Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1967-04-12 / 101. szám, szerda
1967. SEXUOLÖGIÁI TANÁCSADÓ A PRÁGAI SZEXUOLÖIAI INTÉZETET EZ ÉV ELSŰ NEGYEDÉBEN 3457 PÁCIENS KERESTE FEL. AZ ELMÚLT ÉVBEN ÖSSZESEN 12 000 EMBER FORDULT HOZZÁ TANÁCSÉRT. Leggyakrabban azok keresnek itt orvosi segítséget, akik gyermek után vágynak, vagy akiknek érzelmi nehézségeik vannak a házaséletben, s ez gátolja őket a zavartalan együttélésben. Elég gyakoriak a fejlődés során fellépő szexuológiai zavarok is, különösen a gyermekeknél. A páciensek ötven százaléka vidéki, ezért az intézet igazgatójának, dr. J o s e f Hynie professzornak az a véleménye, hogy az ilyen irányú orvosi gondoskodást a kerületekre is ki kellene terjeszteni. „Bizonyos javulás következett be már azzal — mondotta Hynie professzor —, hogy a kerületi városokban és az egyetemi központokban is megkezdték működésüket a szexuológiai rendelők. A pszichiáter, a nőgyógyász, a bőr, valamint nemi bajokkal foglalkozó orvosok közreműködésével oldják meg a páciensek szexuális problémáit, különösen, ha a férfi termékenysége vitás." A Szexuológiai Intézet a Jan Evangélista Purkyne Csehszlovák Orvosi Társaság közvetítésével a jövő évben nemzetközi szexuológiai konferenciát tervez Prágában. Az értekezlet egyik célja lesz a szexuológusok nemzetközi szervezetének létrehozása, mivel az ezekkel a problémákkal foglalkozó orvosok között nincs meg a megfelelő kapcsolat. Az utóbbi időben országunkban is több nemi erőszak fordult elő. A hatóságok a legnagyob figyelmet szentelik a tetteseknek, hogy megvédjék tőlük a társadalmat. Az Igazságügyminisztérium márciusban tanácskozásra hívta össze az orvosokat és a jogászokat, amelyen megvitatták, milyen intézkedéseket kellene foganatosítani azok ellen, akiknél a büntetés nem hozza meg a kívánt eredményt, s ezért r^ egészségügyi intézkedések alkalmazására is szükség lenne velük szemben. Sok esetben már az iskolaköteles ifjúságnál kell megkezdeni a megelőzést. Szükség lesz azoknak az orvosoknak és jogászoknak a speciális kiképzésre is, akik a nemi erőszakot elkövetőkkel fognak foglalkozni. Tisztázatlan kérdés egyelőre milyen legyen a gyakorlatban a büntetés és a védelmi gyógykezelés. Kétségtelenül nem könnyű probléma ez, a felelős szervek és szervezetek azonban arra törekszenek, hogy a társadalomnak a lehető legnagyobb védelmet nyújtsanak. Hiányosságokat tapasztalunk az ifjúságnak az apaságra—anyaságra, illetve a házaséletre való felkészítése terén. A kormány kezdeményezésére most a népesedés kérdéseivel foglalkozó állami bizottság tette magáévá ezt a problémát. Készülnek a tantervek az ifjúság nemi felvilágosítására és tanácsadó testület alakul az apai—anyai hivatásra való nevelés bevezetésére is. Nemcsak az a lényeges, hogy az ifjúság tájékozott legyen a nemi és a biológiai funkciókról és azok összefüggéseiről, hanem, hogy a fiatalok olyan nevelést kapjanak, mely az esztétikai és az erkölcsi érzésre helyezi a fősúlyt. Az ifjúságnak az iskola elhagyása előtt legalább alapvető tájékoztatást kell adni arról ls, milyen az újszülöttről és a gyermekről való gondoskodás, s hogyan alakulnak a háztartások gazdasági problémái. (CTK) Czázegyedik életévét tapossa Marcell Elemér, a közigazgatásilag Galántához tartozó Nebojsza község lakosa. S tegyük mindjárt hozzá: olyan jó egészségben, szellemi és testi frisseségben élte meg ezt- a tiszteletre méltó kort, hogy vagy negyedszázadot nyugodtan letagadhatna évei számából. Az évek során érzékszervei nem romlottak meg, látása, hallása ép maradt, jó étvágya van, kitűnően alszik. Ma is szemüveg nélkül olvassa az Oj Szót, mé,gpedlg, amint élete párja elárulta, minden este szinte az utolsó betűig átolvassa kedvenc lapját, melynek megjelenésétől kezdve állandó olvasója. Minden bizonnyal lapunknak legöregebb olvasóját tisztelhetjük benne. Őszinte szívből kívánjuk neki, hogy még sok éven át olyan jó egészségben találja a lapunkkal minden reggel bekopogó postás, mint amilyennek jelehleg örvend. Akik közelebbről ismerik Marcell bácsit, azt mondják: könynyű volt neki száz évet megélni, s azon túl is minden ház körüli munkát ellátni, ideszámítva a tűzifa f elvágását (századik születésnapján egy szemfüles fotoriporter favágás közben fényképezte lej, a kertészkedést és más hasonló nehezebb munkát is, hiszen a gyógyszert mindig csak másoknak készítette, ő maga sohasem fogyasztott belőle. Ph. Mr. Marcell Elemér ugyanis diplomás gyógyszerész, pergamenre írt diplomáját 1888ban állították ki a budapesti egyetemen. Századik születés„Apám huszártisztként harcolt a negyvennyolcas magyar szabadságharcban. Komáromban Klapka tábornok parancsnoksága alatt az utolsó percig küzdött.. A fenti sorok nem régi újságcikkből valók. Élőszóval mondta el Marcell Elemér bácsi, hazánk egyik legöregebb embere. „Véleményem szerint minden ember elsősorban saját magának az orvosa." Az otthonukban töltött néhány óra tapasztalata, meg az idős emberpár által elmondottak alapján mindehhez még azt fűzhetném hozzá, hogy a hoszszú életkor elérésében kétség„Száz évemből egy percet sem vesztegettem el tétlenül" napján, hetvennyolc évi gyógyszerészi szolgálatának elismeréséül vasdiplomával tüntette ki az Orvostudományi Egyetem. Nem nehéz azonban a gyógyszert nélkülözni annak, aki életében soha nem volt beteg, s orvost csak jóbarátként, nem pedig gyógyítóként ismert. A matuzsálemi kort megért ** emberektől sokszor megkérdik hosszú életük titkát. Századik születésnapja alkalmából Marcell bácsinak is gyakran feltették ezt a kérdést az újságírók és magánemberek. Egy idősebb értelmiségi Magyarországról levélben érdeklődött életmódja és táplálkozási rendszere iránt, mert, amint írja, tudományosan tanulmányozza önmagán, miképpen lehetne az ember életkorát maximálisan meghosszabbítani. Marcell Elemér válaszában keresetlen egyszerűséggel megírta: ő ezzel a kérdéssel soha nem foglalkozott „Mindenevő vagyok — írta levelében — fiatalabb éveimben és idősebb koromban egyaránt szívesen fogyasztottam az állati eredetű táplálékot, nem vetettem meg a jó disznótorokat, a vadhúst, a csirkét, a tyúkot, a libát, a kacsát, s a süteményt, a mákos és diós tésztát is kedveltem, a burgonyaféléket és a gyümölcsöt is szerettem. Mindezeket azonban mértékletesen fogyasztottam, mindig vigyáztam arra, hogy „jóllakva" soha ne legyek. Mindenben nagyon mértékletesen éltem, haszontalan dolgokat nem csináltám, dohányzással, alkoholos italokkal, mérgező anyagokkal nem sorvasztottam magamat. Soha nem fekszem le teli gyomorral, s ennnek köszönhetően jól alszom •.." Az Idézett sorokat Marcell bácsi felesége a következő rövid, de sokat jelentő mondattal egészítette ki: kívül része van a családi békességnek is, amely egymás kölcsönös megbecsülésén alapszik. Családi életükben lényeges korkülönbséget kellett áthidalniuk, mert Marcell bácsi, mintha csak érezte volna, hogy elég ideje lesz még a családi boldogságra, sokáig volt agglegény, túllépte már az ötvenedik évét is, amikor bekötötte feleannyi idős életpárjának a fejét. Kis híján fél évszázada ennek, de ez idő alatt „soha éles szóval nem rontották egymás életét". Családi életüket mindig igazi harmónia jellemezte. ,fllamuska — így hívja Marcell bácsi a feleségét — igyekezett megóvni engem minden kellemetlenségtől." „Apuska meg mindig úgy igyekezett élni, hogy örömöm teljék benne" — jelentette ki az asszony. Most már biztos anyagi alapokon nyugszik az életük, de bizony régebben a derűs napok mellett nehéz időket is át kellett vészelniük, és a családi sorscsapások sem kerülték el őket. Optimizmusuk átsegítette a nehézségeken, s minden helyzetből megtalálták a kivezető utat. A falu közepén álló, fator** nácos ódon ház idős lakói szívesen ismertetik a kíváncsi vendéggel hosszú életük folyását, régi és újabb keletű emlékeket mutatnak neki. A falakon függő arcképek a múlt század hangulatát keltik. Ebből az időből valók Marcell bácsi ifjúkori emlékei is. „A boszniai háború idején, tizenkétéves voltam 1878-ban, keleti fezt viseltünk és az iskolában lenvászonból sebkötözésre t&pést készítettünk." Egy évvel később meghalt édesapja, a rőcel városi orvos, édesanyja a hat gyerekkel Pozsonyba költözött, ő az evangélikus líceumban tanult tovább. Gyógyszerészgyakornokként a magyarországi Ojkécskén tevékenykedett (az ottani gyógyszertár dolgozói meleg hangú levélben köszöntötték elődjüket századik születésnapján). Az egyetemi évekből a Ferenc József császár és király látogatása alkalmával rendezett parádés fogadtatásra emlékszik vissza leginkább. Az első világháborúba már mint idősebb népfelkelőt vonultatták be. Marcell bácsi a könyvekkel telizsúfolt régimódi könyvszekrény fiókjából fahüvelyes, régi, rövid cserkesz-kardot vesz elő. „1917-ben a komáromi kórházban egy haldokló orosz katonatiszt bízta rám élete utolsó órájában" — mondta. Ugyanonnan másik emlék is előkerült: egyszerű lovaglókorbács. A második világháborúból való, és a háziak igen nagy becsben tartják. „A szovjet csapatok parancsnoka, Malinovszkij marsall egy éjszakát nálunk töltött. Késő este lépett be házunkba, lovaglókorbácsát a falnak támasztotta. Néhány órás pihenés után hajnali négykor tovavágtatott. Lovaglókorbácsát a szobában felejtette. Amikor utána vittem, már messze porzott vele a ló..." „Apuska mutasd meg ezt is, mondd el azt is" — biztatja Marcell bácsit a felesége. Régi igazolvány tanúsítja, hogy 1920tól tagja volt a Vörös Internacionáléhoz tartozó Nemzetközi Egyetemes Szakszervezeti Szövetségnek. „Ezerkilencszázhuszonegyben František Kubaö elvtárssal szerveztük meg a községünkben a kommunista párt helyi szervezetét. Major István elvtárs is gyakori vendég volt nálunk. Huszonegyben községi bíróként részt vettem a mezőgazdasági munkások győzelemmel végződő sztrájkharcának szervezésében" — . emlékszik vissza ezekre az időkre Marcell bácsi. A munka adott gazdag tartalmat a magas kort megért gyógyszerész életének. Több mint nyolcvanéves koráig, életének hat évtizedén át, az esztendők csaknem minden napján a gyógyszertárak üvegcséi és más kellékek között szorgoskodott beteg embertársai egészségének visszaszerzése érdekében. Utána közügyeket intézett, sportolt, s vesszőparipájának, a gazdálkodásnak, kertészkedésnek hódolt. E kedvtelésével életpárjával együtt még ma is foglalkozik. Portájuk környékét, a tágas kertet ma is tisztán, rendben tartják. Marcell Elemér bácsi századik életéve után elmondhatja magáról: „Eletemben soha nem tétlenkedtem, a napnak egyetlen percét sem vesztegettem el hiábavalóan.. GAL LÁSZLÓ LEVELES LÁDA Segítenek a diákok Az 1966/67-es tanévben a losonci építőipari középiskola tanulói sokat segítettek munkájukkal az egyes üzemeknek és szövetkezeteknek. Először az őszi burgonyaszedés során segítettek Liptovský Miltulášon. Most, amikor már megkezdődhettek az építkezéseken a külső munkálatok, a haliči iskola bővítésén dolgozna)i. Az iskola igazgatójának, Aladár Pavelkának a felhívására brigádmunkát vállaltak az iskola tanulói. Minden osztályból naponta 1—1 tanuló dolgozik Halíčon. A diákok vezetője az építkezésen Rádai mester. Nem okoz nehézséget nekik már a falazás, a betonozás vagy a vakolás, mivel ezt a tantárgyat az iskolában is tanulták. Az igazgató külön jutalmat is ígért a jól és becsületesen dolgozó diákoknak. A legjobb eredményt elérő diák egyhetes balatoni üdülésen vehet részt. A diákok gyakorlati munkája hozzájárul ahhoz, hogy az életben is megállják majd a helyüket. Csáky József Kelenye Vért adtak A magyabödi (ikošiceí járás) egészségügyi központban e napokban tömeges véradásra került sor. A véradást a központ dolgozói és a Vöröskereszt helyi szervezete rendezte. A körzeti községekből, — mint Petőszinye, Kelecsény, Ránk, Herlany, Alsó- és Felső-Kemence — több mint 80 ember jelent meg, hogy térítésmentesen adjon vért. Példájuk követésre méltó. Mató Pál Košice GaSántai hírek GALANTÁN a Partizán utcában ez év augusztusában új óvodát és bölcsődét kezdenek építeni. A létesítmény elsősorban a Galántai Bútorgyár dolgozóinak gyermekei részére készül. Az óvodában 90, a bölcsődében 35 gyermoket helyezhetnek G1 A GALÁNTAI BÚTORGYÁR, már harmadízben nyerte el a vállalat és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kerületi bizottságának vörös zászlaját. A kerület 8 üzeme közül a tavalyi év utolsó negyedében a szocialista versenyben az első helyre kerültek. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSÁBAN az eredmények eltérők. Az év első két hónapjában a galántai járás mezőgazdasági üzemei nem teljesítették a sertéshús eladási tervét. A tervezett 17 240 mázsa helyett csak 14 848 mázsát adtak el. Vannak azonban mezőgazdasági üzemek, melyek jól teljesítik feladataikat, így például a nagyborsai EFSZ 50 mázsa helyett 138 mázsa sertéshúst adott el. A körtvélyesi EFSZ is 278 százalékra teljesíti sertéshúseiadási tervvét. A TEJELADÁSI TERV teljesítésében kiváló eredményeket értek el. A járás mezőgazdasági üzemei eddig több mint 100 000 liter tejet adtak el terven felül. Az év elejétől a Galántai Tejttzem több mint 5 millió liter tejet vásárolt fel. KRAJCSOVICS FERDINÁND Eredményesen működnek Marcelházán évek óta élénk kulturális élet folyiit. Gyakori vendég a községben a MATESZ, de a helybeli fiatalok is aktívak. A CSEMADOK színjátszó csoportja Atlasz Anna tanítónő és Viderman Béla vezetésével betanulta a Huszárvágás c. háromfelvonásos vígjátékot, melylyel nagy sikert arattak. A darabbal a környező községeket is fel akarják keresni. Ősszel újabb színdarab bemutatására készülnek, az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére pedig műsoros estet állítanak össze. A Csoportot az EFSZ mindenben támogatja, s anyagilag is segíti. Igy minden remény megvan arra, hogy a csoport rövidesen gazdag eredményekről számolhat be. Kádek Gábor, Marcelháza