Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-16 / 225. szám, szerda

ORVOSI TANÁCSADÓ Kozmetika és egészség A MŰVELT EMBERTŐL EL­VÁRJUK, hogy tiszta, ápolt és jó megjelenésű legyen. Á gyer­mekkorban kifejlesztett higié­niai szokások, a mosdás, a szer­vezet edzése, a kultúrált test­ápolás, a kiegyensúlyozott élet­mód és táplálkozás, a rendsze­res munka és az aktív pihenés mindenkit hozzásegíthet az egészséges, szép ember eszmé­nyének megközelítéséhez. Élet­színvonalunk emelkedésével fontos helyet kapott a kozmeti­ka is. Már nemcsak a nők, ha­nem a férfiak is egyre nagyobb számban használnak különféle kozmetikai szereket. A kozmetikai készítmények­nek és eljárásoknak az egész­ség védelmét kell szolgálnia, ezért minden egyes gyártmányt még forgalomba hozatala előtt orvosi vizsgálatnak vetnek alá. így került sor néhány évvel ez­előtt arra, hogy bizonyos haj­és szemöldök festő cikkek áru­sítását s használását a legszi­gorúbban betiltották. Igen fon­tos, hogy a házi kozmetikában ls csak olyan eszközöket és sze­reket alkalmazzunk, amelyek semmiképp sem árthatnak a szervezetnek. Gyógyszereket és más Iparilag vagy házilag elő­állított vegyianyagokat ne hasz­náljon senki anélkül, hogy töké­letesen ismerné alkalmazási módjukat és hatásukat. Gyermekeknél és felnőttnél egyaránt igen fontos a fog- és szájápolás. Lakosságunk 90 szá­zalékának romlik a foga. A fog­szuvasodás hazánk legelterjed­tebb népbetegsége, és sokaknál fogbéllobot, gyökérhártyagyul­ladást, gennyes gócokat, fogkő­Jerakodást, gyulladást, foglazu­lást, szájbűzt és egyéb kelle­metlenségeket okoz az a puszta tény, hogy az emberek nem vá­sárolnak elég fogkefét, fogkré­met és szájvizet. Legalább este lefekvés előtt alaposan tisztít­suk meg fogunkat és öblítsük kl a szájüreget, helyes azonban, ha ezt napjában többször tesz­sziik, étkezés után. Legfontosabb a jó erős fogkefe, amelynek sör­téivel a fogak felszínéről, rágó­feliiletéről, az íny széléről és a fogközökből eltávolítjuk a lepe­dékeket és az ételmaradékokat. Ne riasszon el senkit az, hogy már vérzik az ínye, vagy lyukas néhány foga és már fogkő lepi el, mindezen segíteni lehet, de a fogorvos igyekezetét a „bete­geknek" rendszeres szájápolás­sal kell támogatniuk. Kozmeti­kai iparunk bő választékban ál­lít elő fogkrémet, amely részben mechanikai úton, dörzsölés ál­tal,. részben pedig emulgeálás útján tisztít. Az enzimgátló anyagot tartalmazó krém meg­akadályozza a szájban a cukor |szénhidrát) bomlását. További fogkrémek pl. klorofillt tartal­maznak, vagy üdítő, szagtalaní­tó hatásuk miatt előnyösek. AZ EMBER KULTURÁLTSÁ­GÁT tükrözi a hajápolás is, azaz az esti és reggeli fésülködés, a hajszálak időnkénti átkefélése és rendszeres tisztántartása. A családon belül mindenkinek külön hajápoló eszközei legye­nek. A haj és a fejbőr rendes ápolást kíván, mégpedig korsze­rű módon és oly készítmények­kel, amelyek hasznára vannak és nem károsítják meg. Ilyenek a hajmosószerek, a hajszeszen, a fényesítő és a festőszerek. Ajánlatos tapasztalt kozmeti­kussal megbeszélni, milyen koz­metikai szerrel kezdjünk hozzá hajunk ápolásához. Túl zsíros haj, korpásodás, hajhullás és más beteges tünetek esetében azonban tanácskozzunk orvos­sal. Különösen fiatal lányokat kell intenünk a rendszertelen hajfestéstől és más divatos pro­cedúráktól, amelyek ártanak a hajnak és a fejbőrnek. Általá­ban, de különösen nyáron és bizonyos munkahelyeken célsze­rű, egészséges és biztonságos a rövid hajviselet. Kevesen Ismerik az izzadság­gátló szereket, pedig igen sok embernek szüksége van rá. Szaküzletekben olyan izzadás­csökkentő folyadékokat ls talá­lunk, amelyek a verejték bakte­riális bomlását és a kellemetlen szagú termékek keletkezését ls gátolják. Ahol a drogéria nem szolgálhat a kívánt hatású ké­szítménnyel, a gyógyszertár is elkészíti. Az időjárásra, a mun­kára és más külsőnek mondha­tó hatásokra való tekintet nél­küli túlzott verejtékezésről szól­junk orvosunknak, aki az álta­lános közérzet és beható vizs­gálat alapján megítéli, nem be­teges jellegű-e az izzadás. Aki észreveszi, hogy teste, lába vagy hónalja túlságosan izzad és kellemetlen szagú, igyekez­zék fokozott személyi és öltöz­ködési higiéniájával javítani a helyzeten. Pl. lábizzadás ellen igen hatásos a napközi cipővál­tás, a napi zokni vagy harisnya­csere, a mindennapos lábfürdő, és csak ezután kapnak szerepet a kozmetikai és orvosi készít­mények, amelyeket egyénileg kell megtanflcskozni a szakem­berrel. A BŐRÁPOLÁSRA SZOLGÁLÓ SZEREK közül nyáron elsősor­ban a napozó készítmények je­lentőségéről szóljunk. A nap­olajak s krémek használata azért előnyös, mert napozásnál, strandolásnál, evezésnél, de más tevékenységnél, pl. építke­zésnél is védik a bőrt, az erős nap gyulladást okozó hatásától. E szerek fényvédő anyagot tar­talmaznak, amelyek kiszűrik a gyulladást keltő napsugarakat, de a test lebarnulását nem aka­dályozzák. A fedetlen bőrfel ül étnek leg­inkább ápolásra szoruló része a kéz, az ujjak és körmök. Fér­fiaknál, nőknél egyaránt, kezük bőre nemcsak mechanikailag van igénybe véve, hanem a munkában felhasznált vegysze­rek, pl. az otthon alkalmazott mosó és tisztítószerek, zsírtala­nítják, marják, felsértik, durvít­ják a kéz bőrét. A kezet a mun­ka és a vegyszerek jellege sze­rint elsősorban megfelelő kesz­tyűvel, de védőkenőccsel is óv­ni kell a károsodástól. Munka után kézfinomító szert kell használni és ezt ne tartsák a férfiak sem fényűzésnek! Koz­metikai és védőeszközöket azon­ban csak a kéz alapos lemosá­sa, a bőrredők és a köröm ki­kefélése után használjuk. A kö­röm szegélyét necsak a feketé­lő piszoktól tisztítsuk meg, ha­nem rendszeresen vágjuk le kö­römollóval és tisztogassuk. Le­hetőleg meleg vízzel mossuk a kezünket és szappannal, hogy a kórokozó csírákat és szennyet megbízhatóan eltávolítsuk. A TESTÁPOLÁS KAPCSÁN szeretnénk rámutatni arra is, hogy a bőrfelület bizonyos ré­szei alkalmasak a kórokozók szaporodására és különböző be­tegségek kifejlődésére, továbbá, hogy az apró sérülések, hor­zsolások lehetővé teszik a fer­tőző csírák bejutását az emberi szervezetbe. Ezért a szépségkul­tusz mellett gondoljunk mindig elsősorban arra, hogy testünk feltétlenül tiszta legyen és az apró sérüléseket Is úgy lássuk el, hogy a fertőzésnek elejét vegyük. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Fiatal természetvédők (CTK) — A komáromi járás­ban az iskolák mellett működő mintegy tíz természetvédelmi szakkör a fiatalok azon igyeke­zetéről tanúskodik, hogy segít­séget nyújtsanak a természet védelmében járásukban, ahol több értékes természeti rezer­váció van. A csicsói kilencéves iskola természetvédelmi körének fiatal tagjai azt a célt tűzték maguk elé, hogy védeni fogják a kö­zeli rezervációt és segítenek az erősen megrongálódott park karbantartásában. A búcsi kilencéves iskola szakkörének tagjai figyelmüket a meteorológiai megfigyelések­re, a növény- és állatvilág pe­riodikus jelenségeinek vizsgála­tára, valamint a környék szépí­tésére összpontosították. Gútán is kitűnően működik a kilencéves iskola természetvé­delmi köre. A kör tagjai iskolai parkot létesítettek és különféle természetvédelmi segédeszkö­zöket készítenek. T évedés ne essék: nem az amerikaiak rakétaköz­pontjába vezetjü* el az olvasót, ahonnan az eredmé­nyes űrkutatási kísérleteket irányították, hanem a rima­szombati sörgyárba, amelynek 10-fokos söre olyan gyors, át­ütő sikert ért el, hogy találé­kony kedvelői nem a „hivata­los" Gemer néven emlegetik, hanem Így kérik: „Kérek egy korsó tizes Geminít!" Meggyő­ződtem: a rimaszombati sör va­lóban kellemes, za­matos illatú és ízű, vetekszik legjobb márkás söreinkkei. Tanúja voltam an­nak, hogy a Magas­Tátrában a cseh tu­risták is — akik pedig értenek a sörhöz — a Gemer­sört keresték. Az Állami Minőségi Ellenőrző Felügye­lőség is az első mi­nőségi osztályba sorolta — ami egy új gyár termékénél nem min­dennapi dolog. Megkérdeztem Július Badától, a sörgyár igaz­gatójától, aki egész életét a sörgyártásnak szentelte, ml a Gemer sikerének a titka. — Sörünk közkedveltségé­nek egyik titka a szüntelenül fokozódó sörfogyasztás — az erre vonatkozó statisztikai adatok közismertek —, mond­ta szerényen az igazgató. — Különösen rossz volt a helyzet a közép-szlovákiai kerületben, ahol a sörgyárak kapacitása távolról sem tudta kielégíteni a keresletet és ezenfelül a mi­nőség szempontjából sem kö­zelitette meg a jónevű sörgyá­rak készítményeit. Oj sörgyá­runkban, ahol a múlt év októ­ber hetedikén kezdtük meg a sörfőzést, több tényező is köz­rejátszik a jó minőség biztosí­tásában. Az első helyen a kor­szerű technológiai berendezést kell említenem, de nem kevés­bé fontos a jó víz és a kiváló minőségű, maiátázásra alkal­mas sörárpa. Az igazgató palástolt büsz­keséggel meséli, hogy a rima­szombati sörgyár azok közé a ritka új ipari létesítmények kö­zé tartozik, amelyek sikeresen, kiesések nélkül megkezdhették a termelést. A legkorszerűbb berendezésekkel van felszerel­ve, sok közülük prototípus, mégis hibátlanul működnek. A főzőberendezés például az or­szágban elsőként nem rozsdá­sodó acélból készült, a tökéle­tesen szigetelt utóerjesztő-pín­cék pedig állandó egy Celsius fokos hőmérsékletet biztosíta­nak. A berendezések üzemelte­tése gépesített és részben au­tomatizált. . — Valóban nincs semmi problémájuk a gépi berendezé­sekkel? — kérdezem hitetlen­kedve. — Nos, bizonyos hibák elő­fordulnak a palackozó gépso­ron, ahol a külföldi és a hazai gépek ,.összjátékában" nincs még minden teljesen rendben, ám ezt fokozatosan kiküszöböl­jük és állíthatom: a fervtelje­sltést ezen a szakaszon is száz­százalékosan teljesítjük. M aláta nélkül nincs sör. Ezt Jól tudja mindenki, aki csak némileg is is­meri a sörgyártást. Egy hekto­liter sörhöz közel harminc kiló malátát használnak fel. A jó minőségű sör főzéséhez pedig nem is akármilyen maláta szük­séges, hanem csak elsőrendű, mesterségesen cslráztatott ár­pamag. A maiátázás célja ugyanis elsősorban az, hogy a gabonaszemben keményítőoldó, cukrosító és fehérjebontó enzi­mek fejlődjenek, amelyeknek nagy szerepük van a sör létre­jöttében. A rimaszombati sörgyár mel­lett ls van malátagyár. Évente húszezer tonna árpát dolgoz fel. Már második éve működik, a múlt évi tervet 100,2 száza­lékra teljesítette. Ebben az év­ben 2500 tonna malátát is ké­szít exportra. Még Svájc is ér­deklődik iránta. Ennek a malá­tagyárnak megvan minden fel­tétele, hogy sikeresen termel­jen, hiszen a sörárpa-termesz­tés szempontjából igen kedve­ző övezetben fekszik. — Nem bármelyik árpából készíthető maláta? — tudako­lódzom. — Bizony nem. A finom, sör­gyártásra is alkalmas árpa csupán Európa szűk övezetében terem. Ez az övezet Franciaor­szágból a Német Szövetségi Köztársaságon keresztül Cseh­szlovákia déli részén át húzó­dik és innen Lengyelországba s részben Magyarországba ha­lad át. Rimaszombat — szeren­csére — szintén ebben az öve­zetben fekszik, ezért a környék A „Ge mini 10" forrásúnál nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is bizto­sítja gyárunknak a keresett nyersanyagot. Az ez évi termés­ből származó árpa olyan tulaj­donságokat mutat, amelyek az eddiginél ls jobb minőségű sör főzését teszik majd lehetővé. Ez ideig már közel 290 ezer hektoliter sör került ki Rima­szombat új ipari létesítményé­ből, túlnyomó része tlzfokos. Az ez évi terv egyébként 330 ezer hektoliter. A külföld, külö­nösen Magyarország is szeretne belőle kapni, az utóbbi legke­vesebb évi 40 ezer hektolitert. Az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A sörgyár erjesztőrészlegé­nek kapacitása 14 ezer hekto­liter, pincéiben egyszerre 44 ezer hektoliter sört ászokol­nak. Az utóbbi állandó egy fo­kos hőmérséklet mellett törté­nik, közben lassú, zamatfej­E vi 33C ezer hektoliter sö» elszállítása a fogyasz­tóhoz nem csekély gond. E mennyiség egy részét palac­kozzák és az üvegeket ízléses címkével látják el. A sör zömét hordókba töltik. Kizárólag alu­míniumhordókat használnak mert ezek sokkal előnyösebbek. — Nem kell őket minden töl­tés előtt kiszurkolnl és mosni — magyarázza az igazgató. — Az automatizált gépsorokon az alumíniumhordók emberi kéz érintések nélkül tisztára mo­sódnak és egyúttal sterilizá­lódnak. Ezek a hordók semmi­képpen sem befolyásolják ká­rosan a sör minőségét. Emel­lett — a nagy mennyiségű fa­anyag megtakarításán kívül — könnyebbek ls, mint a fahor­dók, Jobban ki lehet használni a tehergépkocsik rakfelületét, és a velük való manipuláció is egyszerűbb. Sokan attól tartot­tak, hogy az alumíniumhordók nagyobb mértékben átbocsátják a hőt és ez károsan befolyásol­hatja tartalmukat. Kitűnt azon­ban, hogy gyors szállítás ese­tén — márpedig a sör ilyet követel — a sör az alumínium­hordóban sem melegszik fel. Beszélgetésünk közben szá­mos további érdekességet is megtudtam a legújabb sörgyá­runkról. Például azt, hogy még mindig nincs elég szakképzett, hosszabb tapasztalatokkal ren­delkező dolgozójuk ... Jó len­ne bővíteni a gyárat, de ez egyelőre nem jöhet számításba, mivel a sörgyár blokk-rendsze­rű, az egész egyetlen nagy, zárt termelőtömböt képez, amelynek egyik részét sem le­het kiszélesíteni... A tekinté­lyes beruházások hat éven be­lül visszatérülnének ... Még karácsony előtt 20-fokos fekete sört Is a piacra dobnak ... Az utóerjesztő-tartályok homlokfala A sör töltése alumíniumhordókba lesztő utóerjedés folyik és széndioxid képződik, amelyet visszaszorítanak a sörbe. Az ál­lami szabványok pontosan meg­határozzák, hogy az egyes sör­fajtákat mennyi ideig kell ászokolni. Sörgyáraink azonban — az elégtelen kapacitás és a fokozódó sörfogyasztás miatt — kivételt képeznek e szab­ványok alól. Ez az oka annak, hogy söreink a szükségesnél lényegesen rövidebb ideig ma­radnak az utóerjesztőben, ami nemegyszer a minőségükön is érződik. A rimaszombati sörgyár­ból, mint kiapadhatat­lan forrásból áramlik a már úgyszólván népi itallá vált sör. A forrás feltöltéséről a rendkívüli minőségű szkálno­kl víz gondoskodik. Sok ezer, tízezer ember szomját oltja a rimaszombati sör. Utat tör ma­gának más Járásokba is, felve­szi a versenyt a többi híres, márkás sörökkel és fokozato­san megalapozza Rimaszombat sörgyártó hagyományát. DÓSA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom