Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-03 / 121. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. május 3. • Szerda • XX. évfolyam, 121. szám • Ára 40 fillér Košice új városnegyedében mintegy 25 OOO-en laknak. Felvételünkön a Lunik I. körzet látható. (BERENHAUT FELVÉTELE) NAPIRENDEN a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat A Nemzetgyűlés bizottságainak májusi programja (CTK J — A Nemzetgyűlés bizottságai májusi tanácskozásaikon elsősorban a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatról szándékoznak tanácskozni. A kormány e javaslatát a Nemzetgyűlés hét bizottságában vitatják meg. Az ezzel kapcsolatos vitát a Nemzetgyűlésnek a nemzeti bizottságok feladatkörével foglalkozó bizottsága június elejére tervezett ülésén zárja le. A Nemzetgyűlés illetékes dolgozói tegnap arról tájékoztatták az újságírókat, hogy még e hónapban kilenc bizottság tart értekezletet, közülük három egyebek közt a közigazgatásról szóló törvényjavaslatot is megvitatja. Sor kerül továbbá a népi ellenőrzésről szóló törvény elveinek, illetve az erre vonatkozó javaslatoknak mélyreható elemzésére is. A bizottságok a májusi tárgysorozatba iktatják az ipari üzemek jogi védelmének módosításával kapcsolatos elvi kérdéseket. A Nemzetgyűlés plenáris ülése május 17-én és 18-án megvitatja az idei állami költségvetés javaslatát. A belga külügyminiszter Csehszlovákiában (CTK) — Pterre Harmel belga külügyminiszter Václav Dávid külügyminiszter meghívására tegnap 4 napi hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezett. A vendéget Václav Dávid külügyminiszter, a minisztérium vezető dolgozói és Jean Cuvelier, Belgium csehszlovákiai nagykövete fogadta a ruzynéi repülőtéren. Negyvenórás munkahét a švábovcei bányában (CTK) — A švábovcei mangánércbánya a Spišská Nová Ves-i Ércbánya nemzeti vállalat keretén belül elsőként vezette be az ötnapos munkahetet. Egyelőre április 1-től ez az intézkedés csupán a föld alatt dolgozókra vonatkozik, ám éppen ők teszik ki az üzem öszszes dolgozóinak 80 százalékát. A švábovcei üzemben — amint a CTK szerkesztőjét Vladimír Augustín! főmérnök tájékoztatta — azért vezethették be ezt az Intézkedést, mert minden feltételt megteremtettek arra, hogy a heti tervet 40 óra alatt is teljesíthessék. A Švábovcei üzem után a Nižná Slaná-i bányában is bevezetik a 40 órás munkahetet. F0LYTAT0DIK AZ AMERIKAI LÉGI TERROR VIETNAMBAN AMERIKAI VESZTESÉGEK A VDK FELETT • REPUBLIKÁNUS SZENÁTOROK BÍRÁLJAK JOHNSONT Saigon (CTK) — B-52 típusú amerikai óriás bombázók május másodikára virradó hajnalban nagy támadást hajtottak végre a Saigontól délkeletre fekvő Phuoc Tuy dél-vietnami tartomány ellen. A saigoni amerikai katonai szóvivő részleteket közölt azokról a terrortámadásokról, amelyeket amerikai repülőgépek május 1-én hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A szóvivő adatai szerint az amerikaiak elsősorban a Hanoi közelében fekvő két észak-vietnami repülőtér megsemmisítésére törekedtek. Saigonban május 1-et mint a VDK elleni légi háború „egyik legnagyobb napját" emlegetik. A saigoni amerikai parancsnokság közlése szerint a hétfői támadás során az amerikai repülőgépek két észak-vietnami repülőtéren 11 darab MIG-17 típusú repülőgépet semmisítettek meg. Tegnap Saigonban Westmoreland tábornok 14 napos amerikai tartózkodásáról visszatérva nyilatkozott a saigoni újságíróknak. A dél-vietnami ame(Folytatás a Z. oldalon) Stockholmban megnyílt a Russsl-féie társadalmi bíróság ülése Stockholm (CTK) — Jean Paul Sartre francia filozófus és író számos meghívott vendég és mintegy 200 újságíró jelenlétében tegnap délelőtt megnyitotta az amerikaiak vietnami háborús bűntetteit kivizsgáló ún. Russel-féle nemzetközi társadalmi bíróság ülését. Sartre megállapítása szerint a bíróság feladata annak megállapítása, hogy a vietnami esenényeket a genfi egyezményekben vagy a nürnbergi per jegyzőkönyvében foglalt nemzetközi jogi elvek alapján háborús bűntetteknek lehet-e minősíteni, és ha igen, meg kell állapítani, kik a bűnösök. A bíróság azonban nem hozhat Ítéletet, célja az, hogy felrázza a világ lelkiismeretét, és elérje a vietnami háború befejezését Az ülésen meghallgatták Bertrand Russel brit filozófus beszédét. A 95 éves Russell betegsége miatt személyesen nem vehet részt az ülésen s ezért a jelenlevők beszédét magnetofonszalagról hallgatták meg. „Washington katonai gépezete újabb irtó hadjáratra készül. A Dél-Vietnamban elszenvedett megalázó vereségekre való tekintettel az amerikai kormány hisztérikusan és gyűlölködően hirdeti bűnös céljait" — mondotta beszédében lord RusseL Szavai szerint a bíróságnak az a célja, hogy kivizsgálja és leleplezze a bűntetteket, s továbbá az emberek lelkiismeretének fellázításával tömeges ellenállási mozgalmakat hívjon létre. Walter Ulbricht beszéde a Népi Kamara ülésén Júliusban parlamenti választások az NDK-ban Berlin (CTK

J — A Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa a Népi Kamara keddi ülésén beszámolt négyévi tevékenységéről. A Népi Kamara keddi ülésén több határozatról, valamint az NDK és Lengyelország, továbbá az NDK és Csehszlovákia baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése törvénybe iktatásáról tárgyalt. Az ülésen Walter Ulbricht jóváhagyásra javasolta a demokratikus pártok tömbjének indítványát, hogy az NDK-ban ez év júliusában tartsák meg a Népi Kamarába és a tartományi kamarákba a választásokat. Hangsúlyozta, hogy itt az ideje a jelenlegi körülményekhez igazodó új alkotmány kidolgozásának, mivel a szocialista Német Demokratikus Köztársaság fejlődéC

sak néhány napja ért véget az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete, de máris megállapíthatjuk, hogy fontos mérföldkövet jelent az európai békéért és biztonságért vívott harcban. Ezt bizonyítja széles körű visszhangja. A 24 testvérpárt mélyrehatóan elemezte földrészünk politikai problémáit. A világ kommunista pártjainak hét évvel ezelőtt megtartott moszkvai nemzetközi találkozója óta jelentős változások történtek, amelyek nyomot hagytak Európa politikai életében és ezek a pozitív változások tovább folytatódnak. Megbukott az imperialista politika két nagyon fontos módszere. Megbukott a hidegháború, s Nyugaton is egyre kevesebben hiszik el, hogy erőszakkal meg lehet változtatni az Európában kialakult viszonyokat, országhatárokat és a szocializmust építő országok államrendszerét. A másik fontos változás, hogy a kommunistaellenes hisztéria több nyugat-európai országban elerőtlenedett, meggyengült. A közvélemény már nem hisz a „kommunista agresszióról költött dajkamesékben", amelyekkel az imperialisták fenntartották a feszültséget Európában és biztosították vezető szerepüket a nyugati katonai szövetségben. A feszültség fokozatos csökkenésével lehetővé vált a keletés nyugat-európai országok széles körű együttműködése. Ilyen körülmények között ült össze a Karlovy Vary-i értekezlet, amely hangsúlyozta, hogy az európai politika életpozitív fejlődése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a veszedelmes tűzfészket, amely egy újabb háborút lobbanthatna lángra földrészünkön. A háborús veszedelemnek ez a gócpontja a Német Szövetségi Köztársaság, amelynek jelenlegi kormánya a propagandát szolgáló nyilatkozatokon kívül semmiféle komoly lépést nem teáz azért, hogy bebizonyítsa, nem törekszik a második világháború következményeinek revíziójára. A bonni kormány BEKET, BIZTONSÁGOT EURÓPÁNAK „új keleti politikája" lényegében magáénak vallja az előző kormányok célkitűzéseit, minden realitást nélkülöző elkép zeléseit. Ezért érthető és indokolt, hogy a Karlovy Vary-i értekezlet az európai biztonság és béke megteremtése alapvető feltételének tekinti a jelenlegi európai határok elismerését, a két egyenjogú és szuverén német állam elismerését, a Német Szövetségi Köztársaság atomfelfegyverzésének lehetetlenné tételét, a fegyverkezési verseny megszüntetését és annak elismerését, hogy a müncheni egyezmények kezdettől fogva érvénytelenek. A Karlovy Vary-i értekezlet nyilatkozata az európai helyzet reális elemzéséből indul ki és a munkásosztály, valamint az európai közvélemény elé nem légvárak építését, hanem az európai biztonság megteremtésének konkrét programját tűzi. Eszerint az európai országok szerződést köthetnének, amelyben lemondanának az erőszak alkalmazásáról az egymás közötti kapcsolatokban. 1969-ben lejár a nyugateurópai országok katonai szövetségéről, a NATO-ról kötött szerződés, ami kedvező alkalom egy katonai tömbtől mentes Európa megteremtésére. Ma már számos burzsoá politikus is anakronizmusnak tekinti a NATO-t és az a véleményük, hogy a tömb fennállása alatt katonai célokra fordított 300 milliárd dollárt az európai tagállamok sokkal okosabban, ésszerűbben is felhasználhatták volna. A nyugat-európai országokat senki nem fenyegeti, ezért fel lehetne számolni a katonai tömböket és a külföldi támaszpontokat, s egy európai kollektív biztonsági rendszerrel kellene biztosítani kontinensünk békéjét. Az európai kommunista és munkáspártok felszólították az európai közvéleményt, a munkásosztályt, valamennyi dolgozót, a szociáldemokrata pártokat, a szakszervezeteket, az értelmiségieket és az ifjúságot, kövessenek el mindent, hogy földrészünkön, amely évszázadunkban már két világháború kirobbantásának a színhelye volt, sikerüljön végre megteremteni a tartós békét. Csehszlovákia Kommunista Pártja, hazánk dolgozói teljes mértékben egyetértenek a Karlovy Vary-i értekezleten elfogadott nyilatkozattal és mindent el fognak követni azért, hogy minél előbb megvalósuljon Európában egy nlyan kollektív biztonsági rendszer, amely valamennyi országnak, és népnek lehetővé teszi a békés szabad fejlődést, s amely biztosítja a baráti kapcsolotakat és a széles körű együttműködést Európa valamennyi országa között. Erre kötelez bennünket az Európa békéjéért és biztonságáért hozott Nyilatkozat. se folyamán új társadalmi elvek és nézetek kristályosodnak ki. A júliusi választások utáni Népi Kamarának elsőrendű kötelessége lesz az új alkotmány kidolgozása, amelynek — hangsúlyozta Walter Ulbricht — összhangban kell lennie az NDK nemzetközi helyzetével s a nemzetközi életben kibontakozódé kapcsolataival. Az Államtanács 1963—1967. évi tevékenységével foglalkozó beszámolóval kapcsolatban pedig többek között kijelentette, hogy az NDK népe — hála a szocialista országok békepolitikájának — megteremthette a szocialista társadalmat hazájában. Az NDK modern, fejlett közgazdasággal rendelkező szocialista állam, s mindjobban megszilárdul politikai, gazdasági és katonai pozíciója. W. Ulbricht az európai problémákat érintve, elsősorban az NDK s a Szovjetunió szilárd szövetségét, valamint a Varsót Szerződésben résztvevő országokhoz fűződő baráti szövetséget méltatta, majd rámutatott a közelmúltban Csehszlovákiával s Lengyelországgal kötött kétoldali szerződések jelentőségére. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-1 értekezletére hivatkozva kijelentette, hogy az NDK történelmi jelentőségű küldetésének tekinti arra irányuló törekvéseit, hogy meghiúsítsa a a nyugatnémet imperialisták békebontó szándékait. Klaus kancellár Budapesten Budapest (CTK) — Dr. f ose f Klaus osztrák szövetségi kancellár tegnap dr. Lujo ToncicSorijn külügyminiszter kíséretében hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A háború óta ez az első eset, hogy Ausztria kormányfője Magyarországra látogat. A Keleti pályaudvaron Fock Jenő miniszterelnök és Péter János külügyminiszter, valamint a magyar politikai és társadalmi élet több más vezetője fogadta az osztrák vendégeket. A két ország képviselői közti hivatalos megbeszélések már tegnap megkezdődtek. Az osztrák kancellárt ma fogadja Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára.