Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-07 / 66. szám, kedd

A •• •• • « Gyumolcsozo a lengyel—csehszlová együttműködés két évtizede Belgium fővárosában március 4-én mintegy 8 ezer ember tüntetett az amerikaiak vietnami agreszsziója ellen és követelte a vietnami nép önrendelkezési jogának biztosítását. (Foto: CTK) » • A VDK u| nagykövete Podgornijnál Moszkva (CTK) — Nguyen Tho Thten, a Vietnami Demokratikus Köztársaság új moszkvai nagykövete tegnap átadta megbízólevelét Nytkolaf Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Podgornij a megbízólevél átvételekor hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány megtesznek mindent a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok és a nemzett felszabadító mogalmak összes erői egységének megszilárdítására és tömörítésére, hogy minél eredményesebben támogathassák a vietnami nép harcát az amerikai agresszióval szemben. A szovjet kormányfő leszögezte, hogy a Szovjetunió támogatja a VDK kormányának és a Dél-Vietnami Nemzett Felszabadítás! Frontnak a vietnami kérdés rendezésével kapcsolatos álláspontját. A nagykövet válaszában köszönetet mondott a Szovjetuniónak azért a nagy segítségért, amelyet Vietnam népének nyújt igazságos harcában. A nyugat-németországi neonácizmus élo valóság A moszkvai Pravda cikke A moszkvai Pravda hétfői számában A. Jefremov rámutat arra, hogy a nyugat-németországi újnáci Nemzeti Demokrata Párt számára egyenesen táptalaj a bonni kormány egész bel- és külpolitikája. Számos magasrangű nyugatnémet politikus, katonai és gazdasági személyiség fasiszta múltja sok tekintetben megmagyarázza, miért tanúsítanak olyan türelmet a Rajna-parton a nácizmus újjáéledésével szemben. A cikkíró emlékeztet arra, hogy Nyugat-Németországban továbbra is tiltva van a fasizmus feltámadása ellen legaktívabban harcoló erő: a Német Kommunista Párt. Rendkívüli törvények bevezetésével most ráteszi a kést a szakszervezetek és más olyan szervezetek Nem sikerült bizonyítékokat szerezni Sukarno ellen Folytatódik a Supardjo-per D f akart a (CTK) — Hétfőn reggel folytatódott Supardjo volt tábornok elleni per. A tegnapi nap sem hozott semmiféle változást azon a téren, hogy meggyőző bizonyítékokat nyerjenek Sukarno elnök ellen. Ugyanis e bizonyítékok alapján akarják Sukarnót ellenfelei megfosztani a hivatalától. Supardjo hétfőn védőbeszédéberi részben védelmezte Sukarno elnököt, és ugyanakkor határozottan elutasította annak beismerését, hogy bármi bűnt követett volna el. Supardjo követelte, hogy ne csak a szeptemberi mozgalom vezetőit állítsák bíróság elé, hanem azokat a tábornokokat is, akik ellen a „Szeptemberi mozgalom" irányult. Supardjo védőbeszédében rámutatott, hogy Sukarno mindent elkövetett, hogy megállítsa a káros fejlődést és megakaddA politikai partok helyzete az indiai képviselőházban ' 1967. III. 7. Delhi (CTK) — A legutóbbi jelentés szerint az indiai képviselőházban a politikai pártok a következőképpen vannak képviselve: Indiai Nemzeti Kongresszus 280, Szvatantra 42, fan Szangh 35, Dravida Munnetra Kazhangam 25, India Kommunista Pártja 23, 0 sszindiai Szocialista Párt 23, Baloldali Kommunista Párt 19, Népi Szocialista Párt 13, a többi helyi jelentőségű pártok és a függetlenek 54 képviselővel rendelkeznek. A képviselőháznak összesen 521 tagja lesz. Az első nem a Kongresszus Párt tagjaiból álló kormányt Madras államban alakította meg március 6-án a Dravida Munetra Kazhagam párt, amely a választások során meggyőző győzelmet aratott az Indiai Nemzett Kongresszus Párt felett. Fő miniszter Anadurai lett. „forradalmi" osztagokat is torkára, amelyeket a bonni hivatalos politikával szemben „potenciális" veszélynek tartanak. Külpolitikai téren a neonáci propagandát előmozdítják Bonn nukleáris igényei. A neonácik malmára hajtják a vizet azok a „panaszok" is, hogy NyugatNémetországot „másodrangú országnak" tekintik és hátrányos megkülönböztetésben részesítik. A barna pestts Nyugat-Németországban megelevenedő bacillusai újból Európa légkörét veszélyeztetik. A népek azonban nem felejtették el a nácizmust és a náci célokat szolgáló Wehrmacht üzelmeit — hangsúlyozza befejezésül Jefremov. (MTI) Peking (CTK) — Miután a központi szervek nemrégen parancsot adtak a „kulturális forradalom" folyamán alakított összes országos szervezet felszámolására, a vidéki sajtó hírei szerint egyes tartományokban szintén feloszlatják a különféle „forradalmi" csoportosulásokat, amelyeket most ellenforradalmiaknak tekintenek. így Kantonban feloszlatták az „Augusztus 1 harci osztagot", amely állítólag földbirtokos, kulák- és ellenforradalmi elemekből, valamint amerikai és csangkajsekista kémekből állott. Ez az osztag állítólag, mint számos más hasonló jellegű szervezet, a kommunisták és komszomolisták elleni harcot tűzte ki céljául. Támadta a kantoni katonai helyőrség vezető szerveit is. Az északnyugati Csinghaj tartományban leleplezték a „Augusztus 18 vörös zászló harci osztagot", amely ellen eljárást Indítottak, elkobozták raktáron lévő fegyvereit és számos tagJát letartóztatták. Vuhan városában halálra ítélték egy „intrikus és ellenforradalmi csoport* egész vezetőségét, s a csoport tagjait letartóztatták. A kínai helyi lapok híreiből kitűnik, hogy a katonai körzetek vezetése alatt valamennyi tartományban értekezleteket tartanak a tavaszi mezei munkák biztosítása érdekében. Az értekezleteken kitűzik a mezőgazdasági munkák terveit, amelyeket a hadsereg irányít. (Folytatás az 1. oldalról) társ. Ennek köszönhetjük, hogy megnövekedett a kölcsönös árucsereforgalom, amely az 1961—65-ös években csaknem megkétszereződött, és 1365-ben elérte az 1,8 milliárd valutazloty értéket. Az eltelt húsz év alatt a két ország árucsereforgalma a négyszeresére nőtt. 1965-ben — az 1960-as évhez viszonyítva — 88 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom. A közeljövő távlatai az 1970lg szólő ötéves egyezményen alapszanak. A két fél — mondotta Jaroszewicz — tudatában van annak, hogy a gépek és berendezések kölcsönös szállításának további növekedése szorosan összefügg a termelés szakosításával és egybehangolásával. Országaink eleget tesznek a KGST keretében rájuk háruló szakosítási kötelezettségeknek. A fontosabb szállítmányok közé tartoznak a hajómotorjaink számára nélkülözhetetlen könyökös tengelyek, és a Jelczkarosa típusú autóbuszokhoz 'ükséges alkatrészek. A két ország közötti szakosítást és együttműködést még jobban el lehetne mélyíteni. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy az egyes fontos gazdasági feladatok megoldása során kifizetődik a nanzetközi együttműködés és szakosítás lehetőségeinek kihasználása. Elsősorban a villamosgépgyártásnak vannak bíztató távlatai. Mind Csehszlovákiában, mind Lengyelországban nagy lehetőségek mutatkoznak ezen iparág fejlesztésére. Gomulka és Novotný elvtárs az új barátsági szerződés aláírásakor mondott besz^diükben figyelmeztettek a KGST-taj*államok sokoldalú együttműködése továbbfejlesztésinek célszerűségére. » Az új csehszlovák—lengyel barátsági szerződésnek figyelmet szentel a moszkvai Pravda ls. „Lengyelország és Csehszlovákia egyre jelentősebb szerepet játszik Európában. Nélkülük ma már nem oldható meg egyetlen fontosabb nemzetközt probléma sem" — állapítja meg a lap varsói tudósítója. „Lengyelország és Csehszlovákia barátsága a szocialista tábor, Európa és az egész világ békéjét szolgálja. A francia kommunisták nagy sikere a parlamenti választásokban (Folytatás az 1. oldalról) Billoux, az FKP KB politikai bizottságának tagja, Georges Gosnat, az FKP KB tagja, Leon Feix, az FKP KB tagja és Fernard Greiner, Waldeck L'huillier, Maurice Niles és André Duromea. A gaulleista kormány 20 tagja közül, akik képviselőjelöltként szerepeltek, 11-et már az első menetben megválasztottak, közöttük Pompidou miniszerelnököt, Foyert igazságügyminisztert, Debré pénzügyminisztert stb. 15 miniszter sorsa a második menetben dől el. Mitterrand, a francia „árnyékkormány" elnöke, a Baloldali Demokratikus és Szocialista Szövetség elnöke az első menetben a szavazatok felénél nagyobb többséget kapott. Az első választási eredmények közzététele után Pompidou miniszterelnök kijelentette, hogy az eredmények szerint „a többség szavazatai megmaradták, sőt kis mértékben gyarapodtak, az FKP és a „Szövetség" stabilizálódott, mlg a demokratikus közép hanyatlóban van. Georges Marchaís, az FKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a kommunista párt megszilárdította helyzetét, s több százezerrel növekedett a ráadott szavazatok száma. Saj'tóvélemények a választások kimeneteléről „Az FKP nagy sikert ért el s a szavazatok százezreit nyerte el" — írta tegnapi számában ar Humanité főszerkesztője a választások első menetének eredményeiről. Hangsúlyozza, most arról van szó, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek a baloldalnak a legnagyobb reményt biztosítják a második menetben. Megemlíti az FKP, valamint a Baloldali Demokratikus és Szocialista Szövetség közötti egyezményt és kifejezi óhaját, hogy valamennyi választókörzetben ilyen megegyezésre kerüljön sor. A Combat fgy foglalja össze az eredményeket: „A gaulleisták érezhető előrehaladása, az FKP stabilitása, a demokratikus közép hanyatlása s a Baloldali Demokratikus és Szocialista Szövetség jő eredményei." lyozza az összecsapást, de ez nem sikerült neki a hadsereg vezetőinek kérlelhetetlensége miatt. Hétfőn reggel a Djakarta szívében levő Pancsasila teret több száz fegyveres katona szállta meg, és így meghiúsította mintegy tízezer Sukarno-ellenes diák tüntetését. Suharto tábornok a fegyveres erők tisztjeihez és a népi tanácskozó gyűlésben levő katonaképviselőkhöz intézett beszédében figyelmeztette őket, hogy Sukarno sorsáról hozandó bármilyen döntés során figyelembe kell venni az ország egységét és biztonságát. A Suhartóhoz közel álló körök úgy vélekednek, hogy Suharto nem ért egyet Sukarno teljes eltávolításával. Attól tart ugyanis, hogy újabb vérontásokra kerülne sor Közép- és Kelet-Jáván. A

ngliát sokan a férfiak országának nevezik, noha asszony ül a trónon, és női profil díszíti az angol bank pénzérméit. Akárcsak egy muzulmán országban, a legritkább esetben lehet nőt látni a népszerű kiskocsmákban, a „pub" okban, ahol a szigetország helyi társadalmi élete zajlik. Ami pedig a patinás régi klubokat, a történelmi osztályok fészkeit illeti, ott egyenesen tilos és elképzelhetetlen a nők bebocsátása, s éppen a napokban szavazták le a londoni értéktőzsdén azt a „forradalmi" javaslatot, hogy üzletasszonyok is betehessék lábukat a börze szentélyébe. Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy az angol nők konyhában töltik minden percüket, és egész nap a férjüket várják haza. A munkaképes nők ötven százaléka alkalmazásban áll, s ez az arány megközelíti, sőt néha felülmúlja a szocialista országok számadatait. Még a hadseregben és a rendőrségben is szép számmal szolgálnak lányok, asszonyok. A nők bére azonban ffriss hivatalos adatok szerint) a férfiak fizetésének csak a felét teszi ki: míg a dolgozó férfiak heti átlagkeresete három penny híján húsz font, a nőké a tíz fontot sem éri el (egészen pontosan: kilenc font tizenegy shilling tizenegy penny). Ezt csak részben lehet a nők alacsonyabb képzettségével indokolni, ugyanis még mindig nem sikerült elérni az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elvének érvényesítését. Gyengén állnak a szülési szabadsággal és családi pótlékkal is. Szomorú tény, hogy még a szakszervezetek jórésze sem hajlandó harcolni a Lányok és asszonyok e királynő országéban női dolgozók nagyobb megbecsüléséért. És a család? Az angol férjek lényegesen többet segítenek feleségüknek a háztartási munkában, mint mifelénk Közép-Eurőpában. Jobban állnak a háztartások gépesítésével is: Négy háztartás közül háromban van porszívó, öt közül kettő dicsekedhet hűtőszekrénnyel, minden második családnak van mosógépe. A boltok nagy választékban kínálják a gyorsan elkészíthető, rendszerint fagyasztott félkész-ételeket, meg az olyan munkakönnyítő gyártmányokat, mint például a papír-pelenka. Az igazság kedvéért hozzátenném, hogy nagyon sok asszony idegenkedik ezektől, mert például a tisztított burgonya háromszor, négyszer annyiba kerül, mint a hámozatlan. [Ez az adat nem az angol kormány statisztikai hivatalától, hanem a feleségemtől származik, az összes többi azonban hivatalos kimutatásból való.) Meg kell cáfolnom egy elterjedt otthoni hiedelmet: nagyon kevés angol nő tarthat háztartási alkalmazottat. A családok mindössze egy százaléka — a legtehetősebb famíliák — tartanak bentlakó „cselédet", s összesen öt százalék járat bejárónőket. A „második műszak" Itt is jórészt az asszonyokra hárul, ha férjek segítsnek is. Amióta a század elején az angol „szüfrazsettek" véres harcokban kivívták a nők választójogát, mintha lecsillapult volna a harcos nőmozgalom, nehéz lenne felfedezni egy nagylétszámú, küzdőképes nőszervezetet. A politikai életben szép számmal találhatók népszerű női figurák j itt van például Barbara Castle közlekedésügyi miniszter vagy fennie Lee művelődésügyi miniszter), akad egy tucatnyi képviselőnő is, de a politizálás itt is elsősorban a férfiak „hobbyja". Az asszonyok — főleg az Idősebbek — inkább az ezerszámra burjánzó jótékonysági és vallásos, világmegváltó mozgalmakban jeleskednek. Kevesen ünneplik a nemzetközi nőnapot, ami amolyan távoli, „kontinentális" ünnepnek számit. Bíztató azonban, hogy a vietnami háború ellen tüntető, a vietnami gyermekek megsegítéséért gyűjtő társadalmi mozgalmak soraiban lelkesen és nagy számban ott vannak a szigetország asszonyai és lányai.