Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-01 / 210. szám, kedd

A vietnami háború folytatása felesleges és céltalan U Thant beszéde nétiány A nyugat-németországi Wolfsburgban Baumgartner nyugat­berlini építész tervei alapján építették fel ezt az érdekes lakó­házat. (CTK — UPI felvétele) A szakszervezetek bírálják az angol kormány kiíl- és belpolitikáját 1987. VIII. 1. London (CTK) — A legbefo­lyásosabb angol szakszervezetek már benyújtották határozati ja­vaslataikat az évzáró közgyűlé­sek elé, amelyekben éles bírá­latban részesítik a Munkáspárt kül- és belpolitikáját egyaránt. A határozatokban nemtetszésü­ket fejezték ki a kormány bér­befagyasztási politikájával szem­ben, továbbá a szakszervezetek jogaiba való beavatkozás miatt, külpolitikai téren pedig elítélik az amerikaiak vietnami háború­jának támogatását és Nagy-Bri­tanniának a Közös Piacba való belépési szándékát. Az október 4-e és 8-a között Kínai tiltakozás Peking (CTK) — A nemzetkö­zi kereskedelem fejlesztését cél­zó kínai bizottság tagja a pe­kingi olasz külkereskedelmi in­tézet képviselőjénél tiltakozott az ellen, hogy két kínai teher­hajót kiutasítottak az olasz fel­ségvizekről. A két kínai teherhajó man­gánérc-rakománnyal érkezett Velencébe, a kínai legénység provokációi miatt azonban mindkettőt kiutasították a kikö­tőből. A hajók zászlókkal és Mao-idézeteket tartalmazó transzparensekkel feldíszítve érkeztek. A kínai bizottság az olasz hatóságok eljárását „politikai provokációnak" minősíti, és az­zal fenyegetőzik, hogy ameny­nyiben nem kérnek bocsánatot, az incidens kedvezőtlen hatás­sal lesz az olasz—kínai keres­kedelemre. ň A rangooni kínai nagykövet­ség a burmai külügyminiszté­riumnál jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy a burmai rend­őrség nem engedte meg az elő­ző tiltakozó jegyzéküknek a külügyminisztériumba való el­juttatását. A kínai nagykövet­ség dolgozói a külképviseleti hivatal közvetlen környékén kí­vül nem tartózkodhatnak Ran­goon utcáin. A Smith-rendszer saját bankjegyeket ad ki Dar es Salaam (CTK) — A salisbury bank jelenleg 5 és 10 fontos címletű új bankje­gyeket nyom a Smith-rendszer részére. Az egyfontos bankje­gyek már csaknem három hete forgalomban vannak. A Zimbabwe Népi Szövetség szóvivője szerint a bankjegyek előállításában részt vesz két nyugatnémet cég. Ugyanazokról a cégekről van szó, amelyek a Smith-kormánytól már a tavalyi év végén megrendelést kaptak, de a brit kormány közbelépésé­re az NSZK területén beszün­tették e bankjegyek nyomását. Támadás a kisangani lázadók ellen Kinshasa (CTK) — A kongói (Kinshasa) kormány csapatok megtámadták a kisangani láza­dás után Puniába szökött fehér zsoldosokat és katangai csen­őröket. A kormánycsapatok há­rom oldalról támadták meg a lázadókat. A legutóbbi Jelentés szerint tlz zsoldost és száz csendőrt megöltek. Brightonban sorra kerülő 99. szakszervezeti évzáró közgyűlés elé terjesztett határozati javas­latban a tagság elégedetlenségét fejezi ki a kormány gazdasági politikájával szemben, elsősor­ban a munkanélküliség állandó emelkedése miatt. A javaslat kö­veteli, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a munkanélküliség állandó nö­vekedésének megakadályozásá­ra. Az ország gazdasági helyze­tének állandó romlását a fegy­verkezési kiadások növekedésé­ben látják és követelik, hogy Nagy-Britannia azonnal vonja vissza a külföldön, különösen a Szueztől keletre fekvő területe­ken állomásozó csapatait. Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint a brightoni angol szakszervezeti évzáró gyűlésen éles kormányellenes támadások várhatók. Új kormány Madhya Pradesb indiai U Thant ENSZ-főtitkár beszé­dével nyílt meg vasárnap az észak-karolinai Greensboroban a kvékerek IV. világkongresszu­sa. Az ENSZ-főtitkár beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi sorso­kért való aggodalom és annak tiszteletbentartása minden más­nál jobban megkönnyítené a konfliktusok rendezését mind Vietnamban, mind a Közel-Kele­ten. Vietnamról szólva U Thant élesen szembeszállt azzal az amerikai érveléssel, hogy a VDK és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítást Front erőfeszítései arra irányulnak, hogy kiterjesz­szék a kommunista uralmat. Tisztában kell lenni azzal — hangsúlyozta —, hogy a Viet­namban folyó háború nem a kommunizmus ellen vívott vala­miféle kereszteshadjárat, hanem ellenállási küzdelem a nemzeti függetlenségért minden idegen erővel, elsősorban az ameri­kaiakkal szemben. A háborúnak addig nem lesz vége — mondot­ta —, amíg az Egyesült Államok és szövetségesel ezt el nem is­merik. Továbbra ls az a meg­győződésem, — hangsúlyozta U Thant, — hogy a háború foly­tatása teljes mértékben felesle­ges és céltalan. A szembenálló felek nyilvánosságra hozott nyi­latkozatait elemezve meg lehet találni a tisztességes béke alap­jait. Az első feladat természete­sen a harcok beszüntetése és a problémák áthelyezése az érte kezleti asztalra. A közel-keleti válságról szól val U Thant kijelentette, paran­csolóan szükséges, hogy új kí­sérlet történjék a béke helyre­állítására olyképpen, hogy tisz­teletben tartják e térség orszá­gainak jogait. Meg lehet találni a válságra a megoldást, ha a kormányok teljesítik kötelezett­ségeiket. E kötelezettségeket akkor vállalták, amidőn aláír­ták az alapokmányt, amelynek értelmében megteremtik az igazságosság fenntartásához szükséges feltételeket és nem­zetközi kapcsolataikban lemon­danak az erőszak alkalmazásá­ról, — jelentette ki a főtitkár. (MTI) Nigériában változatlanul áttekinthetetlen a helyzet Delhi (CTK) — Madhya Pra­desh állam jobboldali ellenzéke vezetőinek tanácsára az állam kormányzója Narajan Singhet bízta meg a kormányalakítással. Singh az e'gységes jobboldali ellenzék képviselője, ő kezde­ményezte 34 képviselő elszaka­dását az Indiai Kongresszus párttól. Az indiai kormánypárt már 9 államban vesztette el hatalmát. Calcutta — A nyugat-bengá­liai Siliguriban már második napja zavargások vannak. Szél­sőbaloldali tüntetők meggyúj­tottak több raktárt és üzletet. A rendőrség könnyfakasztó gáz­zal oszlatta szét a tömeget, és 60 tüntetőt letartóztatott. Lagos (CTK) — Legújabb je­lentések szerint a nigériai harc­tereken nem sokat változott a helyzet az elmúlt 24 órában. A szövetségi kormány csapatai folytatják heves támadásaikat a Biajra fővárosától 65 kilomé­ternyire fekvő Nsukka egyetemi város bevételéért, de ugyanilyen heves csaták folynak a kelet-ni­gériai tartomány Port Harcourt kikötővárosának elfoglalásáért is, amely állítólag egyelőre a szövetségi csapatok kezén van, jóllehet a kelet-nigériai hatósá­gok az ellenkezőjét állítják. A biafrai rádió a vasárnapi ha­dijelentéseiben nem tett emlí­tést a Bonny nevű kikötőváros helyzetéről, s ez a megfigyelők szérint azt jelenti, hogy a szö­vetségi csapatoknak a város el­len indított támadása sikerrel járt, és most már biztosan ellen­őrzésük alatt tartják a várost. A kelet-nigériai rádió időköz­ben állandó felhívást sugároz az olajmezők vidékének lakosságá­hoz, és felszólítja őket, hogy szigorúan őrködjenek, nehogy az ellenség kárt tegyen az olaj­kitermelő berendezésekben. A rádió ugyanakkor felszólította az olajtársaságok képviselőit, hogy fizessék be a biafrai kor­mánynak az olajfejtés után járó Illetékeket, amire a lagosi szö­vetségi kormány ugyancsak igényt tart. Mint már jelentettük a biafrai kormány kisajátította a Shell angol—holland olajtársaság lé­tesítményeit és háziőrizetbe vet­te a vállalat angol igazgatóját. Az enugi rádió hivatalos ma­gyarázatában azzal indokolta a kormány lépését, hogy a társa­ság június 30-ig bezárólag nem fizette meg az illetékeket. Ä moszkvai Pravda a Karlovy Vary-i értekezlet eredményeiről Moszkva (CTK) — A Karlovy Vary-i értekezlet fő eredménye az, hogy résztvevői az alkotó szellemű kollektív véleménycse­re alapján az európai biztonság megszilárdítására és egy újabb világháború elhárítására irányu­ló konkrét intézkedéseket dol­goztak ki — írja a hétfői moszk­vai Pravdában Mtkovszkij pro­fesszor, a Békevédők Szovjet Bi­zottságának titkára. Mao Ce-tung csoportja — hangzik továbbá a cikkben — sajnos szembeszegülve a szocia­lista országok egységes akciói­val, az imperialisták malmára hajtja a vizet. A cikk írója kiemeli a béke­harc időszerűségét, és azt írja, hogy a béke megszilárdításához nagy mértékben hozzájárul majd az európai nemzetek 1968-ra ter­vezett kongresszusa. KAIRÓ déli városrészében üzembe helyezték a csehszlo­vák segítséggel épült vízveze­tékhálózatot. TAKEO MIKI japán külügymi­niszter háromnapos hivatalos látogatás után tegnap elutazott Budapestről. ULÁNBÁTORBÓL elutazott a kongói (Brazzaville) parlamen­ti küldöttség, amely a Nagy Népi Hural meghívására tett látogatást a Mongol Népköztár­saságban. AZ NDK gerai (Kelet-Türin­gia) kerületében augusztus 2­től 10-ig „német—csehszlovák barátsági hetet" rendeznek. IOSÉ ROLZ-BENNET, U Thant ENSZ-főtitkár rendkívüli köve­te hétfőn Djakartába érkezett, hogy Nyugat-Irián kérdéséről tárgyaljon. * 71 BRIT IPARVÁLLALAT vesz részt a brnői nemzetközi vásá­ron önálló vagy közös kiállítás­sal. A LONDONI vasutassztrájk hétfőn részben megbénította a londoni „Liverpool Station" ál­lomás személyforgalmát. LENINGRÁDBAN tegnap be­fejeződött 118 ország fiataljai­nak „Október és az ifjúság" elnevezésű nemzetközi találko­zója. TODOR ZSIVKOV, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra fogadta Pavol Majlingot, Csehszlovákia nagykövetét, és a csehszlovák—bolgár kapcso­latokról tárgyalt vele. Bolgár—francia megbeszélések Szófia (ČTK) — A tegnapi bolgár lapok „Teljes egység" címmel számolnak be Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára és Waldeck Rochet, az FKP fő­titkára közötti megbeszélések­ről. Zsivkov és Rochet nagyra értékelték a két párt közötti testvéri barátságot és együtt­működést, elítélték az amerika­iak vietnami agresszióját és hangsúlyozták, hogy a vietnami népnek meg kell adni a teljes győzelemig minden segítséget. A két főtitkár újból megerősí­tette a Karlovy Vary-i dekla­ráció helyességét. Zsivkov és Rochet határozot­tan elítélte az izraeli agresz­sziót, hangsúlyozva, hogy a megszállt területek kiürítése a békés rendezés alapvető felté­tele. A két főtitkár közös nézete: a Jelenlegi nemzetközi helyzet szükségessé teszi egy újabb nemzetközi tanácskozás össze­hívását, amelynek előkészítését már most meg kell kezdeni. |J yugat-Németországban még " nem csendesedett el a költségvetési vita. Egyes mi­niszterek nem akarnak beletö­rődni bizonyos költségvetési té­telek csökkentésébe. Hivatalo­san azt a látszatot akarják kel­teni, mintha nem léteznének tőketartalékok. Ám lássuk, mi­lyen a tényleges vagyoni hely­zet a bonni államban. Hivatalos adatok szerint Nyu­gat-Németországban jelenleg mintegy ötszáz-hatszáz személy, illetve csoport rendelkezik százmillió márkát meghaladó vagyonnal. A pénzarisztokrácia élén Friedrich Flick, a háborús bűnösként elítélt multimillio­mos áll, akinek családi vagyo­nát két-hárommilliárd márkára becsülik. Százmillió márkánál nagyobb magánvagyona van a Haniel, Thyssen, Klöckner-Hen­le, Krupp, Siemens, Bosch és más konszernek tulajdonosai­nak. A konszernek és nagyvál­lalatok tavalyelőtt 116 billió 190 milliárd márka profttot vágtak zsebre. A két Thyssen-örökös a kon­szern helyreállítása utáni 11 évben 181 millió márka oszta­lékot kapott. Abs, a bonni pénz­ügyek koronázatlan királya, akinek magánrészvényeit szi­gorúan titokban tartják, 15 éven át csupán osztalékként, a különféle felügyelő bizottsá­gokban betöltött tisztségeiért évente legalább másfél millió márka fövedelemre tett szert. Ez a roppant gazdagság a nyugatnémet lakosság elenyé­sző 0,3 százalékának a kezé­ben összpontosul. Ezek a gaz­dagok nagyobb vagyon urai, KURT SUICIR%vfÄ BERLINI limiW^ A gazdagok csak gazdagok mint a lakosság 99,7 százaléka együttvéve. A munkások és az alkalmazottak részaránya a nemzeti jövedelemben — ezzel szemben — évről évre kisebb. 1950-ben még 46,3 százalék volt, 1965-ben már csak 32,3 száza­lék. A nyugatnémet televízió nem­régen érdekes kutatást indí­tott el, amely érdekes megálla­pításokat eredményezett. Guen­ter Gaus a Report című adás­ban azt vizsgálja, vajon az NSZK-ban Is érvényes-e a tőke koncentrációjára és a munkás­nak a munkaadótól való füg­gőségére vonatkozó marxi té­tel? Az adás keretében emlí­tett adatok mindenképpen Mar­xot igazolják. Megemlítették, hogy a bonni állam száz leg­nagyobb vállalata már 1954-ben az ipari össztermelés egyharma­dát, 1960-ban pedig 39 százalé­kát adta. Sokkal magasabb ez az arányszám az acéliparban. A vagyon megoszlását ille­tően megállapították, hogy Nyugat-Németországban az 1950 óta létrejött vagyonból egy munkás vagy alkalmazott költ­ségvetésére 9 ezer márka, egy vagyonllag önálló személy költ­ségvetésére százezer márka jutl A részvénypiac helyzete meg azt bizonyltja, hogy a tel­jes részvénytőke a részvénye­sek egy százalékának a kezé­ben összpontosul, s az ún. füg­gő egyének közül csak 15 szá­zaléknak van részvény a birto­kában. A nyugatnémet televízió adá­sában bebizonyosodott, hogy a dolgozók nagyon ls tisztában vannak függőségükkel. Egy technikus kijelentette, attól tart, hogy rövidesen elveszíti munkahelyét, s így a szociális Juttatásoktól is elesik. Munka­teljesítménye egyáltalán nem játszik szerepet. Minden a vál­lalat gazdasági viszonyaitól függ. Egy szerszámkészítő el­mondta, attól rettegnek, hogy négy héten belül munka nélkül maradnak. Mint egyének telje­sen tehetetlenek. Sorsukról a munkaadók és részvényesek döntenek. Tudományos dolgozók sem tudták megcáfolni azt a tényt, hogy a nyugatnémet munkás és alkalmazott teljesen kl van szolgáltatva a munkaadónak. Dr. Günter Brackelmann, a friedewaldi társadalomtudomá­nyi főiskola marxizmus és tár­sadalmi erkölcstan karának magántanára megállapította: „Továbbra is osztálytársadalom­ban élünk." Az evangélikus tu­dós arra a következtetésre jut, hogy Marx helyesen jellemezte a munkás helyzetét az ipari rendszerben. Hermann foseph Wallraff jezsuita atya, a Sankt Georgen-i hit- és bölcsészettu­dományi főiskola gazdaságer­kölcstani karának tanára kije­lentette: „Marx azt vetette sze­mére kora társadalmának, hogy tagjainak tíz százaléka magán­tulajdonának tartja a termelő­eszközöket. Ez az állapot alig változottl A nemzetgazdaság központjai fölött egy kis cso­port rendelkezik". A szociáldemokrata pártból 1961-ben kizárt Wolfgang Abendroth, a marburgi egye­tem politikai tudományok tan­székének tanára a termelőesz­közök társadalmi tulajdonba vételét javasolja e helyzet or­voslására, úgy, ahogyan azt már Marx követelte. Abendroth professzor a legcélravezetőbb megoldást továbbra ls abban látja, hogy a termelőeszközö­ket egy demokratikusan meg­szervezett államban államosít­sák, s a termelési folyamat és a tervezés demokratikus fel­ügyelettel történjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom