Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-19 / 136. szám, péntek

SZÁNTÓ LÁSZLÓ: Dukesz és a Jenyiszej Akkoriban Dukesz tartott nekünk előadásokat. A legismertebb előadók egyike volt. Kizárólag o marxizmust és o szocializmust fejtegette. Segített bennünket a helyzet megismerésében és megértésében. A tábor legműveltebb fői közé tartozott. Külön kis szobában lakolt, mert a lábán megsebesült. A hadifoglyok körében nagy tekintélynek örvendett. Marxista műveltsége volt, ismerte Marx Tőkéjét és Engels Anti-Dühringjét is. Marxista műveltsége vitathatatlanul rangosabb volt a táborban élő dr. Forgáchnak, a szociáldemokrata párt szabadkai titkárának, oz ismert jogásznak és politikusnak műveltségénél. Csakhogy Dukesz marxista műveltsége sem lépte túl a szociáldemokrata kereteket. Nem olvasta Plehanovot, nem ismerte Lenint, sőt még a létezését is kétségbe vonta. Értette a dialektikát, de nem tartotta a marxizmus feltétlenül szükséges részének. Nem volt tisztában a marxizmus osztályjellegével sem. Az izmusok egyikét látta benne. A marxizmus igazában azonban mélyre ágyazott meggyőződéssel hitt. Halálos komolyan vette, rendkívül becsületes volt és kész volt okár életét is áldozni a marxista eszmékért. Az Októberi Forradalom után Dukesz vezette a táborban megjelenő folyóiratot is. Havilap volt, a neve: Jenyiszej. Egyetlen egy, kézzel írt példányban jelent meg és nagyon konspiratív módon terjesztettük. Én Benkőtől kaptam és öcsémnek adtam tovább. Összesen mintegy négyszázan olvashattuk. S ez a négyszáz ember szenvedélyesen rokonszenvezett a bolsevikokkal. Dukesz o folyóiratban elméletileg fejtegette a szocializmust, tájékoztatott bennünket a maximalisták és a mensevikek közötti ellentétekről. A táborban csak ritkán tévedt a kezünkbe orosz nyelvű bolsevik újság. Ennek folytán nem ismertük a konkrét helyzetet, nem tudtuk, hogy mi történik a városban. Gyakorlatilag a bolsevi-ki agitáció kimerült a Jenyiszej cikkeivel és Dukesz előadásaival. Ezek az előadások felfedték előttünk a háború imperialista jellegét, azt, aminek következtében fogságba kerültünk. Persze Dukesz nem beszélt imperializmusról, mert nem ismerte a leninizmust. Viszont Marx alapján helyesen tudta tisztázni a háború jellegét. Előadásainak azonban katedra jellegük volt. Magyarázott, de tettekre nem serkentett. Természetesen előadásait csak később értékeltem ilyformán. 1918 tavaszán mór belemélyedtem a Tőkébe. Ennek folytán tudtam, mik az osztályok, mi a burzsoázia. Azzal is tisztában voltam, hogy ugyanaz a dolog másnak tűnik a burzsoázia és másnak a munkásosztály szemszögéből. Engem minden a munkásosztályhoz húzott. Rokonszenveztem a bolsevikokkal. De akkoriban ez volt minden, messzebbre még nem jutottam. Hárman akcióba lépnek Ha jól emlékszem, táborunkban röviddel az Októberi Forradalom utón a tisztek közül nagyon kevés volt aktív bolseviki. Jómagam csak hármat ismertem. Patakyt, a tábori újság főszerkesztőjét, aki eredetileg egy művészeti iskolán tanítóskodott, a már említett dr. Forgáchot, a szocdem párt szabadkai titkárát és egy Méhes Aladár nevű tanítót. Ezek hárman, mihelyt Krasznojarszkban is kitört az Októberi Forradalom, azonnal a városba távoztak és ott tevékenykedtek. Pataky tulajdonképpen még ezt megelőzően jutott el Krasznojarszkbo, mivel egy ottani családba benősült. Lapszerkesztő volt és világosan látta a helyzetet. Forgách tudatosan vállalta ezt az utat. Méhes azonban meglepte az egész tábort. Magyar sovinisztaként ismertük, amilyenné csak az évekig nacionalista közhelyeket faló falusi tanító válhat. S az Októberi Forradalom kirobbanása után hirtelen a városba sietett, bolseviki lett. Nem LŐCSEI PÁL EMLÉKNAPOK Beszélgetés a Szepességi Múzeum igazgatójával Négyszázötven évvel ezelőtt fejezte be Lőcsei Pál mester pompás életművét — a levoöai Szt. jakab-templomban levő, világviszonylatban egyedülálló, tizennyolc méter magas szárnyas főoltárt és a hozzátartozó figurákat. Az évfordulót — amelyet jelentőségénél fogva az UNESCO is nyilvántart — méltó keretek közt ünneplik meg a festői szépségű, ódon szepességi városban. Az ünnepségek máfus 16-án kezdődtek és október végéig tartanak. Ez alkalomból néhány kérdést intéztünk FELBER RÓBERTHEZ, a Szepességi Múzeum igazgatójához, a nagyszabású rendezvényt szervező bizottság titkárához. • Mely szervek és intézmények védnöksége alatt rendezik meg a „Lőcsét Pál mester emléknapokat"? — Az ünnepségek országos jelleget öltenek és számos külföldi vendég, tudományos dolgozó, küldöttség is ellátogat körünkbe. A kerületi és a városi szerveken kívül a Szlovák Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Galéria, és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vállaltak részt a nagy horderejű kulturális és tudományos akna ció előkészítésében. •M • Az emléknapok kiemelke1967 rendezvényei? — Az ünnepségek középpont. 19. jában természetesen a Szt. Jakab-templom áll — ez a XIV. 5

században épült, pazar gótikus műemlék — mely magában véve valóságos múzeum. Itt rendezi meg a Szlovák Nemzeti Galéria Lőcsei Pál mester életművének kiállítását. A híres szobrász jellegzetes alkotásait — élethű plasztikáit — a sabinovi, a prešovi és a Banská Bystrica-i múzeum kölcsönzi a tárlatra. A plébániatemplomban tartjuk meg az ünnepi hangversenyeket is. Továbbá a középkori művészetről, a műemlékvédelem időszerű problémáiról szóló szimpóziumokat rendez Bratislavában és Levočán a Szlovák Nemzeti Galéria, valamint a Lőcsei találtunk erre magyarázatot. Furcsábbnál furcsább indítékokat kerestünk. Végül kitűnt, hogy félreismertük. A városban pártmunkát vállalt és később mártírhalált hali. Valamikor 1918 május végén, vagy június elején a legionáriusok elfoglalták Krasznojarsrkot és o bolsevik hatalmi szervnek, a szovjetnek sürgősen távoznia kellett. Egyes tagjai hajóval északi irányban, mások dél felé próbálkoztak. Aki az ellenség kezére került,, azt többnyire főbelőtték. Méhest és Forgáchot, mivel nem voltak oroszok, börtönbe csukták. Tizenkilenc decemberének végefelé, amikor közeledett a Vörös Hadsereg, csak úgy ingujjban kivezették őket, hogy megássák saját sírjukat. Vagy négyen voltak. Méhes agyán átvillant a gondolat: „Igy is, úgy is megölnek". Hóhéraival farkasszemet nézett, majd nekilendült az egyik orosznak, a földre teperte és villámgyorsan futásnak eredt. Utá na lőttek, de nem találták el. Két évvel később önként jelentkezett, hogy kommunistaként visszatér Magyarországra. Az osztrák-magyar határon két interbrigadista bajtársával együtt letartóztatták, Bernáth tanító és nagyon jó barátom, Szentgyörgyi is vele volt. Felszólították őket, lépjenek be a Horthyhodseregbe. Szentgyörgyi elhúzta a száját és így válaszolt: „Semmi kedvem ehhez". Az életével fizetett ezért. Méhesről is megtudták, hogy a bolsevikek oldalán harcolt és főbelőtték. Bernáth ma nyugdíjasként Magyarországon él. Méhes, Forgách és Pataky a forradalom kezdetén tábofunkban külön fejezetet képviselt. A városba sodródtak, ezáltal oz események forgatagában gyorsabban és világosabban értették meg a helyzetet. A táborban maradottak körében akkoriban még különösképpen nem nyilvánult meg a bolsevizmus. Többnyire csak arna vártunk, hogy mikor indulhatunk haza. Az események kulisszái mögé azonban nem láthattunk be. Rokonszenveztünk a bolsevizmussal, pártját fogtuk, de ez volt minden. (Folytatjuk) Részlet Lőcsei Pál mester világhírű a'kotásából. A bal oldali figura Lőcsei Pál mestert ábrázolja. (Stefan Klubért felvétele] Pál mester életművével és annak népszerűsítésével foglalkozó tudományos célokat szolgáló szemináriumot. • Nemrégiben néhány új adatra bukkantak Pál mester életéről. Hitelesek ezek az adatok? — Köztudott, hogy a híres szobrászmester életét homály fedi. Kétségtelen azonban, hogy Pál mester Lőcsén született 1455 körül és 1530 körüli haláláig egy népes műhely élén a városban dolgozott. Sok neves műtörténész Stoss Veit tanítványának véli, többen viszont azt állítják, hogy csupán együtt dolgozott Krakkóban a világhírű mesterrel. A két nagy hírű szobrászművész szoros összeköttetése azonban kétségkívüli. 1550-ben hatalmas tűzvész pusztított Lőcsén, akkor megsemmisült a régi városháza, vele együtt a teljes városi levéltár. A helybeli levéltár dolgozói nemrégiben az archívum rendezése során valóban találtak néhány elgondolkoztató adatot. Némelyikből arra következtetnek, hogy a mostani főtéren álló — ún. „Spengel-ház" — lehetett Lőcsei Pál mester egykori hajléka és műhelye. Persze, ez egyelőre csupán feltevés ... TÄNZER IVÁN JOGI TANÁCSADÓ A béradó törvény új végrehajtási rendelete (I.) Mint arról már lapunkban beszámoltunk, 1967. április 1-én lépett hatályba a Törvénytárban 1967/24 sz. a. közzétett pénzügyminiszteri hirdetmény, amely áttekinthetőbben logialja össze és több pontban módosítja a Tt 1952/76 sz. béradó törvény végrehajtási rendelkezéseit. Ezekből a leglényegesebbeket fogjuk ismertetni. MI ESIK BÉRADÓ ALÁ? Béradó alá esik a bér és a fizetés minden változata, a prémiumok, pótlékok, jutalmak, a munkaadó vállalat (szervezet) gazdasági eredményeiben való részesedés, a túlórabér, a fizetésmegtérítések (beleszámítva a ki nem vett szabadságért járó fizetésmegtérítést is), a kutatásokért és fejlesztési feladatok megoldásáért, a felfedezés! jellegű kutatásokért, tematikus feladatok megoldásáért stb. folyósított jutalmak, tehát minden, amit a dolgozó munkaadójától munkájáért készpénzben vagy természetbeni juttatás formájában kap. Bérnek számít a melléktevékenységért járó fizetség is (az eredeti munka feladataitól eltérő olyan munkatevékenység, amelyet a dolgozó munkaadójánál a rendes munkaidőn túl végez). Béradó alá esik továbbá minden más olyan bevétel, amelyet a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatban kap, tekintet nélkül arra, van-e erre jogigénye vagy sem, pl. Jutalmak, ajándékok, kivéve a törvény 4. §ban felsorolt felmentéseket. Béradó alá esnek a tisztségek betöltéséért folyósított illetmények is: a kormány, a Nemzetgyűlés elnökének és alelnökeinek, az SZNT elnökének, alelnökeinek és megbízottainak, a központi hivatalok vezetőinek és szerveinek illetményei; továbbá a nemzeti bizottságokban ellátott tisztségekért, a bírói tisztség ellátásáért, a népi ellenőrzés bizottságaiban kifejtett tevékenységért, valamint a társadalmi szervek bármilyen tisztségének ellátásért folyósított illetmények. A rendelet a munkaviszonyhoz hasonló viszonyból eredő bevételeket a következő esetekben tekinti béradó alá esőknek: ha a dolgozó a munkatevékenységről kötött megállapodás alapján olyan vállalattól, amellyel nincs munkaviszonyban, kap alkalmi, egyszeri vagy nem ismétlődő munkáért fizetséget; kivételt képez az irodalmi és művészeti tevékenység, amely az erre vonatkozó adó alá esik. — Ha a dolgozó az említett tevékenységet saját számlájára végzi, vagyha iparosokról és kézművesekről van szó, az ilyen bevétel a lakosság jövedelmi adója alá (daft z príjmov obyvateľstva) esik. Béradó alá esik a népi zenekarok tagjainak bevétele (az adót a zenekar vezetője köteles befizetni), s az ügyvédi szervezet tagjainak és funkcionáriusainak bevétele is. Béradót kell fizetni azokért a találmányokért és az olyan felfedezésekért kifizetett jutalmak után, amelyekért oklevelet (diplomát) adtak, továbbá a betegségek új gyógyítási eljárásáért és a betegségek elleni új védekezés felfedezéséért, új magvak, növények, állatfajták felfedezéséért — ha erről eredetiségi Igazolást állítottak ki — és az újítási javaslatokért kifizetett jutalmak után még akkor is, ha az újító a jutalom kifizetőjével nincs munkaviszonyban (az adómentes összeget illetően lásd köv. cikkünket). MI NEM SZÁMIT BERNEK A BÉRADÓ TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN? A nyugdíjak (mégha külföldről folyósítanák is), azok az összegek, amelyek a munkajogi előírások vagy más törvényes előírások értelmében a fizetést csökkentik (pl. a javítónevelő büntetés), az üzemi balesetért járó kártérítések (az elesett kereset, fájdalomdíj stb.); a szakszervezet által tagjainak juttatott dologi és pénzbeli ajándékok összegre való tekintet nélkül; az életmentésért nyújtott jutalmak; az EFSZ tagok, valamint az EFSZ-ben állandóan, de sem tagsági, sem alkalmazotti minőségben dolgozók (akikre a Tt 1964/103 sz. EFSZ társadalombiztosítási törvény vonatkozik) jutalmai; a táppénz, a családi pótlék és nevelési járulék és az ellátatlan gyermekre folyósított hasonló juttatások; a munkaadó által a dolgozóknak juttatott dologi ajándékok, ha azok értéke egy naptári évben nem haladja meg a száz koronát. A béradó szempontjából a természetbeni járandóságokat kiskereskedelmi árakban kell számítani, az étkezés értékét azonban havonta 180, naponta 6 koronában keli számítani (reggeli 0,80, ebéd 2,80, vacsora 2,40). Ötszöri étkezés havi értéke 228, napi értéke 7,60 korona. — Az ingyen nyújtott lakás értéke havonta 12—24 korona (a községek nagysága szerint), a fűtésé 12, a világításé pedig 3 korona. Közös elszállásolásért az említett összegek aránylagos része számítható (a legalacsonyabb összeg havi 3 korona). Nem esnek adó alá az igazolt összegű szolgálati kiadások: az utazási költségek, napidíjak, különélési pótlékok, a képviselők ellátmányai, a bírák és a népi ellenőrök kész kiadásai, a rezsi-járulék, a szolgálati védelmi ruházat. Dr. FÖLDES JÖZSEF öreg gyár — új eljárás Országos jelentőségű újítás született a rimaszombati dohánygyárban A rimaszombati dohánygyárban a Júliusban kezdődő új idényre készülődnek ezekben a napokban. Amikor megtudjuk, hogy az elavult berendezéssel dolgozó kis üzem az elkövetkező öt évben 15—20 százalékos é v i termelésnövekedéssel számol, meglepődünk, hogy ez nem jár a berendezés korszerűsítésével. A karbantartók a régi berendezést helyezik üzemképes állapotba, s a főszezonban a múlt évekhez hasonlóan nem növelik lényegesen az idénymunkások számát sem. Hogyan lehetséges ez? A kérdésre az idei termelési eredmények adják meg a választ: ebben az évben először kísérleteztek egy új fermentálást módszerrel, amely a régt berendezés háromszoros kihasználását teszi lehetővé. A tavalyi terrrést már ezzel a módszerrel dolgozták fel, s mint kitűnt — nagyon hatékonyan. Az új módszer lényege, hogy a dohányleveleket préselt állapotban fermentálják, azaz hagyják „beérni" vagy „erjedni". Ez a biokémiai folyamat volt eddig a legmunkaigényesebb, s nagy területű helyiségeket követelt. A préselt dohány fermentálása Jelentős probléma elé állította a kutatókat, mert ilven állapotban különféle hőviszony c k keletkeznek az anyagban, s ez befolyásolhatja a folyamatot. Három és fél éves kutatómunka eredményeképpen a kérdéssel kapcsolatos sok problémát a fiatal Kerti Antal mérnök oldotta meg. Az új fermentálás! eljárás vezérigazgatósági és minisztériumi szakértők előtt jól „vizsgázott". Az eredmény, hogy országos méretben, a dohányipar minden üzemében bevezetik. Ez minden beruházás nélkül több mint ötmillió korona megtakarítást eredményez lehetővé téve a meglevő berendezések jobb kihasználását, s nagyobb mennyiségű nyersanyag feldolgozását. A dohányipar igazgatói és igazgatóhelyettesei a múlt héten tanácskoztak a rimaszombati dohánygyárban az új módszer bevezetésének részleteiről, hogy az idei dohányszüret után már e hatékony eljárással dolgozhassanak.