Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-17 / 165. szám, szombat

A feltámadt falu . .1 MEGYERCSEN az árvíz után több izáz ház hevert romokban. Jsak egyetlen egy száraz pont ma­•adt: a községháza környéke, ahol íikötöttilnk annak Idején. Itt gyűl­ek össze az otthonmaradottak, a alu vezetői, és azok a férfiak, ikik a világtól elszigetelten falu­irzésre maradtak. Most, két esztendő után újból nnen, a kis dombocskáról a köz­ségháza elől indultunk Koltay 1 yuláual, a helyi nemzeti bizott­lág titkárával falut nézni. Az ő :zájából vettem a cikkecske címét s: A feltámadt falu. Tényleg így gaz. Szám szerint háromszázhat láz ment annyira tönkre, hogy ilapjaitól kellett újjáépíteni. Két­izáznegyvenhét épült fel eddig. \ többi még épülőfélben van. A házak döntő többségét nép­íadseregünk bátor, áldozatkész catonái építették fel. A titkár büszkén mutat a falu cözepén parádézó új emeletes is­to Iára. — Ezt viszont a trenőíniek épí­ették. Gyorsan és fól megcsinál­ák. Még tanítólakásokat is épí­ettek melléje. A falu felépült, viszont még éve­kig tart a munka, hogy a község minden szempontból megfeleljen a mai kor követelményeinek. A titkár így fogalmaz: — A nehezebbjén, a sürgősebb­jén túl vagyunk, mindenkinek van tető a feje fölött. Az emberek a magukéban laknak, a gyerekek korszerű, egészséges iskolában ta­nulnak. AMIKOR AZONBAN jobban össze­melegszünk, a gondok, bajok ls felszínre kerülnek. A titkár emlí­tette, hogy készül a vízvezeték. Már késznek is kellene lennie, de jöttek előbbre való munkák. Az idén azonban, ha minden jól megy, majd csak elkészül. Nagyobb baj az, hogy legalább is egyelőre nem találhat olyan céget, amely el­vállalná a tervezett új községháza és a művelődési ház építését. Pénz van rá, csak nincs, aki építse. Igy vannak a szolgáltatások házával is. Ez komoly kérdés, mivel a me­gyercsieknek jóformán minden apróságért Komáromba kell utaz­niuk. l-in-) let i igazgatója, 6 szemszögéből •atasztrófa mér­; nyújtott segít­•llami Biztosító­iéhány konkrét íztosított lakos­ronát fizettünk <álódása címén. a nemzeti bl­imi támogatást :milliók meg az Állami eket termésben, dezésben és ál­i biztosított ká­I millió koronát :övetkezeteknek vedett kárukért ilenleg nagyobb jsítás iránt? a nemzeti bi­sítás viszonyla­A legkifefezőb­d járásban, ahol <aly a btztosító lakost nyertek ínak. Ugyanak­nagy az érdek­csoportos biz­tanubizonysága m megszilárdu­-gk Pontatlan meghatározás A csicsói gátszakadás — így emlékezik az ország lakossága az 1965-ös csallóközi nagy árvízkatasztró­fára. A csicsóiok ezt a pontatlan helymeghatáro­zást még mos*, két év elteltével is kifogásolják. Az igazság ugyanis az, hogy a Duna nem a csi­csói, hanem a kulcsodi határban szakította át a gátat. Az említett két falu* szinte elnyelték a hul­lámok. Csicsón a falu középső része maradt meg szigetként az ártengerben, 165 ház összeomlott, 121 erősen megrongálódott. A gátszakadás második évfordulóján új utcasor fogadja a községbe érkezőt. A megrongált háza­kat még tavaly mind kijavították és 117 család új otthonba költözöM. Tizenhármán most építik új családi házukat. Az árvízkárosultakon kívül az el­múlt két évben még további 14 család épített új házat. Az árvíz u*án épült házakat nem lehet egy napon említeni a régi vályogházakkal. Egészséges, minde-n igényt kielégítő takaros lakások. Volt miből építeni, hiszen az árvízkárosultak az Állami Biztosítótól, valamint segély címén 11,5 rniliió ko­ronái kaptak. >- A falu újjáépült — mondja Livinka István, a HNB elnöike, — de az emberek kifogásolják, hogy igen lassan épül a Csicsó—Füss közötti víztartály. Innen kapja majd a falu az egészséges ivóvizet. A múlt évben késtek az építők, nem vezet'ék ke­resztül a csöveket a megrongált országút alatt. Közben elkészült az új út, s mos* már nem engedik meg keresztülvágni. Ez a huzavona bosszantja a falu lakóit. Annak viszont igen örülnek, hogy a falu közepén épül a Jedno'a új üzletháza. Az ígéret szerint még ez évben átadják rendeltetésének. Itt kopnak helyet az üzletek. A falu szélén a csatorna új hídjáról nézzük a villaszerű új házaikat. Livinka elvtárs, a falu Pista bácsija, az árvíz tanulsága* summázza: A kétikedők is megértették, hogy a bajban az ember nincsen egyedül... (-tó) UBOL rendeltetésének. Hat orvos, i fogorvos vigyáz majd itt a ik egészségére. »útaiak régi vágya is teljesül íató időn belül: felépül az új ődésl ház. A tervrajzok alap­élve, tényleg olyan lesz, hogy ily város megirigyelhetné. De eszéljek? Ha minden jól megy, ei őszön Gúta városi rangra edik. pároshoz viszont hozzátartozik művesítés: a vízvezeték, a csa­íálózat. 1970-ig szeretnék ežt akát is elvégezni. Erre a cél­millió koronát kaptak. És az Gúta 220 hektáron fekszik, teája van, többnyire földút, öt műútja van, de mielőbb nék valamennyit rendbehozni, szont azt jelentené, hogy 30 5ter utat kellene építeni. Kel­Meg is csinálják, akárcsak iát. Az utóbbi időben 62 ki­irnyi betonjárdát építettek. Az elnök külön megemlíti, hogy benzinkút is készül Gútán. Szerinte ez már nagyon kell. Csak Gútán 750 motorkerékpár, 70 személyautó, 50 tehergépkocsi és vagy 100 traktor van. Hát még a környék? Ha már egyszer várost építenek, a kereskedelem sem maradhat a ré­gi szinten. Pillanatnyilag ezen a té­ren még van mit tenni és még soká­ig lesz. A megmaradt üzlethálózat bizony szegényes. Még a „guruló boltok" is divatban vannak. Viszont 2 millió 760 ezer korona ráfordítás­sal már megkezdték egy bevásárló központ és rövidesen megkezdik további két bolt építését. Az elnök mondta, hogy a szö­vetkezetük is rendbejött. Tavaly már olyan gazdasági eredményeket értek el, melyek meghaladják az előző tíz esztendő átlagát. — Jó dolog az, hogy most ennyi mindent felemlíthettem — mondja az elnök mosolyogva. — Egyet azon­ban nem szabad elfelejtenünk: az ország, a védnökségi üzemek felbe­csülhetetlen segítsége nélkül aligha jutottunk volna ennyire. SZARKA ISTVÁN PATON IS SZAKADT A GÁT, DE ÁLLNAK MAR AZ ÜJ UTCASOROK K ai •• *» ozos erővel Beszélgetés J. Hanus miniszterhelyettessel a Dun>a szabályozási munkálatairól Május második felében Vrátnán hat napig tárgyált a csehszlovák és magyar vlzgazdá­szok közös bizottsága a határmenti folyók szabályozásának néhány kulcsfontosságú kérdéséről. A Dunával kapcsolatban is né­hány fontos döntés született, amint arról fO LIU S HANUS, az Erdő- és Vízgazdasági miniszter helyettese tájékoztatott bennün­ket. — A többi között ez idén is vállvetve foly­tatjuk a medrét mélyítő kotrómunkálatokat és mintegy 600 ezer köbméter kavicsot emelünk ki. Illetékes szerveink jóváhagyták továbbá a Dobor­gaz- és Csicsó közti gátrendszer átépítését, ami a bratislavai Hydrostav feladata lesz. Oroszka mel­lett közösen építjük majd az árvíz elleni védőtöl­téseket. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a közös érdek szempontjából az egyik legfontosabb táv­lati célkitűzés a rárosmulyadi víztartály felépíté­se. Ez lehetővé teszi majd a Duna alsó szakaszá­nak árvíz elleni védelmét és egyben jó szolgála­tokat tesz a mezőgazdaságnak. Sajnos egyelő­re még nem tisztázták, hogy az építkezési mun­kálatok mikor veszik kezdetüket. Sok függ ugyanis a pénzellátás kérdéseinek rendezésétől, illetve az építkezési kapacitás előteremtésétőL A csehszlovák és a magyar szakemberek külön­ben már eddig is néhány Jelentős eredménnyel büszkélkedhetnek. Már tavaly szorgosan folyt a Duna medrének mélyítése. Ezen kívül mintegy két millió köbméter kitermelt kaviccsal erősítet­ték meg a gátakat, hogy ebben az évben ne ér­hessen bennünket a természeti elemek részéről semmiféle kellemetlen meglepetés. Végül a miniszterhelyettes tájékozatott ben­nünket, hogy a hasonló jellegű együttműködés a jövőben gyümölcsöző eredményekkel jár más határmenti folyók, elsősorban a Tisza és az Ipoly szabályozásában, az évről-évre mindkét felet fe­nyegető veszély elhárításában. IM. R.lf KULCSOD kis község a Du­na mentén. Csendes-szerényen húzódik meg itt már évszáza­dok óta. Éli a maga megszo­kott életét. S ebbe az is bele­tartozik, hogy évente, kora ta­vasszal vagy nyár elején — ha a helyzet úgy kívánja — birok­ra kelfen a medrében feszengő hatalmas „szomszéddal". így volt ez 1965 júniusában is ... Két évvel az árvíztragédia után itt ülünk a kulcsodi HNB irodájában. BÖLCSKEI LÁSZLÓ elnök pergeti vissza az esemé­nyeket, s ez úffáépítés egyes mozzanatait. — Összesen 39 ház dőlt össze és 51 rongálódott meg. /126 ház van a faluban!) Hihetetlenül hangzik talán, amit mondok, de higyék el, mindent rendbe hoztunk. Mindössze három ház nincs kívülről tatarozva. A kártérítés kb. 1,5 millió korona volt, az állami támoga­tás pedig csaknem félmillió ... A gottwáldovi járás volt a véd­nökünk ... Az építkezés ütemé­re fellemző, hogy négy család kivételével 1965-ben már min­denki a házában lakott. Sőt, szeptember elsefén a tanítás is megkezdődött... Egy hónapjára már jöttek ha­za az emberek. Lelkileg meg­törten, senki sem tudta, mihez kezdjen ... Még csak építőanya­got sem mertek elfogadni, pe­dig volt belőle bőven ... Csak, amikor a biztosító járt ná­luk ... Fokozatosan kezdtek életre kapni... Éjjel-nappal dolgoztak. Azt mondja a közmondás, a bajban ismered meg a legjob­ban az embereket... Elmond­nyolcadik hullám hatom, akkor tanultam meg iga­zán becsülni őket... Hadd mondjak el erre egy jellemző példát. A tehergépkocsik a nagymegyeri állomásról egymás után szállították a cementet. Nekem csak annyi időm volt, hogy aláírtam a szállítóvevényt, de senki nem ellenőrizte, ki mennyit visz belőle. Nyolc és fél vagonnal kapott a falu ... Néhány hónapjára rá, amikor már a biztosító fizetett, ki kel­let egyenlíteni a fednotának a cement árát... Izgultam, mi szakad most a nyakamba ... Képzeljék, egy kiló nem tűnt el. Hát, ilyenek az emberek! Az árvíz sok mindent meg­oldott a faluban. Igaz, nagy árat fizettünk érte... Oj utal kaptunk, portalanított utak köt­nek össze bennünket a környe­ző községekkel... A központi vízvezeték tavaly június óta működik ... Ezek olyan kérdé­sek, melyeket évek óta terve­zünk, megoldásukra azonban az árvíz előtt nem sok remény volt. Annak idején felvetődött a gondolat, vajon célszerű-e újra itt, a Duna közvetlen szomszéd­ságában építkezni. A lakosság részéről a válasz egyértelmű, volt. Egy-két család kivételével mindannyian ragaszkodtak fa­lujukhoz, az ősi röghöz. S ami ezután következett, az felejt­hetetlen marad számukra... Amit a megvadult árhullám pil­lanatok alatt romba döntött, azt néhány hónap alatt sikerült újjávarázsolni. A BÉKÉS CSALÁDI HÁZAK egymást követő sora ma meg­hitt nyugalmat áraszt. Békés nyugalmukkal azonban nemcsak a tragikus eseményt idézik, ha­nem a MO nagyságát is pél­dázzák. Nem márványba foglal­va, vagy bronzba öntve, hanem a mindennapok nyelvén hirde­tik, hogy a hetedik hullámot a nyolcadik követte ... S ez, az emberi összetartozás, mindennél erősebbnek bizo­nyult. fÓNOD ZOLTÁN ILYEN MA MADÁRTÁVLATBÓL A ROMOKBÔI FELÉPÜLŐ GÚTA EGY RÉSZE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom