Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-17 / 165. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Az ENSZ újabb erőpróba előtt Mi lesz tovább? Ez a rövid kérdés fejezi ki legtalálóbban a jelenlegi legnagyobb világpolitikai dilemmát, amelyet a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása idézett eló. Nem kétséges: a pár napig tartó fegyverropogás után a közvélemény megnyugvással vette tudomásul a harc elcsendesedését. A békeszerető emberek aggodalma azonban nem szűnt meg: a fegyvernyugvás még nem Jelenti a békét, s vajmi kevés előjele van annak, hogy a közeljövőben méltányosan rendeződne a közel-keleti helyzet. Ki a bűnös? Ezt a kérdést az egész világon sokan felteszik. Szép számmal vannak, akik a nyugati imperialista propaganda hatására az arab népeket bélyegzik meg agresszorként és Izraelt tartják áldozatnak. A reális tényeket, az összefüggéseket szemlélők, és az imperialista boszorkánykonyha titkaiba belelátók azonban egyértelműen Izraelben látják a támadót, mert • Izrael indította el az agressziót az Egyesült Arab Köztársaság elleni légitámadássál; • a területileg kicsi és kis lélekszámú Izrael szellemi és anyagi potenciáljával az amerikai hódító imperialista politika legveszélyesebb csatlósának szerepét tölti be, s akkor teremt válságos helyzeteket, amkor az leginkább kedvez az imperialistáknak; • az Izrael állami életében felülkerekedett és a nemzetkőzi cionizmus amerikai központjától támogatott szélsőséges militarista erők nem is leplezik szándékukat, hogy területeket akarnak hódítani, és semmisnek tekintik az összes előzetes, nemzetközileg megerősített szerződéseket. Amin el kell gondolkozni A közel-keleti válsággal kapcsolatban felvetődő első kérdés: kinek volt érdeke az izraeli agresszió megindítása? Az izraeli lakosságnak, amely termővé teszi a pusztaságot, virágzó hazát épít Izrael évezredek óta száműzött fiainak, aligha. Az izraeli kisemberek érdeke a békés együttélés az arabokkkal, viszonyuk ésszerű rendezése. Ebből viszont logikusan az következik, hogy az Izraeli dolgozó tömegeket és a kalandpolitikába bocsátkozó kormányköröket nem lehet azonosítani. Annál világosabb a Te) Aviv-i kormány galádsága: oceánontúli patrónusainak megbízásából cselekedett, mert az amerikai imperialistáknak szükségük volt egy újabb feszültségi góc előidézésére. Az arab világ ellen elkövetett izraeli agresszió korántsem arab-izraeli kérdés, hanem csupán egy láncszem az amerikai Imperializmus veszélyes terveiben. Konkrét célja az arab világban kialakult és a haladás erőinek kedvező egyensúly felborítása volt, hogy visszaállítása az előző állapotot, illletve az imperialisták számára még kedvezőbb helyzetet teremtsen. Nem véletlen, hogy a közel-keleti válságot nem is olyan régen a görögországi katonai puccs előzte meg, amelyre szintén az erőviszonyok antiimperialista eltolódása adott közvetlen okot, most pedig Ciprus sorsa forog a kockán, mert az Imperialista tömbök vezetői megegyeztek, hogy az enozlsz után, vagyis a görög fennhatóság alá kerülő szigetországban megerősítik a NATO támaszpontfait. Ez mind összefügg egymással. Az arab országokban felülkerekedett népt, arab szocializmust hirdető, nyíltan antiimperialista rendszerek erőszakos megdöntése — ez volt az izraeliarab viszály kirobbantásának fő oka. Ami az imperialistáknak nem sikerült Washington mossa a kezét, bizonyítván, hogy semmi köze sem volt az izraeli agresszióhoz, s az kizárólag Izrael állam ügye. Szemfényvesztés. Washington valóban nem gondolt közvetlen beavatkozásra, villámháborúra számított, amelybe nem kell beavatkoznia. Az izraeli támadásról, mint okmányok bizonyítják, tudott, sőt helyeselte is, amikor Nasszer és Husszein védelmi egyezményének híre váratlanul és erkölcsi pofonként érte Washingtont és Londont. S tulajdonképpen ez volt a döntő a támadás elindításánál. A támadók elszámították magukat: • Nem sikerült az arab egy séget megbontaniuk. • Nem sikerült az arab országokat elidegeníteni a Szovjetuniótól. Az arab közvélemény nem ért egyet a reakciós sajtó szovjetellenes megnyilatkozásaival. Jó bizonyítéka ennek az Al-Ahram cikke, amelyben megállapítja, hogy a Szovjetunió mindenkor az arabok hű barátja volt, minden erkölcsi, politikai, s ha kell, katonai segítséget megad nekik. Ezenkívül mérhetetlen szolgálatot tesz diplomáciai téren. Atasszi szíriai elnök mondta: „Bennünket nem lehet olyan kampányba belevinni, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és Izrael folytat azzal a céllal, hogy kételyeket támasszanak bennünk, . hogy aláássák a szocialista táborral és elsősorban a Szovjetunióval fennálló baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket". • Végül nem sikerült katonailag legyőznie Izraelnek az arab államokat, mert csak csatát nyert légierővel és páncélosokkal, az arab szárazföldi hadsereg azonban nem bomlott fel. Lesz-e kibontakozás? A fegyverek elhallgatása után most a helyzet békés rendezését szolgáló konkrét Intézkedésekért folyik diplomáciai csata. A helyzetet megnehezi ti, hogy az izraeli agresszor vérszemet kapva a kezdeti sikertől, nem akar kivonulni a megszállt arab területekről, s úgy fest a dolog, hogy minden egyes agresszív támadása után nagyobb területet akar lekanyarítani az arab államok testéből. Jelenleg arról van szó, hogy Dajan hadügyminiszter és más szélsőséges politikusok kijelentése szerint Izrael feltétlenül meg akarja tartani a Sínal-félszigetet, egész Jeruzsálemet, a Jordán nyugati partvidékét és egyes szíriai területeket. Vannak Izraelben (a kormányon belül is) józanabb körök, amelyek belátják, hogy területi hódítással sohasem lehet elérni a békét. Ezek egy föderatív palesztinai állam létrehozását javasolják. A szovjet diplomáciai offenzíva a Biztonsági Tanácsban nem járt sikerrel, mert a többség tartózkodott annak meg szavazásától, hogy agresszornak nyilvánítsák Izraelt, s felszólítsák, vonuljon a fegyverszüneti vonal mögé. Ám nagy megértésre talált az ENSZ-köz gyűlés rendkívüli ülésszakának összehívására tett szovjet javaslat, amely hivatva lesz gyökeres és végleges megoldást találni a már két évtizede húzódó s Időnkint fellángoló viszály rendezésére. A szocialista országok legmagasabb szintű képviselete a világszervezet rendkívüli ülésszakán azt bizonyltja, hogy Igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a most kibontakozó diplomáciai offenzívának, amelytől a közel-keleti helyzet végleges, békés rendezését várják, bár ez hosszadalmas folyamat lesz. A Közel-Keleten pillanatnyilag hallgatnak a fegyverek, de akármelyik percben Ismét kitörhet a háború. A helyzetet súlyosabbbá teszi az arab menekültek kilátástalan jövője (húsz év alatt több mint egymillió arab vált hontalanná az izraeli terjeszkedés következtében). A szocialista országok mindent megtesznek az antiimperialista arab erők erkölcsi és anyagi támogatására, és sajnálják a dolgos izraeli népet is, amelv kalandpolitikát folvtató militarista kormányának hibájából szintén a blzonvta lanság légkörében él. LÖRINCZ LASZLO Hetvenhárommillió korona értékű munkát végeznek el ebhen az évben a Hydrusiav dolgozói a Družba nemzetközi olajvezeték második szakaszán. Az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére a feladatokat 20 nappal a tervezett időpont előtt — december 12-ig teljesítik. (Fr. Schingler — CTK felv.) Külföldi ajándékok elvámolása Többen érdeklődtek, hogy külföldről milyen ajándékok hozhatók be, illetve milyen vámot kell fizetni az Ilyen ajándékok után. Erre a kérdésre a vámhivataltól a következő felvilágosítást kaptuk. A Külkereskedelmi Minisztérium 1964/190 sz. rendelete alapján az olyan ajándékokat, amelyeket az ajándékozott hoz be saját magának vagy hozzátartozóinak, a tarifa szerint megvámolják. A rendelet értelmében csak meghatározott mennyiséget lehet ajándékozni. Igy pl- gyümölcsöt öt kilogrammot lehet behozni vámmentesen. Kávéból ez a mennyiség egy kilogramm, amit háromszorosáig lehet túllépni. Cigarettát vámmentesen 250 darabot hozhatok be. • Milyen az eljárás a postacsomagoknál? A postacsomagoknál rendes és felemelt vámtarifát alkalmaznak, aszerint, hogy a limitált mennyiséget túllépik-e, vagy sem. A meghatározott szintet ez esetben is háromszorosan lehet túllépni. Pl. öt kilogrammon felül narancsnál 1 kg után 5 korona vámot kell fizetni. Egy liter szeszért vagy szeszes italért a vám 60 korona. Textil vagy egyéb áru esetében a vám kiteheti a hazai kiskereskedelmi ár 50 százalékát. • Mennyi a vám akkor, ha valaki külföldről személygépkocsit kap ajándékba? A legelső teendő, hogy az ajándékozott munkaadója ajánlásával kérvényt nyújt be az illetékes vámhivatalhoz. Amenynyiben nincs munkaviszonyban, akkor a nemzeti bizottság ajánlata szükséges. A vám a Mototechna által felbecsült hazai kiskereskedelmi ár 80 százaléka. Ezt készpénzben kell megfizetni. GREK IMRE Új, egyetemes gyógyszer hűlés ellen A LEGELTERJEDTEBB betegség a hűlés, vagyis a nátha, a köhögés stb. Eredményes korlátozását különösen az nehezíti meg, hogy mindeddig nem találták fel a hűlést megelőző oltóanyagot. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Gyógyszervegyészeti Intézetének dolgozói e napokban arról tájékoztatták a prágai újságírókat, hogy egy nemrég felfedezett anyag, amelyet egyelőre Pea-nak neveznek, e téren forradalmasító változásokat eredményezhet. Ezt a zsiradékszerű anyagot tojássárgája, különböző növények és emlősállatok sejtszövete tartalmazza. Állatokkal végzett kísérletek a Pea-tabletták rendkívüli hatékonyságára utalnak. A gyógyszervegyészek azonban csak több havi kísérletezés után vállalhatnak jótállást az új gyógyszerészeti készítményért, amelynek gyártása elsősorban azért lenne fontos, mert korlátozhatná az antibiotikumok mind nagyobb mennyiségének fogyasztását. Ennek pedig már legfőbb ideje lenne, hiszen köztársaságunkban tizenkét év alatt huszonötszörösére emelkedett az antibiotikumok fogyasztása. Orvosaink általában arra figyelmeztetnek, hogy Csehszlovákiában egyre több fejfájás és láz elleni gyógyszert, nyugtatót és serkentőt stb. fogyasztanak. Köztársaságunk egy-egy lakosa évente átlag 37,5 ilyen gyógyszertablettát fogyaszt. A KÜLÖNBÖZŐ TABLETTÁKAT, porokat és pirulákat stb. „habzsoló" egyének könnyen ráfizethetnek könnyelműségükre, tájékozatlanságukra vagy tudatlanságukra. Az aránytalan mennyiségű gyógyszer fogyasztása ugyanis különböző testi és szellemi zavarokat idézhet elő. Mi a helyzet a külföldi gyógyszerek behozatalában? A NÉPEGÉSZSÉG VÉDELMÉRŐL szóló törvény azt az elvet taTtalmazza, hogy az egészségügyi szolgáltatás — beleértve a gyógyszereket és az egyéb egészségvédelmi eszközöket — valamennyi polgár részére ingyenes. államunk évente jelentős anyagi eszközöket fordít a megelőző és a gyógyító gondoskodás biztosítására. Ezek felölelik a gyógyszereket és az egyéb egészségvédelmi eszközöket, iinelyek értéke jelenleg mintsgy 1,5 milliárd korona. A gyógyszerterápia biztosítására gyógyszeriparunk elegendő mennyiségű, választékú és minőségű gyógyszert gyárt. Említsük meg, hogy gyógyszeriparunk Jelenleg gyártmányaival Európában a legelsők közé tartozik. A gyógyszerek minősége szempontjából pedig a csehszlovák normák a világon talán a legszigorúbbak. Vannak azonban olyan gyógyszerek is, melyeket gyógyszeriparunk nem gyárt, ezért ezeket behozzuk. Igy a KGST keretén belül többféle gyógyszert hozunk be a szocialista országokból is. Magyarországból kapjuk a Corontint, a Methicillnt, Oradiant, az Ndlcaptolt stb. Viszont mi ls szállítunk a KGST országoknak olyan készítményeket, melyeket azok nem gyártanak. A TERVEZETT gyógyszerbehozatalon kívül rendkívüli behozatalról is gondoskodunk, mégpedig olyan esetekben, amikor ezekre a gyógyszerekre a betegnek egészsége helyreállítása szempontjából valóban szüksége van. Rendkívüli gyógyszerbehozatalra elvből csak a kezelőorvos ajánlására kerülhet sor, mégpedig a MZd 1961. novemberében megjelent 55. sz. Irányelve értelmében. A renkívüli gyógyszerbehozatal iránti kérvényekről az SZNT Egészségügyi Megbízotti Hivatalának és az Egészségügyi Minisztériumnak szakbizottsága dönt, s javaslatuk alapján kerül sor bármilyen gyógyszer behozatalára, tekintet nélkül arra, melyik állam gyártja és mibe kerül. Objektíven azonban azt ls meg kell mondanunk, hogy ezen a téren is előfordulnak még hiányosságok. Azonban ezek semmi esetre sincsenek egészségvédelmi szolgáltatásaink kárára s Igyekszünk is őket mielőbb eltávolítani. FORDULJUNK EZÉRT teljes bizalommal egészségügyi létesítményeinkhez, mert igyekezetük oda irányul, hogy a legszínvonalasabb szolgáltatásokat nyújtsák, beleértve a minőségileg legjobb gyógyszereket és egyéb egészségvédelmi eszközöket is. PhMr IMRICH KONDEL, az SZNT Egészségügyi Megbízotti Hivatala gyógyszer-Ügyosztályának dolgozója Lesz mesterséges csapadék? AZ ÉVRŐL ÉVRE ÖRIÁSI anyagi károkat okozó elemi csapás az aszály, amely ellen az ember elsősorban öntözéssel, öntözőhálózat kiépítésével védekezik. Persze sokkal hatásosabb lenne a mesterséges eső, amelynek „előállításával", már több országban, különösen a második világháborút követő években kísérleteztek. Hogy jobban érthessük meg az e kísérletekkel kapcsolatos folyamatokat, felsoroljuk a legszükségesebb tájékoztató adatokat. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a felhők apró vízcseppekből, vagy parányi Jégkristályokból állnak, de vannak olyan felhők ls, amelyek egyszerre tartalmazzák mindkettőt. Tudnunk kell azt ls, hogy csak az azonos összetételű felhőkből hull kiadós eső, vagy hó. Ennek a ténynek Ismeretén alapszanak a mesterséges eső előállítására Irányuló kísérletek is. A még általában csak laboratóriumi kísérletek folyamán megfelelő vegyszereket juttatnak a felhőkbe, ahol hatásukra az erősen lehűlt vízcseppek jégkristályokká változnak, azok pedig súlyuk következtében hamarabb hullhatnak le. Az említett célra jelenleg leggyakrabban használt vegyszer az ezüstjodid és a száraz széndioxid. Az utóbbit száraz jégnek is nevezik. Köztársaságunkban a Csehszlovák Tudományos Akadémia geofizikai osztályának laboratóriumaiban kísérleteznek mesterséges eső előállításával. KÖZTUDOTT, hogy bár több országban sikeresen végeztek ilyen kísérleteket, még sincs megoldva e probléma. Mesterséges esőt ugyanis — az említett kísérletek — eredményeként csak olyan felhőkben lehetett „előidézni", amelyek már amúgy is, tehát természetes úton lehullatták volna a bennük felgyülemlett csapadékot. A mesterséges beavatkozások csupán meggyorsítják a csapadékhullás folyamatát. Mindeddig senkinek sem sikerült olyan mesterséges felhőket létrehozni, amelyek tetszés szerint adnának elegendő csapadékot akár eső, akár havazás formájában. P. F. VI.