Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-18 / 49. szám, szombat

Új gozdosMirónyílósi rendszer o mezőgozdasógbon 4- A mezőgazdasági üzemek értékesítési és feldolgozó tevékenysége A mezőgazdasági üzemek mű- lehetőségük van partnereik gazdasági tevékenységének bő­ködésének gazdaságossá tételé- megválasztására. Mert, mint vitésétől, értékesítési (szerződé­ben és önállóságuk növelésé- már egyik előző cikkünkben ses és önálló), feldolgozó és a ben nagy Jelentőségű a mezó- írtuk, az állami alapokba tör- lakosságnak végzett szolgálta­gazdasági termékek értékesítő- ténő felvásárlásra az állami fel- tó tevékenységében bekövetke­si és feldolgozási lehetősége, vásárló vállalatok, a fogyasztá- zett változásokról? Bár korai Az értékesítési és feldolgozási si szövetkezetek, a feldolgozó volna még általános következ­tevékenység megítélésénél, kü- ipar, továbbá a nagyfogyasztók tetéseket levonni, ennek ellené­lönösen a földművesszövetkeze- — például az üzemi étkezdék, re a változások hatását bizo­tekben, abból kell kiindulni, kórházak, katonai alakulatok nyos mértékben már most föl hogy az EFSZ-ek nemcsak ter- stb. jogosultak. A vevő megvá- lehet mérni. meló üzemek, hanem a bennük lasztásának ez a lehetősége Lássuk sze i. zödéses érték e­tűmörült dolgozó parasztok ön- ugyancsak egyik eszköze a mo- sítést A felületes szemlélő kéntes társulásai is. Ebből ered nopoltevékenység káros hatása . fi t ' . tünik h csupán az az alapvető feladatuk hogy csökkentésének a mezőgazdasá- lé t|/ en vá Uó Zásokra került tagjaik számára a lehetőségek- gi üzemek érdekvédelmének. s(j [/ ® e d, lányege s dolgokról hez képest állandó munkalehe- A mezőgazdasági üzemek ter- van sz ó Elsősorban is: a me tőséget és egyre magasabb sze- melési > nietve értékesítési biz- zö gazdasági üzemek és az álla­mélyi jövedelmet biztosítsanak, tonságuk érdekében a felvásár- m l felvásárló vállalatok kap­Az új gazdaságirányítási rend- j ó> 1Ue tve felhasználó vállala- csolat a _ a m űlttal szemben szer modot ad az EFSZ-ek gaz- tokka l értékesítést szerződést _ a telje s egyenjogúságon és dasági tevékenységenek bővíté- k ötnek. Szerződéskötéskor a a k öicsönös gazdasági előnyö­sére, s a mezőgazdasági terme- felvásárló vállalatok nem kény- kön alapu l. Ezenkívül még az lésen túl olyan értékesitesi es szeríthetik rá akaratukat a me- áu ami monopolcikkeket felvá­feldolgozásl tevekenyseg foly- zögazdasági üzemre. A felvásár- sáró l vállalatok sem kénysze­tatasára, amely fogyasztó! 11- j ő sze rveknek közgazdasági rithetik rá akaratukat a mező letve nepgazdasagi szükséglété- eszközökkel (például árpótlék) gaz dasági üzemekre, mivel a ket elégít ki. k ell a mezőgazdasági üzemeket következetek nem tervkötele a w[:7A^»7AAcxri befolyásolni, hogy a népgazda- z ettek, úgyhogy a felvásárló vál­A MtZOUA£UA>AUI sági érdekeknek megfelelő lalat számár a „em marad más TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE szerződést kössenek termékeik lehetőség, mint az. hogv a ertekesítesére. szövetkezettel kölcsönös meg­A mezőgazdasági termékek A mezőgazdasági termékek állapodásra jusson. Megszűnik értékesítésében — a múlttal értékesítésében ú] vonás, hogy tehát az az áldatlan helyzet, szemben — lényeges változá- a termékek elszállításáról a ve- hogy az állami felvásárló vál­sok történnek. Kifejezésre jut köteles gondoskodni és a lalatok monopolhelyzetüknél ez különösképpen abban, hogy szállítási költségeket ts fedezi. fogva e szövetkezetek rovására a mezőgazdasági üzem számára A mezőgazdasági üzem viszont előnyöket élvezzenek. nem lehet kötelezővé tenni, köteles az eladott mezőgazda- Továbbá : jelentően bővül melv termékből, milyen meny- ságiI termékeket szállításra elő ŰZ O„ szo cJ ista szeroezete k nyiségre kössön értékesítési készíteni. Göngyölegről Icsoma- körg amelueknél a föbb mez ö. szerződést; továbá abban, hogy goló anyagokról, " J e™2*ľ£ gazdasági termékek értékesíthe­partnereiket elvileg szabadon gondoskodj és azt érltés » termékeket ne m. választják meg. Az új helyzet mentesen kdlcsönzni és leszái- ^ ^ felvásárló válla­oiyan feltételek kialakítását tet- Htja a mezőgazdasági üzemnek. ^ vásárolhatJák meg hane m te szuksegesse, hogy admtntszt ÉDTŕrcciTčc a feldolgozó ipar és a nagyfo­ratw uton egyik szerződő fel ONALLO EKTEKc5l IE5 gyasztók is. Ez pedig nemcsak sem kényszerítheti rá akaratát FELDOLGOZÓ azt jelent., hogv a mezőgazda­a masikra. A termelés és a fo- T C. /ef c, CKIVc e~ sági üzemeknek tágabb lehető­gvasztas. illetve a kereslet-kí- I tVEKtNYbfcO ségük van a partner megválasz­nálat szükséges összhangját tására 0nnek folvtán eze k. gazdasági eszközökkel kell bi- A mezőgazdasági üzemek az , . , , "tosítani. Ám ugyanakkor nem állami monopolcikkek és a főbb " ek a szervezeteknek monopol­lehet szem elől téveszteni azt, mezőgazdasági termékek kivé- helyzete korlátozására hanem hogy az EFSZ-ek kötetlenebb telével termékeiket a szerződé- ez a körülmény jelentős szere­értékesítési lehetőségei szüksé- ses értékesítésen kívül önál- pet játszhat a közellátás meg­gessé teszik, a kereslet Igényei lóan, szabad piacon is értéke- javításában is. Ugyanis, ha a hez való igazodási, vagyis. sithetik. vagy ha úgy látják ió- szocialista szervezetek — fel­hogy azt és annyit termeljenek. nak, akkor jeldolgozhatják es vásárló vagy felhasználó válla­aminek értékesítése biztosított, feldolgozott állapotban önállóan latok - közvetlenül a termelő­rendszerben .ŕľSÄS'S flíf^f' lľ' ^V'l ™ vás á'-° lha t* k a mez óS az r' 8 tékesítés lesz a mezőgazdasági kes,tés m6 d­1a többfé,e lehe t" A s á8* termekeket, akkor ez az­termékek értékesítésének fő szövetkezetek termőkeiket el- zal a kedvező változással jár, formája. Következik ez egyfelől adhatják közvetlenül a keres- hogy az áru útja a termelőtől abból, hogy az állam felvásárló kedelmi hálózatnak, vendéglők- a fogyasztóig megrövidül, az szervei útján szervezetten kl- nek vagy más vendéglátó egy- áru mennyiségében, minőségé­vánja biztosítani a közellátási, ségeknek, de értékesíthetik köz- ben és választékában az eladó másfelől abból, hogy a mező- „etlenül a fogyasztónál is, pia- és a vevő közvetlenül állapod­feüe gflkn 'éľ og va C0k0 n' vásárű k" n' s a' át elárus I" nak meg rugalmasan alkalmaz­lumenü termelésüket csak szer- tóhelyeiken vagy üzleteikben, kodhatnak a kereslet-kínálat vezetten képesek értékesíteni, bár h° l ű z ország területén. követelményeihez, mivel nem rendelkezhetnek be Ugyanez vonatkozik feldolgo- AZ önálló szabadpiaci értéke­olyan kereskedelmi tevékeny- zott késztermékeik értékesíté- sítés Jelentősen befolyásolhatja ségre. hogy minden termésüket sére is. a piacon megjelenő áruválasz­a szabad piacon értékesítsék. A mezőgazdasági üzemek gaz- tékot; a fogyasztó javát szolgá­A mezőgazdasági üzemeknek dasági tevékenységének bövíté- 1 0 egészséges konkurrencia aia­tehát szükségük van a szerve- sében jelentős szerepet játszik kulhat ki az állami klskereske­zett, egyenjogúságon alapuló feldolgozó és szolgáltató tevé- delemmel, és a szövetkezetek értékesítési kapcsolatokra. A kenységük. Az új gazdaságirá- Jövedelmi forrását jelentősen szerződéses értékesítés mindkét nyitási rendszerben a szövet- bővítheti. A zöldségfélék önál­féi számára előnyöket jelent. kezeteknek lehetőségük van 1 0 értékesítésével előnyös hely­A felvásárló vagy felhasználó arra, hogy termékeik egy részét zetbe kerülhetnek a kedvező év­számára garantált árualapot, a feldolgozhatják. amennyiben hajlati adottságok között mű­szövetkezet számára pedig biz megfelelő adottságaik vannak ködő dél-szlovákiai mezőgazda­tosított értékesítést. Éppen ezért hozzá, ha a feldolgozott termék s á8 i üzemek, pl. ha megfelelő a szerződéses kapcsolatoknak iránt kereslet mutatkozik és ha kereskedelmi kapcsolatot tud­valóban az egyenjogúságon és biztosítani tudják az egészség- nak kiépíteni az iparvidékekkel kölcsönős érdekeltségen kell ügyl és eg yéb előírások betar- (Handlová. Brno, Ostrava stb.), alapulni A monopol helyzetben tását. A feldolgozó tevékenység és nemcsak azért, mert ezeknek nkka hi° , VÄ Ä„,« M' ^^ SZ6rep6 t ' átSZh8t ne m- *z Iparvidékeknek nagy a fel­kö^kkT^TbtztosítZa me pÍa CJ Végletek kielé- Devö képesséqU k, ha n^ azér t kozoiacei Kell otztosltant a me gltésében és a szövetkezet be- . „,„„,„,, o,, o,, „ . .. zögazdasági üzemek érdekvé „ételi forrásainak növelésében, i S; m, ert e' térÔ egha lat a d, ot t­delmét. Ezt a célt szolgálja hanem abban is. hogy a helvi ságaiknál fogva a del-szlovákiai többek között az az előírás, feldolgozással megakadálvozha- szövetkezeteknek 2—3 hetes amely szerint a főbb mezőgaz tó, hogy a könnyen romló időelőnyük van, ami árban — dasági vállalatok kötelesek át- nyers termékek tönkremenje- különösen primőröknél — jelen­venni mindazt az eladásra fei- í ľľf^ľ tÔS különbs éS e t Jelent. (Tavaly k-ináif tormfiVaf » m e.i„ sagi uzeme t. mind a nepgazda- Dél-Szlovákia szövetkezeteiben kínált terméket, amely fogyasz ságo t jelentős vereségek ér- értéke s, tés l „ehézséeek miatt tásra vagy feldolgozásra alkai- )ék erteicesitesi nenezsegeK miatt mas, még akkor is. ha nem fe- Az üi Bazdasáelrál lvirá,t m0n r"" s éV ü ^ségfé­lei mpe a w, h»í„vpirtírá^nte l 1 gazdaságirányítási le ment tönkr e ugyanakkor az lei meg a szRDvanvetöirások- rendszerben a szövetkezeteknek „ . . ' , nak. módjukban áll, hogy a lakos- ° rSZ áL" á, S res Z!' n' fÖIe g ) aZ Az álUtim iujuüpolcikkek és ság vagy a szocialista szektor ^^ ° a főbb mezőgazdasági termékek számára különféle szolgáltatá- zoldsegetlátas.i — gabona, olajos növények, cu- sokat végezzenek (fuvar kfl- A feldolgozás és más seged­korrépa, komló, dohány, rost- és homokbányák üzemeltetése üzemági tevékenység legna­növények, vágóállatok, gyapjú, stb.). Mind az önálló értéke sí- gyobb jelentősége abban van, tej — csak az állami felvásárló tésre, mtnd a szolgáltatásokra hogy lehetőséget ad a szövetke­vagy feldolgozó vállalatoknál mezőgazdasági üzemek tár- zeti tagok jobb foglalkoztatá­értékesithetők. Az állami tnono- sulhatnak *s közös szövetkeze- sára, kereseti lehetőségük javl­polcikkek és a főbb mezőgazda- ti vállalkozásokat hozhatnak tására, megélhetésük biztosítá­sági termékek értékesítése kö- létre. Az önálló értékesítés és sára. Ez pedig sok szövetkezet­zött annyi a különbség, hogy a szolgáltatások után a szövet- ben égető, megoldásra várő kér­a monopolcikkek csak a kije- kezetek forgalmi adót fizetnek. dés. A lehetőség most adva van, U 1 8 lölt felvásárló vagy feldolgozó csak ésszerűen élni kell vele. vállalatoknál értékesíthetők, NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS 1967. míg a föbb mezőgazdasági ter­BATKY LÁSZLÓ mékek értékesítésénél a mező- Milyen változásokat várha- MÉSZÁROS GYÖRGY gazdasági üzemeknek bizonyos tunk a mezőgazdasági üzemek (VBGR) ÚJ VERSEK Gyurcsó István: Nem ültettem fát... Nem ültettem lát, nincsen kertem, a ház eresze sem az enyém, hol lakom, és hiába rakja alája fészkét a fecske, magaménak csak azt mondhatom, amit reggel a fészek széléről küld, mégis erős gyökerekkel köt magához minden hely, hová asztalt, izéket állítok, és ablakomon behallom a világ lármáját, villamos zörgését, lovak nyerítését, hol benzinszag vagy virág illata ébreszt: köt az élet sokágú törvénye, és akaratlanul Is otthonom lesz a négy fal, hol gondjaim és örömeim között betakarom magam éjszakára, hogy reggel egy darab kenyérrel űzzem el álmom s elvegyüljek az emberek között, akiknek ugyanolyan gondok miatt mélyül a ránc homlokukon, mint nekem. Petrik József: Este a Funyikulóron* Fogaskerekű volt vagy kötélpálya? Nem tudom már, de jól emlékszem még a szédületes égbe iramlásra. Alánk süllyedt az ezerfényű város, reánk hajolt az ezerfényű ég. Ott álltunk fent a zarándokok dombján, az ég s a város fényei között, lent villamosok, buszok kúsztak lomhán, mögöttünk csendes párok bújtak össze s fent a hold hűvös pajzsa őrködött. Aznap nyíltak ki a földi akácok, s a fehér tűzzel izzó dáliák, s aznap döntöttem le az illemrácsot mely mögött grúz lány tekintete perzselt, esti sétára kértem Máriát. Földi akácok, olyan bódító volt az illatotok mint az aszúbor! S a dáliákból tán mámor sugárzott? Csontig remegve éreztem, ezentúl nekem is szent hegy a Funyikulór. Mentünk a hosszú mészköves sétányon, az ívlómpasor mögöttünk maradt. Nem tudtam anyám, nővérem, kislányom? Mindenki volt, kit valaha szerettem messzi otthonom égboltja alatt. Mór messze jártunk, a járatlan sétányt porcfű verte fel, s ágaskodó gaz. Magamhoz vontam az ábrándozó lányt: - Ketten vagyunk itt élők, Mária, érted? ö félre lépett s így szólt: Nem igaz! A szó szilárd volt, acélként hatolt át a homlokomtól le a talpamig. Arra intett, hol néhány mellszobor állt: — Neked csak szobrok, de én bennük érzem nemzetem élő nagy halottait! És hangját akkor selymessé oldották Dzsavadzsakadze és Tabidze- sorok; s mesélt a friss fű s az évszázados fák ... úgy mentünk tovább: nem csupán szivünkben, nemzetünk sorsában is rokonok. * Funyikulór — «. m.: Szent hegy; egykor zarándokhely, ma Tbiliszi városligete, melynek egy részén grüz nemzeti Pantheont létesítettek. Csontos Vilmos: Vágy Nem mások hitét örököltem. Taktust magamnak vert a lábam. Szívet, leiket szorító ködben, ló nyomra mégis eltaláltam. Igaz: a nyár is véget ért már, S ősz lett, amikor ide értem. Deret hozott a füttyös szél rám, - De édes must buggyant a présben. S kicsi hordómat teli szűrtem, Mámort Ígérő télre vártam. - Havazott már — s asztalhoz ültem; Ott csillan borom a pohárban. - Kóstolgatom - ízét kutatva, S nyelek belőle apró kortyot. Azt várom tőle: vissza adja Erőmet - $ újra szárnyat bontok ... - Mert valahol még izzik bennem A vágy-parázs: repülni, szállni, Magasabbra - s szép révületben Egy parányi csilaggá válni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom