Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-23 / 112. szám, vasárnap

Megnyílt az ENSZ-közgyíílés rendkívüli ülésszaka Washington ismét a 19. cikkellyel fenyegetőzik New York (CTK) — Pénteken délután — közép-európai idő szerint este 22 órakor — megnyílt az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka. Az előreláthatólag három hétig tartó ülésszakon három fő kérdést vitatnak meg: a fajüldöző Délafrikai Köztársaság uralma alatt álló Délnyugat-Afrika Jövőjét, a világszervezet békefenntartó haderőt finanszírozásának problémáját, valamint az 1967. szeptemberében tervezett világűr-értekezletnek egy évvel történő elhalasztását. — Az ENSZ alapokmányának 19. cikkelye pénteken ismét napirendre került, mint az egyes tagállamokkal szembeni amerikai fenyegetőzés. Ez alkalommal azonban az USA nem a Szovjetunió és más szocialista országok ellen irányuló obstrukcióra akarja felhasználni, mint két évvel ezelőtt. Az Egyesült Államok küldöttsége jelenleg közölte, hogy javaslatot terjeszt elő az alapokmány 19. cikkelyének azokkal az országokkal szembeni alkalmazására, melyek több mint két éve nein fizették meg az ENSZ tagsági díjukat. Az alapokmány 12. cikkelye értelmében ugyanis ezeket az országokat az ENSZ-közgyűlés megfoszthatja szavazati joguktól. Beavatott ENSZ-körök szerint az USA fenyegetőzése most többek között Haiti, a Dominikai Köztársaság, Bolívia, Kongó (Brazzaville) és más államok eľlen Irányul. Johnsont ma várják Bonnba Washington (CTK) — Johnson amerikai elnök valószínűleg már ma megérkezik az NSZK-ba. Az elnököt nyugatnémetországi útjára Dean Rusk külügyminiszteren kívül Lucius Clay tábornok, John McCloy, az USA volt nyugat-németországi magas rangú megbízottja és Allén Dulles, az amerikai titkosszolgálat volt főnöke is elkíséri. Johnson felkérte Eisenhower volt amerikai elnököt is, hogy repüljön vele Bonnba, ő azonban rossz egészségi állapotára hivatkozva visszautasította a meghívást. 1967. A SZOVJETUNIÓ és Nagy-Britannia egyezményt kötött, melynek értelmében a hosszú ideig tartó kísérletek és az ipari technológiai folyamatok terén a jövőben kölcsönösen tájékoztatják egymást — közölte Wedgood Benn angol technológiaügyi miniszter. A NYUGATNÉMET munkaközvetítő hivatal pénteki jelentése szerint április közepén az NSZK-ban 535 ezer munkanélküli volt. A jelentés nem ad áttekintést a részben foglalkoztatottak számáról. Ezek számát negyedmillióra becsülik. U THANT, ENSZ-főtitkár valószínűleg június 16-tól 24-ig terjedő időben Japánba és a Fülöp-szigetejtre látogat. DJAKARTABAN szombaton reggel az Indonéz ifjúsági szervezetek mintegy 5000 képviselője tüntetett Kína djakartai nagykövetségének székháza előtt. A tüntetők követelték, hogy minden kínalt utasítsanak kl Indonéziából. HAILE SZELASSZIE etiópiai császár tegnap hivatalos látogatásra Kanadába utazott. Montrealban az Expo-67 világkiállításon ő nyitja majd meg az etiópiai pavilont. A császár Kanadából az USA-ba utazik. SMUEĹ MIKUNIS, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára április 17 és 21 között látogatást tett Magyarországon. A főtitkár tárgyalást folytatott Komócsin Zoltánnál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, majd megtekintette a dunaszentmiklősi Micsurin Termelőszövetkezetet. Bolgár—román közös pártközlemény Bukarestben közös bolgár— román pártközleményt adtak ki a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség, valamint a román vezetők közötti megbeszélésekről. A közlemény szerint a két ország vezetői megbeszéléseiken tájékoztatták egymást a szocializmus építésének eredményeiről, őszinte és hasznos eszmecserét folytattak a két ország és a két párt kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom fő problémáiról. Konkrét javaslatokat dolgoztak ki a két ország közti gazdasági együttműködés elmélyítésére is. Kifejezték óhajukat, hogy fejlesszék gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket a KGST országaival, az összes szocialista országgal. Az európai biztonságról szólva a közlemény rámutat: a felek leszögezték elhatározásukat, hogy a jövőben is az 1966. júliusi bukaresti Nyilatkozat szellemében tevékenykednek. A bolgár párt- és kormányküldöttség hazautazott Bukarestből. Odaítélték a Lenin-díjakat Csehszlovák tudós a kitüntetettek közöt't A Szovjetunióban egyre nagyojb gondot fordítanak az egészségügy korszerűsítésére, tökéletesítésére. Felvételünkön a moszkvai Orvos-továbbképző Intézet egyik laboratóriuma látható, ahol már a „műveséket" is alkalmazzák a gyógyításnál. Foto: CTK — TASZSZ Az újgörög kormány letette az esküt Görögország Kommunista Pártjának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) ja, hogy Görögország valainenynyl országgal kapcsolatokat akar fenntartani. Reggeli hírek szerint módosították a rendkívüli állapottal összefüggő egyes rendelkezéseket. A gyülekezési tilalom azonban továbbra is érvényben van. Tegnap délelőtt ismét megindult Görögország és a külföld közötti légi közlekedés. Görögország Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben leszögezi, hogy az államcsíny hátterében az amerikai imperialisták, a görög király és a ka tonai junta áll. A nyilatkozat szerint az államcsíny a demokrácia és a nép érdekei ellen Irá nyul, s veszélyezteti a békét. A görögországi események sajtóvisszhangja Varsó — A lengyel lapok a görögországi eseményekkel kapcsolatban leszögezik, hogy a katonai diktatúra nem oldhatja meg az ország politikai és szociális viszályait. Párizs — A francia lapok is nagy figyelmet fordítanak a görög államcsínyre. Az Humanité „fasiszta összeesküvésnek" bélyegzi az államfordulatot. Rámutat arra, hogy a görög hadsereg a király kérésére és az amerikai „tanácsadókkal" együttműködve valósította meg akcióját. Róma — Olaszországban aggodalmakat keltettek a szomszédos Görögországban történt események. Számos politikai párt és mozgalom ítélte el a katonai puccsot, és több olasz városban tüntetés volt. A kommunista párt és a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának képviselői interpellációt nyújtottak be a kormánynak, amelyben követelik, tájékoztassa a kormány a parlamentet arról, hogy milyen álláspontot foglal a görögországi eseményekkel kapcsolatban. New York — A New York Times is elítéli a katonai diktatúra hatalomra jutását, viszont az eseményekért Papandreu volt miniszterelnököt és pártját teszi felelőssé. Moszkvában kiosztották az 1967. évi irodalmi, művészeti, építészeti, tudományos és műszaki Lenin-díjakat. Kara Karajev azerbajdzsáni zeneszerzőt „A vihar ösvényén" című balettjéért; Igor Mojszejevet, a világhírű népi táncegyüttes megteremtőjét és vezetőjét az „Üt a tánchoz" című programjáért; Jurig Pimenov festőművészt az „Üj negyedek" elnevezésű képsorozatáért; Mihail Szvetlovot, a kiváló szovjet költőt halála után az utolsó évekbenl költeményeiből kiadott gyűjteményes kiadásáért; Ruben Sztmonovot, a moszkvai Vahtangov Színház vezetőjét több klasszikus szovjet drámai alkotás színre viteléért tűntették ki. Továbbá 45 tudós és mérnök kapta meg a Lenin-díjat a tudomány és technika területén végzett kimagasló munkájáért. Lenin-díjat kapott Georglj Flelov fizikus és csoportja, a dubnai kutatóintézetben, az uránon túli elemek szintéziséért és sajátosságaik tanulmányozásáért. A kutatócsoport tagja dr. Ivo Zvaral vegyészmérnök, a Csehszlovák Tudományos Akadémia kutatója is. Willy Brandt elutasította Walter Ulbricht javaslatát A GHANAI lapok tegnap azt a hírt közölték, hogy letartóztatták Nkrumah volt ghanal elnököt. A kormány kénytelen volt a Nkrumah állítólagos letartóztatásáról szóló közleményeket hivatalosan megcáfolni. Bonn (CTK) — Willy Brandt, a Szociáldemokrata Párt elnöke, az NSZK külügyminisztere szombaton, az SPD dél-hessenl kerületi értekezletén NyugatNémetország bel- és külpolitikájának időszerű kérdéseiről beszélt. Megismételte azt az állítását, hogy az NSZK külpolitikája senki ellen sem Irányul, s hogy az NSZK-nak állítólag nincsenek sem katonai, sem nukleáris ambíciói. A továbbiakban hangoztatta, hogy az SPD olyan külpolitikát akar, amely a következő elvekhez igazodik: 1. Az európai és a világpolitikai helyzet feszültségének mérséklése. 2. Az európai együttműködés kibővítése és jó megszervezése. 3. Aktív törekvés a kelet-európai szomszédos nemzetekkel való kapcsolatok normalizálására. 4. Az SPD elutasítja az atomfegyverek birtoklását, de szerinte ügyelnie kell arra, hogy az atomsorompó-egyezmény ne sértse az NSZK érdekeit. A nyugatnémet külügyminiszter foglalkozott az NSZEP kongresszusával és Ulbricht elvtárs javaslatával, hogy Stoph miniszterelnök és Kiesinger kancellár személyesen vitassa meg a két német állam közti kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit. Willy Brandt elutasítóira Walter Ulbricht javaslatát, de ugyanakkor nem tett semmi más konkrét javaslatot a közeledésre, sőt azt állította, hogy egyelőre nem lát semmi lehetőséget a német kérdés rendezésére. AZ USA kormánya állítólag katonai támaszpontot akar építeni a Chiléhez tartozó Húsvétiszigeti Pacifikban. Eddig nem ismeretes, milyen célokat szolgál majd e támaszpont. A Volksstimme néhány hó»» nappal ezelőtt szenzációs leleplezést tett az államosított Osztrák Kőolaj Társaság (ÖMVj és a Shell, Mobiloil, Esso és Brtttsh Petrol külföldi kőolaj konszernek között lefolyt titkos londoni tárgyalásokról. Ezek a konszernek egy szerződési „csomagtervnek" az aláírását követelték az ÖMV-től és vonakodás esetén gazdasági megtorlással fenyegetőztek. A cégek az 1955-ben öt nappal az államszerződés megkötése előtt aláírt, úgynevezett „bécsi memorandumra" hivatkoztak, melyről a Volksstimme annak idején írt, de a kormány 28 hétig konokul tagadta a külföldi vállalatoknak különféle privilégiumokat (— például a részesedést az új olajfinomítókban és kőolajvezetékeken —

j biztosító és ennélfogva Ausztria kőolajellátását és gazdasági önállóságát veszélyeztető szerződés létezését. Megkárosítják az állami ipart Az államosítás ellenségeinek és szabotálóinak a kormányban 1955 óta már nem egy ízben sikerült az ÖMV-t megkárosítaniuk. Tíz éven át megtagadták a kőolajtársaságtól egy saját elosztóhálózat kiépítését, viszont a külföldi konszerneknek lehetővé tették, hogy ők húzzák a hasznot a fogyasztás 80 százalékából. A kormány ugyan engedélyezte a külföldi konszerneknek Ausztrián át az évi 54 millió tonna kapacitású Transalpin Pipeline (TAL) kőolajvezeték lefektetését. Nem engedte, hogy az ÖMV egy másik kőolajfinomítót építsen. Most viszont egy nyugati olajkonszern létesít egyet, amelyben az ÖMVA monopóliumok cselszövése nek csak negyed részesedése lesz. Az államosított ÖMV 15 százalék termelési adót fizet, az angol—amerikai részvénytársaság viszont csak 6 százalékot. Az ÖMV egy rákényszepített szerződés értelmében kénytelen az alsó-ausztriai Niogas-cégnek a földgáz köbméterét 12 groschenért szállítani (a rendes ár 26 groschen). Kutatási licenciák dolgában az ÖMV-t állandóan mostohagyerekként kezelték. Csak az utóbbi időben kapott engedélyt a kutatásra néhány helyen Alsóés Felső-Ausztriában. A gazdag lelőhelyeket ígérő Burgenland azonban továbbra ls tiltott terület számára. A kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy az ÖMV részesedést kapjon a TAL-ban. Most meg akarja fosztani elsőbbségétől a nyersolajbehozatalban is. Külföldi konszernek akarják teljes mértékben fedezni Ausztria nyersolaj ellátását. Az Adriától Ausztrián át a nyugat-németországi Ingoldstadtba vezető Transalpin-Pipelíne-ből külön vezetéken Bécsbe akarják szlvatytyúznl a nyersolajt. Ausztriának egyúttal le kellene mondania saját kőolaj finomítók építéséről és meg kell elégednie a 26 százalékos részesedéssel a külföldi konszernek létesítette finomítókban. Az ÖMV-nek továbbá köteleznie kellene magát, hogy saját kőolajfinomítóját a külföldi konszernek beleegyezése nélkül nem bővíti. Ezek csak a legfontosabb pontjai a „csomagtervnek". Az Ausztria legsajátabb érdekei ellen irányuló szerződéstervezet leleplezése a tiltakozás valóságos orkánját váltotta kl. Az ÖMV központi üzemi tanácsa és a szakszervezetek hallani sem akartak a szerződésről. A szakszervezet és a munkáskamara egy kiváló gazdasági szakértőkből álló bizottság véleményét kérte ki. A szakértők leleplezései A szakértők időközben már közzétett véleménye (köztük Nemschak professzor, a Gazdaságkutatást Intézet közismert vezetőjének véleménye is) egységes abban, hogy a szerződés az osztrák nyersolaj-gazdaságot külföldi konszerneknek rendelné alá. Ennek nemcsak az ÖMV, hanem az ország egész gazdasága kárát látná. Az ÖMV a nyersolajbehozatal eddigi 47 százaléka helyett már csak 10—15 százalékát bonyolíthatná le. Az államosított kőolajtársaság így 1975-ig ráfizetésessé válna. Az egyik szakvélemény megállapítja, hogy Ausztria kénytelen lenne a külföldi konszerneknek az importált nyersolaj tonnájáért 3—4 dollárral többet fizetni, mintha maga eszközölné a behozatalt. Ez pedig az ország fizetési mérlegét 1975-ben már egymilliárd schillinggel terhelné meg. Ausztria 51 százalékkal járulna hozzá a kőolajvezeték költségeihez, de a kapacitás mindössze 10—15 százalékát használhatná. A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy Ausztria, illetve az ÖMV képes saját erejéből kőolajvezetéket és úf olaffinomítókat építeni, valamint a finomított termékeket eladni. A munkásság közbeléphet Az osztrák kapitalista sajtó tajtékzik dühében a Volksstimme leleplezésein, valamint a szakszervezetek és a munkáskamara által beszerzett szakvélemények miatt A burzsoá lapok szerint ez a szakszervezetek meg nem illető „beavatkozása" a gazdaságba. Mellesleg a gazdasági és szakszervezeti körök állásfoglalása sem egyöntetű a kérdésben. Legnagyobb jelentőségű azonban a kőolajipari munkások összefogása (a szakszervezet néppárti frakciója is velük tart), amely néhány nappal ezelőtt jutott kifejezésre az összüzemi tanács konferenciáján. Ha egységes marad, a munkásság sikeresen visszaverheti a kőolajmonopóliumoknak Ausztria energiagazdaságára tervezett veszélyes csapásait.