Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-07 / 96 szám, péntek

\ JOGI TANÁCSADÓ A mezőgazdasági adóról A JÖVEDELMI ADÓ Több gondot a személyszállításra Intézkedések a losonci járás autóbuszközlekedésének megjavítására A helyzet p a p f r o o a legnagyobb rendben van. Sűtl Összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármikor azelőtt volt. Több az autóbusz, több a járat, többen járnak munkába, mint akármelyik előbbi évben. A menetrendekben is végrehajtották a lakosság igényei szerinti módosításokat, a közlekedési vállalat kizárólag a nemzeti bizottságok jóváhagyása után lépteti érvénybe a menetrendet. S ami a legérdekesebb: az egyes járatokon végzett ellenőrzés során — munkanapokon és munkaszünet előtti napokon egyaránt — az ellenőrök nem találtak olyan túlzsúfolt autóbuszt. amely indokolttá tenné a nagy felháborodást. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben — ez is megvan papíron — megállapították: a járatok többségében 35—40 ember "volt a kocsikban, néhány buszon a létszám elérte a 71-et. Ez valőban a maximum, minden álló- és ttMhely elfoglalását jelenti. De nem többet. így rendben is lenne a dolog. Ugyanakkor tény — a Losonci járást Nemzeti Bizottság elemzésében is leszögezte ezt —, hogy egyes esetekben 120 ember zsúfolódik az autóbuszba, ami mind biztonsági, mind utazási i«ény szempontjából felháborító. KI KÖTELES JÖVEDELMI ADÖT FIZETNI? Ezt az adót az állami gazdaságok, a Vetőmagnemesítő és Magtermesztő Vállalat szakigazgatósága alá tartozó gazdaságok, az EFSZ-ek és azok a polgárok kötelesek fizetni, akik saját vagy közős számlára mezőgazdasági termelést folytatnak. ADÓMENTESSÉGEK A jövedelmi adó fizetése alól mentesülnek az EFSZ-ek tagjai, mégpedig a szövetkezettől kapott pénz és természetbeni Járandóságokat, a beruházási kölcsönökre kifizetett részleteket és a háztáji gazdaságból származó bevételeket illetően. Ezzel szemben az EFSZ-tag is köteles jövedelmi adót fizetni, ha a háztáji gazdaságban különleges növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkozik. Ilyennek számítanak a komló, a szőlő, a dohány, az eper, a gyümölcs, a gyógy- és aromanövények, mindenféle magvak és virágok termesztése és a nádvágás. Különleges állattenyésztésnek számít a méhészkedés, a prémes-, a laboratóriumi állatok és a halak tenyésztése is. A jövedelmi adó alól fel vannak mentve az állami gazdaságok, a tangazdaságok és a mezőgazdasági üzemek dolgozói azon mezőgazdas4gi termelést illetően, amelyet az ideiglenes használatukba átengedett földeken folytatnak, azonban jövedelmi adót tartoznak fizetni ők is, ha az ilyen földön különleges növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. Adómentességet élveznek — a kölcsönösség elvének tiszteletben tartása esetében — az immunitást élvező, hazánkban működő külföldi diplomaták. A JÖVEDELMI ADÖ TÁRGYA Az állami, iskolai gazdaságok és az EFSZ-ek esetében a jövedelmi adó tárgya az összes tevékenységükkel elért teljes bevétel. A polgárok esetében az adó tárgya a mezőgazdasági termelésből származó Jövedelem. Esetükben a mezőgazdasági termelés alatt értendő, a mezőgazdasággal és a haltenyésztéssel összefüggő minden tevékenység: a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a melléktermelés is, ha összefügg a növénytermesztéssel vagy az állattenyésztéssel. — Adó alá esik az olyan melléktevékenység is, mint a fuvarozás, bérszántás, gabonacséplés, fafürészelés. AZ ADÓZÁSI IDŐSZAK Az adót az állami gazdaságok és az EFSZ-ek minden elmúlt naptári év után fizetik, a polgárok pedig minden naptári év január 1-1 állapot szerint esnek adó alá. Kivételt képeznek a különleges növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel elért jövedelmek, amelyek esetében az adót az elmúlt naptári év tényleges eredményei alapján kell kiszámítani. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS AZ EFSZ-EK ADÖALAPJA ÉS TÉTELE Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek adóalapját úgy kell megállapítani, hogy a minden tevékenységükből származó összbevételből leszámítják a megfizetett földadót, az alapokba való Juttatásokat (kivéve a dolgozók javadalmazásának alapját), a vagyonbiztosítás biztosítási díját és a szövetkezeti földművesek társadalombiztosításához való hozzájáru3

lás költségeit. A jövedelmi adó tételét abból az összegből álg

7 lapítják meg, amellyel az egy állandó dolgozóra eső átlagos 7, havi jövedelem meghaladja az 1000 koronát, és annyi százalékig ban kell meghatározni, araenynyit nyerünk, ha az ezt meghaladó összeget százzal osztjuk, de legfeljebb csak 10 százalék lehet (Pl. 1500 korona átlagos havi jövedelem esetében 500:100 = 5% lenne az adó). Az adót nem vetik ki, ha az egy állandó dolgozóra eső havi átlagjövedelem nem éri el az 1000 koronát. A POLGÁROK ADÖALAPJA ES ADÓTÉTELE Az adót az egy hektárra eső átlagos jövedelmezőségi norma (szabvány) szerint kell megállapítani. Ez a norma a mezőgazdasági föld fekvése szerint különböző. Az adó alapja a művelésre alkalmas földterület, mégpedig minden naptári év január 1-i állapota szerint. A különleges növénytermesztés és állattenyésztés esetében az adó alapja az elmúlt naptári évben elért pénz- és természetbeni bevétel. Az Ilyen esetben a jövedelmet nem lehet alacsonyabb összegben megállapítani, mintha azt az átlagos jövedelmezőség normája alapján számították volna ki. Az adó tételei: 3000 koronáig 5% 3— 6000 korona között 150 korona és a 3000 koronát meghaladó összeg 7%-a, 6—9000 korona között 360 korona és a 6000 koronát meghaladó összeg 10%-a, 9—14 000 korona között 660 korona és a 9000 koronát meghaladó összeg 15%-a, 14—20 000 korona között 1410 korona és a 14 000 koronát meghaladó összeg 22%-a, 20 000 korona felett 2731 korona és a 20 000 koronát meghaladó összeg 30%-a. Az adót nem vetik ki, ha az emelés, illetve csökkentés utáni eltérés összege 20 koronával kevesebb lenne. AZ ADÖ EMELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE Azok jövedelmi adóját, akik nem gondoskodnak fiatalkorú gyermekről, 10 százalékkal felemelik. A két kiskorú gyermekről gondoskodó adózó adóját 15 százalékkal, a három kiskorú gyermekről "való gondoskodás esetében 30 százalékkal és négy vagy több kiskorú gyermekről való gondoskodás esetében 45 százalékkal leszállítják. Ez az adócsökkentés csak az olyan adózó esetében lehetséges, akiknek ugyanezen okból más adóját (pl. béradót) nem csökkentették. A nemzeti bizottság a kivetett adót 50 százalékkal felemell az olyan adózók esetében, akiknek alkalmi ideiglenes — tevékenységből, mellékes termelésből vagy a mezőgazdasági termékeknek közvetlenül a fogyasztóknak való eladásából van bevétele. A nemzeti bizottság a kivetett adót 50 százalékkal leszál Htja, ha elöregedett vagy csökkent munkaképességű földművesről van szó, esetleg, ha azt a helyi viszonyok indokolják (pl. különösen kedvezőtlen természeti feltételek, amelyeket az átlagos termelhetőségi norma nem fejez ki). AZ ADÖ ALÁ NEM ESÖ LEGKISEBB ÖSSZEG Az olyan polgároknak, akiknek a mezőgazdasági termelésből és minden egyéb forrásból származó jövedelme nem haladja meg együtt az évi 30 000 koronát, az adót nem vetik ki. Az 1 ha-ra eső átlagos Jövedelmezőségi norma a földek korona 1—5 osztályában 3500 6—38 osztályában 3000 39—43 osztályában 2200 44 osztályában 1500 Ä polgárok jövedelmi adóját a fentiek szerint először az 1967-es évre vetik ki az 1967. január l-l állapotnak megfelelően. Dr. FÖLDES JÓZSEF Losoncon nagy az elégedetlenség az autóbuszközlekedéssel. Csúcsforgalom Idején rendszeresen túlzsúfolt néhány járat. Néhány. De a járásban 720 járat van, 45 vonal, összesen 2556 kilométer hosszú útvonalon. Az átlag 29,3 utas egy autóbuszra. Pontos adat ugyan — de nem mond semmit. Sőt, elkeni a valóságot. Az átlagból nem látszik meg, hogy tíz járaton csak tízen-tizenketten utaztak, de egy vagy két járaton százan Van-e lehetőség a jelenlegi helyzet orvoslására? Ez a kérdés józanul csak úgy válaszolható meg, ha felmérjük az autóbuszközlekedési vállalat lehetőségeit. Némely szükségszerűséget megmagyaráz a következő példa, amely nem losonci, a szomszédos zvoleni járásból való. A Detvai Gépgyárba naponta autóbuszok serege hozza a dolgozók százait. Legkésőbb reggel 6 órakor már a gyárkapunál állnak. Zsúfoltak, de munkakezdéskor kiürülnek és az égvilágon senkinek sincs rájuk szüksége egészen 14 óráig, amikor a munkások hazaindulnak. Egy egész munkanap, 8 óra kényszerveszteglés. Néhány kocsit ilyenkor átirányítanak a helyi járatokra vagy rövid vonalakra. De tíz kocsi ittmarad a gépgyári műszak végéig, és egyszerűen semmit nem csinálnak velük. Kell ez a tíz kocsi? Kell. De csak arra, hogy reggel behozzák és délután elvigyék a dolgozókat. Hiába, a munkásszállító buszok többnyire rövid időtartamú csúcsforgalmat bonyolítanak le, s azután sokszor vesztegelnek. Ám akár jár az autóbusz, akár vesztegel, a sofőrt fizetni kell, a kocsit meg kell vásárolni, a karbantartást el kell végezni, a 6 százalékos leírásokat fizetni kell — akár napi egy órát dolgozik a busz, akár egyfolytában üzemben van. Sok a veszteglés a javítások miatt. Naponta 62 busz jár a járásban, a valóságban azonban 93 kocsija van a losonci üzemnek. Sok közülük elöregedett. Ennek ellenére tavaly a tervezett generáljavításoknak csak 41 százalékát valósították meg. A számítások szerint a csúcsforgalom idején lebonyolított szállításokból eredő bevétel nem fedezné a szükséges kocsik árát sem, nem beszélve a bérekről és a karbantartásról. A buszokat csak úgy kifizetődő üzemeltetni, ha azokat lehetőleg egyenletesen kihasználják egész napon át. Ilyen eszményi helyzetben a vállalat sohasem lesz. A jelenlegi helyzet — a középút: 62 autóbusz jár a losonci Járásban 26 pótkocsi, és — 88 040 utas egy napon. A buszok kihasználása 75,5 százalékos, a veszteglési idő 10,7 százalék. Tavaly a tervezett 6 busz helyett 8-at kapott a Járás, idén 10-et és 8 lengyel gyártmányú pótkocsit. Az ismertetett adatokból kitűnik, hogy a vállalat érdeke a kocsik minél Jobb kihasználása, viszont az utazó közönség érdeke a gyors, kényelmes utazás a vállalat pénzügyi terveire való tekintet nélkül. A Losonci Járási Nemzeti Bizottság egyértelműen az utazóközönség oldalára állt. Erélyesen fogalmazta meg követelményeit az autóbuszközlekedési vállalattal szemben. A vállalat ezekben a napokban nyújtotta be válaszát a kerületi nemzeti bizottságnak. A válasz lényegében a vállalati igazgató utasításait tartalmazza a losonci autóbuszközlekedési üzem számára, amit az alábbiakban röviden ismertetünk: • A vállalat kiutalt minden szükséges eszközt ahhoz, hogy olajkályhákkal megoldják a pótkocsik ffitését. A végrehajtás a losonci üzem feladata. • A losonci üzem létesítsen a járási székhelyen helyi autóbuszközlekedést, amely tehermentesít néhány járatot és fokozza a kocsik kihasználási átlagát. Erre két autóbuszt bocsát rendelkezésre. (Az egyik fij kocsit a losonciak már át is vették.) 0 A Dolina Bánya — nagykürtiisi lakótelep vonalon egy pótkocsival többet állítanak be, és megerősítik a csúcsforgalml járatokat. 0 Erélyes Intézkedéseket követelnek a losonci özemtől a személyzet ruházkodását és viselkedését illetőleg. t A Kékkő—Nagykürtös vonalat hétfői napokon erősitik. • Az idei generáljavítási tervet 100 százalékra teljesítik. • Módosításokat eszközölnek a májustól érvénybe lépő új menetrendben. Ezek közül néhánv fontosabb adat: új járat indul Fülekről Rátkára, s új az 5,40 es és 13.40-es járat is a Losonc—Kovo— Rátka vonalon. Befejezésül idézzük Ondrej Majernak, a Banská Bystrica-i Autóbuszközlekedési Vállalat személyforgalmi osztálya vezetőjének szavait: — Nagyobb rugalmassággal a losonci üzem sok problémát megoldhatott volna saját hatáskörében. Enélkül a jövőben sem lehetnek meg Losoncon. Viszont figyelmeztetni szeretnék arra, hogy sokan a járásban akkor ls az autóbuszközlekedést veszik igénybe, amikor vasúton járhatnának... A kocsik kihasználása lassú csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy egyre több a kocsi. Idén kidolgozzák a losonci autóbuszállomás tervelt. Az építkezésnek 1970-ig kellene megvalósulnia. Ezek után joggal reméljük, hogy a jobb közlekedési teltételek megteremtése a losonci járásban sem távoli álom. A bosszankodó ntasok részéről a csúcsforgalom óráiban bizonyára nem hangzik el annyi szidalom Illetékesek és sokszor illetéktelenek számlájára, mint a múltban. Mert valljuk meg, foggal tették fel a kérdést: Hogyan törődnek a szocializmusban az emberrel, ha ilyen emberhez nem méltó körülmények között kell utazniuk munkába és munkából . .. Igen, ez is az emberről, — a dolgozó, értékeket teremtő emberről való gondoskodás egyik ismérve. VILCSEK GÉZA r~\lvasom, hogy egyre több a százesztendős egyén, egyre sűrűbben bukkannak elö ezek a Matuzsálemek. Ha így haladunk, megérhetjük, hogy százesztendőre emelkedik az átlagos em beri korhatár. Legfőbb tdejet Minél gyakrabban fordul meg az ember feje fölött az a bizonyos iksz, annál kellemesebben érinti az effajta hír. Megjegyezni kívánom, hogy csak erre, mifelénk alacsony az átlagkor. Például Tífliszben, Nigé riában, valamint Kam csatkában már 160, sőt 170 éves emebrek is lé teznek. Ha valaki utána néz — és mindig akad ilyen egyén — azt ls megtudhatja, hogy ez az aránylag elég magas kor elsősorban a helyes életmódnak köszönhető. Alkohol semmi, nikotin semmi, főtt étel minél kevesebb ... Szerelem? Nos, saját bevallása szerint egyik ilyen százesztendős kortársunk legutoljára nyolcvanesztendős korában nősült. Az esküvői szertartást végző hivatalnok szkeptikus megjegyzésére olyat válaszolt, hogy a legközelebbi száz esztendőben nem reszkíroz meg hasonló szkeptikus megjegyzést... Szóval, egyenes következtetés — szerelem jöhet! Nos — gondoltam erre — nem vagyunk elma radott ország, éppen százéves polgárunk ne lenne? Körülnézek! Felkeresem az illetőt s megkér dem, safát éghajlati viszonyaink szerint, saját tapasztalataiból kiindulva — mi is tulajdonképpen a hosszú élet titka? Megyek, megyek mendegélek ... mindhiábaI Kutató téren, úgy látszik, még nem értem fel kellő színvonalra. MindegyI Ha már belefogtam, abba nem hagyom! Ha nincsen egy százéves, jó nekem két ötvenes is... (Esetleg négy huszonötös.) — Engem a hosszú élet célja érdekel! Mert azt csak nem fogják nekem bebeszélni, hogy trdemes lemondani az élet legszebb örömeiről, csak azért, hogy végül is ráncosán és fogatlanul antialkoholista, antinikotinista, bicsérdista propagandát csináljak egy ócska karosszékből? — nyilatkozott az egyik ötvenéves. — Nem írok alá bianco-váltótl — így a másik. — Nekem az életből semmi sem sok, amennyiben ifjonti erőben élhetem meg. De ki garantálja? Nem iszom, nem eszem, nem füstölök, minden a legnagyobb rendben ... végül kilencvenkét Száz évig él az ember éves koromban jön egy szerelmi csalódás és passz ... esetleg főbe lövöm magam. Na, ugye? Hát érdemes az egészet megreszkírozni? — Ugyan, hát kinek van abból haszna, rajtam és esetleg közvetlen környezetemen kívül, ha meg is érem ezt az életkort... — fordítja visszafelé a kérdésemet egy megszólított huszonötéves... — A társadalomnakl — válaszolom. — Közvetlen tapasztalatátadási Képzeljük el, mi mindent éltek meg ezek a mai százévesek! Ss mennyi meglepetés várakozik az emberiségre az elkövetkező száz esztendőben? Hogy csak párat említsek úgy kapásbóll Leszállunk a HoldraI Ez már fiksz. A Marsra ls eljutunkI Ez majdnem fiksz! Felfedezik Kennedy elnök gyilkosátI Ez ugyan nem fiksz, de azért megtörténhet. Megszületik az atomsorompó, pirulákkal fogunk táplálkozni, úgy repdesünk magánrepülőgépeinken a levegőben, mint a szúnyogoki Gépek gondolkoznak, dolgoznak helyettünk ... kockacukor nagyságú kis elemmel f ütjük bérházainkat... Tetszés szerint varázsolunk elö esőt és akkor ,csinálunk havat, amikor akarunk... — Hapcii — tüsszent bele monológom köze pébe az egyik ötvenéves hallgatóm. — Csak emlegeti a havat és máris prüszkölök! — Egészségérel — válaszolom diadalmasan. — Na látja, hogy Igazam van. Még tüsszentett is rát. — Maga babonás? Mert én nemi Meg vagyok csupán hűlve és nem tudok kilábalni belőle. Pe áig ha tudná, mennyi acilpirint szedtem már be, és mennyi rumos teát megittam! Ha tudnám, hogy náthaláz ellen ts kitalálnak valamit a legközelebbi évszázadban, azért gondolkodnék a dolgon ... — Ember! Kisujfát mutatja magának valaki és mindjárt az egész keze után kap. Telhetetlen. Hát nem? Ne egyék, ne tgyék, ne füstöljön... dehogy náthaláz ellen pirulákat?! Hol él maga? Ilyesmiről még a mai százesztendősök sem regélnek ... — mondom méltó felháborodással és hazamentem Nem érdemes az emberiség érdekébe a kisuffunkat sem megmozdítani... DÁVID TERÉZ