Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-22 / 200. szám, szombat

-»:> «— ** koiohelyek problémájánál. Joggal feltételezhetjük, hogy Bratislavába az Idén 500— 600 000 külföldi gépkocsi érkezik, amelyek számára parkolóhelyeket kell létesíteni. Bratislavában számos olyan hely akad, ahol. 200—250 gépkocsi számára lehetne parkolóhelyet biztosítani. Lehetetlen nem tudatosítani, hogy a közlekedési utak terhelése 1980-ban napi 50 000 kocsiegység lesz. Ez olyan intenzitás, amelyen a kommunikáció mai -kapacitásával nem lehetünk úrrá. Ha viszont nem tudunk úrrá lenni rajta, megáll a város körforgása. Mivel az említett perspektíva teljesen reális máris riadót fújunk és javasoljuk, hogy parkolóhelyeket létesítsenek, szélesítsék ki az utcákat, rendezzék a keresztutakat stb. Ezzel kapcsolatban időszerűvé válik a pénzügyi dotáció kérdése is, nem különben az építővállalatok kapacitása fokozásának kérdése. Nyilván nem marad egyéb hátra, mint új kommunikációs vállalatot létesíteni, mivel az eddigi vállalatok a fokozottabb mechanizáciő ellenére SEBESSÉG §sében 1955 törésre ke>rú után biti fejlődés sherszállítás íáznegyvenegy köndős panz utak épínegkövetelt s fejlődése, folyamán it. ;y a közleött pedig a motorizmus városépítés rébe kerül, rt Bratislave is leherészletesebközlekedés 3l kapcsoltjuk, hogy ás egy köz) 64 lakos 980-ra 5—7 ;eni. Ezzel gyünk. Naazonban, évek f olyatanulni réInt a lakóikintetében. Mindmáig nem tudjuk, hogy a tervezők miért terveztek 2,80 méteres kocsiutakat és 8 méteres gyalogjárókat. Magától értetődő, hogy ezek a „méretek" manapság soksok bajt okoznak. Hasonló problémát jelent a garázsolás és a parkolás — kérdése is. Nagyobb városainkban elsősorban a garázsolás problémája került előtérbe. A lakónegyedek túlnyomó részében, főként pedig a központokban, újabb garázsok építésének minden lehetősége kimerült. Ugyanakkor viszont a gépkocsik magas ára és viszonylag kihasználási lehetősége arra kényszeríti tulajdonosaikat, hogy mindenáron tető alá juttassák autójukat. Ám mindennek ellenére egyelőre a gépkocsik csupán mintegy 70 százalékát sikerült garázsba Juttatni. Álljunk meg még az első számú problémánál, — főként Bratislavában — a parsem tudnak eleget tenni a követelményeknek. Köztudomású, hogy útihálózatunk hossza 72 832 kilométert tesz ki és csaknem egy negyede nem kielégítő állapotú. A közlekedési teljesítmény közel 50 százaléka az ün. válogatott úthálózat mintegy 18 százalékára korlátozódik. Ezek szerint tehát a kiválasztott úthálózatot ügy kellene rekonstruálni, hogy a befektetések minél hatékonyabbak legyenek. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a közlekedési baleseteket legnagyobbrészt emberek okozzák. A közúti balesetiek okának kutatása során sokszor megemlékezünk olyan különös típusú emberekről, akik elsősorban okozói a közúti baleseteknek. A tapasztalatok szerint az alábbi típusokról van szó: • Fiatal emberek, akik olyan képességekkel akarnak büszkélkedni, amilyenekkel nem rendelkeznek, akiket megszédít a sebesség, ám nem rendelkeznek kellő tapasztalattal; • idős emberek, akiknek reagálási képessége csökkent, képtelen megszokni a felgyorsult közlekedést, nagyon gyakran keményfejűek, s ebből kifolyólag úgy vélik, hogy az utakon is előnyre jogosultak? • Olyan emberek, akik képtelenek leküzdeni ingerlékenységüket, nem rendelkeznek elegendő türelemmel, így képtelenek egy teherautó után járni; • olyan emberek, akik kritikátlanok — képtelenek felmérni, hogy egy-egy kanyarban vagy áttekinthetetlen helyen veszély leselkedik rájuk, vagy csúszós helyen nagy sebességgel haladnak, holott már előbb megjárták, ám nem tanultak tapasztalataikból; • oly inteligenciájú egyének, akik nem képesek megfelelni a közlekedés követelte igényeknek; • testileg fogyatékosak, akik az orvosi vizsgálat alkalmával letagadták testi fogyatékosságaikai t nagyothallás, rövidlátás stb.). Nem szabad megfeledkeznünk e téren különféle rossz szokásokról sem, mivel közismert, hogy 6—8 cigaretta gyors egymásutáni elszívása erősen csökkenti a látóképességet. Nem hanyagolható el a fáradtság -sem, amely — mivel felmérhetetlen, tehát — bizonyíthatatlan is. Minden helyzetben fennállhatnak bizonyos időbeli, térbeli és biológiai összefüggések és kapcsolatok. Baleset után nehéz megállapítani, hogy melyik összefüggés játszott döntő szerepet. Mindenesetre állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a kormánykerék mögött viselkedésünket pszichikai helyzetünk határozza meg. Ezek szerint tehát viselkedésünknek a szocialista erkölcs szempontjából teljes összhangban kell állnia azzal, hogy tekintetbe vegyük társadalmunk valamennyi tagjának igényeit. Éppen ebben mutatkozik meg az egyén társadalom Iránti erkölcsi felelősségének foka is ... Mivel ezek a tényezők olykor az embernél felmondják a szolgálatot, a világon évente mintegy 200 000 ember hal meg és csaknem 3 millió súlyosan vagy könnyebben megsebesül. Nyilvánvaló, aligha érhetjük el, hogy a közlekedési baleseteket teljesen felszámoljuk. MARTIN KRIŠŠ őrnagy EREDMENYEK TERVEK. PROBLÉMÁK BESZÉLGETÉS LUCSKO LAJOS ELVTÁRSSAL, A ROZSNYÓI VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL A Szlo'vák-érchegység lábánál fekvő ősi bányászváros, Rozsnyó életéről, fejlődésének problémáiról beszélgettünk Lursko Lajos elvtárssal, et VNB elnökével. Lucsko elvtárs a beszélgetést a gondokkal, a problémákkal kezdte. Ezekből, mint előrebocsátotta, van elég, és a város vezetőit sokkal inkább foglalkoztatják az eredményeknél. — Gondjaink elsősorban a lakosság számána'k növekedéséből adódnak — mondta bevezetőben az elnök. — Rozsnyón ma 15 ezer ember él, tizenkétezer az állandóan, háromezer az átmenetileg itt lakók száma. A lakosság számának növekedő se és a járási székhelyre naponta beutazó mintegy háromezer ember ellátása megkívánja a város további építését, mert a jelen legi helyzet már nem felel meg a követelményeknek. Iskolák, egészségügyi intézmények, üzletek hiányoznak és mintegy háromezer ember lakásproblémájának megoldása merül fel. A városnak mintegy ezerötszáz állandó lakosa kérelmez állami vagy szövetkezeti lakást, Illetve szeretne családi házat építeni. Több kér vényt már nem is fogadunk el, miután elintézésüket belátható időn belill nem biztosíthatnánk. Számos középfokú iskola működik a városban, nagy a tanteremhiány és diákotthon híján a távol lakó diákok elhelyezése nehézségekbe ütközik. — További égető problémánk az üzlethálózat — folytatja tájékoztatóját Lucsko elvtárs. — A jelenlegi helyzet messze a követelmények mögött marad. A város üzleteinek kilencven százaléka a piactér mellett van. Néhány kivételtől eltekintve az üzlethelyiségek nem megfelelőek, szűkek, sötétek. Városunkban a normális ellátás biztosításához még mintegy huszonöt üzlet kellene. A korszerűtlen és hiányos üzlethálózat miatt a vásárlóknak csaknem mindenért sorba kell állniuk. • Mi okozta a helyzet ilyen alakulását? — Az okot nagyrészt a város műemlék jellegének túlbecsülésében látjuk. Az elmúlt években az a nézet uralkodott, hogy minden áron meg kell őrizni a város eredeti jellegét. Ennek következtében a régi, meg nem felelő házak mindenütt megmaradtak, és a lakásépítés céljaira a legjobb termőföldet használták fel. A nagyrészt régi épületekben elhelyezett üzletek modernizálását is ez a szemlélet akadályozta. Emellett az elmúlt években nem volt kielégítő a lakásépítés üteme sem. Évente átlagosan ötven új lakás épült, az utolsó két évben pedig egyetlen új lakás építését sem kezdték meg. • Milyen változások várhatók a közeljövőben? —* Ez év augusztusában és novemberében hatvan állami, ugyanannyi üzemi és hetvenkét szövetkezeti lakás építését kezdjük meg. Ezek az úgynevezett Patak menti új lakótelepen épülnek, ahol a tervek szerint háromszáztizenhat lakás lesz. 1969-ben megkezdődik a Közép-lakótelep építése is, itt ötszázhuszonhét lakás, huszonkétosztályos iskola, óvoda, napközi otthon és üzlethelyiség épül majd. — Jövőre két kilencvennégy férőhelyes legényszállást és a Hydrostav dolgozói részére százkilencven férőhelyes munkásszállót építenek. Ez évben meg kell kezdeni a mostani autó busz-megálló helyén a közszolgáltatási ház és a pénzintézetek háza építését. A két létesítmény mintegy tizenhárom millió . koronába fog kerülni. Az idén kell megindulnia a csatornázásának, mert a régi hálózat már nem felel meg a követelményeknek. Ezzel összefüggésben a Drázus-patak és a Sa'jó bal partja szabályozására is sor kerül. Szennvviz-tisztító állomás is épül. Ez év szeptember elsejéig az új városnegyedben befejeződik a tornaterem és a diák-napközi otthon építése. Nemzeti bi zottságunk tanácsa az ott épülő új áruház építőinek célprémiumot :tűzött ki, hogy ez idén októberben végre befejezzék a munkát. Ezt az égetően sürgős létesítményt már 1965-ben át kellett volna adni. Reméljük, hogy a Magasépítő Vállalat dolgozói ígéretükhöz híven az októberi határidőt végre be fogják tartani. A jövő évben veszi kezdetét a város új, huszonkét osztályos iskolájának építése is. 1969-ben pedig további nagyszabású építkezés indul meg. Hozzáfogunk a száznyolcvanmillió koronás beruházást igénylő új kórház és poliklinika épí téséhez. Az egészségügyi ellátottságot a város harmadik körzetében most létesülő új poliklinika is jelentősen megjavítja. • A közszolgáltatások kielégítik-e az igényeket? — Ezzel viszonylag elégedettek lehetünk. A közüzem hatvankét fajta szolgáltatást nyújt. Ez idő szerint csak a könyvkötő műhely és az útburkoló csoport hiányzik. Ezek megszervezése folyamatban van. Közüzemünk a kerületben a legjobbak közé tartozik, tervét minden egyes szolgáltatási ágazat teljesíti. Munkájukkal a lakosság általában elégedett. Ezt bizonyltja az is, hogy a panaszok száma minimális, a VNB ezzel kapcsolatban egyetlen kifogást sem kapott. Ennek ellenére a szolgáltatások minőségének további javítására törekszünk. • A város jelentős turistaközpont. Gondolnak e erre a fej lesztési tervek kidolgozásánál? — Évente mintegy félmillió hazai és külföldi turista látogat városunkba. El szeretnénk érni, hogy legalább negyvennyolc óráig itt is maradjanak. Ehhez azonban egyebek között több olcsó elhelyezési lehetőség kellene. Ügy tervezzük, hogy a felépítendő üdülőközpontban egy kétszázötven férőhelyes turistaszállót létesítünk. Nagyon hiányzik a fedett uszoda is. Erre nemcsak a vendégforgalom szempontjából lenne szükség, ha nem a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében is. A hadsereg is kifogásolta már, hogy az évente bevonuló több száz újonc között alig akad úszni tudó fiatal. A fürdő beruházási tervét már kidolgozták, az építését 1970-ig szeretnénk befejezni. A nyolcmillió korona költség több mint felének fe dezését a Csehszlovák Testnevelési Szövetség ígérte, a többit az üzemek közreműködésével akarjuk előteremteni. Egyszersmind folyamatosan tovább folytatjuk az üdülőközpont építését. A város sokrétű életének tervei, gondjai, problémái foglal koztatják nap mint nagy a nemzeti bizottságot. Ezek valóra i váltásából, megoldásából születnek a további fejlődés eredményei. GAL LASZLÔ