Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-18 / 49. szám, szombat

nte o télyen azelőtt. iizdeí­< i voló Misi >r ozt lyMvó­;rség­ítszik, pesítő ségbe onyít­igálta :atait. e. Ki­: szá­í egy és és ulmő­sl ét­Hami­mösz­iszter, ritkán . Bri­jgáns Jlykor vett. jdon­ék a IBOR. Vendégségben Bürokráoíéeknál BÜROKRÁCIA nagypa­pa beteg. Telefonált, hogy látogassam meg, el akar mondani egyet­mást. Ne halogassam a látogatást, minél hama­rab keressem fel, meri ki tudja, megéri-e a tavaszt. Eleget tettem kérésé­nek, s most itt ülök a szobájában. Bürokrácia nagymama papirossal kí­nál: — Erre jegyezze le be­szélgetését az urammal, a többi ívet pedig vigue el... Vissza akarom utasíta­ni, minek csinál ilyen kiadást, de nem hagyja: — Csak vigye, fiam, a mi családunkban mindig van elég papiros, ha a szocialista tábor papír­hiányban szenved is. Tudja, ebből élünk mi. Bürokrácia nagypapa arcán látszik, hogy ko­moly baj emészti. — Szív, vese, tüdő? — kérdezem öt, — Nem, fiam, erős minden szervem, edzett ember vagyok. Egészsé­gemet még az első köz­társaság Idején megala­poztam, és mindmáig jó­létben éltem ... — Az orvos mit mon­dott? — Nem megyek én or­voshoz, úgyse segítene rajtam. A félelem tett be­teggé, s ez ellen nincs orvosság. Csak maguk, újságírók, segíthetnek bajomon, ha befolyó ď ják a tömegeket, hu%j ne bántsák a családo­mat! — Bántják? Hiszen mindig csak beszélnek a Bürokrácia családról, de nem marasztalják el... — Tudja, hogy régen szálka vagyunk az embe­rek szemében, családo­mat legszívesebben az Északi-sarkra űznék. — Szólna bővebben, kt és mi bántja? — Az új irányítás elő­készületeivel kezdődött az egész. Akkor még re­méltem, hogy találunk elég szövetségest, föntről egészen le, mindenütt, ahol megvannak a pozí­cióink: a minisztériu­mokban, a közhivatalok­ban, a gyárakban, a nemzeti bizottságokon, a termelési igazgatóságo­kon ... minek folytas­sam, tudja jól, hol min­denütt. Nem sikerült. Az új irányításnak most már a második évében vagyunk. Ami a legrosz­szabb az egészben: ránk tolnak mindent. Minket okolnak azért, hogy az új irányítás érvényesíté­se nem megy simán. Méghozzá a legerősebb fiaimat támadják — és­pedig befolyásos embe­rek —, hogy onnan fönt­ről el kell távolítani őket, s helyükre' egy két jól képzett embert kell állítani, elektronikus számítógépekkel, — Nem gondolt arra, Bürokrácia nagypapa, hogy családjával együtt kivándorol, ha egyszer üldözik? — Nem, fiam. Ma nem adatik számunkra a vi­lágon olyan hely, mint egykor Mózesnek az ígéret földje. A másik ok, amiért nem hagyjuk el az országot, a hazasze­retet. Itt nevelkedtünk, itt szaporodott csalá­dunk jólétben. Tud/a mi­lyen jól ment a régi irá­nyítási rendszerben?! Munkánk volt, csak győz­tük volna! S minél bonyo­lultabban véaeztük mun­kánkat, annál több új előírás kellett, hogy megmagyarázzák a ki­adott előírásokat. — S most? Nem igye­keznek valamiképpen megtartani helyzetüket? — Hogyne igyekez­nénk?! Minden tdegszá lunkkal ezen vagyunk. Unokáim jó munkái vé geznek egy-egy szakága­zati igazgatóságon. A múltkoriban dicsekedtek, hogy még több paolroso­zást sikerült elérniük, mint a régi irányítási rendszerben. De mégsem elégedettek, merthogy a vállalatokban, s fönt is sokan, igen erősen tilta­koznak ellene. Nem nagy jövőt jósolok nekik sem. Ezenkívül vannak támo­gatóink. Tudja, azok, akik az új irányítást nem értik, de leghívebb szó­nokai. Sokan közülük nem is akarják érteni. Hozzászoktak a rendele­tekhez, a kényelemhez, a frázisokhoz. Ajkukon az új irányítás nagy szó — könnyedén kiejt­ve. Látom én ezt, ta­pasztalt harcos vagyok. Ilyen emberek kellenek a Bürokrácia családbe­lieknek! Rájuk építhe­tünk, építünk is, jelen­leg sikerrel! Sajnos azonban ez a talaj is si­kos. Van ugyanis az új irányításnak egy szá­munkra igen veszedel­mes tulajdonsága, hogy idővel megteremti a ma­ga embereit, s akkor vé­günk ... Okos ember a Bürok­rácia nagypapa. S mi­lyen jó stratéga?! Isme­ri családja, de ellenfele erejét ts. Tudja, hogy az élet harc. Csak azzal nincs tisztában, hogy elö­remozdító és visszahúzó erők harca, s az ő ro­konsága az utóbbihoz tartozik. — Segít, ugye, fiatal barátom? Szólfon az ol­vasókhoz, és bírja rá kollégáit, hogy irtanak ügyünkben. Erre kérem, ezért hívattam... Ilyesmit?! Hogy ez a Bürokrácia nagypapa mit nem feltételez ró­lam ...?! — Értse meg, hogy fé­lek. Ma még itt va­gyunk. Ám megfúrták a családot, s ki tudja, mt vár rá. Nem halok meg nyugodtan. Nem, fiam ... MÉSZÁROS GYÖRGY 5dő falunak anyagi forrásokra szüksége, és nem utolsósorban itt élőknek munkalehetőségre, el van Komárom, a piac ... gymás után születtek az ötle­Végiggondolta megvalósítású­papírra vetette és elküldte a zettnek. Néhány hónap eltelté­jött az értesítés: elfogadták! A falu újjáépítése fölött a ~ trenčíniek vállaltak véd­séget. Cementtárolójuk és ke­ijük volt, úgy vélte, ha itt­ynák, önellátó kis betonozó ;leget alapíthatnának. Járdakoc­at, kútgyűrűket, esetleg sírkö­st készíthetnének. Tárgyalt is ipítés vezetőjével, aki hajlandó­it mutatott, de mivel senki sem :gatta az ügyet, a trenčíniek el­itek — a tárolóval és a keve­sl együtt. agy itt van a kukoricaháncs, i kerül semmibe, viszont egy kézügyességgel tetszetős, hasz­dolgokat lehet belőle készíte­Nagy irántuk a kereslet és jól tik. Valamikor a faluban sokan alkoztak ezzel a munkával... z izsai hímzés sok helyütt isme­s. A második világháború előtt élhetésl lehetőséget jelentett, re, Bécsbe hordták. Ma alig élik néhányan, ha mégis, in­j időtöltésből. Miért ne lehetne 1 továbbra is foglalkoztatni az ;onyokat? A mocai csárda hallja jut: Izsa valóban o­lyan gazdag község, hogy nincs szüksége pénzre, még ha ke­vésről van is szó? Egy országos verse­nyen helyezést nyer, a faluban még csak ér­deklődést sem tanúsí­tanak Iránta. Pedig lelke mélyén a falujá­ért éi az emberekért dolgozik. Csendben, hangyaszorgalom­mal ... Most sem ér­zi vereségnek ezt a kudarcot. Dolgozik, mint mindig. Terveket sző, tanulni akar. Ta­nulás nélkül nincs fejlődés, és ő még töb­bet akar nyújtani. Az iparágak egyesítésével egy közös szövetkezetet kellene létre­hozni, a helyi nemzeti bizottság részére ez biztos pénzforrást jelen­tene. Igen, az „Egymilliót érő ötlet" bizottsága csaknem valamennyi ja­vaslatát elfogadta. De hol marad a megvalósításuk? A JNB-vel Ku­rucz Nándor ötleteit már a múlt év szeptemberében ismertették. A kezdeményezést lényegében kéte­lyekkel fogadták, s továbbították a HNB-re. Innen sem érkezett válasz mind a mai napig. És így eszembe Megyvenéves. Építész, pedagó­gus. Valamit már tett és még sokat akar tenni. Sürgeti az idő, az egyre fejlődő technika, az ember igényeinek növekedése, a kulturáltabb légkör kialakulása. Ezért ég késő éjszaka is a lámpa dolgozószobájában, ezért olvas, ezért vesz részt pályázatokon,, ezért kel hajnalban, hogy idejében érjen az iskolába. Hivatás- és ember­szeretetből ... OZORAI KATALIN em tudnám hűen ecsetelni. Azt csak ő tudja, endőn át hol a falu felelős embere, hol vizsgára ík volt. Aztán a család? A most nyolcéves leg a hatéves Gabriella ls három éven át csak :án ülhetett apuka ölében. Milyen édesek vol­Ha apuka tanult, vagy éppen vizsgára készült, ; lábujjhegyen jártak. Nesztelenül, hogy ne la mégis kitört valamelyikből a gyerekes jó­ást figyelmeztették: puka tanul, nem kiabálunk, jen — mondja Salátt elvtárs —, nemcsak én i z egész család velem érzett. És milyen jó ezt itant. feleségem, aki a helyi gyógyszertárban otthon maradt. A két gyerek miatt is, meg es volt? isszagondolok azokra az időkre, hihetetlen, hír az ember. Nem vagyok még öreg, közel a . Az előadásokon (havonta egy hetet töltöt­lavában) meg a vizsgákon mintha kisdiákok ia. Vizsgára menet, a vonatban vagy az autó­ig így latolgattunk: nem számit, milyen osz­ipunk. Csak sikerüljön, nem vagyunk már gye­légls, mintha azok lettünk volna. Csak akkor erre, amikor valamelyikünk kifőtt a tanáriból, rdés rendszerint az volt, hányasra feleltél, s \y sikerült-e vagy sem ... A TELEFON. Az elnök fölemeli a kagylót. i en felcsillan a szeme, felderül az arca. nőm. A viszontlátásra — fejezi be a beszél­d felém fordulva örömét, meglepetését szinte xegosztva mondja: — Bencsik elvtárs hívott. 5? A járási nemzeti bizottság elnöke. Autót — Volgát Léváról —, hogy holnap azzal men­ségemmel együtt Bratislavába. tem ts számítottam. Látod, ha az embert ma­ik, s nem törődnének vele, minden másképpen la... De hagyjuk ezeket a magánjellegű dol­gre az egész falu mégiscsak más, mint az én Negírhatnád, mi minden épül Farnadon. Meg lékünk elég ügyes-bajos dolgunk ts. 'tet tart. Talán gondolatait rendezi: mt a leg­1 falu életében? hogy a jogkört illetően a városi nemzeti szintjén vagyunk, több a tennivaló is. Csak az adminisztratív jellegű megterhelés lenne kevesebb. Megállunk már a saját lábunkon, de olykor az az érzé­sem, hogy nem ts elnök, hanem adminisztrátor vagyok. Pedig sok egyéb elintéznivaló van a faluban. A kommuná­lis üzemekben is akad tennivaló. Az üzletekben nincs min­dig elegendő és megfelelő áru. A faluban három párt­szervezet ls van. Ha a HNB elnöke mindenről tudni akar, nem hiányozhat a gyűlésekről. Az emberek között, a nép között a helye. Az a jó, ha keveset ül az íróasztalnál. Azonnyomban a ruhafogashoz megy és fejébe húzza meleg sapkáját. — Nézzünk szét a faluban egy kicsit. A rendezett utcák, kövezett járdák, cstnos új családi házak már az első pillantásra felkeltik az idegen ér­deklődését. Az új iskola körvonalai messziről is jól láthatók. A közelben egy vadonatúj épület. — Nemrég készült. Autóbuszmegálló falatozóval. Na­gyon kellett már. Nemcsak a helybeliek, vidékről is járnak ide gyerekek az iskolába. Szép tett volt ez tőlük. Elviselhetőbb így az utazás a kis emberkéknek. Fűthető váróteremben hamarabb el­szalad az idő. Télvíz idején kellemetlen volna kint vára­kozni az autóbuszra. ÖNMAGA ÉS CSALADJA életének rendszerint a családfő a kovácsa. Ez régen ts így volt, ma is így van. A különbség csak annyi, hogy a ma embere más társa­dalomban, más viszonyok között él. A falvak, községek társadalmi életének ts vannak formálói. Ezek azok az emberek, akik segítik az egyén és az egész falu életét szebbé varázsolni, s akik ma irányítják a falu életét, egyet akarnak azokkal, akiket irányítanak. Ezek közül való Salátt András is. Szerteágazó bonyolult munkáját, rengeteg tennivalóját látva (ottjártamkor többen ts felkeresték jogszabálysér­tési panaszokkal) az ember arra gondol: bizony vala­mennyi faluban elkelne a jogszabályokat ismerő ember. Nem fiskálisok, hanem olyanok, akik tudják, mint most már Salátt András is, mit jelent a jog, ha megtanulnak vele okosan élni. Van ls, lesz is rá alkalma bőven, hogy a tanultakat az életben érvényesítse. A különböző válla­latokkal, szervekkel nem ritkán hadakozni kell. Ám ezentúl a legkeményebb vitákat ts könnyebben, nyugod­tabban kiállta, a bonyolult dolgokban ls jobban eligazodik, mert tudja a törvényt, ismeri a jogot és mély gyökerek kötik szülőfaluiához ... MŕRY FERENC AZ ŰRHAJÓZÁS ATYJA A rakétahajtású repülés és az űrhajózás elméletét, a többlépcsős rakéta elvét dolgozta ki és propagálta. 1857. szeptember 16-án az oroszországi Kalugaí vá­roskában született. Kutatási eredményét 1903-ban megjelent könyvében — „A világűr tanulmányozá­sa rakétaűrhajók segít­ségével" — foglalta ösz­sze. A tudós a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom után nagyvonalú állami támogatással Ka­lugában folytathatta ku­tatásait. 1935. szeptem­ber 19-én halt meg. A nagy tudós nyomdo­kaiba újabb szovjet tudó­sok léptek. Ez év január 14-én az egész világsaj­tó egy további világhírű szovjet rakéta szerkesztő halálának első éves év­fordulójáról emlékezett meg. Moszkvában az „űrhajózás apja" emlék­műve mellett 6 ls em­léktáblát kapott és utcát neveztek el róla. Nevé­hez fűződik a Föld első mesterséges holdjának tíz év előtti felbocsátása is. KÉRDÉSEINK: Hogyan hívták ax „űrhajózás apját"? 2. Mi a neve az egy évvel ezelőtt elhunyt szovjet tudósnak, akinek nevéhez fűződik az első mesterséges hold felbocsátása? 3. Mikor röpítették a világűrbe az első mesterséges holdat (év, hó, nap)? Nagyon sok olvasónk fordul hozzánk felvilágosítást kérve, ezért megismételjük rejtvényversenyünk felté­teleit. © Szombati számunkban tíz héten át közöljük egy-egy téma 3 kérdését. 9 Rejtvényünk kétfordulós. Az első forduló 5 hé­ten át tafrt. Ezalatt 5X3, tehát 15 kérdést közlünk. © A 15 megfejtett választ kell az 1—5 számú szel­vénnyel egyszerre beküldeníl © Ugyanígy járunk el a második fordulóban a 15 kérdés megfejtésének és a 6—10 számú szelvénynek beküldésével. Ezeket szintén egyszerre küldjük ell ® A szelvényeket (1—5 és aztán a 6—10) levelező­lapra vagy levélpapírra felragasztva küldjék melyre ráírják a 15 megfejtést i* ® Ne felejtsék el pontos címüket is feltüntetnil O A megfejtések a szelvények nélkül ér­vénytelenek! ® Eddig több meg fejtés érkezett be egyenként is, ezeket szintén tekintetbe vesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom