Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-11 / 220. szám, péntek

Séta a Dunaparton Tagadhatatlan, hogy Szlovákia fővárosának egyik eredeti és rendkívül szórakoztató helye a Duna-part. Jellegzetességét és varázsát minden bizonnyal a nagy folyó domborítja ki, mely méltóságteljesen és szürkészölden hömpölyög, szinte karnyújtásnyira a sétány mellett. A széles víztükör felett kánikula remegteti a levegőt. Délután négy óra. A nyugdíjasok békésen ülnek a padokon a melegben. A vízállásmérő állomás mellett két hosszú hajú fiatalember alszik a kőfal lapos tetején, a hűvösön. A Vigadó felől megrakott Tatra 111-esek kanyarodnak be, felmorajló motorral kék füstfelhőket lövellnek a sétányra és nehézkes futással távolodnak. Hajókürt hangja száll a folyó felett, jugoszláv motoroshajó három uszályt vontat Bécs felé. A Nemzeti Galéria előtt, a jegenyék alatt cseh turisták szállnak ki egy autóbuszból, idős aszszonyok, fiatal lányok, hangos férfiak. Három szurtos cigánygyerek fagylaltot vesz az árustól, felváltva nyalják az édességet, s a legkisebb sír, mert ő kapja a legkevesebbet. A Kertvendéglőben fúvószenekar játszik; egy utazgató morva turistacsoport hangszereket szedett le az autóbusz tetejétől és rázendített, egy fiú szilaj táncot jár egy copfos lánnyal. A hajóállomás hangosbeszélöje rekedten közli: a Slavín motoroshajó tíz perc múlva sétahajózásra indult A Duna part érdekes találkozások színhelye. A városiak — fiatalok és öregek, szülők, és gyerekek, szerelmesek és magányosok — sétálni jönnek ide. A várost látogató turisták autóbuszokon érkeznek a köztársaság minden részéből, s itt kiszállnak szétnézni, a külföldiek pedig hajón jönnek — Budapestről, Bécsből, a Szovjetunióból. Kikötnek és elindulnak várost nézni, vásárolni, szórakozni. S így a Duna-part társadalmi fórummá válik, ahol a találkozások ismerkedéseket, életszínvonalak és nemzeti szokások összehasonlítását, reprezentálását és divatbemutatókat tesznek lehetővé. Mindenképpen érdekes forgatag, mely jellemző képet ad a dunai metropolis egyre színesedő arculatáról. Kezdjük a hajózással Itt van mindjárt a komphajó, amely a túlsó partra, a ligetbe szállítja az utasokat. Menetrendszerűen közlekedik és különösen ünnepna pokon van sok utasa, amikor a derék városi családapák és ' családanyák körhintázni viszik csemetéiket a ligeti vidám parkba. A síkvidéki és hegyi lakóknak, akik turtstaútjuk során megállnak a Duna-parton a komphajó jelenti az első ismerkedési lehetőséget a nagy vízzel és a ha fózással. Másik — sokkal tágabb lehetőséget — a sétahajók nyújtanak. Egy óra alatt messze felúsznak az emberrel Dévény felé, aztán vissza. A négy tornyú vár büszkén néz le a fehér hajóra, dohog a hajómotor, a hullámok körüllocsogják a karcsú hajótestet, s a tapasztalni vágyó turista hazaérve, kisebb tengeri utazásról regélhet ismerőseinek. A külföldiek tekintélyes dunai hajókon érkeznek, ott is laknak a hajón. A nagy motoroshajó méltóságteljesen érkezik, hosszan manőverez, amíg kiköt, s utána utasai megszállják a belváros üzleteit. S a Rakéta gyorshajók? Hogyan is feledkezhetnénk meg róluk, hiszen ök a Duna büszke, ezüstfehér repülő nyilat, magasra tartott orral hasítják a vizet, szinte szállnak a víztükör felett, mint a TU-104. repülőgép leszálláskor a betonkifutó felett. S végül a teherhajók. Nehézkesen dohogó motorral húzzák megrakott uszályaikat szembe az árral, vagy könnyedén csúsznak le a vízfolyásai és a felvert hullámok csak akkor érik el fel-felmordulva a partot, amikor a lefelé sikló hajó már messze a hídon túl jár. Az árusokkal folytassuk Azért az árusokkal, mert a Duna-part sajátos gazdasági életének ők adják meg a jellegét. Itt vannak mindjárt a fagylaltárusok. Reggel érkeznek kerekeken guruló fagylaltos kocsijaikkal és este fáradtan hazatolják őket. A kánikula az ő szüretjük, gyakran kell új áruval feltölteni a fagylaltos kannákat. Aztán a guminyúl-árus ,. .1 A nyulak színes gumibaionok, a fülüket nem lehet felfújni, torzó marad, de így is elfogynak, mert amikor az emberek megveszik, még nem tudják, hogy nem lehet felfújni a fülüket. Hát az a fiatalasszony, aki azokat a kis faházíkókat árulja? Olyanok, mint egy új falusi ház, amilyeneket manapság építenek, hegyes tetővel, manzardszobával. Emlékházikók, gerendafalaik csillogó barnára festve. Es itt vannak a gyümölcsárusok! Falust, vagy városszéli gyümölcsöskertek tulajdonosai, vállalkozó szellemű asszonyok és férfiak, sőt gyerekek, kosarukban eper, barack, körte, ringló, szépen kimérve a papírzacskókban. Utánuk következnek a zugárusok. Két gyereklány nyugati rágógumit árul. Egy pirosképű borotválatlan zömök férfi golyóstollakat tol az emberek orra elé. Aztán barackpálinka, jugoszláv konyak, pulóver, apró mütyürkék és ki tudná még mind felsorolni, hogy alkalomadtán mi minden kapható a Duna parton, melynek értékét az adja meg, hogy nem üzletben vásároltuk, hanem egy olyan embertől, akinek egyetlen szavát sem értettük, s akivel kézzel lábbal kellett alkudni, hogy leengedjen néhány koronát. Hát a kertvendéglő? Erről az intézményről semmiképpen sem feledkezhetünk meg, mert a város felöl vele kez dődik a Duna-part. Néhány tucatnyi vaslábú faasztal az árnyas fák alatt, mellettük százfőnyi kertiszék. Büfé, csapszék és mellékhelyiségek egy épületben. Társításuk logikus, egymás közelében kell lenniük, de zavarják ls egymást, a csapszék előtt és a közeli asztalok mellett is érezni a mellékhelységek illatát. A kertvendéglő a csendes kényelem és családiasság intézménye. Gyerekes családok ülik körül az asztalokat, kártyázó fiatalok és komoly arccal beszélgető nyugdíjasok söröznek, néha cigányok mulatnak a fák alatt. Érdekes megfigyelni, hogyan söröznek, illetve hogyan jutnak sörhöz Itt a tözsvendégek. Mert a kánikulában sokkal gyorsabban fogy a sör, mint ahogy a csapos képes megtölteni a poharakat, s aki nem elég ügyes, félóráig is várhat, szomjan és elepedve. Hogyan iszik a törzsvendég? A csap előtt hosszú sor áll. Sörre vár. A sor elején áll a pincér és tálcájára rakja a telt korsókat. A törzsvendég odamegy hozzá, fizet neki és elveszi tálcájáról a sört. S a csapos csapol, a pincér annak adja a sört, aki kéri tőle, a sor áll, egyre növekszik, mert a csapos a pincért előnyben részesíti, neki adja a sört, az emberek várakoznak. A pincérnek is kényei mes a dolog, nem kell széthordania a sört az asztalokhoz. Eszembe jut, hogy ez szimbólum is lehetne, a disztribúció helyzetének szimbóluma, az ismerős odamegy az árushoz, s a sor áll és vár és egyre növekszik ... Ki kivel sétál? A sétány hosszú, egészen a Kultúra és Pihenés Parkjáig nyúlik és a bratislavai polgár szívesen sétál rajta a víz mellett, a friss levegőn. A családapa természetesen gyermekével, fiával, vagy lányával. Néha kézen fogva vezeti, máskor meg kocsiban tolja, sőt, esetenként fut utána, mert a kis görbelábú lurkó gyorsasági rekordot akar javítani. Sétálnak továbbá hosszú hajú kamaszok miniszoknyás lányokkal, egymást átkarolva, csókolózva. Es sétálnak házastársak, elgondolkozva, a semmibe meredve, szótlanul. Végül sétálnak öreg nénikék, de legújabban fiatal fiúk és lányok is — kutyákkal. Kis kutyával, nagy kutyával, kölyökkutyával és hatalmas dobermannal. Egy vidám kamaszcsoport kis rókával sétált, ölükben vitték, s a rókának láthatóan tetszett a mulatság. A legnagyobb közönségsikert azonban egy hanyagöltözetű férfi aratta, akinek a vállán fintorgópofájú, kis majom kuporgott. A sétálók leleményesek, s a Duna-part forgataga egyre tarkább. Nem lepődnék meg, ha a majom után sétáló krokodil, vagy jegesmedve következnék. Kánikulában egy kis izgalom felér egy hidegzuhannyal, DUBA GYULA * A BARREL WACHHOLZ REVÜ tarka zenés, dalos, humoros és táncos műsorral mutatkozik be augusztus 25én 19.30 órakor a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. A műsorban szerepel Bärbel Wachholz énekesnő és a Hemman-kvintett (képünkön), a Topsys-leánytrió, továbbá az excentrikus Gardinys tánckettős, valamint a Werner Füller-hato*. —dl— Orvosi segítség külföldön Gyakori eset, hogy külföldre utazók hanyagságból vagy tájékozatlanságból önmaguknak, hozzátartozóiknak, hivatalos kiküldetésben munkatársaiknak vagy tárgyalófeleiknek felesleges kellemetlenséget okoznak. Fogfájás, megfázás, torokgyulladás, rejtett gennyes gócok a szervezetben, kisebb nagyobb ellátatlan sebek előreláthatatlan, de megelőzhető bajok okozói. Természetesen az embert külföldön is érheti sérülés, vagy megbetegedhet és orvosi kezelésre szorul. A Cedok csoportos utazásain az Egészségügyi Minisztérium rendelkezése értelmében orvosnak is részt kell vennifr; aki gondoskodik a rászorulók szakavatott gyógyításáról. Ha a csoporttal nem utazik vagy az üdülőhelyen nem tartózkodik kijelölt csehszlovákiai orvos, nemzetközi egyezményeink lehetővé teszik, hogy a betegek igénybe vegyék a vendéglátó ország körzeti orvosának, rendelőintézetének és kórházának szolgálatait. Gondoskodtak arról is, hogy aki külföldön tölti szabadságát s közben megbetegszik, kórházba kerül, vagy ambuláns orvosi kezelés alatt áll, ne veszítse el a betegbiztosításból eredő igényeit, s hazatérte után elismerjék munkaképtelenségét, afmely miatt megszakította üdülését. Ugyancsak ilyen körültekintő rendelkezés gondoskodik a külföldi gyógyfürdőkben vagy tengerparti üdülőhelyeken kezelés alatt álló, megbetegedett vagy sérült személyek munkaképtelenségének és szabadságigényének elismeréséről. Általában csak oly esetekben ismeri el egészségügyi szolgálatunk a külföldi nyaralás folyamán keletkezett munkaképtelenséget, amikor a sebesülés történik vagy a beteget komoly vagy heveny megbetegedés az ágyhoz köti. Ha valakit csak rendelőben, járóbetegként gyógykezelnek, itthon szakbizottság bírálja el, indokolt-e a beteg munkaképtelenségének, táppénz és szabadságigényének visszamenőleges elismerése. Ezzel kapcsolatban azt tanácsoljuk, ha valakivel ilyesmi történnék, kérjen a kezelőorvostól, a rendelőintézettől vagy a kórháztól igazolást. Az igazolást a vendéglátó ország nyelvén is elfogadják hazai szerveink, de nem árt megszerezni hitelesített szlovák vagy cseh fordítását. A legfontosabb adatok: A gyógykezelés oka (a diagnózis megjelölése), időtartama, meddig feküdt vagy járt kezelésre a beteg, mennyire akadályozta a sérülés, a betegség illetve a kezelés abban, hogy külföldi tartózkodását üdülésnek szentelje. Egyezményeink szerint a szocialista tábor országaiban, továbbá Algériában, Tuniszban vagy az Egyesült Arab Köztársaságban hazánk polgárai halaszthatatlan esetekben ingyenes gyógykezelésben részesülnek. A beteg azonban saját pénzéből köteles megfizetni a rendelőintézetben felírt gyógyszereket. A többi államokban a csehszlovák állampolgár minden orvosi és gyógyszertári költséget saját pénzéből fizeti. Hazatérte után legkésőbb hat hónapig igényelheti a lakóhelye szerinti illetékes járási intézetben a külföldi gyógykezeltetés elkerülhetetlen kiadásainak megtérítését. A Pénzügyminisztérium rendelkezése értelmében olyan esetben, amikor a beteg zsebpénzéből fizette ki kezelési költségeit, az Állami Banktól kérheti annak megtérítését. Kérelmét akkor intézik el kedvezően, ha igazolja legalább oly összegű deviza beszerzését, amennyi a gyógykezelés számlája, továbbá, h a hazai intézetünk elismerte a gyógykezelés szükségességét és legalább részben vállalta a költség megtérítését. Amennyiben a beteg a gyógykezelés költségeit nem tudta külföldön megfizetni a prágai Živnostenská banka útján vagy Szlovákiában a bratislarvai Állami Bank útján kérelmezheti a tartozás összegének Idegen valutában való átutalását. Nagyon fontos, hogy aki külföldi útra indul, akár kétnapos kirándulásra, akár több hetes vagy hónapos üdülésre, előzőleg alaposan vizsgáltassa meg magát orvosával, s menjen el megszokott fogászához is. Utazás előtt ne csak turistafelszerelést, divatos holmit, hanem sebellátó eszközt, fájdalomcsillapítót, fertőtlenítőszert, kötőszert és a megszokott orvosságunkat is szerezzük be. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Válasz olvasóinknak JÁR-E FELESÉGÉNEK KERESETKIEGÉSZlTÉS? Magicz István licincei olvasónk felesége 1959 óta, egészsége tartós leromlása miatt, részleges rokkantjáradékot kap. Olvasónk kérdi, van-e a feleségének — esetleg viszszamenőleg is — igénye keresetkiegészítésre munkaadójával szemben? Mivel felesége esetében megállapítást nyert, hogy részleges rokkantsága nem üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következménye, nincs igénye munkaadójával, sem mással szemben keresetkiegészítésre. Felesége — ha egészségi állapota tovább romlana — teljes rokkantjáradékot igényelhet. Természetesen csak akkor, ha ennek feltételeit a társadalombiztosítási orvosi véleményező bizottság is megállapítja. VAN-E IGÉNYE RÉSZLEGES ROKKANTJÁRADÉKRA? HELYESEN SZÁMlTOTTÁK-E KI TÁPPÉNZÉT? Merchan P. Béla komáromi olvasónk hosszabb idő óta betegeskedik, gyomoroperáción is átesett. Kérdi, van-e igénye valamilyen járadékra? Továbbá kérdi, hogy más beosztás és ezzel kapcsolatos fizetés-módosítás esetében, az előző évi átlag (amely számára kedvezőbb) vagy az új fizetés alapján kell a táppénzt kiszámítani? Ha egészségi állapotának tartós leromlása következtében keresete lényegesen csökkent (rendszerint fél éven át legalább egyharmaddal), és ennek következtében nem képes, vagy csak jelentékeny könnyítés mellett tudja elvégezni az eddigi vagy hasonló minősítésű munkát, illetve más, alacsonyabb minősítésű munkát —, részben rokkantnak kell tekinteni és részleges rokkantjáradékra van igénye. Ennek az igénynek feltételeit egészségügyi szempontból a társadalombiztosítási orvosi véleményező bizottság állapítja meg. A Tt 1965/143 sz. rendelet 4. paragrafusa értelmében az alapfizetés lényeges megváltoztatása esetében a táppénzt a változás utáni átlagfizetés szerint kell kiszámítani. TÁPPÉNZ ÉS NEVELÉSI PÓTLÉK ÜGYBEN Bucsi Teréz, Moes: mint nem szilárd bérezésü EFSZ-tagnak, az EFSZ alapszabályok, ill. a munkarend által megállapított mértékben van igénye táppénzre. Ennek mértéke nem minden EFSZ-ben azonos. Bogár Imre, Karva: az öregségi nyugdíjhoz folyósított nevelési pótlék az ön esetében havi 70 korona; az azonos összegű rokkantjáradék mellett folyósított nevelési pótlék öszszege havi 120 korona. Felesége csupán azáltal, hogy hat gyermeket nevelt fel és 3 éves korukig gondoskodott róluk még nem szerzett nyugdíjigényt. Ily módon csak nyugdíj pótidőt lehet szerezni, amelyet be kell számítani az öregségi nyugdíj előfeltételét képező 25 nyugdíjévbe. Ha feleségének egyébként a pótidővel együtt meglenne a 25 beszámítható nyugdíjéve, már az 53. életéve betöltésével szerzett volna igényt öregségi nyugdíjra, ha az igény keletkezésekor vagy előtte, nem később, mint két éve munkaviszonyban volt. Ha földügyét a HNB és a JNB segítségével békésen nem tudná rendezni, igényével a járásbírósághoz fordulhat. Dr. F. J.