Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-05 / 94 szám, szerda

T avaszi hatá r sze m I e A KÉTEZER HEKTÁROS nagylégi szövetkezet a legnagyobbak közé tartozik a dunaszerdahelyi járásban. A szövetkezet tagjai arra még inkább büszkék, hogy eredményeikkel is a legjobbak között foglalnak helyet. Tavaly például a természetbenin kívül 23 koronát fizethettek egy-egy munkaegységre. Erre az évre már 24 koronát tervezhettek, s ebből előlegként 18 koronát fizetnek. Az csak természetes, hogy a munkaegység tervezett értékének elérését nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Az alapokat már a múlt őszön lerakták azzal, hogy idejében vetettek, s gondosan elvégezték az őszi mélyszántást. Télen, illetve koratavasszal sem feledkeztek meg a feladatokról. Szalay és Janikovics mesterek, meg sokan mások minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a 26 kerekes-, a 4 lánctalpas traktor és a többi gépi berendezés alaposan kijavítva várja a tavaszt, illetve a munkakezdést. Engler Dezső, a szövetkezet gépi brigádjának vezetője és az agronómusok télen is gyakran járták a határt s ahol szükségét látták, fejtrágyázták a gabonát. DUDlK ERVIN mérnök-agronómussal határszemlét tartottunk. Öröm nézni a zöldellő, kövér gabonát. Az eddigi gondosságot gazdagon meghálálta. Már a koratavasziak is kidugták fejüket, és földben a cukorrépa magja. Serény munka folyik a kertészetben. Gyökeres Gyula főkertész és helyettese, Csörgei Lajos örömmel számolnak be arról, hogy tavaly az elemi csapások ellenére is 700 ezer koronát Jövedelmezett a 10 hektáros kertészet. Az idén 730 ezer korona értékű árut akarnak piacra adni. Hiszen a kertészetben dolgozóknak sem mindegy, hogy mennyi a bevétel. Az ő keresetük is a jövedelemhez igazodik. Nem véletlen tehát, hogy néhány hektáron már kiültették a koraiakat; a "káposztát, a kelt, a karfiolt, a kalarábét és a salátát A koraiból nagyobb a jövedelem. Említést érdemel még a növényvédelem. Tavaly elsők voltak a dunaszerdahelyl járásban. Ezért az elsőségért 2000 korona jutalmat kapott a szövetkezet, de mégsem ez volt az igazi jutalom, hanem az, hogy a gyomirtókkal gondozott területeken kalászosokból általában 2, kukoricából 8—10 mázsával több termett hektáronként, mint másutt. S ez nem kicsiség egy kétezer hektáros szövetkezetben. Elsősorban azért nem, mert a kalászosok vetésterületének 60, a kukoricáénak 80, a len és a hüvelyesekének pedig 100 százalékán alkalmazták a gyomirtó vegvszereket. A TAVASZI HATÁR KÉPE is elárulja, hogy a múlt évi jó eredmények még jobb munkára sarkallják a nagylégi szövetkezeteseket. Reméljük, hogy igyekezetüket az idén is kiváló terméssel hálálja meg a föld. PONGRÁC GÁBOR Sok szeszes italt fogyasztanak Kelet-Szlovákiában HOGYAN ÉRVÉNYESÜL AZ 1962-BEN JÓVÁHAGYOTT 120. SZ. TÖRVÉNY? • MIVEL KORLÁTOZHATJÁK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK A SZESZES ITALOK FOGYASZTÁSÁT? • A ROZSNYÓI JÁRÁS SAJNÁLATOS ELSŐSÉGE fogyasztottak a kerületben, a fogyasztás tavaly már 81428 hektoliterre emelkedett. Eszerint a kerület egy-egy lakosa évente 6 és 3/< liter szeszes italt fogyaszt. Az italozás különösen a rozsnyói Járásban honos, ahol a tavalyi „fejadag" 8,1 liter volt. Nem kevésbé aggasztók a košicei járásra és a trebišovira vonatkozó statisztikai adatok sem. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztályának kezdeményezésére ez idén a kerület öt járásában — éspedig a košicei, a prešovi, a rozsnyói, a trebišovi és a humennéi járásban — felülvizsgálták az említett törvény érvényesülését alátámasztó intézkedések megtartását. A helyzetfelmérés arra utalt, hogy a felülvizsgált járásokban teljesítik egyrészt az említett törvény értelmében, másrészt, a Kelet-szlovákiai KNB kereskedelmi osztálya által kitűzött irányelvek alapján adódó feladatokat. A vendéglátóipar üzemeiben — a trebišovi üzemek Évente nálunk 80 millió liter tiszta alkoholt fogyaszt a lakosság 9 milliárd korona értékben. Minden bizonnyal nem kell hangsúlyoznunk, hogy politikai, gazdasági, egészségi és erkölcsi szempontból mennyire káros a szeszes italok mértéktelen fogyasztása. Az alkoholizmus elleni rendszeres küzdelem célja e baj kiküszöbölése, vagy legalábbis gyors csökkentése. Ebben a küzdelemben hathatós segítséget nyújtanak az érvényes jogszabályok, így például az 1962-ben jóváhagyott 120. sz. törvény ls, amely az alkoholizmus elleni küzdelem alapelveit tartalmazza. A kelet-szlovákiai kerület lakossága egyre több szeszes italt fogyaszt, s az erről szóló statisztikai adatok sürgős intézkedések foganatosítására figyelmeztetnek. Szükségességüket nem vonhatjuk kétségbe, ha tudjuk, hogy míg 1965-ben 64 451 hektoliter szeszes italt kivételével — ugyan előfordul, hogy az alkalmazottak nem tartják tiszteletben 120/62. sz. törvényt, de valamennyit megbüntették — bizonyos összeget vontak le bérükből, más munkahelyre osztották be őket, a szakszervezet üzemi bizottsága tárgyalt ügyükről stb. A nyilvántartott esetek eszerint nem voltak túl gyakoriak, de ez semmiképpen sem bizonyítja, hogy a kerületben általában következetesen figyelembe veszik az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló törvényt. Hiszen napirenden van, hogy a kocsmák, ban, a talponállókban, a vendéglőkben stb. már kapatos egyéneknek is felszolgálnak szeszes italokat. Hasonló a helyzet a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet elárusítóhelyein is. Igaz viszont, hogy a Jednota alkalmazottal — egyes HNB-k kívánságának eleget téve — főleg a farlusi vendéglőkben fizetés napján lehetőleg minimálisraN korlátozzák a szeszes italok eladását, illetve felszolgálását. örvendetes, hogy fokozatosan bebizonyosodik a Keletszlovákiai KNB kereskedelmi osztálya által kiadott alkoholellenes intézkedések eredményessége. Reméljük, hogy belátható időn belül a kelet-szlovákiai kerületben is jelentősen csökken a szeszes Italok fogyasztása. B0HUŠ NEMCEK, a Kelet-szlovákiai KNB dolgozója C

seklészen mellékvágányra állították a vonatot, s ráadásul egyedül maradtam a fülkében. Kényelmesen elterpeszkedtem az egykor 1. osztályú vasúti kocsi bársonyülésén. Unatkoztam. Éppen arra gondoltam, hogy szundítok egyet, amikor a szemben levő padon egy egér surrant át. „Honnan került ide egér? Bizonyára csak a szemem káprázik!" - tamáskodtam. Ám az egér pár perc múlva ismét megjelent, s megállt az ülés karfáján. Előbb bizalmatlanul végigmért, majd néhány centivel közelebb bátorkodott. Ügy látszik, felismerte, hogy az állatok nagy barátja vagyok. — Hová utazol? — kérdeztem barátságosan. Látva, hogy tőlem nem kell félnie, bátran válaszolt: — Bratislavába ... — Honnan utazol? — faggattam tovább. — Érsekújvárból — mondta. — Es jegyet váltottál? Kérdésemen nagyot nevetett. Akarom mondani, cincogott: — Hát minek lenne nekem a jegy, hiszen én itt lakom?! Akkor te utazó széd — legyintett, egér vagy ...? — És az eleség? — — No végre, hogy kérdeztem. megérti! — cincogta. — Van bőven — — Es régóta utazol? cuppantott elégedet— érdeklődtem. ten. — Az utasok anyJHeg,cf(fi£(ía£tam úiitáwamat '— Mindig is utaztam. Nekem már a szüleim is utazó egerek voltak. A nagyszüleim pedig a galántat állomásról származnak — magyarázta. — Szóval, te már vonaton születtél. — Méghozzá gyorsvonaton — csóválta meg a farkát büszkén. — Akkor most miért személyvonat az otthonod? — csodálkoztam. — Ha megtudják, hogy valamelyik gyorson nagyon elszaporodtunk, akkor kocsinkat személyvonathoz csatolják. — Es tetszik neked ez a guruló életmód? Nem lenne jobb valamilyen padláson? — Itt nem kell félnünk a macskától és az egérfogótól. — De mérgezett búzával a vonatban is irtják az egeret — vitatkoztam. — Ez csak szóbenyi morzsát, kenyérhéjat, szalonna- és szalámibőrt dobálnak a padok alá, meg a polcokra, hogy néha nem is bírjuk elfogyasztani. — De jaj lenne nektek, ha egyszeriben senki sem dobna el semmit a vonatban! — próbáltam megfélemlíteni. — Ettől még nem kell tartanunk — cincogta magabiztosan. — Tehát te itt akarod leélni egész életedet...? — Akárcsak szüleim és nagyszüleim. Valamennyien itt alusszák örök álmukat — szomorodott el. — Az anyám például itt ebben az ülésben, amelyen maga ül. Egy hete múlt ki szegény. Már csak a szaga őrzi emlékét. No meg azok a lyukas bársonyszékek, amelyeket hosszú élete során kirágott. — Az utazás élményekkel jár. Te mire emlékszel vissza a legszívesebben? Sok felejthetetlen élményt őrzök. Hogy melyik a legkedvesebb? Egyszer egy vőlegénynek kirágtam a kabátját. Csodálatos érzés volt! Esküszöm, olyan dühös ember nincs még egy, mint az volt. Dühében kidobta a kabátot az ablakon. Még ma is nevetnem kell, ha eszembe jut. — De hiszen, ha ilyen dolgokat követtek el, akkor az utasok a legszívesebben kiirtanának benneteket. — Hát igen, vannak Ilyen rosszmájú utasok — borult el a hangja. Aztán felnevetett: — Még szerencse, hogy senkt sem veszt őket komolyan — lépett egész közel hozzám. A bban a pillanat ban leterítettem a kis cinikust. Döglötten hullott a padlóra. Nagyon meggyűlöltem. Tetemét a fülke közepén nem hagyhatom, gondoltam. De nem csúsztattam be a „családi kriptába" sem (a bársonyszékek közé]; kihajítottam hát az ablakon. FÜLÖP IMRE AZ EXPO 67 ELŐTT MONTREALI ÉRDEKESSÉGEK A szovjet pavilon a legnagyobbak közé tartozik a Notre-Dameszigeten. A Szent Ilona-szigeten létesített amerikai pavilonnal szemben áll. A két szigetet híd köti össze, amelyet „kozmikus útnak" neveztek el. A pavilon masszív kerete dinamikus egyensúlyban van. A téglalap alakú acéltető több mint százezer négyzetlábnyi területet fed (1 láb = 30,48 cm] s két V alakú nyitott acéltámaszon nyugszik. Az USA kiállítási épülete órási gömbre emlékeztet; 187 láb magas és 250 láb átmérőjű. A könnyűfémből készült rekeszfalakat különféle műanyagokból, üveghártyából és fóliákból készített válaszfalak töltik ki. A Német Szövetségi Köztársaság csarnoka szerkezeti szempontból olyan, mint egy nagy árbócokkal alátámasztott óriási sátor. A pavilon falait átlátszó műanyag-héjak képezik, amelyek acélhálóra vannak függesztve. A szellőztetés úgy történik, hogy az épületkonstrukciót minden oldalról kinyitják. A belső térségeket infrasugárzók fűtik. Ez a pavilon egyáltalán a világkiállítás egyik legfigyelemre méltóbb épülete. • Az afrikai országok közös kiállításon mutatkoznak be. Sok kisebb pavilon érdekes csoportjáról van szó, amelyek terasz-szerű udvartereket hoznak létre. Az épületek tetői műanyaggal bevont ragasztott lemezekből készültek s éles törésűek, hogy visszaverjék a fényt. Nagy-Britannia pavilonja tengerből kiemelkedő szirtet szimbolizál. Arra kívánja figyelmeztetni a látogatót, hogy az angolok szigetlakók. A pavilon kúp alakú tornya több mint 60 méter magas. • Az öt skandináv ország DANMARK—SUOMI—

ISLAND—NORGE —SVERIGE néven közös pavilont épített. — Az egyedüli nyersanyag, amellyel rendelkezünk, az ember — mondotta Povl Boetius. a dán kiállítás igazgatója. — Kiállításunk jelszava ezért: „Az ember mint nyersanyag". A kiállításon azt kívánják szemléltetni, hogyan tudja átalakítani az emberi tudás és ötletesség, a nagyszerű szakértelem és a művészi érzék a behozott nyersanyagokat igen értékes termékekké. A finn kiállítást Timo Sarpaneva rendezte, aki már több ízben elnyerte a milánói trienále Nagydíját. A világkiállítás 2180. számú objektuma a Mac Kay parton álló Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Trade Centre). Itt találkoznak majd a világ üzletemberei. A központ 15 000 meghívót küldött szét. Csehszlovákiának is saját helyiségei lesznek a pavilonban. Kanada nyugati részeiből több tucatnyi 20 méter magas fenyőfát szállítanak Montrealba s itt újból elültetik őket a világkiállítás területén. A fákat a Kolumbia Egyetem hallgatói emelték ki a földből. A faóriások szállítására speciális vagonokat gyártottak. A fák a közelmúltban indultak el útjukra; rendeltetési helyükig 6000 kilométert tesznek meg. Érdekes módon gondoskodik a világkiállítás rendezősége a vakokról. Elkészítette számukra a kiállítás plasztikus s nagyon pontos modelljét. A bejáratnál lesz felállítva s így a vak látogatók tapintással emlékezetükbe véshetik az egyes pavilonok elhelyezkedését. A világkiállítás építésrendészeti szabályai is gondoltak a testi hibában szenvedőkre: az utakat, a közlekedési eszközöket, felvonókat és valamennyi térséget oly módon kellett tervezni, hogy mindenki számára maximálisan biztonságosak legyenek. A pontos időről az óragyártás mesterei — a svájciak gondoskodnak. Pavilonjuk első emeletén állítják fel az „idő gépet", amelyre rákapcsolják a kiállítás stratégiai helyein álló tizenhárom „pontosság tornyának" óráit. A tornyokról további 70 órát tartanak üzemben. Az ipari részlegben a látogató megtekintheti az elektronikus időmérő központot, ahol atomóra határozza meg a pontos időt. Ez az óra 24 óra alatt mindössze egymilliomod másodpercet késik vagy siet. A mindennapi életben természetesen nics gyakorlati jelentősége az ilyen pontosságnak, ezért modelleken mutatják be, miért szükséges a tudományos kutatásban. A La Ronde szigetén, a világkiállítás „vidámparkjában" senkinek sem szabad unatkoznial Számos rendkívüli látványosság és rendezvény várja itt a látogatót. A GYROTRON tervezet keretében egyebek között egy óriási robot-rovar fogja üdvözölni és szórakoztatni a vendégeket. Minden órában egy tökéletes „happening"ről. azaz felejthetetlen élményről gondoskodnak itt. Befejezéséhez közeledik Franciaország pavilonjának az épitese. Az impozáns hétemeletes épület üvegből és alumíniumból készül.