Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-04 / 63. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A vietnami eszkaláció veszedelmes útján 1967. III. 4. Az elmúlt hónapokban háromszor is felcsillant a vietnami háború békés rendezésének reménye. Az emberiség azonban hiába reménykedett, a békéért aggódó politikusok diplomáciai fáradozásait zsákutcába juttatta az Egyesült Államok. A karácsonyi, az újévi és a holdújévi tüzszünet kiváló alkalom lett volna a béketárgyalások megkezdésére, a Johnson-kormány azonban cinikusan visszautasította a kínálkozó lehetőséget, és a háború fokozásának veszedelmes útján jár. Az agresszor „gesztusra" vár Mint ismeretes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyetlen követelménye az volt, hogy Washington szüntesse be a terrorbombázásokat, és utána következhetnek a tárgyalások. Az amerikai kormány azonban tovább folytatja a bombázásokat, és Rusk külügyminiszter szerint csak akkor hajlandó beszüntetni, ha a VDK „gesztusként", ellenszolgáltatásként ígéretet tesz, hogy abbahagyja a dél-vietnami hazafiak támogatását. Johnson elnök és miniszterei többször kijelentették, hogy hajlandók feltétel nélkül tárgyalni a békéről, sőt Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa ázsiai kőrútján ugyanezt ismételgeti. Amikor azonban szavukon fogták az amerikai vezetőket, olyan feltételt szabtak, amelynek elfogadása felérne egy kisebb kapitulációval. Amit az amerikaiak követelnek, arról csak a béketárgyalásokon dönthetnek. Washington ellenszolgáltatást szeretne azért, hogy beszüntesse egy szuverén ország kalózbombázását, polgári lakosságának tömeges irtását. Az amerikaiak minden nemzetközi szokást és jogszabályt felrúgó agressziójuk megszüntetéséből szeretnének hidat építeni a fegyverrel ki nem vívott győzelemhez. Követelményeik egyoldalúak, diktátumszerüek és felháborítóak. A VDK kormányának szép gesztusa volt, amikor kijelentette, hogy a bombatámadások beszüntetése, vagyis a normális állapotok megteremtése után feltétel nélkül kész tárgyalni a békekötésről. S Washington erre nagyon ls jellemző „gesztussal" válaszolt. Az amerikai „gesztus" Az amerikai beszámolókat mindig a háború kiterjesztése követte. Így történt ez a legutóbb is. Curtin Lemay tábornok, az amerikai stratégiai légierő volt vezérkarának főnöke nemrég felszólította a Johnson-kormányt, hogy vesse be egész légi és tengeri erejét a VDK-ba és „semmisítsen meg mindent, mit embert kéz alkotott". E beszéd után néhány nappal az amerikai hadvezetés a háború kiterjesztésére adott parancsot: • A haditengerészet lőni kezdte a VDK sűrűn lakott partvidékét, • fokozódtak a lakosság elleni terrortámadások, • a légierő megkezdte a vietnami folyók elaknásítását. így fest az amerikaiak „gesztusa" Washingtonban még mindig a teljes győzelem ábrándjait kergetik, és egyes lapok már hírt adtak a háború további eszkalációjának előkészületeiről. Ezek szerint tönkre bombáznák Haiphong kikötőjét és a VDK-t teljes tengeri blokád alá vennék. Olyan veszedelmes tervek ezek, amelyek haborúba sodorhatják az emberiséget. A pénz- és emberáldozat nem számit Az amerikaiak vietnami háborús kiadásai gyors ütemben növekednek: A háború első évében „csak" 800 millió dollár volt, a második évben másfél milliárd, az idén pedig már eléri a 25 milliárd dollárt. (A Le Monde szerint ez megfelel 30 algériai háború költségeinek.) Minél tovább tart a háború, annál költségesebb. Amikor a sajtóban megjelenik egy kis hír arról, hogy Dél-Vietnamban új, korszerű felderítő repülőgépet vetettek be az amerikaiak, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddigi 24 000 dolláros gép helyett 325 000 dolláros repülőgéppel bombáznak. Mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok nagyon gazdag ország. A háborús kiadások ilyen rohamos növekedése azonban minden bíztatás és ígérgetés ellenére is komoly gondokat okozhat a kormánynak. Washington már odajutott, hogy háborús kölcsönkötvények kiadásával akar pénzhez jutni. Vannak azonban ennél súlyosabb áldozatok: A dél-vietnami dzsungelekben elpusztuló amerikai katonák. Az V. S. News and World Report számításai szerint, ha a háború tovább tart, 1967-ben körülbelül 50 ezer amerikai katona pusztulásával kell számolni. (Ami megfelel a háború hat éve alatt elesettek és sebesültek számának.J Amikor az amerikai kormány elutasítja a tárgyalásokat, akkor embertelenül, hidegvérrel feláldoz 50 000 ártatlan fiatalt az imperialista politika, a vak antikommunizmus oltárán. Érdemes idézni, mit mondott a Le Monde tudósítójának Saigonban az amerikai nagykövetség egyik hivatalnoka: „Washingtonban még mindig a koreai háború légkörében élnek. Számadatokat akarnak: mennyi a halott, hányan sebesültek meg, mennyien csatlakoztak hozzánk, hányan estek fogságba, menynyi a száma azoknak, akik Észak-Vietnamból délre fotiek... Mi küldözgetjük a számokat, ők pedig magyarázgatják. Az amerikai nép nem tudja, hogy a statisztikai adatok itt semmit jelentenek. Nem érti, hogy ideológiát háborút vívunk és a kommunista ideológián kívül más nem létezik Dél-Vietnamban". Washington pedig tűzzel-vassal az ellenkezőjéről szeretné meggyőzni a világot és talán saját magát is. Megoldást kell találni A fokozódó agresszió felháborodást vált ki szerte a világon. Szaporodnak az amerikai politika elleni tüntetések, közben azonban diplomáciai síkon is folytatódik a béketárgyalásokhoz vezető út keresése. A Burmában tartózkodó U Thant ENSZ-főtitkár valószínűleg találkozik a VDK megbízottjaival, és újra megvitatják a háború elfojtásának lehetőségét. U Thant ugyan nem hisz a gyors megoldásban, de szerinte továbbra is megvannak a béke megteremtésének lehetőségei. Ugyanakkor figyelemre méltó javaslatot tett a szenátusban Róbert Kennedy. A kidolgozott béketerve kifejezésre juttatja az amerikai közvélemény egy nagyon jelentős részének törekvéseit. A saigoni bábkormányon belül növekvő ellentétek is valami alapos megoldást sürgetnek. Ky miniszterelnököt és több északról származó vezetőt mély szakadék választ el a hatalmat magának követelő dél-vietnami burzsoázia képviselőitől. Nyugati megfigyelők szerint a déliek szívesen látnák a háború befejezését, a miniszterelnök és társai viszont a VDK elleni totális háborút hirdetik. Ky erős kézzel, radikális személycserékkel elfojt minden kritikát, de egy komoly válság bármely pillanatban kirobbanhat. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy a Johnson-kormány a kínaiak szovjetellenes provokációira építve megkísérli-e a háború további kiterjesztését, vagy pedig figyelembe veszi a közvélemény követelését — és egy kicsit a közelgő elnökválasztásokra is gondolva — megpróbál kilábalni a vietnami válságból. SZŰCS BÉLA A koreai nép nagyra becsüli a szovjet nép barátságát A szovjet fővárosban eredményesen véget értek a szovjet —koreai tárgyalások. A megbeszélések végeztével vacsorát adtak a koreai tárgyalófél tiszteletére. Ezen beszédet mondott Kim 11, a KNDK miniszterelnökének első helyettese, a koreai delegáció vezetője. Hangoztatta, hogy a koreai nép nagyra becsült a szovjet nép barátságát, a szovjet néppel való öszszeforrottságot. Kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunióval való barátság és együttműködés tovább erősödik és fejlődik. — Megteszünk minden tőlünk telhetőt avégett, hogy megszilárdítsuk a szocialista tábor egységét és a nemzetközi kommunista mozgalom eggyéforrottságát a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elveinek alapján — mondotta. Kim II hangoztatta, hogy a Moszkvában aláírt megállapodások nagy segítséget nyújtanak a koreai népnek a szocializmus építésében. Kirill Mazurov, a Szovjetunió Miniszteretanácsának első elnökhelyettese válaszbeszédében rámutatott, hogy a Szovjetunió internacionalista kötelességéhez híven következetesen, szilárdan a koreai nép oldalán áll. 11 A „vörös gárdák A JAPÁN KOMMUNISTÁKAT TAMADJAK Tokió (CTK) — Pekingben plakátok jelentek meg, amelyeken a „vörös gárdák" a Japán Kommunista Pártot rágalmazzák, és támadják a JKP kínai „pártfogóit" — jelentette a Kyodo japán sajtóiroda. A repülőipari főiskola „vörösgárdistáinak" faliújságja azt állítja hogy a JKP „parlamentarizmusba és revizionizmusba sülylyedt". Pekingben ilyen falragaszok ls feltűntek: „Le a szovjet és japán revizionistákkal!" Más plakátok „revizionistának" bélyegzik Liu Ntng-jit, a KKP Központi Bizottságának titkárát. Az a „vétke", hogy „védelmébe vette" Icsiro Szunamát, a JKP Központi Bizottságának tagját, aki „revizionista és ellenforradalmi elem". Péntekre virradó éjjel Tokióban folytatódott több száz japán és kínai diák verekedése, amely amiatt robbant ki, hogy kínai diákok a japán kommunisták független politikai irányvonalát támadó plakátokat ragasztottak ki a japán fővárosban. Tokióban több ezer kínai diák él — zömük az ottani kínai kisebbséghez tartozik vagy Tajvanról jött a japán fővárosba, Illetve más délkelet-ázsiai országokban letelepedett gazdag kínai családok küldték fiaikat Tokióba tanulni. Kínai mintájú plakátok Albániában Az albán vezetők dilemmája Bécs (CTKJ — Nyugati hírügynökségek szerint Tiranában és más albán városokban nagy gondot okoznak a vezetőknek a kínai mintára megjelenő faliújságok és plakátok. Enver Hodzsa állítólag nemrégen kijelentette, újakkal kell pótolni a „formájukkal és tartalmukkal naiv faliújságokat, hogy valóban hozzájáruljanak Albánia forradalmasításához". Az albániai plakátok a szokásos jelszavak, az imperialisták, a reakciósok és a vallás elleni támadások mellett azoknak a borbélyoknak nevét is feltüntették, akik borravalót fogadnak el, továbbá bírálták azokat, akik „ugyan reggeli tornát végeznek, de megünneplik névnapjukat". Más plakátok felszólítják a nőket, ne viseljenek rövid szoknyát, magas sarkú cipőt és mély kivágásű ruhát. Hodzsa kritikája után új, nagy plakátok foglalták el az eredetiek helyét, és a bürokráciát meg a burzsoá nézeteket bírálják. A filmszínházak előtt a mozijegyekkel üzérkedőket pellengérezik ki. A japán dolgozók tavaszi offenzívája Tokió (CTK) — Csütörtökön és pénteken 700 ezer japán munkás és alkalmazott gyűléseken és tüntetéseken vett részt országszerte. Ezzel megkezdődött a japán dolgozók hagyományos tavaszi offenzívája. A gyűléseken az égető gazdasági követeléseken kívül mindenütt elhangzott az Egyesült Államokhoz intézett felhívás: „szüntessék be a vietnami agressziót, szüntessék be a VDK bombázását." őszintén egyiittérzünk ifjúságunkkal. (M. KopFiva rajza) A párt átszervezéséről tárgyalt a JKSZ Végrehajtó Bizottsága Belgrád (CTKJ — A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Végrehajtó Bizottsága Mijalko Todorovics elnökletével tartott csütörtöki ülésén megvitatta a JKSZ szerepében tapasztalt első gyakorlati változásokat, a belső demokrácia erősödését, a pártszervezetek és a nyilvánosság jobb kapcsolatát. Az ülést tájékoztatták a JKSZ átszervezéséről lefolyt vitáról, s bejelentették, hogy rövidesen befejezik a JKSZ átszervezésére vonatkozó tézisek tervezetét. A JKSZ Végrehajtó Bizottsága a párt nemzetközi tevékenységéről is tárgyalt, és megállapította, hogy a JKSZ mintegy 45 kommunista és munkáspárttal és haladó mozgalommal együttműködik. A JKSZ és a szocialista országok pártjainak együttműködése újabb ösztönzést kapott, és kapcsolataik pozitívan fejlődnek. A Végrehajtó Bizottság azt is megállapította, hogy nagy nehézségek merülnek fel új megoldások keresésében. Egyes szervezetek és tagjaik az új körülmények között nehezen tájékozódnak, sőt mesterségesen előidézett problémák is felvetődnek, néhol nem értik meg az átszervezés lényegét és Irányát, máshol az egészet szervezési kérdésnek tekintik, s nem látják a valóságot, hogy a JKSZ hosszú ésmélyreható átszervezéséről van szó. A Végrehajtó Bizottság hangoztatta, hogy a pártot nem lehet valamilyen rendelettel átszervezni; az átszervezésnek politikai akciók során, a reformküzdelemben, közvetlen feladatok teljesítése közben, például a jelenlegi választási kampány során kell végbemennie. A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG kormányát meg kell győzni vagy rá kell kényszeríteni annafk elismerésére, hogy Délnyugat-Afrika nem alkotja szuverén területének részét — jelentette ki Nigéria állandó ENSZküldötte újságírók előtt. ASSAM indiai államban szabotőrök tegnap a levegőbe röpítették a pályatest egy részét, minek következtében kisiklott egy rendőrvonat. Egy rendőr életét vesztette, öten megsebesültek. SZÓFIÁBAN közölték, hogy március 16-án közös értekezletet tart a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa. Megtárgyalják a bolgár népgazdaság gyors műszaki fejlesztését. ADOLPHE KISHWE képviselőt, a Csombe-kormány volt bánya- és energetikaügyi miniszterét Kinshasában bebörtönözték — közölte Nsinga ezredes, a kongói állambiztonság főnöke. A volt minisztert „rémhírterjesztéssel és felforgató tevékenységgel" vádolják. A SPANYOL HATÚSÁGOK február végén bebörtönözték Marcellno Camachót, a madridi „munkásbizottság" egyik vezetőjét, akit tavaly feltételesen szabadlábra helyeztek. A KONGÓI KORMÁNY a Societe Generale Congolaise des Minerais társaság adminisztratív tanácsával folytatott tárgyalások során a Lambert tőkéscsoportnak meghosszabbította a nemzetközi konzorcium létrehozására kiszabott határidejét. A társaság adminisztratív tanácsának joga lesz, hogy saját belátása szerint eladhassa részvényeinek a 40 százalékát. JOAO PESSOABAN, a brazíliai Paraiba állam fővárosában a rendőrség géppisztollyal szétoszlatta az egyetemi hallgatók tüntetését. A diákok jelképesen elhamvasztották „az ismeretlen brazíliait, az éhség és zsarnokság áldozatát." SAIGON központjában mintegy' .400 személy tüntetett „a franciák ellenséges állásfoglalása" ellen. A tüntetést a Párizsban alakítandó saigoni árnyékkormányról szóló hírt követően szervezte az Ifjúsági szervezet.