Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-22 / 200. szám, szombat

A HOSSZÚ ELET TITKA Ha a kövérség a jólét és az egészség jele vol. 11a — amint azt tévesen sokan még 111a is hiszik — akkor a csupa csont és bőr dr. Jirí Sonkát igen szegény és beteg embernek kellene tartanunk. Márpedig ez semmiképpen sem állítható Charvát akadémikus prágai belgyógyászati klinikájának kiváló dolgozójáról, a Klement Gottwald államdíjjal kitüntetett orvostudósról. Eredeti szakmája az anyagcsere-kutatás és ezzel kapcsolatban a rádiobiológia, amellyel viszont szorosan összefügg a helyes táplálkozás problémája. Ezért hirdeti léptennyomon a mértékletességet az étkezésben és ezért tanulmányozza már 15 esztendeje oly nagy sikerrel az elhájasodás okozta — gyakran jóvátehetetlen következményekkel járó — elváltozásokat a szervezetben. A fiatal docens egész megjelenésével tanainak élő reklámja, az ártalmatlan fogyókúrák nagymestere, akiről aligha állíthatná valaki, hogy vizet prédikál, de bort iszik. Már csak azért sem, mert esküdt ellensége a szeszes italnak, s így a bornak is, amely — mint az a Dőlni Lipová-i elvonóintézetben szerzett tapasztalatokból kitűnik — nagyobb mennyiségben inkább árt, mint használ. Köztudomású ugyanis, hogy az alkohol növeli a szomjúságot, a folyadék pedig a fogyás helyett a hízást segíti elő. Aki pedig megszokja az ivást, alkoholistává válik. A lipovái volt páciensek a fogyókúra után odahaza ezért szerzik vissza oly gyorsan j a nehezen „ledolgozott" kilókat. DŐLNI L»POVÁ HELYETT ZBI ROH Prágától alig 60 km-re, a /hon mintegy tíz esztendeje van üzemben a „kövérek tábora". Helyesebben azoké, akik kövéren érkeznek oda, és soványan távoznak. Ezt az eredményt érik el dr. Sonka és munkatársai a lelkiismeretes, fáradhatatlan kutatómunkájukkal. A fiatal tudós teljesen új alapokra fektetett, szinte forradalmi — az eddigiekkel homlokegyenest ellentétes — elvei szerint a pácienseknek két héten belül legalább 5—6 kilót kell lefogyniok. A Zbirohon szerzett értékes tapasztalatokból következik, hogy sem a Dolní Lipová-1 igen népszerű borkúra, amely inkább étvágygerjesztő, mint fogyasztó hatású volt, sem pedig a séta nem vezetett megfelelő eredményre. A kellemes maszszázs és az úszás sem váltotta be fogyás szempontjából a hozzáfűzött reményeket. Ehelyett ma Zbirohon főleg testgyakorlást, a kitartó sportolást szorgalmazzák az orvosok. — A napi ötórás izommunkát semmi sem pótolhatja. A pácienseknek nem okoz különösebb nehézséget, gyorsan megszokják, és megerősödnek tőle. Nálunk senki sem éhezik, és í ezért mindenki bírja az iramot. FOGYOKÚRA ÉHEZÉS NÉLKÜL Ez is lehetséges? De még mennyire! — bizonygatja az orvos és megmagyarázza, milyen egészségtelen az üres gyomor. Az éhesen elfogyasztott étel a testben zsírrá alakul. A szervezet ugyanis, rosszabb időkre számítva, a zsiradék elraktározásával biztosítja magának az energiatartalékot. Ettől pedig a „rosszabb idők" híján nem könnyű megszabadulni. Ha lefogyunk, a súlyveszteség testrészeinken arányosan észlelhető. Testünk egyes részeinek fogyasztása bizonyos, pl. mellizom vagy hasizomgyakorlatokkal hiú ábrándnak bizonyult. A nők legnagyobb bánatára az arányok megmaradnak, még ha minden vágyunk is az, hogy megszabaduljanak a természet itt-ott bőkezű ajándékától: bájaik formátlanságátöl. A testgyakorlás azonban magában véve még nem biztosítja a sikert. A pácienseknek — amint már mondottuk — nem kell éhezniök, a gondosan összeállított diéta pontos megtartása mégis lényeges követelmény. — A fogyni akarók tápláléka nem tartalmazhat napi ezer kalóriánál többet — figyelmeztet az orvos. Persze az sem mindegy, milyen ételek fogyasztása engedélyezhető, mert a szénhidráttartalmú ételek, pl. az édességek fogyasztásával éppen az ellenkező hatást érnénk el. Az állati zsiradékok rendszeres fogyasztása hasonló következményekkel jár, s ezenkívül még a véredények gyors elmeszesedését is előidézi. A szénhidrátok és az állati zsiradékok helyett fogyasszunk inkább növényi zsiradékokat tartalmazó olyan ételeket, amelyekből a vitaminok és szervezet részére oly fontos fehérjék sem hiányoznak. — Ezek közé tartozik a tojás is, noha az orvosok szerint sárgája koleszterolt tartalmaz, amely meggyorsítja az érelmeszsesedés folyamatát. Mi igaz ebből? — kérdezem. — Ez valóban igaz — válaszolja az orvos, és elmondja, hogy a kínai boxerlázadás idején, kb. 50 évvel ezelőtt, az egyik körülkerített kolostor fiatal apácái — más élelem híján — teljes egy éven keresztül kizárólag állati zsiradékon és tojáson éltek. Az eredmény siralmas volt. Valamennyi apáca nagyfokú érelmeszesedésben szenvedett, ami egyértelmű a szervezet idő előtti megöregedésével. De azért kis mennyiségben, — mondjuk naponta egy tojás — senkinek sem árthat. AZ ÖREGEDÉS VALAMENNYIÜNK RÉME Mi ebből a tanulsági' Elsősorban az, hogy csak olyan ételeket együnk, amelyek nem károsak a szervezetre, és azokat is csak mértékkel, hogy elkerüljük a súlygyarapodást. A legfontosabb követelmény tehát az elfogyasztott ételek és az energia felhasználása közötti egyensúly megőrzése, vagyis az, hogy „tudjuk, mitől hízunk" — mondja az orvos, majd egy érdekes kísérletére utalva, így folytatja: „Ezt az elvet különösen az ülő foglalkozású városi embereknek kellene szem előtt tartaniok. A természetben élő állatok öregedési folyamatának a „civilizált" körülmények között élő állatokéval való összehasonlításakor bebizonyosodott ugyanis, hogy az előbbieknek jobb az egészségi állapotuk és tovább is éltek az utóbbiaknál. A szabadon élő patkányok a laboratóriumi állatoktól eltérően nem híznak el. Ha a kísérleti patkányok ellátását csökkentik, lényeges javulás észlelhető náluk: még az Idősebbek központi idegrendszere is jól működik, gyorsabban reagálnak, tanulékonyabbak, és a kedvezőtlen életkörülményeket is könnyebben viselik el. Mindezen tapasztolatok természetesen az emberre is érvényesek." Az elmondottak alapján joggal vetődik fel a kérdés: MENNYIT ÉS MtT EGYÜNK, HOGY EGÉSZSÉGESEK MARADJUNK ÉS ELKERÜLJÜK AZ IDÖ ELŐTTI MEGOREGEDÉST? A legfontosabb az ételek kalóriatartalma, és az, hogy ki milyen munkát végez. Az ülő foglalkozású férfiaknak 2600, a nehéz munkát végzőknek 3500 kalóriával kellene megelégedniük. A nőknek, — akik ösztönösen szeretnének csinosak és sokáig fiatalok maradni — nem volna szabad napi 2000 kalóriánál többet fogyasztaniok. Ha ezt megtartanák, akkor nem kellene szomorúan megállapítanunk, hogy hazánkban a nők 60 %-a elhízott. Aki tehát egészségi vagy esztélikai okjjól fogyni akar, az tartózkodjék az édességektől és a tésztaféléktől, főképp a gombóctól. Inkább fogyasszon főzelékeket és gyümölcsöt. Mértéktelenséggel sok kellemetlenséget megtakaríthatunk magunknak és az államnak is. Hiszen a kövérség gazdasági következményekkel is jár. Az állam ugyanis ráfizet az elhízott emberekre, akik gyakrabban kapcsolódnak ki a munkából, többet betegeskednek, és sok esetben idő előtt kérik nyugdíjaztatásukat. Nyugaton az életbiztosítást kötő kövér emberek 100 százalékkal több biztosítási díjat fizetnek. Maguknak a kövéreknek is az az érdeke, hogy lefogyjanak. Ezért ne sajnálják az áldozatot, amely semmiképpen sincs arányban az őket fenyegető betegségekkel. Eltekintve a súlytöbblet cipelésével kapcsolatos tehertől, mely, a lábaktól is nagyobb teljesítményt követel, és gyakran lúdtalpat okoz, a túlzott vérbőség a szivet a kelleténél jobban igénybe veszi. A szívinfarktus nem ritka kísérőjelensége az elhájasodásnak. A kövérek gyakran szenvednek cukorbajbaii, sőt a köszvény sem ritka náluk, csakúgy, mint az Impotenciával és az egyéb nem kívánatos jelenségekkel járó hormonális zavarok. Erre semmi szükség sincsen, ha meggondoljuk, hogy az a 20 éves fiatalember is. rosszul végezte volna, há időben nem kerül a zbirohi gyógyintézetbe, ahol embert faragtak belőle az orvosok. Ha tieni sikerült volna lefogyasztani, a hat esztendeje minden évben visszatérő pácienst, akin 110 kilós súlya miatt súlyos depresszió vett erőt, s azért negyven tavasznál aligha ért volna meg többet... — A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a többnyire egészségesebb, nagyobb ellenállóképességű soványak átlagosan tlz évvel élnek tovább, mint a kövérek — mondja dr. Sonka. ZBMtOH UTAN LUHAČOVICE ÉS KLANOVICE Az említett fiatalemberhez hasonlóan se szeri se száma a Zbirohra visszatérő pácienseknek. És éppen azért, mert a bennlakást lehetővé tevő intézet iránti érdeklődés egyre fokozódik, Zbiroh nem sokáig marad hazánk egyetlen gyógyintézete. Rövidesen a Prága melletti Klánovicén és Luhafiovicén is megszabadulhatnak felesleges súlyuktól azok, akik megértetlék, hogy legdrágább kincsük az egészségük, amelynek elhanyagolása végzetes könnyelműség. A hosszú élet titkát tehát mindenekelőtt az erős akaratban, a fegyelmezettségben, vagyis az ésszerű életmódban kell keresnünk. KARDOS MARTA Az életszínvonal emelkedésével egyidejűleg terr jeszkedik a motoros sport is. Az eljövendő évek folyamán utainikon lényegesen megnő a közlekedés. A rövidebb munkaidő sok ezer dolgozónk számára lehetővé teszi, hogy saját gépkocsijával utazzék. A gépkocsi ma sok millió embernek életlehetőséget nyújt, másoknak viszont jelentős gondokat okoz. A közúti közlekedés biztonságának helyzete az utóbbi évek folyamán Csehszlovákia egyik fontos problémája lett. A motorizmus fejlődése együtt jár a közlekedési t>alesetek számának szaporodásával, emellett le kell szögeznünk, hogy a balesetek száma gyorsab" ban növekszik, mint a gépkocsik száma. UTE A

z utóbbi öt esztendő folyamán a gépkocsik száma 34,44 százalékkal emelkedett. 1960 és 1965 között a magántulajdonban lévő gépkocsik száma 289 718cal emelkedett. A közúti közlekedés intenzitása 1965-ben meghaladta a prognózist — mégpedig 33 százalékkal —, s e téren további gyorsulás várhaló a következő években, főként a külföldi turisztika következtében. Ha az életszínvonal szempontjából vesszük szemügyre a motorizmus fejlődését, elégedettek lehetünk. Ugyanakkor azonban továbbra is komoly problémát jelenten-ek a balesetek, amelyekkel a fejlett automobilizmussal rendelkező országok közbiztonsági szervezetei, intézményei, tudósai és technikusai már fevek óta foglalkoznak. A növekvő gépkocsiközlekedésnek a városok, községek életére gyakorolt hatásával ma már az egész világon foglalkoznak. A gépkocsiközlekedésnek az életkörnyezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásával foglalkozott példának okáért az angol szakemberek egy csoportja is. (C. D. Bulchananom vezetésével): a csoport bíráló álláspontot foglalt el s elemezte a motoros sport kedvezőtlen hatásai eltávolításának lehetőségeit. Nem sikerült azonban világos és egyértelmű megoldást nyernie, amit egyébiránt tudományos felkészültségéhez illően be is ismert. Az utóbbi években Prágában az urbanisztikus koncepció keretében igyekeztek megoldani a közlekedés helyzetét. Keresték annak lehetőségeit, hogy előnyben részesítsék a tömeges és az egyéni gépkocsiközlekedést, s ugyanakkor fontolóra vették, hogy miképpen csökkentsék a minimumra a motorizmusnak a városi emberek szervezetére gyakorolt negatív hatását. Arra az eredményre jutottak, hogy koordinálni kell a városi közlekedés valamennyi eszközének rendszerét és célszerű munkamegosztást kell teremtenünk az egyes közlekedési eszközök közötf. Ez természetesen megköveteli, hogy megteremtsük a gyors kommunikáció hálózatát. Sajnos, az utóbbi évek folyamán sokkal több szó esik arról, hogy mit teszünk majd 1980-ban, mint arról, milyen lesz a helyzet 196R-ban. Be kell vallanunk ennek oka az, hogy a moto körül rült : Ny zony muta terén kilen rülbe gásn tése, volní az ugya Te kedé gyor: probl terve így I va v tővé ben konc latba míg leke< esett lakó; tehál gyob hogy mán gi h telep II 1