Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)
1967-08-10 / 219. szám, csütörtök
Több mint 2000 kommunista a görög börtönökben Nyolcévi fegyház „felségsértés" miatt -o/jetunió keraerovi területén a Nyugat-szibériai Kohóüzemben elkészült az új nagyolasztó. A nagyolvasztó szereléséi Leonyid Brezgin komszomolistákból álló brigádja végezte. Képünkön: Üzemben az új nagyolvasztó. (CTK — TASZSZ felvétele) Kolumbia együttműködést óhajt Bogota (CTK) — Kolumbia diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat szándékozik létesíteni az összes szocialista állammal, jelentette be — a Tanjug hírügynökség szerint — Carlos Lleros Restrepo kolumbiai elnök a mexikói Excelsior lapnak nyújtott keddi interjújában. Hangsúlyozta, hogy Kolumbiának olyan politikát kell folytatnia, amely lehetővé teszi számára a szocialista államokkal való együttműködést. Megfagyott folyadék a Holdon? Pasadena (CTK) — Azok a tudósok, akik a Lunar Orbiter 5 amerikai űrszonda által sugárzott fényképeket tanulmányozzák, kedden azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a jövő űrhajósai a Hold-sarkok környékén levő kráterekben esetleg megfagyott folyadékmennyiségre bukkanhatnak. A Lunar Orbiter 5 ez ideig 43 fényképet küldött a Holdról, és még mintegy 200 fényképet fog sugározni A biafrai csapatok ellentámadásba lendültek Lagos (CTK) — A Biafra Köztársaság néven elszakadt kelet-nigériai tartomány csapatai — a hírügynökségi jelentések szerint — tegnap ellentámadásba lendültek a szövetségi erőkkel szemben, és átlépték a Niger-folyót, majd folytatják előrenyomulásukat Közép-Nigériában. Egyes csoportok állítólag már megközelítették KözépNigéria fővárosát is. Tegnap reggel óta megszakadt az összeköttetés Lagos és a közép-nigériai Bénin városa között, a lagosi kormányhoz közel álló körök szerint nem sikerült kapcsolatot teremteni a tartomány katonai kormányzójával. Lagosból szövetségi csapatokat indítottak útba, hogy megállítsák a biafraiak előretörését. Nincs kizárva azonban, hogy a közép-nigériai csapatok körében felkelés tört ki, amit a lagosi kormány bizonyos mértékig meg ls erősített. A kelet-nigériai ős a központi kormány csapatai között kitört ellenségeskedés óta a szövetségi erők többségét már bevetették a kelet-nigériai harctéren. Ojukwu alezredes a kelet-nigéAthén (CTK) — Pavlosz Totomisz közrendészeti miniszter kedden este Athénban bejelentette, hogy az áprilisi államcsíny után letartóztatott 6600 kommunista közül, 2300 még mindig őrizetben van. Négyezerháromszáz személyt állítólag, miután lojalitás! nyilatkozatot írtak alá, szabadon bocsátottak. Totomisz miniszter kijelntette, hogy a többi foglyot Lerósz szigetőre fogják szállítani, ahol állítólag kedvezőbbek az életfeltételek, mint Jarosz szigetén Patakosz tábornok, a katonai kormány belügyminisztere, egy kedden Athénban közzétett közleményben kegyetlen büntetésekkel fenyegette „a görögországi és a külföldi kommunista ügynököket", ha vérontást igyekeznének előidézni a görögök között. Az athéni katonai bíróság kedden nyolcévi börtönre ítélte lorjisz Tzimasz ügyvédet, mivel képeslevelezőlapot küldött a királynak, a miniszterelnöknek és a kormány több más tagjának, amelyen a görögországi demokrácia elnyomásával vádolja őket. A bíróság két további személyt a király pontosabban meg nem határozott „megsértése" miatt tizenkét és hat hónapi börtönbüntetéssel sújtott. Nürnberg — A nyugat-németországi Nürnbergben megalakult a „Görög Diktatúraellenes Szövetség", amely céljául tűzta ki, hogy „a demokrácia érdekében minden megengedhető eszközzel rámutasson a mai görögországi viszonyokra, és mindudúig ne hagyjon fel a küzdelemmel, amíg Görögországban Ismét nem kerül hatalomra a demokrácia". A szövetséget támogatásukról biztosították a nyugatnémet szakszervezetek képviselői és a szociáldemokrata párt funkcionáriusai is. Súlyos mongoielienes zavargás Pekingben riai kormány feje, néhány nappal ezelőtt felhívta a szövetségi kormányt, hogy ne használja katonai hídfőként Közép-Nigériát, mert ellenkező esetben kénytelen lesz beavatkozni. Schröder tervei Bonn (CTK) — Schröder nyugatnémet hadügyminiszter tegnap befejezte minisztériumában Nyugat-Németország jövő katonai helyzetével foglalkozó titkos tárgyalásait. Pénteken jelentést tesz Kiesinger kancellárnak, aki az Egyesült Államokban teendő útja előtt tanulmányozza e kérdést, amely az ottani tárgyalásainak középpontjában szerepel. Bár a Bundeswehr „új koncepciójának" tervei titkosak, mégis nyilvánosságra kerültek azok a szándékok, amelyek a nyugatnémet katonai vezetőket foglalkoztatják. E szerint Schröder hadügyminiszter a szárazföldi csapatok létszámcsökkentését, de ugyanakkor a hadsereg atom-ütőképességének növelését tervezi. Peking (CTK) — Egy kínai suhancokból álló csoport augusztus 9-én délben Peking Tung-chua Men utcáján felgyújtotta a Mongol Népköztársaság kínai nagykövetének gépkocsiját. Az eddigi nem hivatalos jelentések szerint a gépkocsiban csak a mongol sofőr tartózkodott. A gépkocsit egy nemzetközi üzlet előtt körülvette a fiatalokból álló csoport, a sofőrt kiráncigálta belőle és ismeretlen helyre hurcolta. Ezt követően az autót felgyújtották és téglával meg kövekkel árasztották el. Ezután mintegy két óra múlva, a kocsi füstölgő roncsai körül ismét csoportosulás keletkezett. A mongoielienes provokációk a délutáni órákban is folytatódtak. Mintegy húsz „forradalmár" a gyermekművészszínházból fekete tussal teli edényekkel betört a mongol nagykövetség épületébe, és sértő jelszavakkal mázolta tele a folyosók és néhány helyiség falait. A nagykövetség öt dolgozóját, köztük három diplomatát, mivel meg akarták akadályozni a huligánok tevékenységét, tettleg bántalmazták. A mongol nagykövetet ezt követően a kínai külügyminisztérium diplomáciai osztályára hivatták, ahol tudomására adták, hogy „a kínai forradalmi tömegek akciói teljesen jogosultak", mivel a nagykövet sofőrje állítólag megsértette Mao Ce-tung képét. A szemtanúk állítása szerint az incidensre úgy került sor, hogy valaki bedobta a nagykövet autójába Mao Ce-tung képét, s mikor a sofőr azt nem volt hajlandó a gépkocsiban hagyni, kiráncigálták belőle, megverték, az autót pedig az út közepére húzták és felgyújtották. Bombamerénylet Hongkongban Hongkong (ČTK) A hongkongi rendőrség augusztus 9-én hajnalban razziát tartott a kínai hivatalokban és Intézményekben s ennek során számos személyt letartóztatott, köztük három haladó érzelmű újságírót is. A reggeli órákban a Koulun negyedben ismét összeütközésre került sor a rendőrség és a tüntető fiatalság egy csoportja között, amelynek során a rendőrökre dobott bomba hat személyt megsebesített. nétiariY sorban A KUBAI KÖZBIZTONSÁGI SZERVEK vasárnap Pinar del Rio tartományban két ellenforradalmárt tettek ártalmatlanná, akiket a CIA amerikai kémközpont küldött Kuba területére. Két másik kémnek sikerült a tengeren túlra menekülnie. ZANZIBÁR SZIGETÉRŐL szerdán Ugandába repült az a csehszlovák szakszervezeti küldöttség, amelynek élén Ján Duži, a Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárságának tagja áll. MADHYA PRADESHT, India 300 000 négyzetkilométer területű tagállamát, amelynek mintegy 14 millió lakosa van, az állam kormánya kedden „éhségterületnek" nyilvánította. NAGASAKI JAPÁN VÁROS 420 000 lakosa augusztus 9-én egy percig tartó csenddel áldozott azon 73 000 volt polgártársa emlékének, akik 22 esztendővel ezelőtt a Nagasakira ledobott amerikai atombomba áldozatául estek. AZ OSZTRÁK TURISTAFORGALOM CSÖKKENÉSE az utóbbi két hónap folyamán rendkívül kedvezőtlenül tükröződik vissza az ország fizetési mérlegében. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva négy százalékkal csökkentek. NAGY-BRITANNIA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT tudományos-műszaki együttműködési egyezményt Irt alá szerdán Budapesten dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének tagja, és sír Alexander Morley, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete. Rudnyánszky István, a Népszabadság kairói tudósítója tegnapi kommentárjában többek közt a következőket írja: Az arab külügyminiszterek khartúmi tanácskozása újabb lépést tett az agresszió után azonnal meghirdetett, de újra meg újra elhalasztott arab csúcstalálkozó felé. Nyilvánvaló volt, hogy a külügyminiszterek nem oldhatják meg az izraeli imperialista agresszió támasztotta problémákat, de az arab országok közvéleménye azt várta tőlük, készítsék elő az utat az agresszió következményeinek felszámolása felé. Ezen az úton sikernek számit a khartúmi tanácskozás két ajánlása és a tervezett csúcstalálkozó napirendi javaslatának elkészítése, noha az utóbbit nem hozták nyilvánosságra, hiszen a csúcstalálkozó időpontját még nem tűzték ki. Az erők összefogásának elvében minden arab állam egyetért, hiszen senki se vonhatja kétségbe, hogy az arab államok politikájának összehangolása nélkül nem léphetnek fel egységesen, vagyis hatékonyan az agresszor és támogatói ellen. De az elvi egyetértés nem elég: meg kell egyezni a közös álláspontot kialakító csúcstalálkozó feladatában, jellegében, Idejében és helyében. Ez viszont felveti az arab rendszerek ellentéteinek, viszályainak és a követendő útról vallott különféle nézeteinek kérdését. A khartúmi külügyminiszteri találkozón nem tudtak tisztázni több felmerült kérdést: ezért halasztották el ismét a csúcstalálkozó időpontjának kijelölését, s ezért hirdették meg az előzetes két értekezletet, az augusztus 15-re összehívott bagdadi olajkonferenciát és az augusztus 26-ra várható második khartúmi külügyminiszteri tanácskozást. Khartúm tehát előkészítette az utat az ugyancsak Khartúmba összehívandó államfői találkozó számára — de még véglegesen Khariúm után nem biztosította megtartását. A szudáni kormányfő augusztus 29-re vagy legkésőbb szeptember elsejére javasolta a csúcsértekezletet és a külügyminiszterek többsége hajlott is erre. De az algériai és a szíriai külügyminiszter szerint csak akkor van értelme államfői találkozót rendezni, ha biztosítani lehet sikerét — vagyis előbb meg kell javítani a légkört, tisztázni kell a nézeteket az alapvető kérdésekben. Az EAK reális utat javasolt az arab országok viszályainak felszámolására. Azzal a kérdéssel kezdte, amely nemcsak az EAK és Szaúd-Arábia viszonyát rontja meg, hanem az egész arab világ kapcsolatait is megmérgezi: a jemeni konfliktussal. Rendezésére 1965 augusztusában már létrejöttek a keretek: a dzsiddai egyezmény, amelyet Nasszer elnök és Fejszál király irt alá. Az EAK most a khartúmi külügyminiszteri értekezlet elé tárta javaslatát: újítsák fel és hajtsák végre a dzsiddai egyezményt! Hajlandó volt elfogadni három arab állam ellenőrző bizottságát is a dzsiddai szerződés végrehajtásának biztosítására. Az érdekeltek közül Szálára jemeni külügyminiszter azonnal kedvező választ adott Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter javaslatára, de Omar Szakkaf szaúdi külügyi államtitkár válaszára az utolsó pillanatig várni kellett. Nyilvánvaló volt, hogy Szaúd-Arábia nem utasíthatja el kereken az EAK békejobbját, mert ezzel magára vállalná az arab egység és a csúcstalálkozó szabotőrének felelősségét, de ahhoz se fért kétség, hogy nem fogadhatja örömmel az EAK pozícióját megszilárdító kezdeményezést. A válasz tehát nem volt se hal, se hús: nem utasította el az EAK indítványát, de el se fogadta — kiegészítő magyarázatot kért a dzsiddai egyezmény vitás cikkelyeinek értelmezéséről. Szaúd-Arábia tehát kelletlenül ugyan, de nyitva hagyta az ajtót az esetleges további eszmecsere és a megegyezés előtt — ezzel lehetővé tette, hogy folytassák a csúcstalálkozó előkészítését, vagyis a napirendi javaslatok kidolgozását. Lehetővé vált a Khartúmban megkezdett egyiptomi—szaúdi közvetlen eszmecsere folytatása is. Kairóban úgy tudják, hogy rövidesen sor kerül Mahgub szudáni kormányfő, Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter és Omar Szakkaf szaúdi külügyi államtitkár tanácskozására. A három államférfi San'ában, Rijadban, Kairóban és Khartúmban folytat majd tanácskozást a jemeni kérdés rendezésére, amelyet csak a köztársasági rendszer keretében lehet megvalósítani. Ezek a megbeszélések jelentik majd a szaúdi szándékok próbáját. A khartúmi találkozón megvitatták azt az iraki kezdeményezést is, hogy az olajtermelő arab országok folytassanak olajbojkottot az agressziót támogató hatalmak ellen. Irak javasolta, hogy legalább negyedéven át szüntessenek meg minden olajszállítást és így gyakoroljanak gazdasági nyomást az amerikai, angol és nyugatnémet imperialistákra, Izrael fő támogatóira. Ez a kérdés súlyosan érinti a nagy olajexportőr országokat, különösen Szaúd-Arábiát, Líbiát, Kuwaitot. Ezek az országok azt mondják, hogy okosabb lenne folytatni az olajszállítást és jövedelmét az arab országok gazdasági és katonai erejének megszilárdítására fordítani. A vitában arra a következtetésre jutottak, hogy ez nemcsak politikai, hanem gazdasági és pénzügyi kérdés is, és a szakértők nélkül nem tudtak dűlőre jutni. Ezért ajánlották az arab országok pénzügy-, gazdasági és olajipari minisztereinek tanácskozását, amelynek megrendezését e hő közepén Irak vállalta. A külügyminiszterek a bagdadi értekezlet eredményének megvitatására ismét összeülnek és megegyezés esetén remélhetőleg kitűzik a csúcstalálkozó dátumát is . Khartúmban tíz ajánlást fogadtak el, de csak a bagdadi és az újabb khartúmi értekezletre vonatkozót hozták nyilvánosságra. Nyolc ajánlást tehát titokban tartanak, hiszen nem akarják felfedni az arab diplomácia kártyáit az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács ülése előtt De annyit közöltek: az arab országok kapcsolatának megjavításáról, az agresszió következményeinek felszámolását célzó politikai, gazdasági és katonai intézkedésekről van sző.