Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-21 / 261. szám, csütörtök

A mezőgazdasági termelés és a közellátás irányítása Szlovákiában Beszélgetés JÁN JANOVICCAL, a földművelés- és élelmezésügyi megbízott helyettesével A CSKP Központi Bizottsága ez év márciusában határozatot hozott, melynek értelmében a mezőgazdasági termelést, a felvásárlást és a közellátást Irányítő központi szervek egy minisztériummá egyesültek. A lakosság szükségleteinek és igényeinek tökéletesebb kielégítése, az adott termelési és gazdasági lehetőségek célszerűbb kihasználása szülte azt a követelményt, hogy az egyébként is egy célt szolgáló központi szervek egyesüljenek. Az új szerv a Földmüvelés- és Élelmezésügyi Minisztérium nevet viseli. Ján Janovlc elvtársat kérdeztük meg, hogy mi a helyzet ezen a téren Szlovákiában. — Itt ls változásra került sor. A Mezőgazdasági, az Élelmezésügyi Megbízotti Hivatal ős a Felvásárlás Területi Igazgatósága egyesült, s a korábbi három szerv most lényegesen összehangoltabban az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatala néven működik tovább. + És milyen az új szerv szervezeti felépítése? — Az űj típusú Irányító szervben jóval kevesebb az Irányító fokozatok száma, mint a korábblakban. Hat alapvető szakosztály van, ezek élén igazgatók állnak. Az egyik szakosztály a tervezésről gondoskodik, a másik a termeléssel, a továbbiak a kereskedelemmel és az ellátással, a közgazdasági eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki fejlesztéssel, valamint a távlati műszaki-közgazdasági koncepciókkal foglalkoznak. Természetesen egybehangolják munkájukat. 4 Az új megbízotti hivatal milyen főbb, illetve újabb feladatok megvalósítását tervezi? — Talán nem ls az újabb, hanem a fő feladatok maradnak Itt az előtérben. A lakosság Igényeinek kielégítése nem új, hanem fő feladat. A továbbiakban az egyik leglényegesebb dolog, hogy Szlovákia természeti-gazdasági adottságalt teljes mértékben kihasználjuk, s így elérjük a cseh országrészek színvonalát. Munkaerő szempontjából olyan a tartalékunk, hogy a feladat megoldható. Különösen akkor, ha a termeléssel párhuzamosan a munkatermelékenységben ls felvesszük a versenyt. Hangsúlyozom a sajátos lehetőségeket. Például a melegkedvelő növények (szőlő, zöldség, dohány stb. J termesztésére sokkal jobbak a feltételeink, mint a cseh országrészekben. Az exportra történő termelés növelésére is sok a lehetőség. Természetesen korszerűsíteni, belterjesítenl kell mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. Főképp az öntözőrendszerek nagyobb fokú kihasználása, a talajerő fokozása és a legeltetés fejlesztése kínálnak itt gazdag tartalékokat. • A növénytermesztés terén mire fordítják a fő figyelmet? — Talán ismétlésnek tűnik, de újra azzal kezdem, hogy a nagyobb részben kontinentális éghajlatú Szlovákiának országos viszonylatban sok a sajátos lehetősége. Dél- és DélkeletSzlovákiában van a leghosszabb ideig tartó napfény, Itt legtöbb a napenergia, leghosszabb a vegetációs Időszak és legállandóbb a meleg. Tehát a zöldségés a gyümölcstermesztésre optimálisak a feltételek. Ugyancsak nagyok a búza, a cukorrépa ós a kukorica termesztésének lehetőségei. Az említett vidékeken a felsorolt növénykultúrákból olyan hozamokat érhetünk el, amilyennel csak a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok dicsekedhetnek. 4 Említette, hogy elérhetünk. Eszerint még távol állunk a lehetőségek optimális kihasználásától. Mi gátolja ezt? — Igaz, az adottságok nincsenek kihasználva kellő mértékben. De talán jobban megfelel a valóságnak, ha nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi minden gátolja a termelési adottságok, a lehetőségek kihasználását, hanem úgy, hogy ml minden szükséges még a termelés gyors növeléséhez, és a munkatermelékenység fokozásához. A mezőgazdasági termelés szakosítása, körzetesítése folyamatban van, már a kezdeti eredmények is felfigyeltetnek magukra. Különösen a búzatermesztésnél, ahol sikerült megtalálni a megfelelő fajtákat, természetesen a szovjet szakemberek segítségével. A termelés további növelésének és hatékonyabbá tételének leglényegesebb tényezői Is ismertek. — A talajjavítással és az öntözőrendszerek építésével kialakíthatjuk termőföldjeink megfelelő vízrendszerét. — A talaj megfelelő vízellátásához ki kell alakítani a célszerű tápanyagellátást. Annyi és olyan műtrágyák gyártását kell biztosítanunk, amennyit és amilyet az adott termelési feltételek kihasználása megkíván. =— Nem utolsósorban oda kell hatnunk, hogy a magnemesítő intézetek elegendő vetőmagot és ültetőanyagot biztosítsanak a nagyhozamú fajtákból. Nemcsak az itt nemesített fajtákra gondolok, hanem a külföldlekre Is. Lényegesen növelhetjük a termelést, ha főképp a búzából, kukoricából, lucernából, az ipari növényekből, a zöldségből, a gyümölcsökből stb. biztosítjuk a nagyhozamú fajtákat. A hegyvidéki és a hegyaljai körzeteknek pedig elsősorban a burgonyából, a fűféleségekből, az évelőkből és a zabból van szükségük nagyhozamú fajtákra, s ha a korábban említett követelményekkel együtt ennek is eleget tudunk tenni, Szlovákiában a termelés megkétszereződhet. 4 Az állattenyésztésben milyen fejlődés várható? — Itt Is fontos helyet foglal el a megfelelő fajták megválasztása. Erre is különös gondot keli fordítanunk. Persze az állattenyésztésnek a takarmánytermesztés az alapja. Erről már a növénytermesztés keretében szóltam. De Idetartozik még a takarmányozás hasznossága. Ezen a téren a takarmánykeverő üzemek további építése sokat Javít majd a takarmányozás gazdaságosságán. Szlovákiában Jók a feltételek a szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány bővítésére. Nagyon lényeges, hogy a hús és a tejtermelésre egyaránt bevált fajták kerüljenek előtérbe. A sertés és a baromfitenyészetekben a legkorszerűbb technológia és a helyes takarmányozás hozhatják meg a várt, Illetve a követelményeknek megfelelő eredményt. Ezen a téren a termelés mennyiségét az is lényegesen befolyásolhatja, mennyire sikerül csökkenteni az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmánymennyiséget. Egyébként az állattenyésztés fejlesztését az Is nagyban elősegítheti, ha az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben kihasználjuk a hegyvidéki és a hegyaljai réteket és legelőket. • Az ésszerű táplálkozás követelményeiről elég sokat írnak a lapok. Miként oldja meg ezt a fontos feladatot az új szerv? A távlati koncepciók kidolgozásánál arra ls gondolunk, hogy növekedjen azoknak a termékeknek az aránya, amelyek fogyasztása jelenleg nincs a kívánt színvonalon. Elsősorban állati eredetű termékekről van szó. Ide tartozik a tej ős a tejtermékek, a baromfihús, a soványhús, a tojás és a hal. Természetesen hasonló arányban növelnünk kell a gyümölcs ós a zöldség termelését, illetve fogyasztását Is. Szabályozni kívánjuk a fogyasztást azokból a termékekből, amelyek a szükségesnél nagyobb arányban szerepelnek étlapunkon (főleg a liszt és a cukor). Ezzel ellentétben növelni akarjuk a könnyen emészthető zsiradékok (vaj, növényi étolajak) gyártását. A több üdítő Ital ls szerepel a programban. Erre a gyümölcs, a zöldség és az erdei növények eddiginél célszerűbb felhasználása megteremti az alapot. 4 Milyen feladatok megoldását tartja legsürgősebbnek az új szerv? — A termelésről már beszéltünk. A tökéletes ellátásban nem kis szerepet kap az a dolog, hogyan kereskednek a közellátásra termelő üzemek. Az árueladásban a csomagolástechnika is fontos tényező, de emellett az árusítás sem szorulhat háttérbe. Indokoltnak tartjuk, hogy a lakosság jobb ellátásának érdekében az üzemek és vállalatok saját üzleteket nyissanak. Főképp ott, ahol az illető termék kínálata meghaladja a keresletet. Ide sorolhatnám még a piackutatást Is. Emellett fontosnak és sürgősnek tartom, hogy az új szervet szakképzett dolgozókkal erősítsük meg, hogy teljesíteni tudjuk a párt és a kormányhatározatokban rögzített feladatokat a mezőgazdaság és a közellátás fejlesztésében. + Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy már a közeljövőben is lényegosen növekszik a termelés. A feldolgozó üzemek kapacitása viszont jelenleg nem felel meg a követelményeknek. Mire számíthatnak a termelők ezen a téren? — Az új minisztériumot és természetesen a ml új szervünket is foglalkoztatja ez a kérdés. Esetenként évekig tartó építkezésekről van szó. A feldolgozó kapacitás növelését nem elkezdeni fogjuk, az már folyamatban van. Új cukor- és konzervgyárak épülnek. A szlovákiai tejfeldolgozó kapacitás növelésére például jelenleg ls 250 millió korona beruházást Irányoztak elő. Nem merném azt állítani, hogy zökkenőmentesen haladunk majd a korábban ls említett célok megvalósítása felé, de egy bizonyos: Az, hogy az új szervnek Így együttes erővel több a lehetősége a szükségletek felmérésére és remélhetőleg többet ls tud tenni a fogyasztók kielégítésének érdekében. S Z U LÖK, NEVE LÖK FÓRUMA Beszéltessük a gyermeket siknak kevesebb ls elegendő. A gyermeknek tehetsége és adottságai szerint kl kell alakítania munkastílusát, s hogy ez létrejöjjön, ez nemcsak az iskola, de a család feladata is. A szülő sokban segítheti a pedagógus munkáját, ha gyermekének nyugodt feltételeket biztosit a tanuláshoz, ha érdeklődik tanulmányai Iránt és számon kéri a feladatok teljesítését. Fontos, hogy az otthoni tanulásban Irányítsa gyermekét, ami azonban nem azt Jelenti, hogy elvégezze helyette a munkát és megvonja tőle a gondolkodás lehetőségét. Az elsős gyermek a tanítási órák keretében megtanulja a betűket, illetve a hangokat és azok kötését, kapcsolását, ám az olvasás mechanikáját már otthon kell fejlesztenie. Ugyancsak szüksége van a második és harmadik osztályos gyermeknek is az otthoni hangsúlyos olvasás gyakorlására. Jó lenne, ha a szülők gondolnának erre, és otthoni munkájuk közben találnának Időt arra, hogy gyermekükkel az olvasást gyakoroltassák. Ugyanez vonatkozik a beszédkészség fejlesztésére. Gyakori Jelenség a gyermekeknél, hogy nem kielégítő a beszédkészségük. A tanulók egy része — s nem elenyésző szám ez — szerény szókinccsel rendelkezik, gondolatalt nem tudja megfelelően rendezni és kifejezni, nem tud összehasonlítani és következtetni, nem tudja kiemelni a lényeget. S ha a tanuló összefüggő, értelmes beszédével van baj, ez nagyban gátolja az iskolai munkát. Hiába tanulja meg ugyanis az anyagot, hiába fogja fel a dolgokat, ha nem tud róluk beszámolni, mert nem elég hozzá a szókincse. Különösen kiütközik ez a probléma az ötödik osztályból a hatodik osztályba történő átmenetnél. A felső tagozaton már több, komolyabb feladat elsajátítása vár a tanulóra, amit szóról szóra megtanulni szinte képtelenség. Éppen azért van szükség a bő szókincsre, az értelmes, logikus, összefüggő beszédre, a lényeg felismerésére, hogy ne magoló, hanem produktív tanulótípusokat neveljünk. A TANULÁSSAL KAPCSOLATOSAN többféle elképzeléssel találkozhatunk. Azt hiszem azonban külön kell választanunk a fogalmakat, mivel az Iskolai és az otthoni tanulás közé nem tehetünk egyenlőségi Jelet. A gyermek más feltételek között tanul az Iskolában mint otthon, és a folyamatok célja is más, mivel az iskolában szerzi az ismereteket, melyeknek begyakorlása és rögzítése az otthoni tanulás célja. A gyermek az iskolában megtanulja megfigyelni a tárgyakat és a jelenségeket, megtanul bánni ezekkel, Illetve úgy alkalmazni ezeket, hogy számára hasznossá váljanak. Az Iskola tehát nemcsak bevezeti a gyermeket az Ismeretek világába, hanem megtanítja őt összehasonlítani, következtetni, logikusan gondolkodni. Némely szülő ezt már túlzott követelménynek tekinti, sőt sokszor túlterhelésnek tartja. Pedig az olyan oktatásnak nem sok értelme lenne, amelyik nem tanítja meg a tanulót arra, hogyan juthat el önállóan egyegy szabályhoz, törvényszerűséghez. Az iskolai oktatás hivatott arra, hogy a tanulót egyegy gondolkodási müvelet elvégzésére ösztönözze. Az Iskolai tanulás természetesen nem azt Jelenti, hogy ott a gyermek mindent elsajátít és a hallottak már tartós Ismeretekké Is váltak, tehát az otthoni tanulásra nincs szükség. Gyakorta hallunk Ilyen téves megfogalmazást a szülőktől: „Azért van az Iskola, azért fizetjük a pedagógust, hogy tanítsa meg a gyereket. Nekem más az elfoglaltságom, én nem érek rá a tanító helyett is dolgozni." Csakhogy az otthoni tanulás, a házifeladat megoldása igazán nem Jelenti azt, hogy akár a tanuló, akár a szülő a tanító helyett dolgozik. A tanuló a házifeladattal az Iskolában megismert eljárással gyakorolja az Iskolában tanultakat. Az Iskolában kipróbált példák alapján kell otthon a különböző feladatokat megoldania. Természetesen az otthoni tanulás több okból kifolyólag is más mint az iskolában. Márcsak azért ls, mert a házifeladatban sohasem szerepel Ismeretlen anyag, például egy új olvasmány feldolgozása, vagy Ismeretlen nyelvtani szabály elemzése. Am mindebből nem következtethetünk arra, hogy az otthoni tanulás kevésbé fontos, és nem történik semmi Jóvátehetetlen, ha esetleg el ls marad. AZ ALAPOS TUDÄS ÉRDEKÉBEN minden tanulónak — még a különösen tehetségesnek ls — szüksége van a tanultak begyakorlására és rögzítésére. Az Iskolában általában nincs elég Idő arra, hogy a gyermekek tudatába alaposan bevésődjön a tananyag. A tanulók felfogó képessége sem egyforma. Van, aki gyorsabban rögzít, van aki lassabban, az egyiknek több ismétlésre van szüksége, a máMIT OLVAST A MÚLT SZÁ A

sajtó napja alkalmából pillantsunk vissza kicsit a múltba ls. Nézzük meg, milyen lapok szerepeltek mintegy száz évvel ezelőtt a helytartótanács jegyzékében. Meglepő, hogy kereken 100 volt az „országban megjelenő nyomtatvány". A lapok zöme politikai volt, de kiadtak még erdészeti, kertészeti, mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari, jogi, orvosi, szépirodalmi, zenei, egyházi stb. lapokat, ami szintén az olvasók széles körű érdeklődéséről tanúskodik. A politikai lapok közül, — már csak a szerkesztők személyére való tekintettel is, — említésre méltó Jókai napilapja, a Magyar Sajtó, a Vas Gereben szerkesztésében megjelent Népbarát, s a Pesti Napló, melynek szerkesztője Kemény Zsigmond író volt. Irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb volt a Szépirodalmi Figyelő, Arany János szerkesztésében. A humor iránt ugyancsak Jó AK ZADBAN? érzékük lehetett elődeinknek, mert 2 „élces lap" Jelent meg. Kettőt közülük, ugyancsak szerkesztőjük személye miatt, meg kell említeni. így a Bolond Miskát, melyet Tóth Kálmán, és az Üstököst, melyet Jókai szerkesztett és adott ki. Szép számmal Jelentek meg divatlapok és a nőn számára kiadott lapok is. Tóth Kálmán szerkesztette a Hölgyfutárt, Vajda János pedig a Nővilágot. A 100 lap közül 24 német, 2 román, 5 szlovák és 6 szerb nyelven jelent meg. A szlovák lapok szerkesztői mind ismert Irodalmi, illetve politikai tényezők voltak. Villám PaullnyTóth volt a szerkesztője és kiadója a Budán háromszor havonta megjelenő tréfás szépirodalmi lapnak, a Černokňažníknak, és a havonta kiadott Irodalmi és szépművészeti lapnak, a Sokolnak, Ján Franclscl szerkesztette és adta kl Budán a Peštbudlnské vedomosti c. politikai hetilapot. —af— AZ OSSZEFÜGGO BESZÉD már gondolkodáson alapszik, s erre épül az egész oktatási folyamat. Am az Iskola mindezt csak a szülők segítségével tudja elérni. Az első hangoktól az összefüggő gondolkodó beszédig Igen hosszú az út, s ez az út nem az Iskolában kezdődik. A kis gyermek a családban hallja, majd maga ls ott gyakorolja a szavakat. A családban eltöltött iskola előtti időszak, a környezet hatása a gyermek szókincsének, beszédének fejlődésére ls döntő befolyással van. A hatéves gyermeknek 2—3 ezer szót kellene ismernie, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy az elsősök közül sokan még a legegyszerűbb fogalmakkal sincsenek tisztában. Ez nagyban hátráltatja az egész osztály munkáját, pedig az összefüggő beszéd nem a harmadik, negyedik osztály anyagába tartozik, hanem az első osztályéba. SOK SZÜLŐ NEM HISZI EL, hogy gyermeke nem tudja a legegyszerűbb eseményt sem értelmesen, összefüggően elmondani. Pedig ez a tanuló bizonyára otthon ls így beszél, csak a szülei nem törődnek vele, vagy észre sem veszik ezt a fogyatékosságát. Pedig a gyermeket türelemmel meg kell hallgatni, kapkodó, félmondatos, összefüggéstelen előadását kijavítani, szeretettel és megértéssel figyelmeztetni a hibákra. A gyermek beszéltetése éppen olyan fontos feladat, mint az olvasás gyakorlása, vagy a szorzótábla rögzítése. Minden alkalmat meg kell ragadni, minden lehetőséget kl kell használni az értelmes, összefüggő beszéd kialakítására. Ne csak a leckét kérdezzék kl a szülők gyermeküktől, hanem meséitessék el vele az aznapi eseményeket és élményeit is. Beszéltessük a gyermeket, mert a beszédgyakorlással a tanulást könnyftjük meg számára. BÖSZÖRMÉNYI ILONA