Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-24 / 172. szám, szombat

y SAPTAN \p megír- tenné a szűrömet. De így °m. De a is elértem célomat, a kantottam kartárs fizetett, mint a züból ki- köles ... nas VISSZA A HATALOMMAL 5re mered. ponasztevők eszerint gyáva embereik, igazmondás kockázatát... í függ . , . z a gerinc! esetben. Az egyik tanító felfedte az is­áit. Mindenben igaza volt, és mégis ő* re, hogy befeketíti a főnökét. Azonnali stelték. Nem hagyta magát, az ügyet vek neki adtak igaza*... s gerincűek azok is, akiket bírálat ér? i esetben. Akadnak olyan funkcionáriu­ozók, akik elfogultan kezelik a pana­, hogy mindaz, ami a panaszban fog­yük ellen irányuló kritika. Irigyek vagy­atok, rágalmaztok! És mi következik ez­, a panasz elfektetése, félremagyará­panasztevő céltáblául is szolgál. Ilyen a névtelen levél. S amiatt sem tehe­íst, hogy a felsőbb szervekhez fordul­Az igazmondás nem rágalmazás, de iskálódik, az* büntetni kellene ... OES BOSSZÚ volt a Majd adok én neked! így ter- Mindent tudok rólad! Ki­vettem, zsákmányolod az embe­vezett ki reket, iszákos vagy, ilyen Igálóbolt meg olyan kapcsolataid jobban tannak ... Ilyen ember barátsá- nem lehet igazgatót A tunk tár- panaszommal foglalkozik mulatóz- a járási pártbizottság, a >rtoltunk, rendőrség, az ügyészség, ongoz- A fővárosból kétszer is 6 kedvé- kijönnek hozzám autó­'regetett: val. Még azt is megkér­<y te! — dezik: Maga írta a név­mosoly- telén levelet? Nem is i elsöté- egyet, négyet írtam! Es 'ilág. Át- oktatgatni kezdenek: :is üzlet- Nem szabad ilyen fele­barátom! lötlenül rágalmazni... im neki, Könyörgöm, legalább egy dő után hónapra mentsék fel a :, amit funkciójából, hadd le­a lányok gyen nekem igazam ...! bolond Nem lehet... Micsoda 'használ- 9y áv a emberek, földig Imat ! hajolnák a funkciónáriu­tt / ' 'č sok előtt! De én nem ha­f ' " gyom abba, míg el nem lesrontó! tünlk az igazgatói szé k. es bará- Ďg// fjem én! Ha előbb : a leve- meghalok, a gyermekeim rosba is! állnak rajta bosszút...! JD MEGMUTATOM még? még ez az áldatlan helyzet? emtjük meg a nyílt kritika feltételeit, iek vegyük a bennünket érő jogos bí­lig sajnos nem szüntethetjük meg az >k papirosra lesz szükségünk ... >lémák évről évre ismétlődnek?! íe o probléma, ha az illetékesek okúi­kból, s idejében megtennék az intéz­aszoK túlnyo-mórésze a törvényes jogok lét célozza ... ín* olyan tisztán látnak. Tudják, hogy jelentésekben . . . i csapnak az asztalra: Igy nem mehet vagyunk ... isztalra csapok! gában áll... )ek a panasziroda ellen! Aztán majd atnak! ;ívizsgálása, kérem, rengeteg idő* igé­teg fát, hogy elegendő nyersanyaga linknak... De szabad legyen figyel­»p most szándékozunk benyújtani egy izok a panasztevők, akik feleslegesen ;latják és terhelik a hivatal oka*, térít­lati költségeket,.. pénzbe kerülne! Visszavonom a pana­morúan néz a szemébe, mintha csak Stod, kedves barátom, te is kis ember IŐ akadálytól is megijed*él! Gyáva íméből a ki nem mondott szavakot. alra csap. mutatom! — kiáltja, és kifut a panasz­izánt emberhez méltóan jól becsapja lyosón az orna alá mormolja: melek panaszt a panasz ellen! Hadd lem nem vonhatnak felelősségre! Ök rzanck, fáradozzanak, keressék, kutas­ét, azért kapják a fizetést! S a szép ^lem kár érte? Nekem úgy sincs időin kulisszák mögül elleste és feljegyezte: PETROCI BÁLINT AZ EVEZRED FORDULÓIÁN HARMINC ESZTENDŐ AZ EMBER ÉLETÉNEK CSAKNEM A FELE, SOK MINDENT NEHÉZ ELŐRE LÁTNI ILYEN HOSSZÚ IDŐRE. A TÄR­SADALOM ÉLETÉBEN AZONBAN HARMINC ESZTENDŐ NEM OLYAN HOSSZÚ IDŐSZAK, HOGY NE LATHASSUK ELŐRE VAGY KÉPZEL­HESSÜK EL HAZÁNK ÉLETÉNEK LEGALÁBB NÉHÁNY VONÁSÁT A KÉTEZREDIK ÉV KÖRÜL. MI FOGJA TEHÁT MEGSZABNI A FEJ­LŐDÉS IRÁNYÁT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN? A tudomány mint termelőerő A legközelebbi évtizedek­ben a társadalom életét mind hazánkban, mind va­lamennyi fejlett országban döntő módon fogja befolyá­solni a tudományos-műsza­ki forradalom, mindenek­előtt pedig a gyártási folya­matok fokozatos automati­zálása, újabb műanyagok al­kalmazása, kiváltképpen pe­dig az a tény, hogy a tudo­mány közvetlen termelőerő­ként lép a termelésbe. A termelés automatizálá­sa mindenekelőtt gátat vet majd az iparban való foglal­koztatottság részarányának (erre már a legközelebbi évek folyamán sor kerülj, ezután szüntelenül emelked­ni fog a foglalkoztatottság részaránya azokban a szol­gáltatásokban, amelyeket lehetetlen automatizálni, el­sősorban a tudományban és a kutatómunkában. Az auto­matizált termelés haszonér­tékének fokozódása követ­keztében emelkedik az élet­színvonal s &z magával hoz­za a közszolgáltatásokkal szemben támasztott igények növekedését. Automatizált gyárak Az évezred fordulóján az automatizált gyárakban már csak az emberek egyharma­da fog dolgozni, a többiek csaknem mind a szolgálta­tási ágazatokban nyernek alkalmazást. A foglalkozta­tottság részaránya a mező­gazdaságban és az erdőgaz­dálkodásban a gépesítés ál­talános kibővítésével, nem­különben ezen ágazatok részleges automatizálásával tovább fog csökkenni; az év­ezred végén az említett ága­zatok a munkaerők alig tíz százalékát fogják foglalkoz­tatni. Nagy tömörülések — nagyvárosok Ezek az eltolódások a fog­lalkoztatottság ágazati szer­kezetében városaink továb­bi növekedését idézik majd elő, mivel a vidéki lakosság egy része a városokba fog költözni. Különösképpen fon­tos szerepe lesz azoknak a városoknak, amelyekben a magasabb színtű szolgálta­tásokat fogják összpontosí­tani a városok széles kör­nyéke számára, valamint a fejleít tudományos-kutató alappal rendelkező városok­nak. Azon törekvések elle­nére is, hogy megszüntessék a mezőgazdasági talaj elfog­lalását, hazánkban is érvé­nyesül majd az a világszer­te tapasztalható irányzat, hogy bővítsék a városok belterületét és külvárosok­kal összeépítve nagyvároso­kat hozzanak létre. Csak a lakótelepek fokozatos össze­olvadása és a lakosság szá­mának megállapodása után sikerül talán megteremte­nünk a stabil helyzet eléré­sének feltételeit. Minden családtagnak külön szoba A lakáskérdés megoldásá­val összefüggésben, amellyel 1980 körül számolhatunk, évezredünk utolsó két évti­zedében lényegesen megnő­nek a lakásalap minőségé­vel szemben támasztott igé­nyek. Számos olyan épület, amelyet ma még lakható­nak tekintünk, az évezred végének kritériumai szerint már alkalmatlan lesz arra, hogy lakjanak benne. Való­színűleg sor kerül a csalá­di házak nagyarányú mo­dernizálására, rekonstruk­ciójára és kibővítésére, ki­váltképpen Szlovákiában, ahol a XX. század folyamán sok ilyen ház épült jó mi­nőségű anyagból (így tehát a házak használhatósági ide­je hosszú), de minimális mű­szaki felszereléssel és ke­vés lakóhelyiséggel. Általá­ban minden lakás olyan lesz, amelyben külön szoba áll a család valamennyi fel­nőtt vagy serdülő tagjának rendelkezésére s közös la­kóhelyiségeken és a tökéle­tesen felszerelt mellékhelyi­ségeken kívül. A városoktól távol eső, nehezebben hoz­záférhető községekben álló házaknak lényeges része, amennyiben környékükön üdülésre alkalmas helyek vannak, üdültetést célokra fogják felhasználni. Üdültetési körzetek Kétezerig kétségtelenül teljesen kiépítjük és kihasz­náljuk a legfontosabb üdül­tetési körzeteinket; a prob lénia inkább az lesz, mi­képpen vegyük elejét túlzsú­foltságuknak, s miképpen akadályozzuk meg, hogy a sok ember ott-tartózkodása negatív hatást gyakoroljon a természet érintetlenségé­re. Ezek a problémák a munkahét és a munkaév lé­nyeges csökkentésével vál­nak Időszerűvé, mivel ennek következtében erősen meg­nő az üdülők száma. A kül­földi üdülések számának sokszoros növekedése sem könnyíti meg a helyzetet a túlzsúfolt üdültetési köz­pontjainkban, mivel ezt két­ségtelenül rekompenzálja majd a külföldről érkezett vendégek számának emelke­dése. Ahány család — annyi autó 9 Jelentős szerepet fog ját­szani a közlekedés. Ezerki­lencszáznyolcvan körül va­lószínűleg minden második családnak lesz személygép­kocsija, 2000-ben pedig fel­tétlenül minden családnak. A gépkocsik számának emel­kedésével viszont egyre in­kább előtérbe kerül majd az úthálózat tökéletesítésének szükségszerűsége, az autó­műutak kiépítésének erede­ti programja, főként Szlo­vákiában. aligha lesz ele­gendő. Valószínűleg felme­rül az autóműűt építésének kérdése Dél-Szlovákiában is. A légi közlekedés fejlődését nehéz előre látni, de feltét­lenül számolhatunk az uta­sok számának megsokszo­rozódásával, nemkülönben a repülőgépek méreteinek megnövekedésével és a re­pülőterek számának emel­kedésével. Csatorna — víz — virágzó ipar A vízi közlekedést előse­gíti majd az újonnan épített Duna—Odera—Elba csator­na is, amely nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a folyami hajók eljussanak Morvaország és Kelet-Cseh­ország nagy részébe, ha­nem, hogy a nagy mennyisé­gű vizet igénylő ipari üze­meket is merőben új mó­don helyezzék el. Csehszlo­vákiában ugyanis egyelőre a sok vizet igénylő ipari üze­meket nem áll módunkban másutt ésszerűen elhelyez­ni, mint Dél-Szlovákiában a Duna .mentén. Ha viszont a Dunából nagy mennyiségű vizet irányítunk át a Morva folyásával szemben, hogy le­hetővé tegyük a Duna—Ode­ra—Elba csatornán a hajó­zást, voltaképpen hazánk má­sodik legnagyobb folyóját teremtjük meg, amely az ipar eddig sosem látott fel­virágzását teszi majd lehe­tővé Morvaországban, Kelet­Csehországban és Ostrava környékén. Az Ipar Ilyen arányú fejlődésével számol­nak is a csatorna terveiben. Ha a Duna—Odera—Elba csatornát nem építenék ki, az említett ipari üzemeket csak Dél-Szlovákiában épít hetnénk fel. E csatorna ver senytársa lesz a Duna—Raj­na csatorna, amelynek épí tésére már a század hetve nes éveiben sor kerül, s akárcsak az előbbi csa torna, összeköti majd az Északi-tengert a Fekete-ten­gerrel. Lehetséges, hogy 2000-ig hajózhatóvá teszik a Vágót is egész Zilináig, ami­nek feltételeit már a XX. század ötvenes éveiben meg teremtették a vízierőművek lépcsőinek építésével. Abból a célból, hogy fo lyóvlzeink átfolyását a csa padékvíz felfogásával nö­veljük, újabb víztárolókat kell építenünk, főként a Vá­gón és Garamon. Az év­ezred vége előtt feltétlenül megvalósítjuk Dél- és Kelet­Szlovákiában a nagy kiterje­désű öntözőrendszerek ki­építésének programját is. Annak lehetősége, hogy új villamos energiaforrásokat nyerünk és megjavítjuk a dunai hajózást, újból felveti a vízi erőművek építésének gondolatát. Atomenergia Az atomerőművek fejlesz­tésének Ideiglenes lassúbbo­dása után, amelyet minde­nekelőtt a folyékony és gáznemű fűtőanyagok hasz­nálata részarányának növe­kedése idézett elő, az ener­getikai mérlegben Ismét elő­térbe kerülnek az atomener­gia-források. Az atomerőmű­vek tökéletesített típusai évezredünk végén már men­tesek lesznek a fejlődés kü lönféle fogyatékosságaitól és gazdasági szempontból is előnyösebbek lesznek az erőművek többi típusainál. E néhány adat természe­tesen nem ölelheti fel ha­zánk 2000-ig való fejlődésé­nek egész problématikáját. S mindaz, amit felvázoltunk, elsősorban a legfontosabb előfeltételtől, a világ tartós békéjének megőrzésétől függ­VILIAM VOLKO mérnök BWPAPCST CSM-0RNA . , HMŐJHAT0 rOLVfi EGYE6 JW0IÍ rÜ-CFT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom