Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-01 / 210. szám, kedd

Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) nyitva némileg meglassult a ko­hóipari termelés üteme. Ennek ellenére kielégítők az eredmé­nyek. Kohóipari üzemeinkben 17,9 százalékkal több vékony­fémlemezt, 20,9 százalékai több vastagfémlemezt, 15,8 százalék­kal több hengerelt fémhuzalt gyártottak. A vasérc kitermelé­se pedig tovább — 6,1 száza­lékkal — csökkent. Vegyiparunk 4,8 százalékkal több terméket szállított továb­bi feldolgozásra, és 6,5 száza­lékkal többet exportcélokra. Ugyanakkor 15,2 százalékkal több árut adott piacra. Nem le­hetett teljesen kielégíteni a ve­vőközönség igényeit, például személygépkocsik abroncsaiból, bizonyos mázolóanyagokból, fényképészeti anyagokból és egyes papírgyári termékekből. Az építőanyagokat gyártó iparunk építővállalatainknak és más fogyasztási célokra 2,6 szá­zalékkal több építőanyagot adott, mint a múlt év első fe­lében, belkereskedelmünket pe­dig 8,6 százalékkal több anyag­gal látta el. Az építőanyagok­kal való ellátás azonban nem teljesen kielégítő. Elsősorban cementben, téglában, égetett tetőcserépben stb. volt bizo­nyos hiány. Gépiparunk a pia­ci alapokat 10,4 százalékkal na­gyobb mennyiségű áruval töl­tötte fel, a termelés céljaira 10,2 százalékkal, és fejlesztési célokra 6,5 százalékkal több kész terméket adott. Ez év első felében 10,1 szá­zalékkal nőtt gépiparunk ter­melésének terjedelme, s külö­nösen a szállítóeszközöket gyár­tó üzemekben értek el kima­gasló eredményeket: 89,2 szá­zalékkal több víllanymozdonyt, 133,7 százalékkal több villa­most, 34 százalékkal több troli­buszt, 18,4 százalékkal több személygépkocsit, 11,2 százalék­kal több tehergépkocsit gyár­tottak, s jelentősen növelték a pótalkatrészek előállítását is. Az említett kimagasló eredmé­nyek ellenére sem voltunk ké­pesek kielégíteni a vevőközön­ség Igényeit, mivel nem volt elegendő személygépkocsi, egészségügyi műszer, fűtőtest stb. Jó eredményeket ért el köz­szükségleti Iparunk is, amely I,9 százalékkal több árut szál­lított belkereskedelmünk céljai­ra, és 8,5 százalékkal többet exportcélokra. A közszükségle­ti ipar termelésének terjedelme ez év első felében általában 4,7 százalékkal nőtt, de az üveg és a kerámiai iparban 6,6 szá­zalékos, a fafeldolgozó iparban 6.5 százalékos, a nyomdaipar­ban 9,7 százalékos volt a nö­vekedés. Megfelelő volt az el­látás a legfontosabb élelmisze­rekkel, ami elsősorban a mező­gazdaság jó termelési eredmé­nyeinek köszönhető. Élelmiszer­iparunk terjedelme általában 2.6 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek, s a helyi Ipari vállalatok is bizo­nyos termelésnövekedést köny­velhettek el. II. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés el­ső félévi eredményei alapján jelentősen javult az ellátás me­zőgazdasági termékekkel. Sike­res volt a felvásárlás is, éspe­dig különösen vágóállatokból, KÖZÉLET Üdvözlő távirat Antonín Novotný köztársasá­gi elnök Chrystophe Soglo tá­bornoknak, Dahomey elnöké­nek üdvözlő táviratot küldött a Dahomey Köztársaság államün­nepe alkalmából. • • • Köztársaságunk elnöke a svájci államünnep alkalmából Roger Bonvinnak, a Svájci Ál­lamszövetség elnökének távira­tilag fejezte ki szerencsekívána­tait. Vietnami vendégek Prágában A Vietnami Demokratikus Köztársaság hírügynökségének háromtagú küldöttsége Dao Tuang vezérigazgató vezetésé­vel tegnap repülőgépen Prágába érkezett. A kedves vendégeket Lubomfr Fiäer, a Csehszlovák Sajtóiroda központi Igazgatójá­nak helyettese fogadta a repü­lőtéren. valamint tejből. Ismét nőtt ä gazdasági állatok hasznossága, így például a tehenenkéntl átlagos napi tejhozam az 1962 — 1966-os években elért 4,86 literrel szemben 5,72 literre emelkedett. A tojáshozam tojós tyúkonként 86,9 db volt, s ki­elégítő volt a szarvasmarhák, s a sertések súlygyarapodása. Ami a gazdasági állatok állo­mányát Illeti, lényeges változás­ra nem került sor. Ez év első felének végén becslés szerint a következő volt az állomány: 4 530 000 szarvasmarha, 5 millió 200 ezer sertés és 20 millió szárnyas. Mezőgazdaságunk 5606 trak­tort, 4609 ekét, 2518 vetőgépet, 1239 gabonakombájnt, 506 cu­korrépa betakarító gépet és 2245 silókombájnt kapott. Me­zőgazdasági üzemeink és föld­műveseink 527 000 tonna műtrá­gyát vásároltak, tehát 11,2 szá­zalékkal többet, mint a múlt év első felében. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek 170 mil­lió korona értékű géppel stb. kevesebbet vásároltak a terv­ben feltételezett mennyiségnél. Ami erdőgazdaságunk fejlesz­tését Illeti, ez év első felében 45 000 hektrányi területet fásl­tottak be, 7,6 millió erdei köb­méter fát kitermeltek, éspedig — az említett mennyiségből — 3,4 millió erdei köbméter szél­döntött fát. Kedvező fejlődés­nek lehetünk tanúi a vízgazda­ság terén. Elegendő a kifogás­talan ivóvíz, jól haladnak a vízügyi építkezések és a folyó­vizek szabályozása is. III. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK A népgazdaságunk céljaira eszközölt beruházások értéke folyóárakban 28,5 milliárd ko­rona volt. 1966 első felében 2,2 százalékkal csökkent az épít­kezések terjedelme. A beruhá­zási tevékenység lanyhulását az okozta, hogy az igényeltnél kevesebb gépet és egyéb be­rendezést szállítottak. Ez év első felében 26 387 la­kás építését fejezték be, vagy­is 402 lakással kevesebb épült, mint 1966 első félévé­ben. Az említett mennyiségből 5844 állami lakás, 15 157 szövet­kezeti és 5311 magánlakás. Az épltővállalatok dolgozói ez év első felében 17,7 milliárd korona értékű munkát, vagyis 6,6 százalékkal többet végeztek el, mint tavaly ugyanazon idő alatt. Ez a jobb eredmény an­nak tudható be, hogy 14 200-zal több munkás dolgozott építő­iparunkban. Az építővállalatok­ban csupán 3,3 százalékkal nőtt a munkatermelékenység, amely csak 51,5 százalék erejéig já­rult hozzá az építőipari terme­lés növeléséhez, jóllehet az idei terv 78 százalékos hozzájáru­lást Irányzott elő. Az építőipa­ri dolgozók átlagos havi bére gyorsabban emelkedett, mint a munkatermelékenység nőtt e vállalatokban. Az említett átla­gos havi bér ez év első felében 1808 korona volt, tehát 5,7 szá­zalékkal több, mint 1966 első félévében. IV. KÖZLEKEDÉS Teherszállításunk az idei év első felében teljesítette népgaz­daságunk követelményeit, ösz­szesen 221 millió tonna árut szállított. Vasutaink 109 millió tonna árut szállítottak, a CSAD teherszállító vállalat pedig 110 millió tonnát. Személyszállító eszközeink 1193 millió embert szállítottak. Ebből a vasútra 319 millió, az autóbuszokra pedig 879 millió esett. Ugyancsak emelkedett a repülőgépek által szállított uta­sok száma ls. A távösszeköttetés az év első felében a múlt év első felével összehasonlítva úgyszólván minden téren növekedett. Hatvanötmillió városok kö­zötti és nemzetközi telefonbe­szélgetést folytattunk, 6,2 mil­lió táviratot és 43,4 millió aján­lott küldeményt adtunk fel. V. KÜLKERESKEDELEM Külkereskedelmünk mérlege ez év első felében 19,2 milliárd koronát tett ki. Kereskedelmi mérlegünk 1,6 milliárd koroná­val volt aktív. A szocialista országokkal folytatott árucsere-forgalmunk az elmúlt év hasonló Idősza­kával összehasonlítva 3,8 szá­zalékkal nőtt meg, amely ered­mény elsősorban a fokozottabb exportnak köszönhető. VI. ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma (az EFSZ-ek nélkül) 5 635 000 személy volt, s 1966 első félévé­vel összehasonlítva 1,6 száza­lékkal emelkedett. Meggyorsult az átlagos havi bérek növekedésének üteme, amelyek a szocialista szektor dolgozóinál (az EFSZ-ek nél­kül) 1534 koronát tett kl, te­hát 69 koronával emelkedett. A szociális biztosítás (beszá­mítva a betegbiztosítást) céljai­ra összesen 13,7 milliárd koro­nát adtunk kl. A múlt esztendő első felével összehasonlítva a lakosság pénzügyi kiadásai 6,1 százalékkal növekedtek. Az áruk kiskereskedelmi árának indexe a múlt év első felével összehasonlítva 1,1 százalékkal emelkedett. VII. SZLOVÁKIA Szlovákia gazdálkodását az jellemzi, hogy megnőtt Szlová­kia részaránya az összállami gazdasági eredményekben. Szlovákia ipari termelése 1966 első felével összehason­lítva 8,3 százalékkal, vilany­áram- és hőtermelése 36,9 szá­zalékkal, gépipari termelése 10,6 százalékkal, vegyipari ter­melése 11,2 százalékkal emelke­dett. Szlovákia ipari termelése Csehszlovákia ipari termelésé­oek 21,8 százalékát tette ki. Az iparban dolgozók száma 24 ezerrel emelkedett. Átlagbé­rük pedig 5,1 százalékkal lett magasabb, s 1605 koronát tett ki. A beruházási építkezésre 9,4 milliárd koronát adtunk ki. Sajnos, a lakásépítés még min­dig nem megfelelő ütemű. A mezőgazdasági termelésben megjavult a mezőgazdasági ál­latok hasznossága, főként a te­henek átlagtejhozama. Ez lehe­tővé tette, hogy jóval nagyobb mértékben vásároljunk fel ál­lattenyésztési termékeket. Az elmúlt év első felével összeha­sonlítva 6,3 százalékkal több húst és 14,9 százalékkal több tejet vásároltunk fel. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma 14,9 milliárd koronát tett ki. A népmozgalomban csak kis változásokra került sor. 14 000 házasságot kötöttek, 40 000 gyermek született, 18 000 sze­mély halt meg, s így a termé­szetes szaporodás az elmúlt év első felével összehasonlítva 2 és fél ezer személlyel csökkent. Állami Statisztikai Hivatal Ma nyílik meg az arab külügyminiszterek értekezlete Khartúm (CTK) — Szudán fővárosában, Khartúmban ma kezdődik az arab külügyminisz­terek értekezlete. A tárgyalások központjában egy arab csúcs­értekezlet előkészítése, továb­bá az arab országokat ért izra­eli agresszió következményeinek felszámolása áll. Jelentések szerint tíz arab állam képvi­selteti magát a khartúmi kül­ügyminiszteri értekezleten. Ramsar észak-iráni városban hétfőn befejeződtek a pakisztá­ni—török—iráni tárgyalások, amelynek záróközleménye sze­rint az izraeli csapatoknak az arab területekről való mielőbbi kivonása a közel-keleti béke helyreállításának első feltétele. A tárgyalásokon résztvevő Ajub Khán pakisztáni elnök, Demivel török miniszterelnök és Pahlavt iráni sah elégedetlenségüket fe­jezték ki Jeruzsálemnek Izrael részéről történt anektálása miatt, és azon meggyőződésüket fejezték kl, hogy az ENSZ ha­tékony Intézkedéseket tehetne a kérdés Igazságos rendezésére. Kuwait kőolajipari minisztere vasárnap egy kairói beszédében kijelentette, hogy az arab or­szágok mindaddig fenntartják olajembargójukat az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniá­val szemben, amig nem számol­ják fel a közel-keleti izraeli agresszió következményeit. Letartóztatások Jeruzsálemben leruzsálem — Az izraeli rendőrség hétfőn letartóztatott Dávid külügyminiszter Jugoszláviában Belgrád (CTK) — Václav Dá­vid külügyminiszter tegnap nem hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezett. A belgrádi repülőtéren Marko Nikezics külügyi államtitkár üdvözölte. Ismét bombamerényletek Hongkongban Hongkong (ČTK) — A Hong­kongban szombaton letartóz­tatott öt kínai újságírót tegnap a tüntetésekben va­ló részvétel vádjával bíróság elé állították. Az egyik az Oj Kína tudósítója, a többi négy helyi „kommunista" lapok szer­kesztője. Szombaton és vasárnap meg­ismétlődtek a bombamerényle­tek, amelyek az utóbbi időben nyugtalanítják a hongkongi rendőrséget. A rendőrség folytatta a raz­ziákat, és két nap alatt 67 kí­nai telepest tartóztatott le. Tisztogatás Görögországban Athén (ČTK) — A görögor­szági rendszer bejelentette, hogy újabb tisztogatást hajt végre. A kormány rendelete ér­telmében az állami alkalmazot­taknak hűségnyilatkozatot kell aláírniuk. Amennyiben valakit nem tartanak hűségesnek, azon­nal elbocsátják. A rendelet szerint a kormány elbocsátja mindazokat, akik kommunista nézeteket vallanak és terjesz­tenek, ellenzik a mai rendszert, összejöveteleken vesznek részt, melyeken kommunista Jelszava­kat hirdetnek. Eszerint minden nem kívánatos alkalmazottat egyszerűen elbocsátanak. majd elhurcolt négy arab me­nekültet Jeruzsálem óvárösábol, akiket azzal vádolnak, hogy az izraeli hivatalok elleni passzív magatartás mozgalmát irányí­tották. A letartóztatottak kö­zött van Jeruzsálem jordániai részének volt kormányzója is. Ez már a második Ilyen eset az Izraeli megszálló hatalmak ré­széről Jeruzsálem óvárosi ré­szében. Múlt héten a rendőrség öt arabot tartóztatott le, aki­ket Izrael-ellenes röpcédulák terjesztésével vádoltak. Szovjet segítség az EAK-nak Moszkva — Tegnap hivatalo­san közölték Moszkvában, hogy a szovjet szövetkezetek 100 000 rubeles térítésmentes, segélyt nyújtanak az EAK azon szövet­kezeteinek, amelyeket az Izra­eli agresszió következtében sú­lyos károk értek. A segély fő­leg élelmiszer-szállítmányokból áll. A moszkvai Pravda tegnapi számában visszatért az arab or­szágok elleni izraeli agresszió céljaira, és többek között meg­állapítja, hogy az agresszorok az arab országok haladó rend­szereit akarták elsöpörni, de alaposan elszámították magu­kat. Bonn—Washington tengely a láthatáron? Moszkva (ČTK) — Az NSZK uralkodó körei egyre nagyobb igyekezettel akarják létrehozni a Bonn—Washington militarista tengelyt, és ezzel akarnak hoz­zájárulni a NATO megszilárdí­tásához — hangsúlyozza Vitalij Mensikov hírmagyarázó a moszkvai Pravda hétfői számá­ban. Rámutat arra, hogy a hi­vatalos adatok szerint a nyu­gatnémet kormány az utóbbi négy év alatt összesen 82,1 mil­liárd márkát fordított a Bun­deswehr kiépítésére. A katonai kiadások évről évre növeksze­nek, 1968-ban a Bundeswehr költségei elérik a 18,7 milliár­dot, 1971-ben pedig a 22 mil­liárd márkát. Bonnban ezzel egyidejűleg közölték, hogy az Egyesült Ál­lamok három rakétahordozó torpedórombolót szállított az NSZK-nak, viszont Nyugat-Né­metország az amerikai hadse­regnek gyorstüzelő fegyvereket és lőszert szállít mintegy 95 millió márka értékben. A cikkíró végül hangsúlyozza, hogy a militarista Bonn—Was­hington tengelyt mindkét ol­dalról kovácsolják, és az a szö­vetkezés veszélyezteti a békét és a népek biztonságát. Ülésezett a francia kormány Párizs (ČTK) — Tegnap dél­után az Elyseé palotában De Gaulle elnökletével megkezdő­dött a francia kormány ülése. A kormány először ült össze De Gaulle Kanadából való vá­ratlan visszatérése óta. Valószí­nű, hogy az elnök az ülésén részletesen beszámol quebeckí útjáról, mely a már Ismert in­cidenshez és látogatása várat­lan félbeszakításához vezetett. A tanácskozás után kormány­nyilatkozatot adnak ki kanadai útjáról. Következetesen érvényesítjük pártunk kultúrpnlitikáját (Folytatás az 1. oldalról) kíséreljük meg átfogóan rögzí­teni az állami szervek tevé­kenységét a kultúra s a tájé­koztatás terén. A minisztérium további sarkalatos feladata a cseh és a szlovák művészet egymáshoz közeledésének és kölcsönös befolyásolásán ala­puló gyarapodásának támoga­tása, a lakosság tájékoztatásá­nak tökéletesítése, a kulturális nevelőmunka elmélyítése, pol­gártársaink megnyerése az e téren lehetséges tevékenység­re, végül pedig a külföldhöz fűződő kulturális kapcsolatok céltudatos kiterjesztése. A mi­nisztérium tevékenysége irány­elveiben Ilyen jelszavak mögött természetesen a konkrét'célki­tűzések és intézkedések óriási mennyisége sorakozik fel. így például fontolóra vettük, hogy a kormány különmegbizatású képviselője kötelességévé kell tenni a lakosság tájékoztatásá­nak tökéletesítését, a Jövőben több hírt kell közölnünk köz­ponti hivatalaink, Intézménye­ink munkájáról, tárgyilagosab­ban kell Ismertetnünk a kül­földi eseményeket stb. A mi­nisztérium részt vesz a jövőben különböző közvéleménykutatás­ban, és eredményeit a lakosság tájékoztatására használja fel. Ami pedig a kulturális élet gaz­dasági feltételeit illeti, hang­súlyozni szeretném — mondotta a miniszter —, hogy bár rend­kívül fontos tudnunk, vajon a kultúra nálunk gazdaságos-e, viszont nem szabad szem elöl tévesztenünk azt, ami a legfon­tosabb, legértékesebb, de érté­két nem lehet koronákkal fel­mérni, tehát azt, mit ad kultú­ránk a társadalomnak, minden egyes tagjának, s mily mérték­ben segít alapvető fontosságú problémák megoldásában. A csupán elvileg felvázoltak ls arra az Indokolt feltételezés­re jogosítanak bennünket, hogy az új minisztériumnak küldeté­sét kifejező jog- és feladatköre lesz. Nagyon fontos a minisz­térium káderpolitikai Igényei­nek kielégítése, más szóval az, hogy nemcsak valóban jő szak­embereink s szervezőink legye­nek, hanem olyan dolgozóink, akik az adott helyzethez min­denkor alkalmazkodva, s rugal­masan tudják megoldani ä munkakörükkel kapcsolatos legfontosabb problémákat. Céljaink elérését nagyon megkönnyítheti az is, ha a já­rási s a kerületi nemzeti bi­zottságokon önálló művelődés­ügyi osztályok és szakbizottsá­gok létesülnek. Sikeres tevé­kenységünk további feltétele a szoros együttműködés a Műve­lődés- és Tájékoztatásügyl Meg­bízotti Hivatallal, a társadalmi szervezetekkel, a művészek szö­vetségeivel, és nem utolsósor­ban az, hogy az új minisztérium elnyerje hazánk minden dolgo­zójának támogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom