Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-01 / 119. szám, hétfő

A JOVO NEMZEDÉKÉRT HOZOTT ÁLDOZAT JÓ BEFEKTETÉS N

em új megállapítás: amilyen az ifjúság, olyan az ország jövője. Nem csoda, hogy manapság gyakran elhangzik a kérdés: Milyen az ifjúságunk? Jiŕí Hendrych elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága februári ülésén erre a kérdésre így válaszolt: „Nem szabad megrémülnük amiatt, hogy eltűnnek a fiatalok egyöntetűségéről alkotott egyoldalú elképzeléseink. Végzetes hibát követnénk el. ha a megkótyagosodottak egy-egy csoportja miatt pálcát törnénk általában ar ifjúság felett. Mindent a maga valóságában kell megítélnünk.'' E kérdésekkel kapcsolatban felkerestük az ifjúsági mozgalom egyik leghivatottabb dolgozóját, a CSISZ Központi Bizottságának titkárát, Vladimír Borodovčák mérnököt. • MILYEN ÉRTELEMBEN VÁLTOZOTT MEG AZ IFJÚSÁGUNK? — Ä társadalmi fejlődés logikus következményeképpen ifjúságunk ma egészen más, mint mondjuk tív évvel ezelőtt volt. Érdeklődése és tevékenysége sokoldalúbb, színesebb, s így nekünk ls kötelességünk, hogy az ifjúsági szervezet munkáját sokrétűbbé, színesebbé tegyük. Tekintettel kell lennünk az Ifjúság körében megnyilvánuló különféle érdeklődésekre. • EZ TALÁN VALAMIFÉLE BOMLÁS JELE, AMI A CSISZ EGYSÉGÉT ÉRINTENÉ? — Nem, korántsem bomlásról van szó. A sokirányú érdeklődés a fejlett társadalom Ifjúságának egyik jellemző vonása. Számunkra ez annyit jelent, hogy megfelelő módon kell közlednünk a különböző csoportokhoz. Ám ezáltal a CSISZ egysége nem szenved kárt, sőt a színesebb munka révén nagyobb aktivitást, szilárdabb egységet érhetünk el. Ilyen kísérlet első alkalommal négy évvel ezelőtt történt. A CSISZ minden évben megrendezi a Rysy-csúcs megmászását, s ez a kirándulás sok fiatalt szokott mozgósítani. A négy évvel ezelőtti újítás abban rejlett, hogy nemcsak kékinges fiatalok vehettek részt a kiránduláson, hanem texas-nadrágos, gitáros csoportok ls. Ily módon a lenini hagyományoknak hódoló rendezvény népszerűbb lett, s megnyertük azokat a fiatalokat ls, akik egyébként ösztönösen kószáltak volna a hegyekben. Valahogy Ilyen értelemben akarunk hidat verni az ifjúság különböző érdeklődésű csoportjai felé. • VALÓBAN MEGTALÁLHATJA MAJD MINDEN FIATAL A MAGA VESSZŐPARIPÁJÁT A CSISZBEN? w Támogatni akarunk minden hasznos, jó s nem ártalmas tevékenységet. A fiatalokon áll, hogy a helyi viszonyoknak és adottságoknak megfelelően tartalommal töltsék meg ezt a keretet. Ml valóban kezdeményező lépést teszünk a fiatalok felé, ez azonban nem jelent egyoldalú alkalmazkodást. Sző sincs róla, hogy kötéllel fognánk a fiatalokat. Túlhaladottnak tartjuk az egykori törekvést, hogy az ifjúsági szövetség „milliós' szervezet legyen. Azonban kötelességünknek tartjuk, hogy szervezetünk tevékenysége híven tükrözze az Ifjúság sokszínű érdeklődését, s valóban az Ifjúság szervezete legyen. • VAJON MIVEL MAGYARÁZHATNÁNK EZT A MEGOSZLÖDÁST A FIATALOK ÉRDEKLŐDÉSÉBEN? Véleményem szerint ez a fejlődéssel járó specializálódás, aminek társadalmi életünk más területein is tanúi lehetünk. A további ok, azt hiszem, szociális jellegű. Ifjúságunk zöme városban él, s a városi életkörnyezet sok-sok előnye mellett egyben szegényebb a falusinál. A város nem tud egyetlen család lenni, s így Itt kisebb-nagyobb csoportok, munkahelyi, háztömbl vagy utcai ismeretségek alapján alakult csoportok hivatottak pótolni a kollektív szellemet, Lényegesen változott, különösen az alkalmazott fiatalok anyagi helyzete is. A tudományos felmérés szerint a kereső ifjúság egyharmada megtartja és elkölti a fizetését. Ugyanennyien csupán fizetésük egy részét adják át szüleiknek. Nem kicsi azok száma, akik fizetésükön kívül még támogatást is kapnak szüleiktől. A városban élő fiataloknak aránylag sok a szabad Idejük, s ha anyagi lehetőségeik is vannak, nem nehéz kitalálni, hogy ez könynyen vezethet léha életmódhoz, a pénz és az Idő elfecséreléséhez. így tehát az ifjúsági szövetségre kötelesség hárul, hogy helyes útra térítse a fiatalokat. • MILYEN LEHETŐSÉGEI VANNAK A CSISZ-NEK ARRA, HOGY NEMES FOGLALKOZÁSSAL TÖLTSE KI AZ IFJÚSÁG SZABAD IDEJÉT? — Előre bocsátom, hogy a világszerte egyre több a szabad idő, s a termelékenység fokozódásával párhuzamosan nő. Ez minden fejlettebb államban így van, s egyre égetőbb problémákat hoz magával. A CSISZ-nek egy Időben sokat romlott a tekintélye, véleményem szerint éppen azért, mert többet foglalkozott a termelés kérdéseivei, mint a fiatalok szórakozásával, a szabad Idejével. Ezen a téren van tenni valónk. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a CSISZ anyagi helyzete és műszaki felszerelése nem engedi meg, hogy az ifjúság számára saját intézményeiben, saját rendezvényein elegendő módot nyújtson a szórakozásra, a hasznos időtöltésre. Egy időben kénytelenek voltunk lemondani más tömegszervezetek Javára olyan társadalmi berendezésekről — klub-helyiségekről, társalgók, ifjúsági otthonokról — amelyek most újra égetően szükségesek lennének ahhoz, hogy az említett feladatokat megoldhassuk. • A CSISZ MUNKAMÓDSZEREINEK VÁLTOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK IS VÁRHATOK? — A szervezetben változással nem számolunk, nincs is rá szükség. A CSISZ a csehszlovákiai fiatalok egységes szervezete tekintet nélkül nemzetiségre, érdeklődésre. Csupán az Irányítás ésszerűsítése s főképp hatékonyságának növelése érdekében születik majd néhány módosítás. Ezzel kapcsolatban még ki kell várnunk a CSISZ V. kongresszusának döntését Lejárt már a kékszínű ing Ideje, ma a sziion, nylon és dederon Idejében ebben a tekintetben ls lépést kell tartanunk a korral. Új viseletet javasoltunk a pionírok különböző korosztályai s a CSISZtagok különböző rétegei számára. • GYAKRAN HALLUNK A FIATALOKRÓL ELMARASZTALÓ VÉLEMÉNYT. EGYESEK ÚGY VÉLIK, HOGY A MAI FIATALOK CSUPÁN KÖZÖMBÖS FOGYASZTÓI ÉS ÉLVEZŐI MINDANNAK, AMIT RENDSZERÜNK ALKOTOTT. — Sokszor idősebb elvtársak féltő gonddal jegyzik meg, hogy Ifjúságunk apolitikus. Véleményem szerint a mai fiatalok politikusabbak, mint teszem az öt-tiz évvel ezelőtti nemzedék. Éppen csak más értelemben. Magukban hordozzák a szocializmus építésének évelt, a velejáró tapasztalatokat és tanulságokat. Az embér a környezet hatása alatt fejlődik, s a fiatalok soraiban észlelt jelenségeket úgy kell elkönyvelnünk, mint az általunk kialakított környezet hatását. A mai fiatal kevésbé szólamos, igényes a környezettel szemben, őszintébb, nyíltabb, ám politikus szemmel ítélve ez jó jel. Vannak persze elítélendő Jelenségek is. Mi azt akarjuk, hogy a fiatalok ne legyenek csupán szemlélői társadalmunk nagy munkájának, hanem maguk ls részt vegyenek benne. A dolgozó fiatalok bíráló szavát viszont úgy kell tekinteni, mint a segítő szándék vezérelte véleménynyilvánítást. A fiataloknak sokszor Igazuk van, ám a bíráltak nem a kifogásolt jelenséget tekintik elítélendőnek, hanem „letejfelesszájúzzák" azt, aki szót emelt a jó érdekében. A fiatalok Ilyen tapasztalatai nagyon rontják hangulatukat, s elveszik kezdeményező kedvüket. • A FIATALSÁG EGY RÉSZE VÁGYAKOZVA TEKINT KÜLÖNÖSEN NYUGAT FELÉ. BÁR TUDJA, HOGY OTT SEM MINDEN FENÉKIG TEJFEL, A ROMANTIKUS KÉPZELŐDÉS ÉS A NEMHIVATALOS PROPAGANDA GYAKRAN TÚLTESZ SAJTÓNK, OKTATÓ INTÉZMÉNYEINK, ISKOLÁINK HATÁSÁN. Az előbbi megállapításom erre a kérdésre is érvényes. Az ifjúság objektív ismeretszerzését mind hazai, mind külföldi vonatkozásban támogatjuk. Itt persze mindjárt felmerül a külföldi utazások kérdése. Ez azonban pénzkérdés is, s szövetségünk legfeljebb kedvezményes áron tud társasutazást szervezni a fiatalok részére. A turisztika egyébként kétélű fegyver. Ha a fiatal diák két hetet tölt pl. Nyugat-Németországban, sok vonzót, sok érdekeset és csábítót tapasztal, ám nincs alkalma belátni az ottani élet minden bonyodalmába, jártasabb szemlélő, tapasztaltabb ember ítéletét viszont olyan törekvésnek minősíti, ami az egyéni vélemény alkotásában akarja korlátozni. Véleményem szerint a fiataloknak Itthon kell való képet festenünk más országok életéről, s ha valaki egyszer odakerül, ne érezze, hogy félrevezették. Az Igazmondás a legerősebb proganda. Itt meg akarom említeni, hogy a hazafiságra való nevelés, a nemzeti érzés ápolása eddigi munkánkban mostohagyerek volt Ezen a téren is sok a pótolnivalónk. A hazaszeretet és a nemzeti érzés olyan erőt képvisel, amivel sok esetben reálisabb szemléletre bírjuk a kalandra vágyó fiatalokat a külfölddel kapcsolatban. Persze alkalmat kell adnunk a fiataloknak, hogy minél többet lássnak, tapasztaljanak az ország határain túl, hpgy éljenek a turizmus lehetőségeivel. Ez magának a szövetségnek is hasznára válik. • BIZONYOSAN SOK ÔRÄT KELL MÉG TÖLTENETEK A KÜLÖNFÉLE ELKÉPZELÉSEK CSISZOLÁSÁVAL, LESZŰRÉSÉVEL. FIATAL HÁZAS VAGY, ÚJDONSÜLT APA, S SZERETNÉM MEGTUDNI, HOGYAN GYŐZÖD IDŐVEL? — Úgy érzem, az a munka amelyet én is végzek, nagy feladat, s a nagy feladat munkára ösztönzi az embert. Örömöm lelem benne, mert arra gondolok, ha ifjúságunk munkája az eddiginél színesebb, érdekesebb lesz, részben az én érdemem is lesz. A jövő nemzedékért hozott áldozat mindig jó befektotés. PETRÍK JÓZSEF ÚJ VERSEK BABI TIBOR: ÁLMOM A GONDOLKODÓ KÉZ Félek. A bunkó az ököl absztrakciója. Fenyeget, gyönge csontú koponyámra sújt az elárult, magára hagyott kéz. A kép. s géprombolók dühe feszíti izmait. Ó kéz! Hozzád idomult egykor az egyszerű szerszámok nyele, higgadt értelem lakozott benned. A pátriárkák áldásait te osztogattad, s ujjaid hegyén fogant a dol. Te vagy a művészetek anyja. Ha ökölbe zárulsz, összeroppantad a magad teremtette világot. Őserdők lombjaként elburjánzott az ismeretlen ég. Csillagról csillagra lendülök, belekapaszkodom az ég lombozatába. Függőlegesen közlekedem a roppant mélységek felett. Utánzóm az ember járás közben elfoglalt helyzetét. Mégis kevesebb vagyok az embernél. Az ész elburjánzása okozta a kéz szomorú szolgaságát. Álmaimban egy parasztudvar emléke rémlik. Olykor: a kiskert kapuoszlopának dőlve pihent az ásó, s komikus mozdulatba merevedve tornászott a fényes villanyéi. Ó, hogy szerettelek, szegény szerszámok csendélete. Nem bírom elviselni már a meghasonlást. Apóm, anyám ne bántsatok: álmom a gondolkodó kéz. Mélyen mellemre szívom a rétek szénailkitát, újra talpra állok, s a Földön, egykori kis udvarunk talaján, keményen megvetem a lábam, fölegyenesedek, s fütyörészve várost építek a Holdon. Aztán áldomást iszom, és ünnepelek. Ujjaim alatt újra megszólalnak a húros hangszerek, szobrokat faragok, képeket festek, célszerű, higgadt, értelmes lesz minden mozdulatom, és szelíd simogatások lakoznok majd a tenyeremben, mint egykor apám és anyám tenyerében. Ó, szegény szeretteim, ti is ott lesztek. VARAUAY OTTÓ: TAVASZI KÖSZÖNTŐ Köszöntlek téged, évszakok öccse örök megújhodás ifjú bölcse, szerelmesek ingatag erkölcse Tavasz, te bohókás kamasz. Szabadulván tévém téli rabságából, üdvözöllek szívem üde várából: új szerelmem bársonyos karjából Tavasz, te mámoros kamasz. Úgy várom már az első fecskét, s ha kalapomra ejti névjegyét, majd átérzem üzeneted lényegét Tavasz, te tréfás kamasz. Ha a labda, lyukasztva a hálót lázba hozza a lelátót együtt kiáltju-k a gólt Tavasz, te játékos kamasz. Ha csomagod közt akad zápor, zúdítsd csak rám, akár százszor, hadd mosódjon rólam a kor... Tavasz, te fiatalító kamasz. Ha majd jő bátyád a Nyár, te továbbállsz, de mikor jövőre ismét visszaszólsz — ... remélem engem még itt találsz Tavasz, te jégtörő kamasz. MO N OSZLÓ Y DEZSŐ: ALKIMISTAKÉNT Tudatlan tudós alkimistáiként anonyszcvak után kutattam de nem az aranyért Az aranyat csak úgy kitaláltam Maga a kísérlet izgatott a sokszínű habzó vegyülék az hogy most mór örökké keverhetem a végtelen megoldhatatlan egyenletét meg nem pihenve apró részlet-titkokon érezve a cél fölé nőtt buzgalom hevét Az aranyban talán nem is hittem csak annyira hogy elriasszam magamtól a közvetlen közelből kecsegtető sikert amelyben úgy is tudtam nincs beteljesülés