Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-17 / 165. szám, szombat

TENGER. MEGROKKANÓ HAZAK. ILYEN VOLT A PUSZTULÁS KÉPE... K

omárom alig két éve sziget volt a csallóközi tengerben. A veszély napjaiban emberek és gépek százai emeltek gátat a város köré. Víz alá került a hajógyár, a kikötő, súlyos kárt szenvedett a város, de a pusztulástól megmenekült. Az elröppent két évről, a város jelenéről s jövőjéről Kácser Flóriánnal, a VNB építészeti bizottságának elnökével beszélgettünk. „Szigetváros

11 jelene és jövője • Mennyire sikerült az árvízkárok helyrehozása? — A lakásépítés jelentette a legnagyobb gondot. A város külső utcáiban 114 családi ház összeomlott, 231 erősen megrongálódott. Az árvíz sújtotta családok zöme újból családi házat akart építeni. S ma az akkor felállított 106 szovjet faház mellett már 114 új családi házat számolhatunk meg. A város az árvíz óta többet fejlődött, mint az előző évtizedben. 1964-ben 112, 1965-ben 253 és 1966-ban 638 új lakás épült. A városban 7551 lakást tartunk nyilván, ebből 3417 a felszabadulás óta épült. Viszont igaz, hogy a lakásoknak közel egyötöde már ötven évnél öregebb. A városfejlesztési tervek szerint 1970-ig 332 régi lakást bontunk le és 1400 lakást építünk. • Komárom legrégibb városaink egyike. Ez a tény bizonyára gondot okoz a városfejlesztési tervek megvalósításánál? — Lassítja a városfejlesztést. Még csak most kezd kialakulni a város valódi főútja, amely a Vág hldjától az épülő új dunai hídig szeli keresztül a várost. Az új híd szomszédságában épül a Hajósok Háza, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén pedig egy áruház. Megkezdtük a legtöbb panaszra okot adó vízvezeték- és csatornahálózat kicserélését, bővítését. Épül az új szivattyúállomás és a csatornahálózat korszerűsítésére 1970-ig 72 millió koronát irányoz elő a költségvetés. Szólni kell arról is, hogy a villanytelep fokozatosan áttér a város távfűtésének biztosítására. A villanytelep 2200 lakást, tehát a város egyharmadát tudja fűteni és melegvízzel ellátni. • Ha elkészül az új híd, lényegesen nő a város idegenforgalma. A városi nemzeti bizottságnak érdeke, hogy a hazai és a külföldi látogatók szívesen időzzenek a városban ... — A város történelmi múltja, a múzeum, néhány értékes szobor, a régi várrendszer és a bástyák vonzzák a látogatókat. Az utóbbiakat idegenforgalmi szempontból jobban ki lehetne használni. A Jednota tervezi a Bástya borozó megnyitását s a látogatók bizonyára szívesen megtekintenék a várrendszer egy-két föld alatti folyosóját, ha ezt számukra lehetővé tennék. Az autósok örömére már az idén átadják a híd mellett épülő új autószervízt. J

avul az elszállásolási lehetőség is, mivel az idén átépítés után újból megnyílt a régi Centrál szálloda. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a város valóban kedvelt állomáshelye legyen a hazai és a külföldi turistáknak. CSETŐ JÁNOS Ma két esztendeje annak, hogy Csicsó térségében áttörte gátját a megáradt Duna. A tengernyi áradat nyomában csak rom és pusztulás maradt. Csallóköz népének sorsa, jövője országos ügygyé vált. Komáromban országos értekezleten született meg az egyértelmű határozat: „Csallóközt felépítjük, Csallóköz szebb lesz mint volt.". Az ígéretet a történelem lapjaira kívánkozó gigászi tettek követték. A felépült falvak, a hasonlíthatatlanul magasabb szinten újrateremtett élet mindennél ékesebben, meggyőzőbben bizonyít: Ami az eltelt két esztendő alatt a két Duna közén történt, a lenini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításának példaképe, az együvé tartozás ragyogó szimbóluma. a száraz számok bizonyító erefe /\ hitelesebb, mint a szép szava' • ké. Ezért elevenítem fel a statisztikát. A komáromi járás 26 községében és a járás székhelyén az árvíz 3743 házat összedöntött és 4512-t megrongált. A járás 55 mezőgazdasági üzeméből 53 árvízkárt szenvedett. A szennyes áradat elsodort 48 hidat. A hullámok martaléka lett 15 orvosi rendelő, 17 pedig súlyosan megrongáÚjjászületés lódott. A falvakban összeomlott 21 üzlethelyiség és gondoskodni kellett 93 javításáról. A falvakat ki kellett üríteni, volt, aki csak a puszta életét mentette meg ... KET Ev TELT EL a borzalmas természeti csapás óta. A járás újjászületett. A romok helyén 2690 új ház épült. Ötszáztizenkét házat még építenek és 96 család csak ezután kezdi el új otthona építését. A megrongált házak zömét a múlt évben kijavították. Száztizenhét házat még javítanak, 40 háztulajdonos még nem kezdte el az árvíz okozta rongálás javítását. A családi házakon kívül a múlt évben 777 állami és szövetkezeti lakást építettek a járásban. A komáromiak példaképp említik a Košicei Magasépítő Vállalat dolgozóit, akik az árvíz után az ötödik lakótelei lakást építettek, méghozzá al annyi Idő alatt, mint azt a tö lalattól megszokták. AZ ÁRVlZ UTÁN a kihelye kólákban 2993 tanulóra 157 ti 256 nevelő ügyelt. Az ingyene. látogatások í 800 000 koronábi tek a társadalomnak. Az ári totta iskolák 1966-ban 2 mii ezer korona értékű berende. iskolai segédeszközt kaptak. Ti községben — Lakszakállas, Mi Izsa, Őgyalla, Őrsújfalu, — m ték az új iskola építését. A i gált utak javítására eddig 41 koronát fordítottak. HUSZONHAT FALUBAN szói ismeréssel az emberek a véd járások segítségéről. A csalác kon kívül a védnökségi üzeme 'mberei több millió korona munkát végeztek a mezöga épületek javításánál. A szöi tek csupán a központi alapbi vagon szénát és 1428 vagon kaptak. A járásban a mezőgo termelés színvonala már tavai — sőt egyes mutatókban túlhal az árvíz előtti szintet. Gabonái kukoricából 30,5 és cukorrépa mázsa átlaghozamot értek el ronként. Már e néhány szám győzőén bizonyítja, hogy a: sújtotta komáromi járás két i valósággal újjászületett, Jcsj Bosszankodik a titkár A víz elvonulása után szörnyű kép tárult a hazatérő patiak elé: százhatvanöt ház hevert romokban és hatvanhat súlyosan megrongálódol. Az újrakezdéshez három járás sietett a segítségükre. A védnökségi járások kiadták a jelszót: ahány üzem, annyi új ház. A szó szoros értelmében a régi Pat romjain épült fel az új falu. Kovács János tanító, a pati HNB titkára állítja, hogy ma már nem a lakáskérdés megoldása az elsőszámú feladat. Más dolgok foglalkoztatják a falut, a vezetőket. Öt például bosszantja, hogy egyelőre képtelenek helyreállítani a gyümölcsösüket, mivel aranyért sem kapnak barackfákat. A községházát illetően közös a gondjuk például a megyercsiekével: a pénz megvan rá, de nincs aki felépítse. A titkár elismeri, hogy a védnökségi járások segítsége nélkül aligha jutottak volna valamire, viszont bosszantja, hogy egyes vállalatok az apróbb munkákban már nem voltak eléggé következetesek. Helyteleníti például a Nyitrai Magasépítő Vállalat magatartását. Az említett vállalat rakta le náluk a vízvezetéket. Ezért a falu utcáit feltúrták. Ez nem is lett volna baj, ha o szerződésnek megfelelően a csövek lerakása után az utat eredeti állapotába helyezték volna vissza. Ezt a munkát azonban nem végezték el és ma a pati utcák szinte járhatatlanok. Még rosszabbul jártak a komáromi villanyszerelő vállalattal. Az árvíz megrongálta a villanyhálózatot, az oszlopokat kimozdította, a dróthuzalok meglazultak és most, ha egy kis szél támad, a drótok egymáshoz érnek és kész a rövidzárlat. A lakosság meg egyre zaklatja a Helyi nemzeti bizottságod: miért nem intézkednek? Ök viszont kémen, könyörögnek a komáromi villanyszerelő vállalatnak. ígéreten kívül azonban a mai napig sem kaptak egyebet. Ezért bosszankodik hát a pati titkár. (sza.) AZ ÁLLAMI Jozef H o f č vonja meg a ki legét. ® Annak ide; ségben fontos s nak is. Kérem adatot. — A „Duna-t Ságnak több m, ki, főleg az í A nem biztosíti zottságok 106 i fizettek ki. Milliók ® Milyen mé Biztosító az EF — A legtöbb épületekben, ké latállományban rokról volt szó. fizettünk ki. épületekben és 3,5 millió koroi ® Az árvíztei érdeklődést tan' — Igen. A 1 zottságok viszoi tában lényegest ben megmutatki leginkább puszt; dolgozói ebben meg a vagyonb, kor a személyi lődés. Ugyanott tosításť kötötti az Állami Biztc lásának. KOMAROM IS SERÉNYEN GYÓGYÍTJA SEBEIT. A

lsó-Csallóközt már elárasztotta a víz, amikor a gútaiak még távol tartották falujuktól az áradatot. Erre a hősi küzdelemre emlékeztet a magas állami kitüntetés: Gúta népe hősi helytállásáért Munkaérdemrendet kapott. A tengernek azonban nem sokáig tudták útját állni. Az áradat elárasztotta hazánk egyik- legnagyobb községét, a tizenegyezer lelket számláló Gútát is. A falu hatvanhét utcája közül csak hétbe nem jutott el a víz. Voltak olyan helyek is, ahol közel háromméteres víz állt. A 2700 ház közül 886 teljesen elpusztult, 1472 pedig súlyosan megrongálódott. Gúta sorsa, baja az ország gondjává vált. — Falunk lakossága — említi meg fán fány, a HNB elnöke — a biztosító intézettől és állami támogatás címén 52 millió 682 ezer koronát kapott. Sok pénz ez, de mégiscsak elenyésző része annak, amit maga a község kapott. A társadalmi berendezések építésére csupán az újjáépítés első szakaszában 105 millió koronát fordítottak. VAROS LESZ A Az elnök örömmel újságolja: — Hétszázhuszonnyolc családi ház fülépítését kezdtük meg, ötszáznyolcvanban már laknak. Állami lakások is épültek, illetve épülnek. A négyemeletes háztömbök rövidesen 32 családnak nyújtanak otthont. Gyors ütemben folyik a szövetkezeti .lakásépítés. Ezek is emeletes házak lesznek. Szeptember elejére ezeket is szeretnék befejezni. Ha elkészülnek, további 92 család jut korszerű lakáshoz. Az emeletes házak környékén 11 millió korona befektetéssel épül a hatalmas központi fűtőház. Innen fűtik majd az iskolákat, a kórházat, a középületeket és az emeletes házakat. — Egy tizennyolc tantermes iskola is épül — folytatja Ján Jány. — Kilencmillió koronát emészt fel. A szomszédságában kétszáz ágyas diákotthont építtetünk a tanyákról bejáró gyermekek számára. Szeptember 1-én már az új iskolában szeretnék megkezdeni tást. Épül még két óvoda 300 ezer korona költséggé bölcsőde 55 gyermeknek. I egészségügyi központ. Még folyamán szeretnék befejez