kutató bázisunk továbbfej­lesztését sém. Mai színvonala, — annak ellenére, hogy nagy erőfeszítést tettünk a fejlesztési és a kutatási bázis létre­hozása érdekében —, még ma sincs teljes összhangban a termelés szükség­leteivel. Ezért elsősorban a meglevő kutató munkahelyek kibővítésére kell törekednünk, javítanunk kell műszaki felszerelésüket és Ugyanakkor össz­hangba kell hozni munkájukat a vegy­ipar távlati termelési programjával. Ezenkívül — a vegyipari kutatással és fejlesztéssel összhangban — a gépipar­ban is bővíteni kell a vegyipari beren­dezések fejlesztését és szoros együtt­működést kell biztosítani az érdekelt tudományos és elméleti szervek között. Feltételezzük, hogy ezeknek az igé­nyes feladatoknak a teljesítése érdeké­ben 1970-ig mintegy 3500 tudományos kutató fog dolgozni. Ezenfelül a vegy­iparnak saját gépipari kapacitása is lesz, amely főleg a Slovnaftban, a Che­mosvitben és a Dimitrov Vegyi Üzem­ben összpontosul, á gépipari üzemek közül pedig elsősorban a Kelet-szlová­kiai GépRvárban. A vegyipar eddigi és jövőbeni fej­lesztése is számos munkalehetőséget teremt Szlovákiában. A vegyiparban — t a többi Iparággal összehasonlítva — viszonylag nagyobb a munkatermelé­kenység, és ezért kisebb Itt a foglal­koztatottság. Ennek ellenére ez az ipar­ág is sokat jelent Szlovákia lakosságá­nak foglalkoztatottsága szempontjából. Az 1955 és 1965 közti években a vegy­ipari vállalatokban dolgozók száma országos viszonylatban 53 000-rel, eb­ből Szlovákiában 22 800-zal növekedett. Ebben az időszakban Szlovákia része­sedése a reszort teljes foglalkoztatott­ságából 22,7 százalékról 29,1 százalékra emelkedett. Azzal számolunk, hogy ez a részarány 1970-ig 33,4 százalékra szökik. A vegyipar foglalkoztatottságát és fokozatos növekedését Jól szemlélteti az a tény, hogy Szlovákiában nagy vegyipari központok létesültek. Szlo­vákia vegyipara 1966-ban több mint tízezer főiskolai és középiskolai vég­zettségű dolgozót foglalkoztatott, ezek közül több mint kétezer főiskolát vég­zett. A szlovákiai vegyipar további fej­lesztése megköveteli, hogy a dolgozók szakképzettségének javítására töreked­jünk. Az 1970. évig kidolgozott terv értelmében ezért évente körülbelül 1000 új végzett főiskolás és középisko­lás kap itt helyet. A szakmunkások képzésének biztosítása érdekében több Ipari tanulóiskolát kell létesítenünk a nagy üzemek mellett. A szlovákiai vegyipari iskolákban már ma is több mint háromezer Ipari tanuló készül a hivatására, ami a reszort keretében ta­nulóviszonyban levő fiataloknak 36 százaléka. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének az a vé­leménye, hogy a szlovákiai vegyipar eddigi fejlődésének eredményei és a negyedik ötéves tervidőszakra terve­zett fejlődés, valamint az előzetes táv­lati tervek arra engednek következtet­ni, hogy a vegyiparnak különös jelen­tősége van nemcsak Szlovákia népgaz­daság fejlesztése, hanem az egységes gazdaság megszilárdítása és az orszá­gos szükségletek kielégítése szempont­jából is. Már eddig is pozitívan érté­kelhetjük azt a termelésnövekedési ütemet, amelyet a szlovákiai vegyipar az országos termeléshez viszonyítva elért. Szlovákia vegyiparának fejlődésével összhangban bővült pártunk tagsága is. Ennek az iparágnak az üzemeiben és vállalataiban 111 alapszervezet mű­ködik, több mint 6500 taggal. A vegy­iparban a foglalkoztatottság viszony­lag gyors növekedése tapasztalható, és ez egyrészt fokozza a szervezési és a pártpolitikai munka iránti igényeket csaknem valamennyi itteni pártalap­szervezethen, másrészt rendszeres se­gítséget követel az összüzeml, járási és kerületi pártbizottságok részéről. Arról van szó, hogy ezek a pártszerve­zetek nagyrészt a legnagyobbak egyes járásokban és ezért munkájukkal, va­lamint a komoly kérdésekkel szembeni állásfoglalásukkal nemcsak saját üze­mükben, hanem gyakran az egész Já­rásban is nagymértékben befolyásolják a politikai, a kulturális a társadal­mi életet. A mai plenáris ülésünk előtt a párt­munka színvonalénak megállapítására irányuló kutatás az SZLKP számos alapszervezetében arról tanúskodik, hogy a pártszervezetek gazdasági té­ren tudatosítják felelősségüket a párt­politika teljesítéséért, ám nem minden esetben védik következetesen a társa­dalmi érdekeket a kisebb kollektívák érdekeivel szemben. A pártszervezetek­nek egyértelműbb álláspontot kel) el­foglalniuk az anyagi és az erkölcsi ösztönzők kérdésében. Meg kell magya­rázniuk a dolgozóknak, hogy az új irányítási rendszer feltételei között anyagi helyzetük konkrét munkájuktól és a gazdasági eredményektől fog függ­ni. Jobban ki kell használni a taggyűlé­séket az álláspontok és a nézetek egy­ségesítésére, éspedig nemcsak közgaz­dasági, hanem ideológiai szempontból is, hógy valamennyi párttag alaposan felkészüljön a pártonkívüliek körében végzendő politikai munkára. A vegyipar feltételezett fejlődése teljes mértékben igazolja, hogy tovább kell szilárdítani a párt befolyását a meglevő és az építés alatt álló üzemek igényes feladatainak teljesítésére. A szlovákiai vegyipar eddigi és ter­vezett fejlődése valamennyi érdekelt szerv összpontosult és céltudatos tö­rekvésének az eredménye. Különösen kl kell emelni a Vegyipari Minisztérium tevékenységét, amely hatékonyan együttműködik a szlovákiai politikai és állami szervekkel. Ezt bizonyítja az a problémakör is. amelyről ma tárgya­lunk. Ügy gondoljuk, hogy joggal — és a CSKP alapelveinek szellemében — -nagyra értékelhetjük a vegyipari ága­zatnak Szlovákia gazdasági megerősí­tése érdekében kifejtett törekvését. Van itt is, persze, még néhány komoly probléma, amelyet a társadalom érde­kében meg kell oldani. Ilyen pl. a só­készletek komplex hasznosítása Kelet­Szlovákiában, továbbá a faanyag és a többi nyersanyag feldolgozása. Ez a kérdés különösen azért sürget, mert nem valósult meg a bükkfa feldolgozá­sára tervezett žilinai üzem átépítése, továbbá azért, mert nem oldódott meg véglegesen a somorjai vegyipari kom­binát felépítése. A vegyipar számos esetben segít ben­nünket abban, hogy függetlenítsük ma- \ gunkat a külföldi szállítmányoktól, és exportjával fizetési mérlegünket javlt­i a­A vegyipar fejlesztésének — mint általában a népgazdaság kemizálásá­nak — nagy figyelmet szentel a kor­mány. Az 1980. évig kidolgozott távlati tervvel összefüggésben a kormány az elmúlt hónapban ezzel a kérdései ls foglalkozott. Egyebek között meghagy­ta az Állami Tervbizottságnak és a Vegyipari Minisztériumnak, hogy ké­szítsék el az új kapacitások Szlovákiá­ba való létesítésének a tervét és vitas­sák meg az SZNT illetékes szerveivel. Számunkra az a feladat adódik eb­ből, hogy következetesen gondoskod­junk a termelés és az üj építkezések hatékonyságának növeléséről. Emellett az eddiginél nagyobb mértékben kell használni a hatékonyságnak a műsza­ki-gazdasági kalkulációkon, a változat­megoldásokon, továbbá a nemzetközi koordináció és szakosítás megfontolá­sán alapuló értékelését. Ezért — tekin­tettel a szóban forgó iparág nagy je­lentőségére nem szabad lankadnia a további fejlesztésére Irányuló törek­vésünknek. František Barbírek miniszternek, a Szlovák Terv­bizottság elnökének az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésén mondott beszédéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom