Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)
1967-08-18 / 227. szám, péntek
o n ••••••••• ••••••••••• 1J J ŕ I i ••••••••••• ••••••••••• A KEDVENC (angol) A modem angol filmművészetnek — amely az utóbbi években világszerte erőteljesen hódít, s nekünk ls annyi kellemes meglepetést szerzett már — egyik legjobb alkotása John Schlesinger A kedvenc c. műve. Tucatnyi hazai és külföldi díj, többek közt négy angol akadémiai díj, három Oscar-díj (a forgatókönyvért, a kosztümökért és a legjobb női alakításért — Julié ChristieJ fémjelzi határokon belüli és túli megérdemelt sikerét. A nagy visszhangnak és a sok dicséretnek több oka van. Elsősorban a merész bírálat a jelenlegi angol — és nem csak angol — társadalom gyengéivel, fogyatékosságaival szemben, másodsorban a művészi kivitelezés, a megszerkesztés, az alakok megformálása és a helyzetek felépítése, a lelki konfliktusok ábrázolása kivételes igényességgel, korszerű formában. S ha ehhez még hozzátesszük az egész filmen végigvonuló enyhe iróniát, melynek az az érdekessége, hogy magában a cselekményben, a hős sorsának alakulásában van „elrejtve" — akkor megállapíthatjuk, hogy a forma, a tartalom, a stílus olyan művészi egységével találkoztunk, amilyennel ritkán van szerencsénk. A filmben központi helyet foglal el a boldogságkeresés. Mai boldogságkeresés ez: sokoldalú, a lehető legtöbb területen próbálkozó, lázasan nyugtalan vagy A KIS IDEGEN inkább nyughatatlan és szenvedélyes. Diana, az egyszerű angol lány megjárja a józan szerelmes, a boldog és boldogtalan feleség, a filmcsillag, a gátlástalan szerető, a tüneményes fotomodell és végül a gazdag hercegnő rózsás-tövises útját; mindenütt élete értelmét, boldogságát keresi, s amikor megtalálja, nem hiszi el, hogy az az Igazi. Márpedig ha egyszer eldobtuk magunktól az igazit, sosem tudunk megbékélni azzal, hogy elveszítettük. Schlesingernek azonban nem az az egyetlen célja, hogy ezt a nem új, nem eredeti következtetést elmondja. Az emberi kicsinyességről, a hamis értékek megtévesztő erejéről, a felületesség értelmetlenségéről és reménytelenségéről mondja el véleményét megrázó alapossággal, szenvedélyes művészettel. A mű szépsége, értéke indokolja, hogy ezúttal a társszerzők nevét is felsoroljuk: az ötlet F. Raphaeltöl és J. Jannitöl származik, a forgatókönyvet Frederic Raphael írta, a filmet Kenneth Higgins fényképezte, zenéjét pedig John Dankworth komponálta. A főszerepet az egyik legtehetségesebb és legszebb angol filmszínésznő, Julié Christie alakítja elbűvölő képességgel. Partnerei Laurence Harvey, Dirk Bogarde és mások. Ök együtt alkották ezt a filmet olyan tökéletessé, hogy még erőlködve is alig lehetne gyenge pontokat felfedezni benne. (amerikai) Az ifjúság nevelése problematikájával foglalkozó filmeknek hosszú sora van az Egyesült Államokban ls. John Frankenheimer müve e hosszú sorban egyike a legkritikusabbaknak, a legbátrabb hangvételűeknek, a legdrámaiabbaknak. Az emberiesség nevében őszintén, helyes okfejtéssel fogalmazza meg vádiratát a modern társadalom bűnös fogyatékosságai ellen. Igaz, őszinteségében és bátorságában nem megy el a végsőkig: a történetet úgy formálja, hogy a várható tragédia nem következik be, vagyis ha a cselekmény nem éppen a tehetős milliomosok világában játszódik, a következémények egészen másak, drasztikusabbak és — valószerűbbek lehetnének; viszont a fontos, hogy mondanivalóját így is kellő hangsúlylyal tudja a néző tudomására hozni. AKI TIGRISEN LOVAGOL Apa és fiú egymás iránti viszonya, az apának fiába vetett bizalma a tét ebben a filmben. Döbbenetes, milyen könnyű ezt a bizalmat megingatni, s milyen nehéz megszerezni. Az apa inkább hisz a feljelentőnek, a rendőrnek, mint saját fiának. De nemcsak a bizalom a tét,hanem első és végső fokon egy fiatal einber hite az igazságosságban, az élet emberi rendjében. John Frankenheimer filmkockái nem hatnak mindig a valószerűség erejével, egyes jeleneteken és a hősök magatartásán néha érződik az erőltetett szerkesztés, a drámaiság rendezői beavatkozásra történő kibontakozása. Ezúttal azonban ez nem is annyira mérvadó. A film értékét józan szemlélete s mondanivalójának időszerűsége határozza meg. Ez pedig elfogadható nálunk is, hasznos nekünk is. (angol) A bűnözés motívumai minden bizonnyal olyan sokfélék, mint amilyen sokféle maga a bűnözés. Nem valószínű azonban, hogy a lopás indítéka egyszerűen a hajlamosság, a szenvedély lenne, mint ahogy ezt Charles Crichton Aki tigrisen lovagol című filmjében el akarja hitetni velünk. Van itt ugyan némi szociális háttér, de ez annyira titokzatos és ködös, mint maga London, amely a sorozatos ékszerrablásnak színhelye. Van azonban ebben a filmben valami, ami kiemeli a szokványos krimik szürke sorából. Crichton megpróbálkozik egy hivatásos bűnöző lelkivilágának közvetlen, cinéma vérité-szerű ábrázolásával. Kísérlete — különösen a szimbólumokká váló tárgyak (autó, rózsacsokor stb. j révén — nem is eredménytelen: átérezzük, értjük, hogy hőse ma milyen, de hiányérzetünk van, mert nem tudjuk: tegnap miért lett ilyenné, s holnapra is miért marad ilyen — azaz bűnöző, önmagában ugyanis az indiai közmondás — amellyel szemléletére utalni akar, s amelyet valahogy így lehetne lefordítani: „Aki egyszer megnyergeli a tigrist, többé nem tud leszállni róla" — még nem ad meggyőző magyarázatot az okok eredetére. De ettől eltekintve izgalmas és érdekes film az Aki tigrisen lovagol. A kriminek egy olyan változata, amely nemcsak szórakoztatásra született. /sző/ Jelenet A kis idegen című. amerikai filmből Időszerű Hatékonyabb készletgazdálkodást AZ UTÚBBI KÉT ÉVBEN, különösen 1966-ban, meggyorsult a gazdasági fejlődés üteme. Tavaly az ipari termelés 7,4 százalékkal emelkedett, a bruttó mezőgazdasági termelés pedig 10 százalékkal. Kedvezően alakultak a minőségi mutatók is. 1966-ban a nemzeti jövedelem 8,4 százalékkal növekedett, a személyi fogyasztás 4 százalékkal, az ipari átlagbér 2,5 százalékkal, az építőipari dolgozók keresete 3,6 százalékkal, a reálbér pedig 2,1 százalékkal. Ezt a folyamatot azonban negatív Jelenségek kísérik, melyeket fokozatosan meg kell szüntetni. Ilyen például a régóta tartó készlethalmozódás a népgazdaságban. A készletek jelentős részét képviselik a nemzeti vagyonnak, s az évi nemzeti jövedelemnek csaknem kétharmadát teszik ki. Az aránytalanul nagy készletállomány leköti a nemzeti jövedelem egy részét, amelyet azután nem lehet hatékonyan felhasználni a termelés és a fogyasztás növelésére. Például 1966-ban a vállalatok a tervezettnél nagyobb bruttó jövedelmet értek el, de a terven felüli bruttó jövedelem nagy részét felemésztették a készletek. A tervezett 1,8 milliárdos készletnövekedés helyett a készletek 6,2 milliárd koronával növekedtek. Ez a növekedés nem okozna problémát, ha teljes értékű, a népgazdaságban rugalmasan felhasználható készletekről lenne szó, ha a túlméretezett készleteket fejlesztési célokra, a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátására, a fizetési mérleg javítására stb. lehetne felhasználni. A készletek egy része azonban nem ilyen Jellegű. Növekednek a kis körforgási készletek is. A legnagyobb méretű készlethalmozódásra 1962-1963ban került sor, amikor a termelés stagnált, és a beruházásokat korlátozták. A készletek körforgása, amely kihasználásuk fokát jelzi, így alakult: 1961-ben 6,6, 1962-ben 4,5, 1963ban 19,2 nappal csökkent, 1964-ben 5,1, 1965-ben 11,8 és 1966-ban 0,5 nappal emelkedett. A készletekben rejlő nagy tartalékokról tanúskodik az iparilag fejlett országokkal való összehasonlítás. A készletek részaránya a társadalmi össztermékben nálunk 4,5—5 százalékkal nagyobb, mint a Szovjetunióban, de forgási sebessége kétszer kisebb, mint az Egyesült Államokban. A készletek összetétele ugyancsak kedvezőtlen. Túlsúlyban vannak a fogyasztói készletek (anyag raktáron, anyag és áru úton, tartós fogyasztású tárgyak használatban), amelyek a készletállomány 60 százalékát teszik ki, míg például az Egyesült Államokban csak 25—30 százalékát. Ha tekintettel az eltérő történelmi és gazdasági feltételekre nálunk nem is jöhet számításba ilyen összetétel, el kell érni legalább az 1960 előtti kihasználási fokot. E körforgás elérésévél 16—18 milliárd korona készletértéket lehetne mozgósítani. A KESZLETEKBEN REJLŐ TARTALÉKOK mozgósítása nem érhető el központi utasításokkal, hanem közgazdasági eszközök alkalmazásával. Az új Irányítási rendszer fokozatosan feltételeket teremt a készletek gazdaságos felhasználására. Lényeges a készletek összetételének megváltoztatása, hogy túlnyomó részük készenléti jellegű legyen. Csak így lehet rugalmasabbá tenni a vállalatok megrendeléseinek elintézését és a készletgazdálkodás stabilitását. A vállalatok tervjavaslatai erre az évre lényegesen eltértek a központ elképzelésétől. Túlhajtott igényekkel álltak elő és lebecsülték saját lehetőségeiket. Túlzottan nagy készletnövekedést terveztek, méghozzá hitelfedezettel. Ezért a központ a vállalatok tervjavaslatainál progresszívabb gazdaságpolitikai irányzatot szabott. Az új hitelpolitika pedig szabályozza a készletgazdálkodást ts. Az új intézkedésekkel azt akarjuk elérni, hogy a vállalatok elsősorban saját eszközeikből finanszírozzák a készleteket és a többi forgóeszközöket, hogy hatékonyabb készletgazdálkodásra szoruljanak. A vállalatok ebben az évben saját eszközökből — a tartalékalapból — kötelesek fedezni a készletnövekedést, természetesen ha nem kaptak kivételt ez alól az elv alól például az idénykészletekre vonatkozólag, amelyek képzését a bank hitellel támogatja, ha a vállalatnak nincs miből fedeznie a készletet. A készletnövekedés saját eszközökből történő finanszírozása nem vonatkozik a belkereskedelmi vállalatokra, a fogyasztási szövetkezetekre és némely más szervezetekre. A készleteken kívül a többi forgóeszközök bővítését is a vállalatnak magának kell finanszíroznia, ha jövedelmi helyzete megengedi. A BANK EBBEN AZ ÉVBEN szigorított feltételek mellett nyújt hitelt forgóeszközökre. Ha a vállalat a készletnövekedést nem fedezte saját eszközökből, akkor a bank annyival kevesebb pénzt folyósít a vállalatnak az év végi nyereségrészesedés kifizetésére, amenynyivel kevesebb saját eszközt használt fel a készletnövekedés finanszírozására. Ez bizonyára komoly intézkedés, és nem kívánatos, hogy erre sor kerüljön. Ez az Intézkedés arra ösztönzi a vállalatokat, hogy felülvizsgálják készletgazdálkodásukat. A készletek finanszírozására és hitelezésére vonatkozó korlátozó intézkedések, amelyek végeredményben vonatkoznak az egész forgóeszközállományra, csak rövid Ideje vannak érvényben, s ezért nem várhatjuk, hogy hatása máris megmutatkozzék a készletek alakulásában. Figyelembe kell venni, hogy a szállító-átvevő kapcsolatokat még a múlt évben megalapozták, amikor a készletek hitelezésének és finanszírozásának feltételei másak voltak. Eddig a készletek nem alakulnak a népgazdaság szükségletei és a központilag tervezett elképzelés szerint. Vonatkozik ez elsősorban az ipari készletekre, amelyek gyorsabban nőnek, mint a termelés. A tavalyihoz viszonyítva a készletek körforgása ez év első negyedében 2 nappal lelassult, az év öt hónapjában pedig 2,1 nappal. Ha meggondoljuk, hogy ebben az évben az Ipari készletek körforgása 4,7 napos meggyorsítására számítottunk, mert nemcsak a múlt évben, hanem a megelőző években felhalmozódott készleteket is hasznosítani kell, akkor az eddigi készletalakulás aggodalomra ad okot. Bár a készletalakulást jelentős mértékben befolyásolják a mai szállító-átvevő kapcsolatok, a finálértékesítés kis aránya és a beruházás menete, sok vállalatban azért is növekednek a készletek, mert rosszul gazdálkodnak velük. Bizonyítják ezt a bankellenőrzések és a saját ellenőrzések egyaránt. Egyes vállalatokban értékesítési nehézségek, nem megfelelő termékminőség és néha a magas ár miatt is növekszik az árukészlet. Megmutatkozik az ls, hogy az új irányítási rendszer nincs olyan hatással a készletgazdálkodásra, mint ahogy számítottunk. Az eddigi kamatláb sem serkentette az egyes vállalatokat arra, hogy hatékonyabban használják fel a készleteket. A nagyobb összegű hitel kamatját több vállalat azért bírta fizetni, mert a termelői árreform előnyös pénzügyi helyzetbe hozta őket. A VÁLLALATOK KÉSZLETÉS JÖVEDELMI HELYZETE eltérő, aminek megoldása megkülönböztetett eljárást követel. Ez jut kifejezésre a hitelkorlátozó intézkedésekben is. A megtett intézkedéseknek azonban — akár a vállalat vagy a bank, akár pedig a központ részérőt jöttek is, azáltal, hogy javítottak a közgazdasági eszközökön — minél előbb segíteniük kellene a készletekben rejlő jelentős tartalékok kihasználását a • termelés további fejlesztésére és az életszínvonal emelésére. ŠTEFAN ZUBÁK mérnök Évente hatmilliárd korona kutatásra és fejlesztésre Minden szabadalom már abban a pillanatban elavul, amikor kiállítják a szabadalmi okiratot. Csehszlovákiában c közismert elv ellenére sem sikerült az évek folyamán gyakorlatilag hasznosítani számos értékes találmányt. Ennek okai különfélék. A leggyakoribb az, bogy a termelővállalatokban nincs kellő érdeklődés az újdonságok iránt, vagy pedig nincs keret új termékek előállítására, bevezetésére stb. Ezek a tények különösen akkor lehangolók, ha tudjuk, bogy az illetékes szervek évente mintegy hatmilliárd knronát {ordítanak kutatási és tejlesztésl célokra. A csehszlovákiai találmányok és tudományos felfedezések kiválóan volnának hasznosíthatók külkereskedelmünkben is. Ezt bizonyítják a Polytechna külkereskedelmi vállalat legutóbbi két évben szerzett tapasztalatai. E külkereskedelmi vállalatunk közvetlen kapcsolatba lépett a Csehszlovák Tudományos Akadémia különböző intézeteivel, ahol „leltározta" a „parlagon heverő" találmányokat, majd külföldi cégekkel tárgyalt gyakorlati megvalósításuk lehetőségéről. Az USA ez év elején gyártási engedélyt vett egy difrakclós röntgenkamra előállítására. A röntgenkamra a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozóinak találmánya és szabadalma. Gyártása sokkal olcsóbb és egyszerűbb az eddig használt Bürger-féleröntgenkamrák gyártásánál. A Szlovák Tudományos Akadémia dolgozói ezt a röntgenkainrát még 1962 ben találták fel. Találmányuk akkor világviszonylatban ls nagy feltűnést keltett. Az illetékes vállalat azonban nem adta beleegyezését a gyártási engedély eladására, jóllehet üzemeiben egyetlen ilyen kamrát sem készítettek. Ez év elején ugyan sikerült a gyártási engedély eladása, de jóval olcsóbban, mint ahogyan négy évvel ezelőtt lehetett volna. Magától értetődő, hogy kizárólag népgazdaságunk érdekeinek szem előtt tartásával lehet eldönteni, eladjuk-e az adott találmányt a külföldi érdeklődőknek. vagy nem adjuk el. A Polytechna külkereskedelmi vállalat s a Csehszlovák Tudományos Akadémia illetékesel jelenleg egy amerikai céggel tárgyalnak. Ez a cég különböző, a közelmúltban a Szerves Vegytani és Biokémiai Intézetben előállított anyagokkal kapcsolatos további kutatómunkában szándékozik részt venni. Az említett intézetben Sorm akadémikus vezetésével évente számos új anyagot találnak fel, melyek közül egyesek különösen a gyógyszeriparban lennének hasznosíthatók. Az említett anyagok hatásának kivizsgálása és kipróbálása kísérleti állatokon„ stb., nagyon költséges, az amerikai nartner azonban hajlandó lenne fedezni az említett kutatómunka költségeit. Amennyiben ez a kutatómunka gyógyszergyártásra alkalmas anyag felfedezését eredményezi, a tárgyaló felek szerződést kötnek, melynek értelmében egyaránt gyárthatják és ezportálhatják az emiitett új anyag felhasználásával előállítható gyógyszereket. Hulladékból takarmány A Brno-vidéki járásban, a ríöanyi gépállomáson már hetedik éve foglalkoznak a konyhaés élelmiszeripari hulladék takarmánnyá való feldolgozásával. Több mint száz háztartásból, 13 élelmiszeripari üzemből és 400 közös étkezdéből naponta összegyűjtik a használható konyhahulladékot. Tavaly 151 ezer tonna takarmányt készítettek a hulladékból, mely körülbelül 10 ezer malac felnevelésére elegendő. A ŕfčanyl gépállomás tapasztalatai alapján az utóbbi években hazánk több helyén is megkezdték a háztartási és élelmiszeripari hulladék feldolgozását. A takarmánykészltő üzem egyébként a közeljövőben Jubilál, amikor is elké szül a milliomodik mázsa takarmány. ( p J