Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-19 / 136. szám, péntek

Alexander Dubček elvtárs beszéde a CSISZ szlovákiai kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) ciológia, a pszichológia és a fi­lozófia is. Ebben a nagy ké szülődésben már a jövő lép fel követelményekkel, jelenük­kel szemben. Eljön az ipar ro­hamos fejlesztésének lendüle­tes automatizálása, a tudomá­nyos ismeretek elterjesztésé­nek, uralásának s a termelés ben, valamint társadalmunk életének minden területén való sokoldalú hasznosításának az ideje. Ez egyre újabb, a mos­taniaknál szélesebb körű és ma­gasabb fokú ismereteket Igé­nyel. A társadalom fejlődésé­nek e meggyorsuló folyamata azonban a társadalom életében nagy horderejű változásokhoz vezet, az ember egyre szaba­dabb lesz, jelentősen módosul­nak a termelőerők, úgyhogy sokoldalúbb lehet az ember fej­lődése. Elsősorban az ifjú nemzedék­hez fűződő kapcsolatainkban kell látnunk s látjuk is jelen­legi aktuális problémáink meg­oldásának alapját, éspedig szo­ros összefüggésben jövőnkkel, amikor is általában — tehát anyagi, kulturális és politikai téren — a műszaki-tudományos forradalom üteme jelöli ki mérvadón az ember életszínvo­nalát. A párt XIII. kongresszusán kitűzött irányelvek figyelembe veszik ezeket az objektív szük­ségszerűségeket, az objektív fejlődési irányzatokat, valamint szoros összefüggésüket mai problémáinkkal. Az objektív szükségszerűségek és objektív irányzatok azonban nem azo­nosíthatók semmilyen fataliz­mussal, mivel nem érvényesül­nek önműködően, de valóra váltásukat sem lehet idealizál­ni. Csakis az ember munkája válthatja valóra a lehetősége­ket, elégítheti ki a szükségle­teket, de csak akkor, ha az embertársai érdekében kifej­tett tudatos tevékenységében felülkerekednek a progresszív fejlődést szolgáló érdekek és cselekedetek, vagyis, ha a progresszív erők már ké­pesek lesznek érvényesülésük kiharcolására. Ebben kell lát­nunk a mai politikai irányítás legfőbb értelmét, s a CSISZ minden szerve és szervezete politikai tevékenységének ér­telmét. Az általunk megvalósított forradalmi változások mindjob­ban elmélyülnek, jelenlegi for­radalmi feladataink nem kevés­bé magasztosak az előzőknél. A progresszivitás nem önmagá­tól adódó, örökölhető tulajdon­ság, s ezért szüntelenül fel kell újítani. Minden nemzedékre új feladatok hárulnak, és minden nemzedék jellege aszerint ala­kul, milyen az állásfoglalása ezekhez a feladatokhoz s mi­ként teljesíti őket. Így lesz ez most is. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy az ifjúság soraiból most is kikerülnek olyan har­cos és haladó szellemű erős egyének, akik meghatározzák az előrehaladás ütemét, akik munkájukkal derekasan eleget tesznek küldetésüknek, — és hazánkban ilyen fiatalok van­nak többségben. Természetesen lesznek olyan fiatalok is, aki­ket az új idők csak maguk­kal sodornak, akik csupán élős­ködni fognak a társadalmon. A megkülönböztetés döntő té­nyezője a fiatalember egyéni tulajdonsága, képessége, vala­mint viszonyulása mindahhoz, ami új, s a szocialista építő­munkához, társadalmunkhoz, a hazához, az előrehaladáshoz és a szocializmushoz. Csehszlovákia Kommunista Pártja szüntelenül napirenden tartja az ezzel összefüggő fel­adatokat s biztosítja teljesíté­sük feltételeit. A CSISZ szlo­vákiai Központi Bizottságának a kongresszus elé terjesztett beszámolója részletesen felso­rolja azokat a feladatokat, ame­lyek Szlovákiában hárulnak a CSISZ-szervezetekre s tagjaikra a párt XIII. kongresszusán jó­váhagyott feladatok s az SZLKP kongresszusán elfogadott hatá­rozatok teljesítése érdekében. Ha Jól akarjuk az ifjú nem­zedéket az életre előkészíteni, nagyon felelősségteljesen kell azt a tényt is tudatosítanunk, hogy a legközelebbi évtizedek­ben az országos szaporulat több mint 50 százaléka Szlová­kiában lesz, úgyhogy szilárdan meg kell alapozni a várhatóan egyre számottevőbb ifjú nem­zedék szakismeretét, politikai és erkölcsi tulajdonságait ki bontakoztató tevékenységét. Ez­zel kapcsolatban egyre fokozot­tabb felelősség hárul a szlovák nemzeti szervekre s a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságé ra is. Köztársaságunk további felvi­rágoztatásának folyamatában értékelnünk kell Szlovákia ked­vező anyagi feltételeit és föld­rajzi fekvését. Ezt figyelembe véve készülnek a konkrét in­tézkedések, amelyeket az 1980­ig szóló távlati tervekbe ikta­tunk. Az SZLKP kongresszusa is hangsúlyozta, hógy az egyes országrészek közötti különbsé­gek megszüntetésére törekedve ezentúl is szilárdítanunk kell hazánk egységét. Szocialista or­szágépítésünk fő irányvonalá­nak elválaszthatatlan része Szlovákia további iparosítása. A történelmi szempontból egyen­lőtlen fejlődés következményeit még nem küszöbölhettük ki. Még mindig vannak égető prob­lémák, amelyek a szlovákiai if júságra ls közvetlen hatást gyakorolnak. így például még mindig sok gondot okoz isko­láink s a közművelődés céljait szolgáló egyéb létesítményeink építése, felszerelése stb. Meg­gyorsítjuk az építkezéseket, amit különösen az tesz lehe­tővé, hogy az országos viszony­latban előirányzott összegek­nek több mint 50 százalékát fordíthatjuk szlovákiai beruhá­zásokra. Súlyos probléma a 15 éves fiatalok elhelyezkedése is. E probléma megoldásának elvi lehetőségét a termelőerők ki­bontakoztatásában, valamint a kitűzött feladatok sikeres tel­jesítésében látjuk. Forradalmi hagyományaink Ismerete és forradalmi jelenünk együttvéve adja meg szocialis­ta hazafiságunk tartalmát, azét a hazafiságét, amely elválaszt­hatatlan a proletár nemzetkö­ziségtől. Szükséges hangsúlyoz­ni, hogy az ifjúsági szervezet jelentős szerepet tölt be a cseh, szlovák, magyar és ukrán nem­zetiségű fiatalok barátságának további szilárdításában. A szo­cialista hazafiság erősítése a nemzeti öntudat elmélyítéséhez ls kell, hogy vezessen. Szocia­lista hazafiságunkra azonban az is jellemző, hogy szeretjük szülőföldünket, városunkat, azt az iskolát, amelyben nevelke­dünk, azt az üzemet, ahol dol­gozunk, más szóval: azokat a helyeket, ahol élünk. Dubček elvtárs beszéde to­vábbi részében a világszerte mindinkább elmélyülő osztály­harcról, a progresszív erők összefogásáról, a szabadságu­kért küzdő nemzetek támoga­tásáról említést téve rámuta­tott a tőkésvilág célzatos erő­feszítéseire, s az imperialisták embertelenségére, aminek kü­lönösen a vietnami nép elleni irtóháborúban adják számos bizonyítékát. Dubček elvtárs társadalom­formáló új feladataink nagy jelentőségére ismét utalva az ifjú nemzedék ezzel kapcsola­tos szerepét méltatta. Hangsú­lyozta, hogy az ifjú nemzedék­nek mindinkább tudatosítania kell az e fejlődés alapján adó­dó feladatokat. Mindaz, ami progresszív és forradalmi jel­legű, most és a jövőben első­sorban abban nyilvánul meg, mily gyors ütemű a munkater­melékenységnek s a termelés hatékonyságának növelése, mi­lyen ütemű a szakképzés, a művelődés, az alkotómunka he­lyes értelmezése stb. Ha szak­ismeretekről, szakképzettségről beszélek — mondotta Dubček elvtárs —, olyan emberre gon­dolok, aki ismerni akarja szak­májának minden csínját-bínját, aki körül szeretne nézni a vi­lágban, aki állandóan művelő­dik és azért gyarapítja ismere­teit, hogy a társadalom szolgá­latában állva saját tevékenysé­gének területén érvényt sze rezzen mindannak, ami új, ami progresszív, és ha szük­séges, bátran bírálja mindazt, ami elavult, ami helytelen, más szóval: minden téren legyen az előrehaladás harcos úttö­rője! Véleményem szerint nagyon helyes, ha a CSISZ azzal egy­idejűleg, hogy ezekre az alap­vető fontosságú érdekekre fel­hívja a fiatalok figyelmét, te­vékenységében sokféleségre, változatosságra s arra törek­szik, hogy az ifjúság korosztá­lyok, valamint szociális csopor­tok szerinti érdeklődését figye lembe vegye, de ugyanakkor szilárdítsa a CSISZ-szervezetek egységét, s mélyítse el hazánk egész ifjúsága e politikai és ér dekszervezete tevékenységének egységesítő hatását. A CSKP Központi Bizottsága februári plenáris ülése is hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tart­ja az Ifjúság körében végzett ilyen munkát. Kedves elvtársak, a jövőben sok mindenre kiterjedő felada tokát kell nagyon felelősségtel­jesen megoldanunk. Törékvé seink célja elsősorban népünk életének sokoldalú felvirágoz­tatása. Bizalommal nézünk a jövő elé, de e bizalmunk alap­ja nem a jelenlegi helyzet idealizálása, sem pedig a reánk háruló feladatok lebecsülése hanem az a tény, hogy megbí zunk erőnkben, és bízunk ben­netek is, CSISZ-tagok, mert azok a célok, amelyek felé együtt haladunk, egész népünk céljait, egész népünk érdekeit juttatják kifejezésre. Az ifjú nemzedék nevelésé­vel kapcsolatban kitűzött cél­jaink teljes összhangban van nak az objektív lehetőségekkel, a fiatalok érdekeivel, valamint azzal, ahogyan a szülők gyer mekeik jövőjét elképzelik. Ép­pen ezért lehetünk meggyőződ ve róla, hogy az ennek érde­kében végzett munkánk meg hozza gyümölcsét. Szilárd meg­győződésem, hogy a CSISZ ál­tal képviselt ifjú nemzedéx teljesíti szülőföldünk — gyö nyörü Szlovákiánk — tovább, gazdasági, politikai és kultu rális felvirágoztatásával kap­csolatos feladatait, s példamu tató tettekkel bizonyítja be hű­ségét a szocializmushoz és Csehszlovák Szocialista Köztár saságunkhoz. Meggyőződésem, hogy új feltételeink között ön magához méltón törekszik — az emberiség forradalmi moz galmának minden hívével együtt — a szocializmus esz­méinek megvalósítására. Ez idén világszerte minden hala dó szellemű ember tisztelettel ünnepli meg az NOSZF 50. év fordulóját, s emlékezik meg azokról az eseményekről, ame Ivekkel megkezdődött a szocia lizmus eszméinek valóra váltá sa, amikor a Szovjetunió népei az egész emberiség előtt meg nyitották a fejlődés útját. Mi is ezen az úton haladunk! Tudatosítjuk, hogy csak a nemzet s a nép életének felvl rágoztatása teheti lehetővé a nemzetek és a nemzetiségek egymáshoz közeledését, a szo ciallsta hazafiság megszilárdí­tását. A haza nem absztrakt fogalom. A haza az enyém, a tiéd, az övé: szülővárosunk szülőfalunk, üzemünk és járá sunk, kerületünk, egész Szlová kia és az egész köztársaság a miénk. A haza az anyatej és az anyanyelv. A haza a mi konkrét életünk és a mi konk­rét küzdelmünk, amelyet a nép egyre gazdagabb, teljesebb éle­téért folytatunk. Kedves fiatal barátaim, Szlo vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága számit se gítségetekre és támogatástokra hogy kitűzhessük s elérhessük további céljainkat, sőt, teljes nyíltsággal megmondom, hogy a pártnak politikájának meg valósításában szüksége van a CSISZ-re. Remélem, egyetértenek ve lem, ha kifejezésre juttatom azt a meggyőződésemet, hogy a CSISZ tagjai pártunk ilyen támaszai lesznek. Ezért közös munkánkhoz sok-sok további sikert kívánok. Tisztelet, dicsőség és elis mérés a CSISZ érdemdús mun kájának! • •••••••••• ••••••••••• ú j fii SOK HŰSÉG SEMMIÉRT (magyar) Az idős, tekintélyes archeológusnak (Ajtay Andor személyesiti meg J fiatal, feltűnően szép felesége van (Torday Teri alakítja), aki minden várakozás ellenére hűséges a férjéhez. Palásthy György rendező erre a nem természetes korkülönbségre és az ebből adódó bizarr helyzetekre építi filmjét. A nagytekintélyű tudós ugyanis sokat van távol otthonától és az anyagi bőségben dúskáló ifjú asszony szoborszerű szépsége minden férfiban fel­ébreszti a hódító szándékot. Éva ártatlanul elszórakozik velük, de hűségében megingathatatlan. Viszont hamarosan megdöbbe­néssel veszi tudomásul, hogy aki belészeret, vagy elég az is, ha csupán észreveszi benne a nőt — meghal, vagy legalább is komolyan megsérül. — Némi rokonság fedezhető itt fel a Dol­lárházasság című amerikai vígjáték ötletével, — anélkül azon­ban, hogy az a film kárára, lenne. Sőt! őszintén bevallva az egész történet áltól kezdve élvezetes, amikor nyilvánvalóvá vá­lik, hogy alkotói enyhén szatirikus élű komédiának szánták. A szép Éva asszony hódítóit egymás után éri a balszerencse, miközben ő örökké fáradt férje szerelmét próbálja élesztgetni... A hódítók sorában van egy jóképű pilótatiszt is, aki ugyan­csak eredménytelenül ostromolja. Mikor azonban az asszony megtudja, hogy ez a pilóta viszi gépével másnap a férjét Stock­holmba, éjszaka felmegy a fiú lakására, hogy végtelen hűségé­ben házasságtöréssel mentse meg férje életét. Kissé sekélyes történet, nem időt álló alkotás, de néhány sikerült jelenete és dialógusa mosolyra deríti a nézőt. KÉTÉVI VAKÁCIÓ (cseh) Karel Zeinan újabb Verne regény megfilmesítésére vállalko­zott. S amint tudomásunkra jutott ezzel az újabb alkotásával egy Verne filmsorozatot indított el, amelynek Verne Gyula ti­tokzatos világa lesz a címe. A Két évi vakáció e sorozat első része. A fantasztikus, színes, trükkökben bővelkedő film öt kamaszfiú kalandjait meséli el. A fiúk 1891-ben a prágai jubi­leumi kiállításon Findejs vállalkozó „irányítható" léghajójába szálltak, elkötötték a Földtől, átrepültek Európa felett és szá­mos kaland után az Öceán egy szigetén végeztek kényszerle­szállást. Itt további tipikusan vernei kalandok vártak rájuk, majd az Ardan szerkesztő által szervezett expedíció megmen­tette őket. S. K. KWAIDAN (japán) A japán kinematográfia hallatlanul bőséges termésében ez a film ama nagyon kevesek közé tartozik, amelyek az európai néző számára is elfogadhatók. Nem a téma, nem a formanyelv segítette ebben, hiszen a számunkra titokzatos, rejtelmes japán múlt mondavilágának néhány epizódja elevenedik meg a vász­non, hanem az ötletet adó Jakumo Koizumi, aki eredetileg angol író volt, s a századfordulón telepedett le Japánban. Az ő elbe­szélései alapján készült ez a kétrészes (Fekete fürtök, A fület­len ember), négy történetet elmesélő film. A híres japán ren­dező, Maszakl Kobajasi szintén hozzájárult ahhoz, hogy számunk­ra is élvezhető ez a mű; a bonyolult történetek és a monda­nivaló érthető, kifejező elbeszélésére törekedett, viszont nyil­vánvaló, hogy nem akart hűtlen lenni népe szemléletéhez, men­talitásához. Fő érdeme, hogy a valóság és a misztikum simán egybefolyik a műben, de mégis úgy, hogy mi is tudjuk, mikor mit látunk. A hívő, de esendő ember viaskodik ezekben a tör­ténetekben a természetfölötti erőkkel, s elveszik az, aki meg­bántja vagy háborgatja a szellem e csodálatos szülöttjeit. Kobajasi filmje, amelyet az 1965-ös Cannes-i fesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazott, az ősi japán kultúrának abba a világába vezeti a nézőt, amelyről ma már csak mondák és legendák szólnak. Hihetetlen színpompával, ügyes filmtechnikával, szug­gesztív művészettel teszi e,'• LÓT FELESÉGE (NDK-beli) A Lót felesége Egon Günther első játékfilmje. Nemzetközi viszonylatban művészi színvonalával nem éri el még a gyenge átlagot sem, számunkra pedig — különösen a cseh „új hullá­mot" tekintve — jócskán elavultnak tűnik. Nem az a túlhala­dott benne, amit mondani akar, hanem az, ahogyan mondja. A szerelem elmúlása miatt felbomló házasság témája örök téma, de időszerűsítve, a jelenben játszódva is láttuk már igényesebb megfogalmazásban, korszerűbb formában. A film aktualitását azonban nálunk sem lehet kétségbe vonni, hiszen a szocialista álmorál még nem tűnt el mindenütt, s ez a film éppen ezt pellengérezi igen közérthetően, sőt helyenként — sajnos — meg­lehetősen primitíven. GÓÓÓL (angol) Anglia — 1966! Ugyan volt-e nevezetesebb eseménye tavaly a szigetországnak, mint a londoni labdarúgó-világbajnokság? A Góóól című film láttán ez nem lehet vitás. Abidine Dino és Ross Deventsh rendezők Flori, Samuelson és Hart operatőrök közreműködésével kitűnó dokumentumfilmet készítettek erről a világraszóló eseményről. Enyhe iróniával, de a vérbeli szurkoló lázas izgalmával mesélik a történteket. A szerepeltetés arányaival, persze, talán csak az angolok lehet­nek elégedettek, de azért vászonra jutottak más csapatok iSs Láthatjuk például a braziloknak rúgott pazar Farfcas-gólt, né­hány percig a koreaiak elképesztő küzdőszellemén is csodál­kozhatunk, és jóegynéhány filmkocka jutott a régi és az ÚJ gyöngyszemnek: Pelének és Euséblónak. Vagyis mindent össze­vetve: nagvszerü sportfilm a Góóól. í szó) Torday Teri és Ajtay Andor a Sok hűség semmiért című magyar film házaspárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom