Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-27 / 236. szám, vasárnap

Ellentétek a francia kormánykoalícióban Csökken De Gaulle népszerűsége Letartoztatták Tfaeodorcskiszt Konstantin királyt tüntetők „köszöntöttét

0 New Yorkban Párizs (CTK) — Az elmúlt hetekben egyre jobban elmélyültek az ellentétek a francia kormánykoalícióban. A szembenálló felek erősebbike a De Gaulle-féle Unió, a gyengébb pedig az ún. független republikánusok, élükön Giscard d'Estalng volt miniszterrel. Augusztus 17-én ülést tartott a független republikánusok vezetősége, és a kiadott közlemény számos szempontból bírálta a De Gaulle-kormány politikáját. Az elnök kanadai útjáról és a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos álláspontjáról hallgat a közlemény, jóllehet a republikánusok többsége elveti De Gaulle külpolitikáját. Mindez arra vall, hogy a republikánusok vezére egyre jobban fokozza azt a kampányt, amelynek fő célja, hogy De Gaulle távozása után kiharcolják az elnöki tisztséget. Megfigyelők nagy érdeklődéssel várták, vajon a nyilatkozat kijelentéseire reagál-e a francia kormány szerdai ülése, de nem, ez nem történt meg. Párizsban De Gaulle tábornok gyengeségét bizonyító ténynek tüntetik fel a hallgatást és úgy vélik, hogy a tábornok nem akar nyílt szakítást előidézni a független republikánusokkal. Másnap már a francia kormány tagjai kerülő úton válaszoltak a republikánusok kijelentéseire, politikai megfigyelők szerint azonban a gaulle-lsták úgy akarnak vissza, vágni, Giscard csoportjának, hagy kihasználják a republikánusok közti ellentéteket. A Francé Soir című lap megállapítása szerint csökken De Gaulle népszerűsége. Míg 1966 májusában a kérdezettek 56 százaléka szavazott arra, hogy egészen 1972-ig megmaradjon tisztségében, ez év augusztusában már csak 49 százaléka. A kérdezettek 23 százaléka azt követeli, hogy mielőbb távozzék az elnöki székből. Róma (CTK) — Az Unita athéni tudósítójának közlése szerint a görög biztonsági rendőrség letartóztatta Mlkisz Theodorakiszt, az Ismert baloldali érzelmű görög zeneszerzőt, a Lambrakisz ifjúsági szervezet vezetőjét. Egyes hírek szerint a görög fasiszták már ki is végezték a zeneszerzőt. Theodorakisz a március 21-i puccs óta bújkált. A rendőrség hétfőn tartóztatta le, majd az athéni rendőrfőnökség épületében borzalmas módon megkínozták. Egyes hfrek szerint Theodorakisz nem bírta ki a kínzást és belehalt. Állítólag a zeneszerzővel együtt további 7 személyt is letartóztattak. A görög fasiszták lázasan nyomoztak Theodorakisz után, aki rejtekhelyéről felhívással fordult a görög néphez és az európai demokratikus erőkhöz, hogy közösen harcoljanak a fasiszta rendszer megdöntéséért. Konstantin görög király „nem hivatalos" New York-i látogatása során tegnap az ENSZ székhelyére látogatott, ahol U Thant ebédet adott tiszteletére. Az ENSZ épülete előtt görög tüntetők „köszöntötték" a királyi házaspárt. Lemnitzer tábornok kardcsörtető beszéde U Thant üdvözli az atomsorompó-javaslatot Kínai, indiai és j>apán lapvélemények New York (CTK) — V Thant, az ENSZ főtitkára hivatalos nyilatkozatában örömmel üdvözölte a genfi tlzennyolchatalmi leszerelési bizottság elé terjesztett szovjet és amerikai atomsorompó-egyezmény javaslatot. A főtitkár kijelentette, reméli, hogy az eddig megoldatlan problémákat is sikerül megoldani, és az atomsorompőegyezmény előkészítheti a fegyverkezési verseny felszámolásához vezető utat. Pekingből érkezett jelentések szerint viszont az Of Kína hírügynökség szombaton heves támadást Intézett a javaslat miatt a Szovjetunió ellen, amit a „nagy globális ellenforradalmi összeesküvés" egy részének nevezett. Az indiai sajtó azt kifogásolja, hogy a javaslat két részre osztja a világot: azokra a hatalmakra, melyek rendelkeznek nukleáris kapacitással és azokra, melyek még nem léptek be az atomhatalmak sorába. fapán részről — jelentik Tokióból — mind a kormány, mind az ellenzék elégedetlen a javaslattal, mert — Takeo Miki külügyminiszter szerint — a Javaslat benyújtói nem vették figyelembe a Japán kormánynak azt a megjegyzését, hogy" az atomnagyhatalmak kötelezzék magukat a leszerelésre és minden ország számára tegyék lehetővé az atomenergia békés felhasználását. Tiranából érkezett jelentések szerint a Zeri Popullit című albán napilap hűségesen kontrázik Pekingnek és mind a szovjet, mind az amerikai javaslatot elutasítja azzal, hogy „,a két imperialista nagyhatalom így akarja biztosítani nukleáris egyeduralmát". Róma (CTK) — Pénteken nyílt meg Triesztben a NATO tartalékos tisztjel szövetségének 20. kongresszusa, amelyen Lemnitzer amerikai tábornok kardcsörtető politikai beszédet mondott. Támadta Franciaországot és azokat a nyugati politikai erőket, amelyek felületesen veszik a NATO ügyét. Azok címére, akik a NATO jövőjét latolgatják Lemnitzer határozottan kijelentette, hogy az Észak-atlanti Tömb 1969 után ls nemcsak megőrzi, hanem meg ls erősíti nukleáris erejét. Az „évzáró" jelentést Roesing nyugatnémet ellentengernagy mondta, aki a náci megszállás Idején Franciaországban szolgált. Az értekezleten részt vesznek a fasiszta görög tábornokok is. Trieszt környékén a konferenciával egyidőben hadgyakorlatokat tartottak. Trieszt lakói a városon átvonuló katonaautókra „a NATO felelős a görögországi puccsért", „a NATO tűnjék el Olaszországból" és hasonló feliratú röplapokat dobáltak. FENEKETLEN HORDÓ Nagyszerű Jack, engedd meg teljesen, hátha megtelik. (A Vorwärts karikatúrája) néhány sorban U THANT, az ENSZ főtitkára elfogadta az Afrikai Egység Szervezetének meghívását és amennyiben rendkívüli események nem akadályozzák, részt vesz a szervezet szeptemberi konferenciáján Kinshasában. ZIMBABWE — Afrikai Népi Szövetség és az Afrikai Nemzeti kongresszus elhatározta, hogy közös katonai frontot létesít a rhodesiai és dél-afrikai fajüldöző kormány ellen. TÍZ KAPITALISTA ÁLLAM pénzügyminisztere találkozott szombaton Londonban, hogy kidolgozzák a pénzügyi világrendszer reformtervét. WALDECK ROCHET, a Francia Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára felesége kíséretében Belgrádba érkezett. SRINAGAR kasmíri városban folytatódtak a zavargások. A hindu tüntetők összecsaptak a kormány fegyveres alakulataival. 25 rendőr megsérült, 35 tüntetőt őrizetbe vettek. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának meghívására a közeli napokban tanzániai parlamenti küldöttség érkezik a Szovjetunióba. KAIRÓBA érkezett dr. Vasil Grlvcsev külkereskedelmi szövetségi titkár vezetésével a jugoszláv gazdasági küldöttség, hogy a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyaljon. ION GHEORGHE MAURERNEK, a román minisztertanács elnökének meghívására pénteken Bukarestbe érkezett Krag dán külügyminiszter, aki a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal a román vezetőkkel. A dán államférfi Romániából Bulgáriába utazik. A SZUDÁNI SZAKSZERVEZETEK elhatározták, hogy bojkottálják a szudáni repülőtereken leszálló brit és amerikai repülőgépeket. Ezek a gépek a határozat értelmében semmiféle ellátásban nem részesülhetnek. DOBRI DZSUROV bolgár hon védelmi miniszter meghívására Szófiába érkezett Georg Prader osztrák hadügyminiszter. DAMASZKUSZBAN ünnepélyes keretek között megnyílt a 14. nemzetközi vásár, amelyen hazánk is részt vesz. J

ól öltözött fiatal férfi lép be Milánó egyik nem éppen elegáns ékszerüzletébe. — Egy szép gyémánt nyakéket szeretnék. — Boldogan, uram. Megmutatom önnek a legszebb példányokat — válaszolt a tulajdonosnő, és hátat fordít a vevőnek, hogy kinyissa az ékszereket őrző páncélszekrényt. Ebben a pillanatban nyomást érez a hátán és hallja: — Su le manit Fel a kezekkel! Hirtelen magasba emeli két karját, de kiáltani sincs ideje, mert egy erős ütéstől elájul... A jól öltözött fiatal férfi vlszszateszi zsebébe a revolvert, táskájába rakja a páncélszekrény tartalmát, és kisétál az utcára. A rabolt holmi értéke ,/ilig" 50 ezer dollár. 0 bandita, egy vagy maximum két revolver. Ezeknek nem ls kell feltétlenül megtöltve lenniük, hiszen csupán ijesztésre szolgálnak. „Hátránya" a módszernek, hogy csak jelentéktelen üzletek kifosztására alkalmas; nem használható, ha az üzletben több elárusító dolgozik, és az Levágni a kezeket! BUZASI JÁNOS LEVELE a milánói banditízmusról ezzel a módszerrel szerzett „tisztes anyagi haszon" általában nem haladja meg a szőra sem érdemes 50 ezer dollárt. Jelentéktelen, kisipari módszer ez. Milánó — ez a csodaváros — ennél különbet is megérdemel. ... A dologban nincs semmi különös. Milánó — ez az északolaszországi hatalmas, hárommilliós metropolis — rendes hétköznapjait éli. Milánó életéhez szorosan hozzátartozik a napi fegyveres rablás. Az olasz ember, amikor reggelenként megveszi szokásos újságját, rögtön az ötödik oldalon nyitja ki, s legelőször ls azt olvassa el, vajon tegnap kit és hogyan raboltak ki Milánóban. Ez a város ugyanis — azt mondják — Nyugat-Európa Chtcagófa. Az elmúlt harminc napon például 40 rablás, fosztogatás és fegyveres útonállás történt. A _ városban garázdálkodó megJ számlálhatatlan felfegyverzett gengszterbanda általában kétféle módszerrel dolgozik. Az 67

> egyik módszer az, amelyet fentebb leírtam. „Előnye , hogy ' egyszerű, olcsó, könnyen kivlte3

Iezhető, nem kell hozzá más, csak egy vagy legfeljebb két Meg ls kapta. íme! A helyszín: Milánó legközpontibb, legfőbb, leggazdagabb utcája, a Via Montenapoleone. Időpont: napjainkban, délután 5 órakor, csúcsforgalomban. Az utcába két Alfa Romeo hajt be. Az egyik szépen megáll a város és egész Olaszország leggazdagabb és legelegánsabb ékszerüzlete előtt, amelynek tulajdonosa bizonyos Levi úr. A másik autó kissé hátrább balesetet színlel, és a forgalmat lezárva keresztbe áll a szűk, egyirányú utcában. Az első kocsiból kiszáll egy úriember formájú egyén, és besétál Levi úr üzletébe. A „balesetes" kocsiból is kiszáll egy úriember formájú egyén, és megállva az utca közepén, kivesz a zsebéből egy revolvert, és lead egy sorozatot. Délután öt óra van. A Via Montenapoleonén az emberek százai korzóznak ... A pánik leírhatatlan. Az utcáról egy pillanat alatt mindenki elmenekül. Ekkor még egy sorozat. Itália leggazdagabb utcájának leggazdagabb kereskedői rettegve bújnak a pultok alá. Aztán még egy sorozat. Közben bent az üzletben a bandita már összekötözte Levi úr, Levi asszony és az üzlettárs kezét, betömte szájukat, és az egész raktárkészletet szép komótosan berámolta mérhetetlen bendőjü kofferjába. Kijön az üzletből, Int a társának, mindketten beszállnak az Alfa Rómeóba, és nyugodtan, lassan elhajtanak. Az egész három hosszú percig tartott. Száz meg száz ember rettegte végig a kapualjakban és az üzletekben. De egy sem telefonált a rendőrségnek. Egyébként, mint megtudtam, a milánói rendőr-főkapitányság 300 méternyire van a helyszíntől. A rendőrség 12 perc múlva érkezett. A kár felbecsülhetetlen. Hogy pontosan mennyi, azt Levi úr okosan nem vallotta be, nehogy utólag vitába keveredjék az adóhivatallal. „Az évszázad rablása" — mondották szerte Itáliában. „Ilyen még nem volt és nem ts lesz." És másnap ugyanebben az órában egy szomszédos utcában megismétlődött a jelenet. Ogy adódott, hogy a Montenapoleone utcai rablás után 24 órával éppen Milánóban jártam. Elmentem a híres utcába. Szűk, rövid kis utcácska. Házal szürkék, ósdlak, nem ls a legjobban karban tartottak. Üzletel — kívülről — kopottak, színtelenek. Az utcát egy sor piszkos lámpa világítja meg. Neonreklám alig. De az üzletek — belül!? Ami gazdagságot az olasz kapitalisták a háború utáni „gazdasági csoda" éveiben felhalmoztak önmaguknak, az mind itt van ebben az utcában. A legolcsóbb holmi a kékrókabunda és a XIV. Lajos korabeli eredeti franciaágy. Ha egy jól kereső olasz magántisztviselő egész havi fizetését zsebre vágva idejön, alig tud érte venni valamit... A már-már taszító luxus utcája ez — koldusruhába öltöztetve. Miért ez a koldusruha? Talán szégyelli Milánö, hogy milyen gazdag? Kimutatások szerint ugyanis éppen Milánó Európa egyik leggazdagabb és az egész világ egyik legdrágább városa. Nos, amikor végigsétáltam ezen a Montenapoleone utcán, Levi úr kirabolt üzlete előtt még mindig százak ácsorogtak. Félhangon és szinte titokban disputáltak. Kíváncsiságuknál csak egy ösztönük volt erősebb: a félelem. A félelem a banditáktól. Az olasz televízióban láttam a múltkoriban. Egy előkelő milánói üzletben rejtett kamerát és mikrofont helyeztek el. Az üzlet közepén egy székre lekötöztek egy fiatal lányt, betömték a száját — mintha rablás történt volna —, majd a lányt magára hagyták az üzletben. Ebben a pillanatban a televízió egyenes adásra kapcsolta a rejtett kamerát és mikrofont. Bejön az első vevő, majd kerek tíz percen át főnnek sorrá az emberek. Belépnek az ajtón, meglátják az összekötözött, szerencsétlen lányt, s a következő pillanatban megrettenve — egyesek nevetvei — kimenekülnek az üzletből. Tíz hosszú percen át nem akadt nagy Milánóban egy ember, akt segített volna a lánynak, aki felvette volna a telefonkagylót, hogy értesítse a rendőrséget. Nem, itt valami nagyon nem Jól van. Vajon miért retteg hárommillió milánói ember enynyire a gengszterektől? A válasz hamarosan megérkezett. A Via Montenapoleonén összetalálkoztam egy Ismerősömmel, Z. N. úrral, egy elegáns üzlet tulajdonosával. Gazdag ember. Az üzletben ő, felesége és két nagy lánya dolgozik, napi 12—13 órát. — Hallott a legújabb rablásról? — Igen. — Maga nem fél? — De. — Van pisztolya, védekezni? — Igen, Itt a zsebemben. — Mit csinálna, ha magát ts kt akarnák rabolni? — Lőnék. Ha lenne időm. — Maga szerint miért van ennyi bandita? — Mert a törvények rosszak, liberálisak, uram. A szerencsétlen nyomorgót, aki a piacról elcsen egy almát, szigorúan megbüntetik. De a gengsztereket? Nem hogy elrettentenék, hanem valósággal ösztönzik a bűncselekményekre. — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy a legnagyobb banditákat sokszor nem találják meg, elfogásuk esetén pedig igen enyhe büntetést kapnak. — Maga mit tenne, ha a renőrség vagy a bíróság helyében lenne? — En? En minden rablónak és gengszternek levágnám a két kezét. Nincs más mód, uram, higgye el! Levágni a kezeket! — és szinte eszelősen ismétli: — Troncare le manit Troncare ... Levágnil... És ekkor megdöbbenten vettem észre, hogy ez az irigyelt és előkelő, gazdag olasz kereskedő retteg. Állandóan és kitartóan retteg. Banditáktól és törvényektől egyaránt. Nem tudtam, mit feleljek. Sietve búcsúztam tőle ...