Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-05 / 94 szám, szerda

A 22 évvel ezelőtt felszabadult Magyarország sok ilyen szép fi| lakónegyeddel gazdagodott azóta, mint a képünkön látható Vár­palota egyik modern negyede, előtérben Mikus Sándor egy alko­tásával. Az agressziót nem lehet semmivel igazolni Fedorenko felszólalása New Yorkban Mao Ce-tung bírálata Liu Sao-csi könyvéről Növekszik a kínai államfő elleni kampány New York (CTK) — Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője hétfőn este az ENSZ különbizottságának ülésén az agresszió kifejezés meghatározásával kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államok vietnami politikája „ré­sze az amerikai imperialisták­nak a nemzeti felszabadító moz­galmak elleni keresztes hadjá­ratának". A szovjet küldött hangsúlyoz­ta, hogy a vietnami nép sohasem ért egyet azzal, hogy a tárgya­lásokat a bombák és a gránátok fenyegetése közepette tartsák meg. Az USA a világ csendőr és a bíró szerepét tölti be, és meg akarja fordítani a világ fejlődé­sének az irányát. Vietnamban állandóan fokozza agresszióját, és azt reméli, hogy a vietna­miak majd maguk hagyják el Vietnamot. Ez azonban hiú re­mény — mondotta Fedorenko. A szovjet küldött kifejezte saj­nálatát afölött, hogy a bizott­ság 10 év alatt nem volt képes teljesíteni feladatát, s követel­te, hogy a bizottság azonnal lás­son munkához, és dolgozza kl az agresszió definícióját. A to­vábbiakban javasolta, hogy ezt a kérdést az ENSZ közgyűlése is tűzze következő ülésszaka napi­rendjére. A HAMOUZ külkereskedelmi miniszter vezette csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére hétfőn Damaszkuszban ünnepi vacsorát adott dr. Ahmad Mu­rád, szíriai gazdaságügyi és külkereskedelmi miniszter. A küldöttség ma Homsba utasík. MOSZKVÁBAN egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság tudo­mányos akadémiájának együtt­működéséről. Az egyezmény értelmében jelentősen kibővítik a két ország tudományos kap­csolatait. AZ NDK katonai küldöttsége Heinz Kessler nemzetvédelmi miniszterhelyettes vezetésével kedden hazatért jugoszláviai látogatásáról. EDWARD OCHAB a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Saragat olasz el­nök meghívására április 6-án Rómába utazik. A SPANYOL kormány egyet­ért azzal az angol javaslattal, hogy április 18-án Londonban újítsák fel a Gibraltár jövőjé­ről szóló tárgyalásokat — kö­zölte az angol külügyminisz­térium. PIET DE JONG az új holland miniszterelnök-jelölt hétfőn összeállította az új kormányt, amely tegnap bemutatkozott a királynőnek. BOCK osztrák alkancellár ma hivatalos látogatásra Jugoszlá­viába utazik. Tárgyalásainak napirendjén a jugoszláv—oszt­rák gazdasági együttműködés kérdései szerepelnek. HAROLD HOLT ausztráliai mi­niszterelnök kedd reggel Thaj­vanra utazott, hogy tárgyarlást folytasson Csang Kai-sekkel. Innen Dél-Koreába látogat. A KENNEDY-FORDULÖRÖL szóló tárgyalások Ismét zsák­utcába jutottak, — állapítja meg keddi számában a Nartion című gaulleista lap a Közös Piac és az USA képviselőinek múlt heti ülésével foglalkozó kommentárjában. SZENEGÁL lakossága kedden megünnepelte a'z ország függet­lensége kikiáltásának hetedik évfordulóját. Senghor elnök ez alkalomból mondott rádióbe­szédében méltatta a köztársa­ság eddig elért gazdasági és kulturális eredményeit. FANFANI olasz külügymi­niszter elnökletével kedden Ró­mában megkezdődött a Nyugat­európai Unió 7 tagállama kü­lügyminiszterének tanácskozá­sa. (CTK) Peking (CTK) — Mao Ce-tung állítólag közvetlenül bírálta Liu Sao-csit „A kommunista önneve lésről" szóló brosúrájáért, ame­lyet „marxista-ellenesnek" neve­zett. Peking utcáin tegnap ki­vonatok jelentek meg Mao Ce­tungnak egy közelebbről meg nem határozott beszédjéből, amely arról szól, hogy „Liu Sao­csi brosúrája és Teng Hsziao­ping legutóbbi években mondott beszédei nem marxisták". Mao Ce-tung továbbá „a harc fokozására" tett felhívást és ki­jelentette, hogy nem elegendő csupán állandóan követelni bi­zonyos személyek „eltávolítá­sát". Felszólította a főiskoláso­kat, hogy tanulmányozzák be­hatóbban Liu Sao-csi könyvének egyes részeit. Csou En-la j szerint idealista írásról van szó, amely a Kínai Népköztársaságban „sok embert megmérgezett". A plakátok idé­zik azokat a kijelentéseket, ame­lyek egyre élesebben ítélik el Liu Sao-csi könyvét. A Kínai Népköztársaság elnö­két kedden nevezték első ízben ellenforradalmárnak. Mindeddig úgy írtak róla, mint „pártelle­nes, Mao-ellenes, antiszoctalista elemről". Az Űj Kína hírügynök­ség, amely a többi tömegtájé­koztatási szervhez hasonlóan nem nevezi nevén a Kínai Nép­köztársaság elnökét. A pekingi helyőrség katonáinak gyűléséről Párizs (CTK) — Amint már közöltük, a francia nemzetgyű­lés tegnapelőtt tartotta első ülé­sét, amelyen ismét a gaulleista Chaban Delmast választották meg elnökké. De Gaulle elnök tegnap dél­előtt fogadta Pompidou minisz­terelnököt. Egyes vélemények szerint a tárgyalás napirendjén az új kormány megalakítása szerepelt, amelynek kinevezését csütörtökre vagy péntekre vár­ják. Nyilvántartásba vétették ma­gukat a parlamenti csoportok is. Altalános meglepetésre ki­tűnt, hogy a kormánykoalíció két csoportiának együttesen nincs meg az abszolút többsége, mert két olyan képviselő van, akiket az ö segítségükkel vá­lasztottak meg, s végül mégsem csatlakoztak hozzájuk. Magá­szóló beszámolójában Idézi a nagygyűlés résztvevőinek kije­lentését: „A kapitalista utat kö­vető magas rangú pártszemélyi-: ségnek van képe magáról mint „régi forradalmárról" beszélni, aki előtt új problémák merültek fel. De vajon régi forradalmár-e ő? Minden jel azt bizonyítja, hogy százszázalékos régi ellen­forradalmár". Az Űj Kína hírügynökség je­lentése szerint a Vörös Zászló­ban, a párt elméleti folyóiratá­ban megjelent legutóbbi két cikkben Liu Sao-csi elnök ellen megindított hadjárat kiterjedt Kína valamennyi nagy és kisebb városára. „Esküszünk, hogy megdöntjük e személy uralmát", „Gyökeres­től kiirtjuk a revizionizmust Kí­nában" — ezekkel a Jelszavak­kal folytak le a legutóbbi napo­kon tartott tüntetések és nagy­gyűlések. • » * A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése határozatot hozott, amely­ben hangsúlyozza a kommunis­ta- és munkáspártok egységének szükségességét. A határozat rá­mutat, hogy az egység fő aka­dálya a Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tung irányította vezető csoportjának felforgató állás­pontja, amely feladta a marxiz­mus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elveit. nak a gaulleista csoportnak 200 tagja van, koalíciós partneré­nek, „a független köztársasá­giaknak" pedig 42 tagja, tehát összesen 242 képviselővel ren­delkeznek, viszont a szükséges többséghez 244 képviselőre len­ne szükségük. A kommunista parlamenti csoport elnökévé új­ból Róbert Ballanguert válasz­tották meg. „A baloldali szövet­ség" csoportjának elnöke Def­ferre. Az egyes parlamenti csopor­tok hétfőn szokás szerint prog­ramnyilatkozatokat tettek közzé. Az FKP nyilatkozatában általá­nos vita megindítását követeli a nemzetgyűlésben, mihelyt kine­vezik az új kormányt. Még e hé­ten törvényjavaslatot terjeszt elő a francia dolgozók bér- és egyéb követeléseinek támogatá­sára. Holnap nevezik ki az új francia kormányt Tanzaniában, s talán egész • Afrikában ma mindenki erről beszél. Ki így, ki úgy. He­lyeslően vagy elítélően, fenn­tartással vagy meggyőződéssel. Nem mintha valami falrengető­en új elmélet született volna egy afrikai országban azáltal, hogy hivatalos okmányban szö­gezték le, a szocialista társa­dalmat kívánják megvalósítani. Néhány kivétellel valamennyi afrikai kormány a szocializ­must írta a zászlajára. Annál Is inkább, mert a feudalizmust, vagy a gyarmati időkből oly jól ismert kapitalizmust nehéz lenne elfogadtatni az afrikai tömegekkel. Miért hát a fel­hördülés és a vita a Tanganyi­kai Afrikai Nemzeti Unió (TANÚ) napokban elfogadott programja, az arushai deklará­ció körül? A magyarázat erre nem nehéz. Tanzania vezető pártja nem­csak meghirdette a szocialista politikát, hanem mindjárt el­kezdte annak gyakorlati meg­valósítását is. Államosítottak az országban minden külföldi ban­kot és nagyüzemet, illetve nagyvállalatot, amely magán­tőkés kézben volt. S elhatároz­ták azt is, hogy az államosítást kiterjesztik a külföldi kézen lé­vő ültetvényekre is. Ezzel ér­zékeny csapást mértek az Afri­kában magát biztos pozícióban érző nyugati tőkére. Magát a deklarációt még csak megbocsátaná a tőkés világ Nyerere elnöknek. Az államosí­tást már nem! Ez olyasmi, ami veszélyes precedenst teremthet. Ha csak néhány ország követi is Dar es Salaam példáját, ez alapjaiban rendítheti meg a neokolonializmus helyzetét egész Afrikában. S ebben van a tanzaniai események igazi je­Az arushai dek lentősége a haladó Afrika és az egész haladó világ számára. Cél: A szocializmus Dar es Salaamban ezekben a napokban élénken vitatják az emberek az arushai deklará­ciót. Tanzaniába érkezésem után első dolgom volt megsze­rezni a nyilatkozat szövegét és alaposan áttanulmányozni. Iga­zi elméleti remekmű. Egyszerű megfogalmazásban nyújtja Tan­zania jelenlegi politikai, tár­sadalmi és gazdasági helyzeté­nek nagyszerű elemzését. Ez az elemzés bármelyik politikai pártnak dicséretére válna. A deklaráció, amelyet a TANÚ rendkívüli konferenciája elfo­gadott és ezzel törvényerőre emelt, elkötelezi Tanzania ve­zető pártját és kormányát a szocializmus mellett. Arra ser­kenti a pártot és az ország egész lakosságát, hogy világo­san és félreérthetetlenül állást foglaljon a feudalizmus és a kapitalizmus, — az afrikai or­szágokban általánosan megmu­tatkozó fejlődési irányzat — ellen. Mint egy tanzaniai mon­dotta, ezt az állásfoglalást nem politikai vagy gazdasági szük­ségszerűség kényszerltette Nye­rere elnökre és pártjára, ha­nem maga a történelem. Most kell letenni a garast a szocia­lizmus ügye mellett. Most, amíg nagyobb társadalmi meg rázkódtatások nélkül lehetsé­ges. Erre inti Tanzaniát több afrikai ország példája. Azokban az országokban, amelyekben a függetlenség ki­vívása után kialakult az afrikai kapitalista réteg és megerősö­dött a feudalista reakció, leg­feljebb beszélni lehet a szocia­lizmusról. Megvalósítása már sokkal nehezebb. Azokban az országokban, amelyekben a gazdaság ütőere a neokolonia­listák kezébe került, még bo­nyolultabb a helyzet. Tanzaniá­ban még csak elkezdődött a ka­pitalizálódás folyamata, s a feudalizmus pozíciója sem olyan erős, hogy ne lehetne ki­gyomlálni. Ez a felismerés ve­zette a TANÚ központi szervét, amikor kidolgozta Arusha vá­rosában tartott tanácskozásán az arushai deklarációt. Gyakorlati célkitűzések Az arushai nyilatkozat a TANÚ legfontosabb feladatai között jelöli meg az ország füg­getlenségének és nemzeti ön­állóságának megőrzését, a ka­pitalista és a feudalista csöke­vények felszámolását, a meg­vesztegetés és a korrupció ki­irtását, a legfontosabb termelé­si eszközök, az ország nemzeti kincseinek köztulajdonba véte­lét és a szövetkezeti szektor gyors fejlesztését. A nyilatkozat szerzői értel­mes, a tanzaniai valóságot ki­tűnően ismerő emberek. Tisztá­ban vannak vele, hogy Tanza­nia még nem szocialista or­szág, s hogy a kizsákmányo­lástól mentes társadalom fel­építése nem gyerekjáték. Amit kinyilatkoztatnak, az nem ls elsősorban elméleti vonal, ha­nem gyakorlati célkitűzés. Olyan célkitűzés, amelyet az egész nép lelkesedéssel és örömmel fogad. Hiszen ez a célkitűzés lebeg az egész ha­ladó Afrika szeme előtt. Tanzaniában olyan társadal­mi rendet kell létrehozni — hangsúlyozza a deklaráció —, amelyben az egyik ember nem zsákmányolja ki a másikat, s amelyben mindenki dolgozik, munkájából él. Ilyen értelem­ben válik Tanzania a parasz­tok és a munkások államává. Ebben az államban nincs he­lye a kapitalizmusnak és a feu­dalizmusnak. Ezért államosított Nyerere elnök kormánya min­den olyan gazdasági ágat, amely fontos az ország politi­kai és gazdasági függetlensége •szempontjából. A nyilatkozat részletesen szól az önerőre va­ló támaszkodás politikájáról. Sokan ezt félreértették vagy tudatosan félremagyarázták. Mondván, hogy Tanzania egy­szerűen a kínaiaktól kölcsö­nözte ezt az elvet. Ez nem igaz. Tanzania rájött, hogy nem épít­heti nemzeti jövőjét külföldi segítségre és kölcsönökre. Anélkül, hogy ezzel eleve fel ne adja függetlenségének egy részét. Az önerőre való támasz­kodást Dar es Salaamban úgy értelmezik, hogy az ország gaz­dasági térveit elsősorban a nép alkotó tevékenységére és az ország belső erőforrásaira tá­maszkodva kell megvalósítani. Nem utasítják el eleve a kül­földi támogatást és befektetést. De csak olyan támogatást fo­gadnak el, amely nem teszi kérdésessé Tanzánia nemzeti függetlenségét. Ez a politika ésszerű és Tanzania érdekeit szolgálja. Mint a deklaráció mondja Tanzania el akarja ke­rülni az olyan helyzetet, amely­re ez a mondá^ jellemző: „Pénz beszél, kutya ugat." Űj fejezet Az arushai deklaráció új fe­jezetet nyit Tanzania történeté­ben. Új feladatokat ró mind a pártra, mind a kormányra és a népre. Kemény és áldozatkész munkát követel a tömegektől, de olyan jövőt ígér, amelynek útját a kizsákmányolástól men­tes, az egész társadalom bol­dogságát és jólétét biztosító nap sugarazza be. Ez a prog­ram olyan embereket, különös­képpen pedig olyan párt- és ál­lami vezetőket igényel, akik nemcsak szavakban, hanem mindennapi cselekedeteikben, szivük legmélyén ls szocialis­ták. Tanzánia vezetői és nép­tömegei igent mondtak az arushai deklarációra. Most már tőlük függ, hogy ez a nagyfon­tosságú nyilatkozat a gyakor­latban is valóra váljon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom