Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-11 / 100. szám, kedd

A Közös Piac országai helyeslik a kelet—nyugati enyhülést Brüsszel t CTK) — A Közös Piac minisztertanácsának brüsz­szeli ülésén Willy Brandt nyu­gatnémet külügyminiszter tar­totta tegnap a megnyitó beszé­det. Nyilatkozatát nagy vára­kozás előzte meg, mivel sokan azt feltételezték, hogy ismerte­ti majd a nyugatnémet kor­mánynak a Közös Piacra vonat­kozó politikai programját. Brandt azonban csupán általá­nosan foglalkozott a Közös Piac fejlődésével és távlataival. A nyugatnémet külügyminisz­ter a továbbiakban foglalkozott a Közös Piacnak a szocialista országokhoz váló viszonyával. Kijelentette, hogy a Közös Piac . mind a hat tagállama helyesli a Nyugat és a Kelet közötti fe­szültség enyhítését, és ez Irány­ban aktív politikát szándékszik kifejteni. Szerinte ennek egyik leghatékonyabb formája a szo­cialista országokkal való gazda­sági együttműködés lenne. Az ún. Kennedy-forduló né­ven ismert vámcsökkentési tár­gyalások problémájával s Euró­pának két gazdasági tömbre való felosztásával való kapcso­latban megállapította, hogy az a megosztottság még sokáig fog tartani, mivel Nagy-Britan­nia és az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás néhány más tagállama is be akar lépni a Közös Piacba, csatlakozásukkal pedig a Közös Piac jelentősen megerősödne. Brandt kijelentet­te, hogy a nyugatnémet kor­mány támogatja a Közös Piac­hoz csatlakozni kívánó államok szándékát. Igényesebben a tagfelvételek terén Jelentés az SZKP tagságának összetételéről Moszkva (CTK) — A PartyiJ­naja Zsizny legutóbbi száma részletes statisztikai adatokat kőzöl a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja tagjainak és tagjelölt­jeinek összetételében 1966-ban történt változásokról. 1967. ja­nuár l-ig az SZKP-nak 12 mil­lió 684 133 tagja és tagjelöltje volt. A múlt évben a pártba 510 950 tagjelöltet és 727 597 ta­got vettek fel. Az SZKP XXIII. kongresszusa határozataival összhangban a pártfelvétel so­rán a szervezetek sokkal szigo­rúbban jártak el. A járási és a városi pártbizottságok a kórel­mek felülvizsgálása során 12 000 egyén tagjelölti és 36 000 egyén tagsági kérelmét utasították vissza. A párt- és állami fegye­lem elveinek megszegéséért ta­valy 62 868 tagot és tagjelöltet zártak ki, 17 244-et pedig töröl­tek a névsorból. Az SZKP összetételének ada­taiból továbbá megtudjuk, hogy a múlt évben javult a tagság szociális összetétele: 1967. ja­nuár l-ig a Szovjetunió Kom­munista Pártja tagjainak 38,1 százaléka munkás, 16 százaléka földműves és 45,9 százaléka pe­dig állami alkalmazott volt. A párt soraiba a múlt évben fel­vett új tagok 40,1 százaléka Komszomol-tag volt. A párttagok műveltség szem­pontjából a következőképpen oszlanak meg: főiskolai végzett­ségűek, befejezetlen főiskolai tanulmányokkal és középiskolai műveltséggel rendelkezők. Az utóbbi évben a pártban emelke­dett a nők száma is. A Partyijnaja Zsizny megál­lapítja, hogy az ötvenéves jubi­leumra való előkészület során nőtt a dolgozók politikai és munkaaktivitása. Elnökválasztási gondok Indiában Delhi (CTK J — Dr. Radha­krisnan indiai elnök azon elha­tározása után, hogy a következő működési időszakra nem jelöl­teti magát az elnöki tisztségre, a Kongresszus párt parlamenti csoportjának vezetősége dr. Zakir Husszajn jelenlegi alel­nököt, a kormánypárt Jelöltjét javasolja az elnöki székbe. Radhakrisnan vasárnap este közzétett nyilatkozatában kije­lentette, hogy a májusi pihenő után India nehéz politikai hely­zetére való tekintettel vállalta az elnöki funkció további betöl­tését. A legmagasabb állami funkciókba való kijelölés módja azonban kiábrándította, s meg­szilárdította elhatározását, hogy nyugalomba vonul. Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke és Kamaradzs, India Nemzeti Kongresszusának elnöke csak nehezen tudtak megegyezni a kongresszusi je­löltek személyének kijelölésé­Az egész baloldal egységére szükség van A Spanyol KP felhívása Párizs (CTK) — A Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bi­zottsága felújítja az ellenzéki erők képviselőinek találkozójá­ra tett javaslatát. Ezen az ösz­szejövetelen megvizsgálnák, hogyan lehetne megoldani Spa­nyolország politikai problémá­ját erószak és polgárháború nél­kül. A párt tegnap közzétett nyilatkozatában a legsürgősebb­nek a spanyol nép demokrati­kus szabadsága kivívását tartja. A kommunisták hajlandók együttműködni egy Ideiglenes kormánnyal, bár annak munká­jában nem vennének részt. E kor­mánynak azt a programot kel­lene valóra váltania, amelyet az értelmiség 565 képviselője által nemrég aláírt dokumentuma tű­zött ki. Ebben az okmányban azt követelik, hogy bocsássák szabadon az összes foglyokat és vegyék vissza őket a munkahe­lyükre, emeljék a béreket, is­merjék el a politikai és szak­szervezeti szabadságot, a sztrájk- és a gyülekezési Jogot, és adjanak amnesztiát a politi­kai foglyoknak és a száműzöt­teknek. ről. Gandhi asszony Husszajn, Kamaradzs, Radhakrisnan mel­lett foglalt állást. Az alelnöki funkcióba Girit, Mysore állam kormányzóját je­lölték. néhány sorban A MAGYAR Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 14-re összehívta az országgyűlést. Ezen 349 képviselő — köztük 64 nő — a márciusi választások után először foglalja el képvise­lői székét. KÁLLAI GYULA magyar mi­niszterelnök tegnap az Ország­házban fogadta Nilsson svéd külügyminisztert, aki egyhetes hivatalos látogatáson van Ma­gyarországon. A találkozón Jelen volt Péter János külügyminisz­ter is. SZERGEJ PAVLOVNAK, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak meghívására, tegnap Buka­restbe érkezett a Komszomol küldöttsége. JUGOSZLÁVIÁBAN vasárnap tartották a szövetségi képvise­lők választásának első forduló­Ját. A második fordulóra ápri­lis 23-án kerül sor, amikor megválasztják a Szövetségi Né­pi Szkupstina Szövetségi Taná­csának és a köztársasági szkup­stinák tanácsának képviselőit. FRITZ BOCK osztrák alkan­cellár és kereskedelmi minisz­ter 4-napos jugoszláviai hivata­los látogatását befejezve haza­tért Bécsbe. Bock elsősorban az osztrák—jugoszláv árucsere-for­galomról és Ipari együttműkö­désről tárgyalt a jugoszláv kép­viselőkkel. A NIKEZICS jugoszláv kül­ügyi államtitkár és Harmel bel­ga külügyminiszter tárgyalásai­ról kiadott nyilatkozat leszöge­zi, hogy az atomsorompó-egyez­mény megkötése rendkívüli ha­tással lenne a béke megszilárdí­tására és fontos lépést jelente­ne a leszereléshez vezető úton. A megállapodás szerint Harmel a közeljövőben Jugoszláviába látogat. fUSCELINO KUBITSCHEK, volt brazil elnök, vasárnap vá­ratlanul visszatért Brazíliába. Kubitschek 1964 óta külföldi száműzetésben él, többnyire Portugáliában. A brazíliai kato­nai puccs után 10 évre meg­fosztották szenátori mandátu­mától és politikai jogaitól. Ku­bitschek közölte, hogy semmi­lyen politikai tevékenységet nem akar folytatni. (CTK J Humphrey amerikai alelnök franciaországi látogatása alkal­mából a párizsiak tízezrei vonultak ki az utcára, hogy til­takozzanak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. (Foto: CTK) Humphrey visszatért Washingtonba Brüsszel (CTK) — Hubert Humphrey, az Egyesült Álla­mok alelnöke, aki két hetet töl­tött nyugat-európai országok­ban és ennek során Genfben, Hágában, Bonnban, Nyugat-Ber­linben, Rómában, Londonban, Párizsban tárgyalt az atomstop­egyezményről, a NATO-t érintő problémákról, valamint a Kelet és a Nyugat közötti feszültség enyhítésének lehetőségeiről — hétfőn reggel Brüsszelből haza­utazott az Egyesült Államokba. Humphreyt csaknem minde­nütt Amerika-ellenes tünteté­sekkel s az Egyesült Államok vietnami agressziójának nyilvá­nos elítélésével részesítették „meleg fogadtatásban". Humphrey röviddel megérke­zése után a Fehér Házban jelen­tést tett Johnson elnöknek nyu­gat-európai útjának eredmé­nyeiről. Kínában üldözik a muzulmánokat Újabb támadások Liu Sao-csi ellen Terjed a sztrájkbullám Franciaországban Párizs (CTK J — A Jövő héten előreláthatólag még nagyobb méreteket ölt a sztrájkhullám Franciaországban. A lotaringiai vasércbányák tulajdonosai nem hajlandók tárgyalásokat foly­tatni a bányászok béremeléséről és szociális követelményeiről. A sztrájkolok tegnap több lotarin­giai községben rendeztek tünte­téseket, felvonulásokat. Ma több kohóipari üzem dolgozói is csat­lakoztak a sztrájkolókhoz, és velük együtt vettek részt a nép­gyűléseken s tüntetéseken. A francia fémipari dolgozók Saint Nazalre kikötővárosban már 42 napja sztrájkolnak. A sztrájkhullám a múlt hé­ten Lille gyárnegyedeit is elér­te. Szombaton a város utcáin mintegy 40 000 tüntető tiltako­zott a rohamosan terjedő mun­kanélküliség ellen. Peking (CTK) — Vasárnap Pekingben folytatódtak a „vö­rösgárdák" akciói Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke ellen. Peking utcáin több száz­ezer „forradalmár" Liu Sao-csl­ellenes jelszavakat hangozta­tott, s Mao Ce-tung elsőszámú ellenségének nevezték. A Ren­min Ribao vasárnapi száma az az eddigi legélesebb támadást intézte Liu Sao-csi ellen. „Ka­pitalista módra gondolkodik, a kapitalisták nyelvén beszél és a kapitalizmust szolgálja. Mindez a kínai ellenforradalom restau­rálására Irányul" — írta. A Pekingben élő muzulmán nemzetiséget azzal vádolják, hogy az ún. kulturális forrada­lom időszakában papjaik ellen­forradalmi szervezeteket hoztak létre, amelyek Ideológiailag és gyakorlatilag Mao Ce-tung pro­letár irányvonala ellen léptek fel. A „huei nemzetiség felkelő egységét", amely kapcsolatot tartott fenn a Hejlungcslang tartománybell hasonló moszlim szervezetekkel, mint ellenforra­dalmár csoportosulást ez év ja­nuárjában felszámolták és a ve­zetőségét letartóztatták. Kína külügyminisztériuma nem hosszabbította meg T. B. Bogunovicsnak, a jugoszláv saj­tóiroda tudósítójának kínai tar­tózkodási engedélyét s utasítot­ta, hogy április 16-ig hagyja el Pekinget. Rövidzárlat okozta a katasztrófát Washington (CTK) — Az Apolló-program során készült Gemini űrhajó január 27-1 ka­tasztrófájának okait vizsgáló bizottság hivatalos Jelentése szerint az űrkabin baloldali ré­szében — amelyben a belső le­vegőt ellenőrző berendezést he­lyezték el — rövidzárlat keleti kezett. A rövidzárlat valószínű­leg az elektronikus berendezés­ben történt kisebb üzemzavar következtében keletkezett. Mint ismeretes, a katasztrófa három amerikai űrhajós halálát okozta. A ki 1961 augusztusában Nyugat-Berlinben járt, most bizonyára visszaemléke­zett az akkori amerikai elnök­helyettes (a mai elnök) érkez­tére. Néhány nappal azután történt, hogy határt vontak a Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Berlin között. Nyugat-Berlin napfényes főut­cáján, a Kurfürstendammon amerikai tankok dübörögtek amelyek azért érkeztek, hogy tüntetően megerősítsék a nyu­gati megszállók katonai erejét. Az első tankban Johnson állt az újkori Caesar pózában. Nyu­gat-Berlin egész lakossága ott állt az utcaszéleken, újjongott és virágokkal szórta teli a tan­kokat. Az amerikai protektor, aki a tengeren túlról repült Ide, hogy „megvédje" Nyugat-Euró­pát ,A vörös veszedelem" elöl, csak mosolygott. Akkor Amerika egész Nyu­gat-Európa felett uralkodott. Hat esztendő alatt azonban radikálisan megváltozott a hely­zet. Az Egyesült Államok mai elnökhelyettesének, Humphrey­nek aligha volt kedve a mosoly­gásra nyugat-európai látogatása során. Az amerikai kormány —> Jóllehet valamennyi tagja igye­kezett szemet hunyni — nem értékelheti pozitívan e látoga­tás eredményeit. Mindez azonban nem Hum­phrey vétke. Feladata ember­feletti volt. Azt várták tői® ugyanis, hogy a nyugat-európai országokból, ha már nem de­monstratív támogatást, de leg­alább egyetértést hozzon haza az amerikaiak vietnami háború­jához, Vagy ha egyebet nem, KOMMENTÁRUNK Humphrey nyugat-európai vesszőfutása legalább megértést az amerikai­ak délkelet-ázsiai „politikája iránt". Ehelyett Humphrey útja vesz­szőfutás volt: Brüsszelben tün­tetők fogadták, tudomásul kel­lett vennie, hogy a párizsi fia­talok látogatása során eléget­ték az amerikai lobogót, s hogy Rómában festékkel öntötték le ruháját, paradicsommal hajigál­ták meg, sőt ml több, Nyugat­Berlinben a diákok tüntetése az Egyesült Államok alelnöke ellen olyan arányokat öltött, hogy a rendőrség alig tudta megfékezni. Mindez pedig Vietnam miatt történt. Így tehát Humphrey visszatérése után aligha számol­hat majd be arról, hogy Nyu­gat-Európa „támogatja" az ame­rikaiak háborúját. Nem számolhat be arról sem, hogy a nyugat-európai államok kormányai kedvesen fogadták őt. Áll ez elsősorban Nyugat­Európa kulcsországára, Francia­országra, ahová de facto hívat­lan vendégként érkezett. Humphrey nyugat-európai lá­togatása tehát csak megerősí­tette azt, amit már eddig is tudtunk, hogy az Egyesült Ál­lamok kurzusa a nyugat-euró­pai népek szemében nyilván a legalacsonyabb színvonalon áll a második világháború vége óta. Itt pedig mindenekelőtt az er­kölcsi kurzusra gondolunk a Vietnam ellen viselt háború kö­vetkeztében. Áll ez Nyugat-Európa kormá­nyaira is, Jóllehet egyéb okok­nál fogva. Nyugat-Európa ugyanis hovatovább egyre in­kább függetleníti magát az Egyesült Államoktól. S még füg­getlenebbé válik, ahogy a világ a hidegháborútól a békés együttélés felé halad. Mert az Egyesült Államoknak mindenek­előtt a hidegháború tette lehe­tővé, hogy Nyugat-Európa fe­lett uralkodjék, hogy felvegye Nyugat-Európa „atomvédelme­zőjének"- szerepét a „keleti vö­rös Veszedelem" elől. Ma ez a „veszedelem" már senkit sem rémít, s ennek kö­vetkeztében szükségszerűen csökken az Egyesült Államok befolyása Nyugat-Európában. Ez a folyamat egyébiránt Vietnam nélkül is beállt volna és foly­tatódni fog akkor is, ha az Egyesült Államok békés úton fejezi be vietnami agresszióját. A hidegháborús évek politi­kájáért azonban az Egyesült Államoknak még egy számlát kell fizetnie, amelyre nem szá­mított. Az ijesztőnek, amelyet annak idején Nyugat-Európá­ban kiváltképpen támogatott — a nyugatnémet Bundeswehrnek — már nem elég a közönséges gránát, bomba és rakéta. Mind­ezt atomkiadásban kívánja. Humphrey feladata — bonni látogatása alkalmával az volt, hogy rávegye a Szövetségi Köz­társaság kormányát az atom­stop-egyezmény Igenlésére. Oly­bá tűnik, nem sok eredményt ért el. Humphrey útja azonban bi­zonyos mértékben pluszt ls je­lentett, abban a tekintetben, ha ahogy Walter Lippmann ta­nácsolja, az amerikai kormány levonná a következtetéseket Humphrey útjának kellemetlen­ségeiből. Ez mindenekelőtt azt jelente­né, hogy vessen véget a vietna­mi háborúnak s ne támogassa a Bundeswehr atomköveteléseit. így bizonyára soha többé nem kerülne sor arra, hogy eléges­sék az amerikai lobogót, s az amerikai alelnököt paradicsom­mal hajigálják meg. ANTONÍN PET&INA

Next

/
Oldalképek
Tartalom