Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-28 / 59. szám, kedd

» Nem lesz koalíció Indiában A legesélyesebb jelölt Indira Gandhi • Az egységbontás a jobboldalnak kedvezett néhány sorban Gyülekezési és tüntetési tilalom D jakartában Delhi (CTK) — Az Indiai választások során abszolút többséget szerzett Kongresszus párt parlamenti csoportjának vezetőjét, ami egyben a miniszterelnöki tisztséget is Jelenti, március 12-én választják meg. A Kongresszus párt szóvivője azt mondotta, hogy azért választják meg mielőbb az új miniszterelnököt, hogy az országban ne támadjon bizonytalanság. Delhi újságírói körök szerint a legnagyobb esélye Indira Gandhi jelenlegi miniszterelnöknek van, noha a Kongreszszus pártnak a választások során elszenvedett vesztesége megtépázta a tekintélyét. A Kongresszus párt parlamenti csoportjának vezetősége elhatározta, hogy nem alkotnak koalíciót egyik párttal sem, igy az új Indiai kormány is a Kongresszus párt képviselőiből áll majd. Az Indiai Kommunista Párt nemcsak megtartotta mandátumainak számát a központi parlamentben, hanem még növelte is. Az eddigi 18 képviselő helyett most 22-vel fog rendelkezni. (Beleszámítva azt a két független képviselőt is, akik a parlament kommunista csoportjában kivánnak dolgozni) Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a végleges adatok összeszámolásánál még két, vagy három szavazat a kommunista párt javára eshet, Igen kedvezők az eredmények. Ezzel szemben a „baloldali" kommunista párt túlértékelte helyzetét; mindössze 10—12 mandátumot Jósolt, a maga számára azonban 25 mandátummal számolt, noha végén csak 20-at kapott. A választásokon bebizonyosodott az a forradalmi mozgalom bevált gyakorlata, hogy ha a munkáspártok együttesen lépnek fel, több szavazatot ls magukének mondhatnának. Különösen et keralai példa mutatja ezt, ahol a kommunista párt vezetésével fellépő baloldali egységfront kibuktatta a Kongreszszus párti képviselőket. Az elmondottakból kitűnik, hogy az indiai kommunista mozgalomban beállt szakadás, a baloldali pártok közti egyenetlenség és bizalmatlanság okozta azt, hogy a haladó erők nem tudtak nagyobb választási sikert elérni és ennek következtében a jobboldali ellenzék •előretörést könyvelhet el. Devizaproblémák a londoni hármas-találkozón Bonn (CTK) — Tegnap Londonban megkezdődött az Egyesült Államok, Nyugat-Németország és Nagy-Britannia képviselőinek értekezlete, amelyen a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai és brit csapatok fenntartási költségei fedezésének problémáiról tárgyalnak. Nyugat-Németország meglehetősen nehéz helyzetben van, mivel e kérdések megvitatása mindig felszínre hozza a Bonn és az említett két ország közti nézeteltéréseket, továbbá azért is, mert Bonnak el kell Ismernie, hogy Európában bizonyos enyhülés állt be, ami bizonyos mértékig feleslegessé teszi az amerikai és brit csapatok jelenlétét. Jól értesült londoni körök szerint Washington visszautasítja azt az angol elképzelést, hogy a kérdés előzetes megoldásaként csökkentenék a brit csapatok létszámát Nyugat-Németországban. Az értekezlettel kapcsolatban a Paris Jour című francia lap tegnap azt írta, hogy a londoni értekezletnek nem is ,a pénzügyi probléma okozza a fő gondot, hanem a katonai kérdések. A vietnami agressziót egyre Jobban kiszélesítő amerikaiak ugyanis Nyugat-Németországban állomásozó csapataiból szeretnék pótolni szakember- főleg pilőtahiányukat Vietnamban. Von Hase, a bonni kormány szóvivője tegnap bejelentette, hogy az amerikai—brit—nyugatnémet hármas találkozó kezdetét — amerikai kérésre — péntekre halasztották. Tegnap csupán a szakértők kezdték meg tárgyalásaikat. Az AFP hírügynökség szerint a tárgyalások légkörét a bizalmatlanság fogja jellemezni. • MARIAN SPYCHALSKI marsall, lengyel nemzetvédelmi miniszter tegnap Moszkvából hazautazott Varsóba. Spychalski Grecsko marsallnak, a Varrsói Szerződés egyesített hadereje főparancsnokának meghívására töltött néhány napot a Szovjetunióban. • LUIGI LONGO, az Olasz Kommunista Párt főtitkára tegnap Szicília szigetére utazott, ahol egyhetes tartózkodása alatt ellátogat hat tartományba s részt vesz néhány pártaktíván, amelyeken a szicíliai kommunistáknak az elmaradott dél gazdasági fellendítéséért folytatott harca szerepel napirenden. • Dr. TONC1C-SORINJ osztrák külügyminiszter ma Bonnba utazik, ahol politikai tárgyalást folytat majd Kiesinger kancellárral és Brandt külügyminiszterrel. Bécsi hírek szerint megvitatják Ausztriának a Közös Piacba való belépésével kapcsolatos kérdéseket s más európai problémákat ls. • GEORGE BORG OLIVIER maltai miniszterelnök vasárnap Londonba érkezett, hogy arról a válságról tárgyaljon, melyet a szigeten az angol csapatok létszámcsökkentése váltott kl. • ARTHUR GOLDBERG, az USA állandó ENSZ-képviselője tegnap Tokióból háromnapos nem hivatalos látogatásra Szöulba érkezett. Dél-Kórea képviselőivel tárgyal a -vietnami agresszióról is, amelyet a délkóreai kormány szintén támogat. ROMÁNIÁBAN — a belkereskedelmi minisztérium rendelete értelmében — március 15-től tilos a dohányzás minden üzletben és azokban a cukrászdákban is, amelyek kávéházi részleggel rendelkeznek. Az éttermekben külön helyiséget biztosítanak a dohányzók számára. AZ NSZK ÉS JORDÁNIA kormánya úgy döntött, hogy azonnali hatállyal nagyköveti szinten felújítják a diplomáciai kapcsolatokat. OLASZORSZÁGBAN hétfőn 48 órás sztrájkba lépett a magán autóbuszvállalatok mintegy 40ezer alkalmazottja. Már egy féléve követelik a kétoldalú szerződés módosítását. Djakarta (CTKJ — Amir Mah mud tábornok, a djakartai katonai körzet parancsnoka hétfőn betiltott mindenféle nyilvános gyülekezést és tüntetést, hogy elejét vegye a zavargások megismétlődésének, amilyenekre csütörtökön került sor Djakartában, hogy Sukarno elnök átadta a hatalmat Suharto tábornoknak. A dekrétum szerint e tilalomnak olyan légkört kell kialakí tania, amely biztosítja a rend helyreállítását és a helyzet stabilizálódását. A tilalmi rendeletet a Sukarno-ellenes diákoknak az Indonéz Nemzeti Párt titkársága ellen Intézett hétvégi támadása után adták ki. A párt szóvivője kijelentette, hogy a diákok megverték a párt fiatal képviselőit s közülük tizet magukkal hurcoltak. A rendőrség vizsgálatot indított. Lin Piao Mao Ce-tung utódja Peking (CTKJ — Lin Piaot szemelték ki Mao Ce-tung utódjává, mert „a jelenlegi párt-, de főleg a katonai vezetők közül ő sajátította el a legjobban Mao Ce-tung eszméit, a legfiatalabb és a legegészségesebb" — jelentette kl Tylen Jing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja tavaly októberében a katonai akadémiák vezetőinek országos értekezletén. Tyieng Jing azt mondotta, hogy Lin Piao bizonyult „hosszú kivizsgálás során a legegészségesebbnek, nem szenved semmiféle betegségben, csupán bizonyos idegsérülésekkel küzd, amelyek azonban nem befolyásolhatják sem egészségét, sem ítélőképességét". Ezek az adatok a harbini „vörös felkelők" által kiadott „Lin Piao elvtárs életrajza" című brosúrában olvashatók. A brosúrához írt előszavában Tyien Jing kijelentette, hogy „a közel 40 éves forradalom során bebizonyosodott, hogy Lin Piao elvtárs a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkezik, és hogy Mao Cetung utóda a legnagyobb politikusok egyike. Szavai szerint Kína számára nagy szerencse, hogy Mao Ce-tung mellett Lln Piao-t ls magáénak mondhatja, s a két államférfit Marxszal és Engelsszel hasonlítja össze. SZECSUANBAN FESZÜLT A HELYZET Peking (CTKJ — Cseng-Tuban, Szecsuan tartomány fővárosában egy Mao Ce-tung-ellenes csoport támadást intézett „a forradalmi felkelők" ellen. Február 17-ről 18-ra virradó éjszaka frontális támadást hajtottak végre „a forradalmi felkelő munkásszervezet, valamint a szegény-parasztok és középparasztok forradalmi szevezete ellen Cseng-Tuban. E szervezetek tagjait tömegesen letartóztatták, kínozták és a nőket megbecstelenítették. Ezekről az eseményekről a Cseng-Tu-i forradalmi munkásküldöttek adtak tájékoztatást, akik segítségért mentek Pekingbe. Kijelentették, hogy tartományi fővárosukban „fehér terror" uralkodik, amely kiterjed az egész tartományra. A városban éjszaka hadiállapot uralkodik és „a forradalmi felkelők elvesztették személyes szabadságukat és biztonságukat". Hailé Szelasszié Moszkvában Moszkva (CTKJ — Hailé Szelasszié etiópiai császár a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A császár elsősorban a szovjet-etiópial kapcsolatok további elmélyítéséről és az időszerű nemzetközi politikai kérdésekről folytat tárgyalást a Szovjetunió képviselőivel. Hallá Szelassziét tegnap Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök fogadta. Eszmecseréjük baráti légkörben folyt le. A moszkvai Pravda tegnapi számában közli Hailé Szelasszié fényképét és életrajzát s méltatja a béke érdekében tett erőfeszítéseit. Franciaország lakossága ' március 5-én parlamenti képviselőket választ. Azokban a körzetekben, ahol 5-én egyik Jelöltnek sem sikerül többséget szereznie, 12-én még egy második választási fordulóra kerül sor. Az egész ország a választási kampány jegyében él, s dúl a „plakátharc'. A pazar kivitelezésű hirdetőtáblák teli vannak a parlamenti többség vezetőinek arcképeivel. Egy hatalmas, csaknem három méter magas De Gaulle-képen az elnök, ujjal a járókelőkre mutatva hirdeti: „Ti vagytok a többség"!. Mellette Giscard d'Estalng és Lecanuet képei mintha „visszafeleselnének" neki, és igyekeznének a választókat a maguk oldalára csábítani. Az ellenzék — mármint a valódi, a baloldali (mert Lecanuet ugyanolyan konzervatív, mint a gaulle-isták) — nem engedheti meg magának a költséges hirdetőtáblákat. Választást plakátjait ezért felragasztja, ahová csak lehet: falakra, fákra, kerítésekre, méghozzá minél nagyobb számban. A jobboldaliaknak fizetett emberei vannak e tevékenységre. A baloldalnál aktivisták végzik a plakátragasztást stb., többnyire éjjel, mert nappal munkába járnak. A különféle csoportok plakátragasztói gyakran összecsapnak. A plakátharc csak egy része a választási csatározásnak. Fontos szerep jut még a levelesládákba dobott, vagy az üzemek, s a földalatti bejáratainál osztogatott elegáns vagy egyszerű kivitelezésű röplapoknak. A választási gyűlések elvesztették egykori szenvedélyes vitafórumjellegüket. Amióta az egyes pártok és csoportok külön-külön gyűlnek össze, csak saját híveik és támogatóik Jelennek meg az összejöveteleken, és ez már kevésbé érdekes. A korszerű választási kampány már szinte elképzelhetetlen a rádió nélkül. A versengésben részvevő valamennyi párt vagy csoport egy-egy képviselője minden nap egy fél ' PIER RE tSĹ .PÁRI ZS Választási csatározás vagy egy egész órát beszél a hallgatókhoz. Ujabban a televízió bizonyul a leghatásosabbnak a választási küzdelemben. Mitterrand-nak és Lecanuet-nek a legutóbbi elnökválasztáson elért sikereit is nagy mértékben a televíziós propagandának tulajdonítják. Ebből okulva a gaulle-isták most nemcsak alaposan kihasználják ezt a tömegpropaganda eszközt, hanem még vissza is élnek azzal, hogy ők uralják az ORTF-et (Office de Radlo-Television Francaise). Választási céljaikra a gaulleisták annyi időre veszik igénybe a rádiót és a televíziót, mint a többi párt és csoport együttvéve. Miniszterek, hivatalos személyek egymást váltják a képernyőn. Már De Gaulle is beszélt a tv-ben a választókhoz. Nem babra megy a játék A tét a többség elnyerése. Az UNR-nek 265 képviselőjével kilenc évig volt többsége a parlamentben. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy az elnökválasztáson De Gaulle az első menetben nem tudta elnyerni a szavazatok abszolút többségét Valószínű, hogy a gaulle-isták (képviselőik távolról sem olyan népszerűek, mint a vezérük) további szavazatokat vesztenek, s ennek oka elsősorban szociális politikájuk kudarca. A jelenlegi kormány ugyanis mindenekelőtt a nagy monopóliumok érdekelt tartja szem előtt s elhanyagolja a dolgozó tömegeket. Annak ellenére, hogy az ipari termelés 60 százalékkal emelkedett, az életszínvonal 1957 óta nem emelkedett, és süllyedt is volna, ha ezt a munkások sikeres nagy bérkövetelési sztrájkjaikkal nem akadályozzák meg. Ki kerekedik felül? Az egymással versengő négy fő tömörülés: az UNR, a Giscard d'Estaing vezette függetlenek, a Lecanuet-féle Demokratikus Centrum, a szocialistákat, radikálisokat és egyéb baloldali csoportokat tömörítő Baloldali Szövetség (vezetője Mitterrand), s a Francia Kommunista Párt. Az UNR propagandistái ezt hirdetik: „Mi vagyunk a stabilitás és a gazdasági megújhodás pártja." Méltatják még De Gaulle külpolitikáját is, amelyet a franciák nagy része helyesel. E pártnak kampányában rendelkezésére áll az egész kormányapparátus, a nagyvállalatok pénzbeli támogatása, a televízió, s a sajtó jó része. A Demokratikus Centrumban a papság a hangadó, így hát ez a tömörülés bizonyos vonatkozásban még az UNR-nél is reakciósabb, és Amerika-barát. Lecanuet taktikáját arra alapozza, hogy a gaulle-isták ezúttal nem nyerik el az abszolút többséget. Ha hatalmon akarnak maradni, törekedniük kell a Demokratikus Centrum támogatásának megszerzésére. A Baloldali Szövetség tovább akar haladni a legutóbbi elnökGyűjtés egyik üzem bejáratánál a kommunista párt választási költségeinek fedezésére választások nyomán, amelyeken Mitterrand a szavazatok 45 százalékát kapta. Egyezményt kötött a Francia Kommunista Párttal, s kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy a második fordulóban a FKP és a Baloldali Szövetség összefog és a legeredményesebb baloldalt jelöltet támogatja. Az egyezmény azonban korlátozott, mert nem eredményezte a baloldali pártok közös kormányprogramjának kidolgozását Igen aggasztó, hogy bizonyos elemek, például Defferre, a szövetséget Jobbfelé húzzák. A Francia Kommunista Párt 470 választási körzetben állit jelöltet. Indokolt a reménye, hogy mint a gaulle-tsta rendszer következetes ellenzője, a baloldali egység kovácsolója s a munkások érdekeinek védelmezője, pozícióit nemcsak meg* tartja, hanem meg ls erősíti. Találgatások Az egyik véleménykutató intézet szerint, amely a legutóbbi elnökválasztások előtt elég pontosan jósolta meg az eredményeket, a szavazók 77 százaléka már most tisztában van azzal, kire adja le voksát. Ezek-, nek valószínűleg 39 százaléka az UNR-re, 22 százaléka a kommunistákra, és 18—18 százaléka a Baloldalt Szövetségre, illetve a Demokratikus Centrumra szavaz majd. Noha az ilyen becsléseket fenntartásokkal kell fogadni, mégis bizonyos irányt mutatnak. Egy másik intézet jóslata: a választók 39 százaléka az UNR-re, 22 százaléka a kommunistákra, 23 százaléka a baloldali szövetségre és 15 százaléka a Demokratikus Centrumra szavaz majd. A nagy kéri dőjel: vajon kire adják majd le voksukat azok a fiatalok (számuk három és fél millió fő), akik most első ízben járulnak majd az urnához.