Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-12 / 101. szám, szerda

Fuj, micsoda levegőt lélegzünk! A NEMZETGYŰLÉS a napok­ban jóváhagyta a levegő szeny­nyeződése elleni törvényt. Leg­főbb ideje, hogy felelősségre vonják s bírságolják a légkört szennyező üzemeket, amelyek nem törődve a közegészségügy követelményeivel, mértéken fe­lüli mennyiségű pernyét, port vagy vegyi anyagokat bocsáta­nak ki a levegőbe. Az alábbi, egy szakember tollából szárma­zó cikk rávilágít arra, miért oly fontos a levegő szennyeződése elleni küzdelem. Országos viszonylatban, s ha­sonlóképpen Szlovákiában is, az utóbbi években erősen megnőtt a légkör szennyeződése. Legyen az Košice vagy Žilina, Trenčín vagy Nováky, Banská Bystrica vagy Bratislava, a helyzet min­denütt hasonló. A Bratislaváé­nál például csak Ostrava, Brno és Prága levegője szennyezet­tebb. Bár egyes helyeken minő­ségi és mennyiségi eltéréseket találunk, a szennyezés görbéje mindenütt emelkedik. Tekintsük meg például Bratis­lava évi átlagos porülepedését az 1963—1966. években. Elöljá­róban: a szabvány máltai engedé­lyezett legnagyobb évi por­mennyiség 150 tonna négyzetki­lométerenként s a 700 t/km 2 fe­lüli szennyezést a szabványok tiltják. Mindannyian — s elsősorban azok, akik közvetlenül érdekel­tek — arra várunk választ, hogy az új törvény értelmében az illetékes állami szervek mi­lyen intézkedéseket foganatosí­tanak a levegő szennyezését okozó üzemekkel szemben. Vé­leményünk szerint a Nemzet­gyűlés által elfogadott törvény csak az első, bár fontos lépés. Ezen kívül múlhatatlanul szük­séges, hogy az illetékesek, első­sorban a nemzeti bizottságok rendkívül hatékony szankciók­kal, az ellenőrző szervekkel karöltve gondos és szigorú fel­ügyelettel késztessék a vállala­tokat és az üzemeket arra, hogy érvényre juttassák a törvény be­tűjét és szellemét ls. Egész tár­sadalmunk jól felfogott érdeke ezen a téren minél gyorsabban elérni a fordulatot. MI A HELYZET BRATISLAVÁBAN? 1963 1964 1965 1986 Bratislava — átlag 295 478 517 569 Főállomás és környéke 343 375 377 563 Avion és környéke 480 626 671 920 Belváros 239 284 269 297 Villanegyed 103 178 214 190 A város délkeleti része 440 579 528 450 Károlyfalu 82 127 222 265 Ligetfala 56 167 162 204 Strokvec (új negyed) 523 628 338 241 Trnávka 862 1933 3141 868 Béke-telep 1988 4865 5180 2901 Üdülőhelyek 53 81 95 105 A táblázatból kitűnik, nem­csak Szlovákia fővárosa légkö­rének nagyfokú szennyezettsé­ge, hanem ennek szüntelenül emelkedő irányzata is. Egyes helyeken az évi átlagos porüle­pedés ugyan az utóbbi években alig változott (belváros), vagy csökkent (Srkovec — befejeződ­tek az építkezések), az ipari te­lepek és a hőerőmű környékén viszont (Béke-telep, Trnávka) az 1965. évben a megengedett mennyiségnek 35-szörösét is el­érte. A legmagasabb havi átla­got a Béke-telepen mértük; évi 11663 t/km 2-nek felel meg, vagyis a normának kb. 80-szo­rosa s egyben az „Ostravai ma­ximummal" egyenlő. Az 1966. évben a Béke-telepen s Trnávkán is már erős javulást észleltünk, bár az évi átlag még mindig a megengedett mennyi­ségnek kb. 20-szorosa volt. A Javulás mégis azt bizonyítja, hogy van kiút a „bűvös kör­ből", csak egy kis Jóakaratra és a szakemberek összefogására van szükség. Az új törvény kétségtelenül szintén új im­pulzust ad ennek a törekvés­nek. MI A LEGVESZÉLYESEBB? Egyértelműen nem lehet meghatározni, a szabad légkör melyik szennyező anyaga a leg­ártalmasabb az egészségre. Sok függ ax anyagok koncentráció­jától és hatásidejétől, vala­mint az egyes emberek ér­zékenységétől is. A kénhidro­gén például már kis koncentrá­cióban is veszélyes. A szénké­neg hosszabb időn át hatva a központi idegrendszert támad­ja meg. A kfindióxid a Mass völgyében 1930-ban tömeges mérgezést okozott, közülük 63 halállal végződött. Ezzel össze­függésben említést érdemel Sy­mon prágai professzor vélemé­nye, aki szerint bármilyen té­nyező, akár a jó illatú anya­gok is károsan befolyásolhat­ják az egészséget, ha az em­berre izgatú hatásúak. Azt ls ikevesen tudják, hogy egyes vi­dékeken, ahol arzéntartalmú szénnel tüzeltek, a légkörbe ju­tott arzén hatására kipusztul­tak a méhek, megtizedelődtek az állatok. A szennyező anyagok közül a kénhidrogén és a merkaptán tartozik a legkellemetlenebbek közé. A merkaptán, melyet a háztartásokban használt gázba kevernek, hogy szagával jelez­ze a gázömlést, még 80 milliós hígításban is felismerhető kel­lemetlen szagáról. A szabad légkör aeroszoljai károsan hatnak a növényzetre is. A finomabb porrészecskék megzavarják a növények anyagcseréjét. A hírhedt „smog" a levelek szerves savainak el­változását okozza. A kénvegyü­letek feloldják a levélzüld old­ható részét, a növényekben csökken a B és C vitamin tar­talom. A vas és az alumínium savas, a mészvegyületek lúgos közegben blokkolják a foszfor­savat, tehát az iparvidékek nö­vényi eredetű élelmiszerei szennyezettek s kisebb érté­kűek. Az állatoknál főleg az élel­miszerrel, tehát a gyomor-bél traktuson keresztül jutnak a ká­ros anyagok a testbe, az em­ber ezzel szemben leginkább a légzőszervein át fertőződik. A por mechanikus hatása a lég­zőutak és a hörgők idült hu­rutját okozza. Az állandó kö­högés az alveolusok ellankadá­sát és idővel tüdőgyulladást von maga után. Szerves por hosszabb időn át való beléleg­zése allergiás megbetegedéshez vezethet. A korom és a „smog" karcinogén anyagai (3,4-benz­pyrén), vagy a radioaktív por daganatos megbetegedések oko­zói lehetnek. Az aeroszolokra látószervünk is elég kényes, sok esetben kötőhártya gyulla­dást okoz. LEHET ÉS KELL VÉDEKEZNI! A szennyanyagok káros hatá­sa elleni legjobb védekezés a megelőzés. Itt két járható út kínálkozik. Az egyik fontos mű­szaki, a másik közegészségügyi feladat: a) Az aeroszolok keletkezé­sét, illetve a szabad légkörbe való jutásukat Igyekezzünk a munkafolyamatok és technikai berendezések megfelelő kivá­lasztásával és elrendezésével meggátolni; b) helyes táplálkozással és rendszeres életmóddal erősít­sük szervezetünket, hogy köny­nyebben tudjuk felvenni a har­cot a szennyezett légkör hatá­saival szemben. A lakosság egészségi állapo­tának javulását természetesen csak tiszta levegő biztosítja. Ezért oly fontos a gyárak, üze­mek, erőművek stb. esetében a megfelelő füst-, pernye-, por­felfogó stb. berendezések al­kalmazása. A helyes táplálko­zással a füstös és szennyezett levegőben csak korlátozni, vagy részlegesen paralizálni tudjuk az ember egészségén esett károkat. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy nincs olyan általános táplálkozási re­cept, amely a kigőzölgésekkel és porral teli levegőben megvé­dené egészségünket a szenny­anyagok káros hatásától. Mégis azojkat a területeket, ahol a szennyezett légkör veszélyezteti a lakosság egészségi állapotát, előnyben kell részesíteni a tej­jel, vajjal, tojással, szárnyas­sal, hússal, hallal, friss gyü­mölccsel és zöldséggel való el­látásban. PONGRÁCZ GÁBOR UTAZÁS A BÚTOR KÖRÜL Kevesen tudják, hogy állami bútoriparunk 141 fajta bútort gyárt, ebből 50 típus komplett szobaberendezés. Mindezen fe­lül támlás- és karosszékekből több mint 100 fajta szerepel a termelési programban, mind hajlított fából. Az iparág több mint 33 000 embert foglalkoztat. A NAGY FELLENDÜLÉS Az utóbbi években a bútoripar nagy fellendülés időszakát élt: 15 év alatt öt és félszeresére nö­velte termelését. Háború után a külföldi Riacokra való behatolás egy nagy angliai megrendeléssel kezdődött: 30 000 hálószobabú­tort és több tízezer széket ren­deltek akkor az angolok a sok romba dőlt lakások felújítására. Azóta bútoriparunk már az öt vi­lágrész 60 államába exportálja termékeit és a közszükségleti ipar kivitelében hat százalékkal osztozik. A bútorgyárak termelé­sének 70 százaléka külföldre irányul. Összes bútoripari gyárt­mányaink 20 százalékát a Szov­jetunió vásárolja meg, sokat szállítunk Magyarországra és Lengyelországba is. Az egyre nö­vekvő keresletet az iparág hova­tovább nehezebben tudja kielé­gíteni, ezért Jelenleg nyolc új nagyüzemet épít, köztük egyet Füleken s Bratislavában is. A HÍRNÉV KÖTELEZ A nemzetközi bútorkereske­delmi szakkifejezések között ta­lálunk egyet, amely hízelgő szá­munkra. A „csehszlovák stílus" kifejezésben a szakemberek olyan hajlított fabútort értenek, amely lágy vonalaival, könnyű­ségével, tökéletes formájával, szerkezeti megbízhatóságával és tartósságával tűnik ki. Ez a mi­nőségi igényesség látszólag az egyre növekvő termelés, a nagy­sorozat-gyártás kerékkötője le­het. A bútoriparnak viszont mindenáron ki kell tartania mellette, mert az ún. csehszlovák stí lustól való minden akár a legcsekélyebb eltérés is a külföldi piacokon megszerzett pozíciónkat ingathat­ná meg, sót a távlato­kat is veszélyeztetné Bútoriparunkban tehát egyedülálló helyzet alakul ki: a kisipari termelésre jellemző minőségi mérce sze­rint kell folytatni a nagyipari sorozatgyár­tást. A VÁSÁRLÓ PANASZA — Gyönyörű ez a bútor — mondotta az egyik vásárló a tavalyi tavaszi brnói vásáron, ahol a bútoripar bemu­tatta teljes választé­kát. — Csak lenns hozzávaló nyolcszobás villám és megnyerném a főnyereményt a lut­rin ... Csakhogy ne­kem csupán két szo­báin van panelházban. K. Novák műépítész­nek, a bútoripari tröszt vezérigazgatósága fő­tervezőjének tolmá­A 1.osonni Béke Bútorgyárban a esetben nfik kezelik. csoljuk a vásárló előbb idézett véleményét. K. Novák így vála­szol: — A kis lakásokban alig, vagy egyáltalán nem használha­tó bútor is szükségszerűen be­letartozik választékunkba. Ugyanis kivitelünk jelentős té­telét jelenti. A tavalyi vásáron teljes választékunkat mutattuk be, s ezért az előbbi vélemény. Az idei brnói közszükségleti ipari vásáron csupán olyan bú­torfajtákat állítunk ki, amelye­ket a hazai lakásviszonyok szem­pontjából terveztek. Az újdonsá­gok közül ebben a vonatkozás­ban az Iglói Bútorgyár O—VN— 930 jelzésű berendezése érde­mel említést, mert ezt a tér leg­jobb kihasználása szempontjá­ból tervezték. Sok polc fiók, szétszedhető bútordarab jellem­zi ezt a típust. A kollekció egyes darabjai külön is megvá­sárolhatók. Hasonló elképzelé­sek alapján készült a sobéslavi „Démánt" lakószoba és az „Yvetta" nevű hálószobabútor is. Az idén a BRNO 67 kiállításon 12 újdonságot mutatunk be szo­baberendezéseink közül és 16 fajta ülőbútort. Minden újdon­ságot már sorozatban gyártunk, úgyhogy már nem számolunk olyan panaszokkal, mint a múlt­ban, amikor leggyakrabban az újdonságok késedelmes piacra jutását kifogásolták a vásárlók. Katarína Beiiadlkovičová, a Martini Tatra Bútorgyár ellenőre, a hajlított fából készült székek szakértője. A képen újítását mutat­ja be: Nem pattog le többé a szék politúrja. (Vilcsek G. felvételei) nagy teljesítményű gépeket sok ÚJ IRÁNYÍTÁS, RÉGI GONDOK A bútorgyártásban a leggya­koribb nehézségeket az anyag ellátás okozza. Bár vezérigaz­gatósági szinten az új bútortípu­sok tervezésekor kizárólag a le­hetőségekből indulnak ki, az üzemek mégis anyaghiánnyal küszködnek. A főtervező csupán olyan bútordarab, vagy kollek­ció terveit hagyja jóvá, amely­nek alapanyagai hazai gyártmá­nyúak. A Losonci Bútorgyárban mégis egy-egy belső rekesz, vagy szekrényhátlap a technoló­gia megváltoztatására kénysze­ríti a vezetőket, mert megfelelő falemez hiánya miatt pótanya­got kell alkalmazni. Mivel ma­gyarázható ez az ellentét? — Ebben a kérdésben a bútor­ipar szervezeti felépítésének problémáját érintjük. A jelenle­gi szervezési forma, a tröszt az ágazaton belüli szakosítás elő­nyeire épült. Kétségtelen elő­nyei mindeddig "elsőrendűek. Ennek köszönhető a na'ellen dülés, a szakosítás magas szín­vonala, a külföldi piacokra való behatolásuk stb. Az ilyen hely­zetnek azonban ára van: ezek az anyaggondok. A fakitermelő- és fafeldolgozó-ipar más ágazat. A fafeldolgozó ipar, a fűrésztele­pek mindeddig — ha részesülni akarnak a devizanyereségből — inkább félkészárut szállítanak külföldre. Más szóval: ha devi­zát akarnak, inkább vasúti talp fát szállítanak exportra, mint bútorléceket a hazat bútorgyá­raknak. Pedig hát ezek a bútor­gyárak is nagyrészt exportra termelnek. A jelenlegi helyzet a régi irányítás csökevénye. Némi javulást ígér a közelmúltban megvalósított átszervezés, mert a fakitermelés kikerült a mező­gazdaság hatásköréből. A bútor­iparnak azonban még közvetle­nebb kapcsolatra lenne szüksé­ge a fakitermeléssel. Már csak a minőség szempontjából is. Fel kellene újítani a régi hagyo­mányt, miszerint a bútoripar — e munkaigényes árut gyártó, a faanyagot legjobban nemesítő ágazat — befolyásolta leginkább a fakitermelést, az ő igényei szerint szabályozták a favágást. Ez ma hiányzik. Ha majd az idei BRNO 67 vá­sáron megtekintjük a bútorkiál­lítást, elégedettebbek lehetünk, mint a múlt években. Szebb, praktikusabb árut láthatunk, olyat is, amilyet a bútorüzletek­ben meg is vásárolhatunk: De ez csak egy lépés a vásárló igé­nyeinek jobb kielégítése és a bútoripar további fellendülése felé. A következő lépés — re­méljük — a bútoripar anyagbe­szerzési gondjainak a megoldá­sa lesz. VILCSEK GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom