Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1967-04-26 / 115. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI. BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. április 26. • Szerda • XX. évfolyam, 115. szám • Ára 40 fillér A földrész biztonságának kérdéseivel foglalkozik az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i tanácskozása. Képünkön (balról) az SZKP küldöttsége, amely L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának (balról a harmadik) vezetésével vesz részt az értekezleten. (CTK felvétele) Európa biztonságáról tárgyalnak Folytatta tanácskozását a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete Karlovy Varyban tegnap délelőtt általános vitával folytatta ülését a kommunista éa munkáspártoknak az európai biztonság kérdéseiről tárgyaló értekezlete. A délelőtti tárgyalások első szakaszát I o h n GOLLAN elvtárs, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára vezette, a második szakaszt pedig Todor ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Az általános vitában felszólaltak: Todor ZSIVKOV elvtárs, G e r h a r d DANELIUS elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt nyugatberlini szervezetének elnöke, KÁDÁR János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, E z e k i a s PAPAIOANNOU elvtárs, a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára, Dolores IBARRURI elvtársnö, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, Jean BLUME elvtárs, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja. (Folytatág a 4. oldalon) LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS BESZÉDE Leonyid Brezsnyev beszédében hangsúlyozta, hogy az európai biztonság nemcsak a kormányok ügye. E probléma megoldásában óriási szerepük van a széles néptömegeknek, a munkásosztálynak, a haladó erőknek, amelyek lankadatlan harcot vívnak a békéért, az imperializmus agresszív erői és új háborút előkészítő politikájuk ellen. — Ezért értünk egyet azzal az itt kifejezett vélemény nyel, hogy az értekezletünkön részt vevő kommunista pártok kezdeményezése nagy jelentőségű lehet, és kell is hogy le gyen az európai biztonság mellett síkraszálló valamennyi politikai erő akcióegysége szempontjából — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev megjegyezte, hogy az SZKP az európai béke megerősítését nem tekinti elszigetelt jelenségnek attól az egész világra kiterjedő harctól, amelyet a népek vívnak az imperializmus -ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára foglalkozott ezután a szocialista rendszerben végbemenő fontos pozitív folyamatokkal, kiemelte a népgazdasági irányítás formáiban és módszereiben végbemenő mélyreható átalakulásokat, a tömegek politikai aktivitásának továbbfejlődését a szocialista országokban, a szocialista államok sokoldalú gazdasági, politikai és védelmi együttműkö désének erősödését. — Magától értetődik — mondotta Brezsnyev —, hogy a szocialista világrendszer helyzetének értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az utóbbi években bekövetkezett olyan súlyos tényt, mint a kínai vezetőség jól Ismert álláspontja és a Kinai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság együttműködésének megbomlása más téstvérpártokkal és szocialista országokkal. E probléma megvitatása nem szerepel értekezletünk napirendjén, mindazonáltal maga a probléma létezik és negatív befolyást gyakorol a kommunista és az egész felszabadító mozgalomra. Leonyid Brezsnyev érintette ezután a nemzeti felszabadító mozgalom problémáit, szólt arról, hogy fontos változások mennek végbe a fejlett kapitalista országok munkásmozgalmában. A vietnami háború a legsúlyosabb veszély — Napjainkban az imperializmus — és annak fő ereje, az amerikai imperializmus — ragadozó természetének leggonoszabb megnyilvánulása az Egyesült Államok vietnami agreszsziója. Az amerikai imperialisták szégyenletes és kilátástalan háborút folytatnak Vietnamban, Sohasem fogják azonban leigázni azt a népet, amely már több mint húsz esztendeje önfeláldozóan küzd szabadságáért és függetlenségéért. A vietnami hazafiak a szocialista országok sokoldalú segítségére támaszkodva és a világ haladó erőinek támogatását élvezve, sikeresen ellenállnak az Intervenciósoknak. Ezzel érzékeny csapásokat mérnek az amerikai imperializmus egész pozíciójára — mutatott rá Brezsnyev. — Ismeretes, hogy a szocializmus országai, köztük a Szovjetunió, tevékenyen támogatják a harcoló Vietnamot, politikai, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak neki. — Brezsnyev biztosította az értekezlet részvevőit, hogy a szovfet kommunisták a lövőben ts teljesíteni fogják internacionalista kötelességüket a harcoló Vietnam iránt^és megadják neki a szükséges segítséget. — A vietnami háború ma a legsúlyosabb veszélyt jelenti az általános békére nézve — folytatta a szónok. — Valamennyi földrészen a különböző osztályokhoz tartozó, különböző vallású és meggyőződésű emberek óriási tömegei követelik az Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bombázását, szüntesse meg a vietnami agressziót. Nem utolsósorban vonatkozik ez Európára, ahol az amerikai agresszió ellent megmozdulások mind hevesebbé válnak. (Folytatág a Z. oldalon) MOSZKVA BÚCSÚZIK a szovjet űrrepülés hősi halottjától Kormánybizottság vizsgálja ki a katasztrófa okait • Részvétnyilvánítások a világ minden részéből Moszkva (ČTK) — Tegnap több tízezer moszkvai búcsúzott el Vlagyimir Komárov űrhajóstól, aki hétfőn életét vesztette a Szojus-1. űrhajó leszállása közben. A hamvait tartalmazó urnát a Szovjet Hadsereg Házában helyezték el. Az urna előtt először Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke állt dlszőrséget. A hős űrhajóstól búcsút vett Vlagyimlra Komarova, az űrhajós felesége, továbbá a fia, apja és családjának többi tagja, valamint a szovjet űrhajósok. Az urnát keddre virradó éjjel repülőgéppel szállították Moszkvába a katasztrófa színhelyéről, valószínűleg a Bajkonurtól nyugatra fekvő területről. A hőst halott temetéséről eddig nem adtak kl hivatalos jelentést, valószínű, hogy az urna még szerdán a Hadsereg Házában lesz közszemlére kitéve. Vlagyimir Komarovot a Kreml falánál temetik el. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa kormánybizottságot nevezett ki az űrhajós halála körülményeinek kivizsgálására. Az eddig kiadott hivatalos jelentés előzetes adatokon alapszik. A katasztrófa pontos okára a kormánybizottság derít majd fényt. Az eddigi jelentések nem számolnak be részletesen a Szojuz-1. leszállását biztosító berendezéséről. A Vosztok típusú űrhajók utasai kiugrottak a kabinból és ejtőernyővei szálltak le, az üres kabint pedig szintén ejtőernyő juttatta a Földre. A Voszhod típusú űrhajóknak már új rendszere volt. Annyi biztos, hogy a Szojus-1. űrutasa is biztonságosan leszállhatott volna ejtőernyővel. Fennáll az a kérdés, hogy Vlagyimir Komárov — a tapasztalt pilóta és ejtőernyős — miért nem hagyta el az űrhajót abban a pillanatban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a fő ejtőernyő nem nyíl* ki. A Szojuz-1. űrhajó kabinja valószínűleg a zuhanás következtében teljesen elpusztult és az üzemanyag felrobbant. A kormánybizottság előtt így nehéz feladat áll. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szerencsétlenséget az ejtőernyő okozta, a szovjet kozmikus program teljesítését maradéktalanul folytathatják és a közeljövőben felbocsáthatják a Szojuz-2. űrhajót. Külföldi államférfiak részvéttáviratai Az egész emberiség osztozik a szovjet nép gyászában — ez tűnik ki a Vlagyimir Komárov űrhajós tragikus halálának vllágvisszhangjáből. U Thant ENSZ-főtitkár részvéttáviratot küldött Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, melyben leszögezi, hogy Vlagyimir Komárov halála mélyen megrendítette őt. A továbiakban részvétét tolmácsolta az elhunyt családjának és az egész szovjet népnek. Houstonból, az amerikai űrkutatás központjából 47 amerikai űrhajós küldött részvéttáviratot az elhunyt űrhajós családjának és a szovjet űrhajósoknak. Rószvéttáviratot küldött többek között Kiesinger nyugatnémet kancellár, Burgiba, Tunézia elnöke, Nlcolae Ceausescu, Chivu Stolca és Ilon Gheorghe Maurer, Románia vezetői államférfiai. Goldberg, az Egyesült Államok állandó ENSZ-misszióJa nevében Nyikolaj Fedorenkónak, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldöttjének fejezte kl együttérzését. M. A. Szuszlov, A. Ny. Koszigin, Ny. V. Podgornij, K. T. Mazurov, P. Ny. Gyemicsev és A. J. Pelse áll díszőrséget a Vlagyimir Komárov űrhajós hamvait tartalmazó urna mellett. (TASZSZ—CTK felvétele) Az amerikaiak ismét Hanoi és Haiphong környékét bombázták Kína fölött is amerikai gépeket lőttek le • Megtörtént az őrségváltás a saigoni amerikai nagykövetségen • Svédországban sem ülésezhet a Russel-bizottság Haiphong elleni fokozódó amerikai légitámadások szerves részét képezik annak az amerikai eszkalációnak, amelyet Washingtonban már korábban előkészítettek. Mint annak Idején jelentettük, az amerikai hadügyminisztérium és a saigoni amerikai katonai parancsnokság korábban nagyarányú észak-vietnami csapatösszevonásokról terjesztett híreket, hogy ezáltal alibit keressen tervezett támadásainak igazolására. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a pekingi rádió teg nap közölte, hogy a Kínai Népköztársaság fölött két F—4B mintájú amerikai repülőgépet lőtték le a VDK-val szomszédos tartományban. Saigon — Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok eddigi saigoni nagykövete tegnap elutazott a dél-vietnami fővárosból és helyét Bunker, az újonnan kinevezett amerikai nagykövet foglalta el. A távozó Cabot Lodge sajtókonferenciáján azt hangoz(Folytatás a 4. oldalon] Hanoi (ČTK) — Az amerikai légierő kalózgépei tegnap ismét több esetben támadták Hanoi és Haiphong környékét. Az F—105 típusú bombázók három és fél kilométernyire közelítették meg a város központját, és az amerikaiak szóvivője szerint ez volt az eddigi legnagyobb amerikai légitámadás a VDK fővárosa ellen. Hasonló támadásokat intézett az amerikai légierő Haiphong kikötőváros ellen is. A körülbelül egy óráig tartó támadás során a demokratikus Vietnam légvédelme négy amerikai támadó gépet lelőtt. A hanoi rádió jelentése szerint az amerikaiak légitámadása következtében a polgári lakosság is veszteséget szenvedett, ós közülük sokan megsebesültek. A hanoi Nhan Dan tegnapi cikkében a hétfői napot az amerikai légierő fekete-napjának nevezi, amikor is a VDK légvédelme összesen 9 amerikai kalózgépet lőtt le. Politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a Hanoi és