Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-28 / 28. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK VULKÁNOK FÖLDJÉN Johnson gazdasági jelentése a kongresszusnak A minap Így nevezte egy te­kintélyes dél-amerikai napilap a kontinensen elterülő latin­amerikai országokat. Nem csu­pán a tűzhányók miatt, hanem inkább jelképesen, az elégedet­len néptömegek haragjának, iz­zó hangulatának érzékeltetésé­re. • Hálóban vergődő óriás A több mint 230 milliós la­tin-amerikai kontinens — el­lentétek földrésze. Kiapadhatat­lan, jórészt még kiaknázatlan természeti kincsforrásai van­nak, ugyanakkor talán sehol a világon nincs annyi éhező, mint itt. Még a leggazdagabb országokban is. Miért? Nem azért, mintha a természet szűk­markú lett volna Latin-Ameri­kához, hanem azért, mert az ország minden gazdagsága egy kis arisztokrata csoporté. Ez el­sősorban az agrárviszonyokban látható, mert a zömében föld­művelő lakosság a szántóterü­leteknek csak elenyésző részét mondhatja magáénak, viszont néhány feudális család több százezer hektár kényura. Az éhség betegségeket szül — óriási méreteket ölt a ha­lálozás az egész földrészen, ahol a lakosságnak több mint a fele sem írni, sem olvasni nem tud. A nincsteleneket csak egy dologra tanítják, s ezt fon­tosnak tartják: szolgálják zok­szó nélkül a hazai oligarchiát és a külföldi monopóliumokat. A latin-amerikai országok éle­tét uraló feudális nagybirtokos családok ugyanis szoros kap­csolatban állnak az észak-ame­rikai monopóliumokkal, ame­lyek voltaképpen az egész földrész urai. Az ő kezükben van a bányaipar, az egyetlen döntő iparág a nyersanyag-im­portáló latin-amerikai orszá­gokban, sőt egyes államokban a földnek is a United Frutt tár­saság a legfőbb ura, ő határoz­za meg az illető ország politi­káját. A monopóliumok ezernyi fi­nom, de erős „pókhálóval" fonták be a latin-amerikai óriást, s a washingtoni kor­mány még egy mézesmadzagot is meglobogtatott a latin-ame­rikai népek előtt: a Szövetség a Haladásért segélyprogramot, amely azonban 11 év múltán teljesen csődöt mondott: nem számolta fel az írástudatlansá­got, nem lendített a nyomorgó tömegek sorsán. Ellenkezőleg. A statisztika szerint az évente három százalékkal gyarapodó lakosságnak alig egy szá­zaléka tud írni, minden három ember közül kettő idült éhínséget szenved, minden há­rom gyermek közül csak egy jár iskolába. Latin-Amerika részaránya a világkereskede­lemben az 1930. évi tíz száza­lékról 1965-ig 5,9 százalékra süllyedt. Chilében kiszámítot­ták, hogyha az ország évi két­milliárd dollárra becsült érc­kitermelését otthon dolgoznák fel, kb. ötvenmilliárd dollár ér­tékű árut gyárthatnának. Ébredő földrész Az amerikai monopóliumok uralma a földrész valamennyi országában tűrhetetlenné vált. Washington csak erőszakrend­szerekkel tudja fenntartani be­folyását, de ez egyáltalán nem célszerű és biztos módszer. Az erőszakot megelégelő tömegek haragja néha eléri a forrpon­tot, ilyenkor az uralkodó bur­zsoázia rendez egy gyors palo­taforradalmat, hogy más embe­rekkel, továbbra is fenntarthas­sa uralmát. Ezek a nevezetes latin-amerikai tábornoki pucs­csok. Paródiába illő véres vagy vértelen hatalmi versengések. Csakhogy az utóbbi Időben Washington már a gorilláknak nevezett tiszti csoportokban sem bízhat meg. Latin-Ameri­kában külön kasztot alkot a hadsereg, s ma már — kü­lönféle tényezők hatására — a tábornoki és a tiszti karban is rétegeződés tapasztalható. A tisztek egy része rádöbbent ar­ra, hogy idegen érdekeket kell kiszolgálnia, s hazafias érzel­me mind közelebb viszi a tö­megekhez. Ezt bizonyította Do­minikában Caamano ezredes példája stb. Azokban az országokban, ahol az amerikai monopóliu­moknak nem sikerült megfele­lő „villámhárítót" találniuk a forradalmi feszültség levezeté­sére, radikálizálódtak a töme­gek, a hegyekben népi parti­zánharc bontakozott ki. Ezt lát­juk Kolumbiában, ahol a fegy­veres parasztok Marquetalia­mozgalmához más felszabadító szervezetek Is csatlakoztak, s alárendelik magukat a kommu­nista párt utasításainak; ez tör­ténik Guatemalában, Haitiban, Venezuelában stb. A nagytömegek elégedetlen­ségének spontán megnyilvánu­lásai voltak a hatalmas tavalyi sztrájkok, amelyekben különbö­ző ellenzéki erők fogtak össze, )ó példát mutatva a Latin-Ame­rikában felette szükséges népi egység megteremtésére. Chile eldobta a kesztyűt Washingtont nagyon nyugta­lanítják a latin-amerikai parti­zánmozgalmakról érkező hírek. Éppen ezért szeretné létrehoz­ni az ún. Amerika-közi véderőt, amely az Amerikai Államok Szervezetének statútumával szöges ellentétben a beavatko­zás eszköze lenne mindenütt, ahol azt a washingtoni irányi tó körök jónak tartják. Chile, Uruguay, Mexikó, s példájukat követve más latin-amerikai or­szágok is ellenezték ezt a ter­vet. A Siglo című tekintélyes lap szerint Washington a „kö­zös véderő" tervével az anti­kommunizmus jegyében harci sorokba akarja tömöríteni a la­tin-amerikai országokat, hogy afféle latin-amerikai NATÖ-t alakítson ki, amelyben az Egyesült Államok megvétózha­tatlan döntőjoggal rendelkezne. A chilei szenátus nemrégen nem járult hozzá Frei elnök washingtoni látogatásához. Ez a szokatlan esemény ismét La­tin-Amerikára terelte a figyel­met. Frel elnök keresztényde­mokrata szellemű reformprog­ramja már tavaly nagy ellenté­teket váltott ki a haladó erők és a reakció között, s Washing­tont is maga ellen ingerelte. Az ún. Camelo-terv keretében amerikai „szociológusok" szon­dázták a program gyengéit, hogy javaslataik alapján a Fe­hér Ház hátbatámadhassa Freit. Most is azért hívták a chilei elnököt Washingtonba, hogy bizonyos „érvekkel" meqhátrá­lásra bírják, kicsikarják bele­egyezését az Amerika-közi erők felállításához, amit Washing­ton „ultima ratio"-na k tart a nemzeti felszabadí'ó m^zgal mak megfékezésére. Az AÁSZ mostani miniszteri tanácsán is ezzel a tervvel fog­lalkoznak, s Washington nyil­ván a közép-amerikai védelmi tanácsnak az év elején történt megállapodására támaszkodik, amelynek értelmében április­ban Nicarao fedőnéven Hondu­ras, Guatemala, Nicaragua had­erői állítólag az 1954-es guate­malai felkelés meghiúsítását fogják ismételni és gyakorolni. Sok latin-amerikai állam Do­minika példáján már felismerte a veszélyt: „Ma velük bánnak el, holnap mi köveikezünk". LÖRINCZ LÁSZLÓ Az NSZK felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Romániával Bonn (ČTK) — A nyugatné­met kormány megbízta Willy Brandt külügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépése­ket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Román Szocialis­ta Köztái-sasággal. Ezt Von Hase államtitkár, a bonni kor­mány szóvivője közölte egy pénteki sajtóértekezleten. Bonnban és Bukarestben egy­idejűleg közzétették Manescu román külügyminiszter bonni látogatásának a programját. néhány m^WA á ^rTi 1 HAROLD WILSON angol mi­niszterelnök fogadta Róbert Kennedy amerikai szenátort, akivel csaknem kétórás tár­gyalást folytatott a világpoli­tikáról, beleértve a vietnami kérdést is. Kennedyt Brown külügyminiszter is fogadta. ALPHONSE JUIN francia mar­sall pénteken, 78 éves korá­ban elhunyt a Val íle Grasse-i katonakórházban. Juin marsall­nak második világháborúban fontos szerepe volt. JOSEPH CLARK amerikai de­mokrata szenátor a szenátus külügyi bizottsága elé terjesz­tett javaslatában megállapítja: hasznos lenne, ha az ameri­kaiak az eddiginél nagyobb számban látogatnának el a Szovjetunióba és a többi szo­cialista államba. A GHANAI KATONAI KOR­MÁNY felháborodással fogadta Roy Jenkins angol belügymi­niszternek azt a kijelentését, hogy Anglia nem hajlandó ki­adni Kwesi Armah volt ghanai kereskedelmi minisztert. A gha­nai kormány a puccsban való részvéteion kívül azzal vádol­ja Armahot, hogy londoni hl­vatalnokoskodása idején 30 ezer font sterlinget elsikkasz­tott. TUCUMAN ÉS CORDOBA ar­gentin tartományokban nagy­szabású tüntetést rendeztek a cukorgyári munkások, adózva Hilda Molin munkásnő emléké­nek, akit a múlt heti mani­fesztáció során a rendőrség meggyilkolt. LABE guineai városban teg­nap megkezdődött a Forradal­mi Nemzeti Tanács, a Guineai Demokrata Párt legfelsőbb szervének háromnapos tárgya­lása, amelyen megvitaťák a párt májusban sorra kerülő VIII. kongresszusána'- előké­születeit és programját. MOBDTO kongói ( Kinshasa 1 elnök bejelentette, hogv a fel­oszlatott belga Union Miniére du Haut Katanga társaság he­lyett létesült új kon (jói társa­ság egy, amerikai és francia tőkéscsoportok részvételével alakuló nemzetközi konzor­ciummal fog együttműködni. MUSSOLINI unokáiát. Ciano volt olasz külügvm'niszter fiát pénteken letartóztatták, mert az Ismeretlen Katona sírjáról el akarta távolítani Podgornij szovjet államfő kos?orúját. (CTK) Johnson elnök elküldte gaz­dasági jelentését és a gazdasá­gi tanácsadók testületének szo­kásos évi jelentését az ameri­kai kongresszusnak. Az elnök jelentésében ugyan azt ígéri, hogy az amerikai gazdaság további fellendülése várható, de ez attól függ, hogy a dolgozók és a vállalkozók mennyire „mérsékelik követelé­seiket". A jelentés megállapít­ja, hogy a vietnami háborús fellendülés hatása ellenére — bár az állandó munkanélküliek száma 4 százalékra csökkent — a szegénységi határ alatt élők száma még mindig majd­nem 33 milliót tesz ki. A gaz­dasági tanácsadók jelentése megjegyzi, hogy 1965-ben — a hivatalos kimutatások szerint Washington (CTK) — A Pen­tagon és a külügyminisztérium csütörtökön engedélyezte McNa­mara erősen cenzúrázott év­záró jelentése további részének a közlését A szenátus védelmi bizottsága számára készített Je­lentésnek ez a része a rakéta­fegyverkezés helyzetével foglal­kozik. A jelentés elsősorban az amerikai rakétafegyverek táma­dó jellegét hangsúlyozza, és rá­mutat, hogy az Egyesült Álla­mok jelenleg nem szándékszik széles körű ABM (Anti-Ballls­tic-Mlssile-System) rendszert kiépíteni. Ugyanakkor nem tart­— a részleges munkanélküliek­kel együtt 12,5 millióan vol­tak hosszabb-rövidebb ideig ke­nyérkereset nélkül. Rendkívül nagy a fiatalkorú munkanélkü­liek aránya. Johnson elnök 1967-re javu­lást jósol és ígéri, hogy gaz­daságpolitikájával igyekszik egyensúlyt találni a gazdasági élet inflációs jellegű „felhevü : lése" és a túlságos „lelassulás" között. A gazdasági jelentés első íz­ben foglalkozik azzal a kérdés­sel, milyen Intézkedéseket kell majd tenni a vietnami háború befejezése után, hogy megköny­nyítsék a jelenleg hadimegren­deléseken dolgozók, valamint a leszerelt katonák visszatérését a termelésbe. ja kizártnak, hogy később majd létesítenek ilyen védelmi rend­szert a szárazföldi interkon­tinentális ballisztikus rakéták kilövő állomásainak védelmére. A hadügyminiszter jelentése továbbá azt állítja, hógy a ra­kétaelhárító rendszer a rakéta­fegyverek gyors fejlődése kö­vetkeztében egyik pillanatról a másikra elavulhat. Az Egyesült Államok — írta McNamara — tíz év alatt 40 milliárd dollárt, s ezenfelül az emberéletek mil­lióit veszítheti el egy atomtá­madás esetén. Amerikai—dél-vietnami együttműködés (M. Kopfiva rajza.) Pekingben tombol a szovjetellenes hisztéria Tüntetés a szovjet nagykövetség előtt • A Renmin Ribao heves szovjetellenes kirohanásai egy megrendezett ko­médiával kapcsolatban • A koreai sajtóiroda visszauta­sítja a pekingi rágalmakat Peking (CTK) — Csütörtök este „vörösgárdisták" újabb tüntetést rendeztek a pekingi szovjet nagykövetség előtt. A „forradalmi lázadók" ugyanitt gyűlést tartottak, amelyen a Szovjetuniót támadó beszédeket mondtak és szovjetellenes jel­szavakat kiáltoztak. A több száz főnyi tömeg lezárta a szovjet nagykövetség kapujához vezető utat és megakadályozta a közlekedést. A tüntetők kí­sérletet tettek, hogy átmász­szanak a kapun és szovjet terü­letre hatoljanak. A nagykövet­ség körüli falat ilyen jelszavak­kal mázolták össze: „Süssék meg Brezsnyevet!" „Akasszák fel' Kosziginti" A tüntetők to­vábbá „A szovjet vezetők agyon­lövését és megnvúzását" köve­telték. A szovjet nagykövetség, va­lamint a TASZSZ hírügynökség kínai alkalmazottai tegnap sztrájkba léptek. A TASZSZ és a PRAVDA pekingi szerkesztő­ségének falát is sértő szovjet­ellenes félszavakkal mázolták tele. A „vörősgárdlsták" és a „for­radalmi lázadók" a . tüntetést „válasznak" szánták a szerdán a moszkvai Vörös-téren kínaiak által elkövetett provokáció miatt bejelentett szovjet tilta­kozásra. Az UPl amerikai sajtóiroda tu­dósítója beszámol, hogyan utaz­tak el a kínai diákok a moszk­vai Jaroszlavli-pályaudvarról. A tudósító szerint mintegy 60 kí­nai diák jóddal összekente és bekötöztette magát, hogy szín­lelje: durván bántalmazták őket. Ám sikerült megállapítani, hogy a jódréteg alatt nyoma sem volt kék foltoknak, vagy sebek­nek. A megfigyelők véleménye szerint a kínai nagykövetség orvosa hamis karcolásokkal és mesterséges színezéssel készí­tette elő a diákokat pekingi fogadtatás kra. A kínai diákok parancsot kaptak, hogy senki­vel se beszéljenek. A kínai külügyminisztérium csütörtökön tiltakozó jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz, és a legélesebben elítélte azt a „fasiszta gyalázatot", amelyet „a szovjet revizionista kormány­klikk" azoknak a kinai diákok­nak csoportjával szemben kö­velett el. akik január 25-én a Vörös-téri Mauzóleumban ke­gyelettel akartak adózni Lenin és Sztálin emlékének. A jegy­zéket idéző Üj-Kina sajtóügy­nökség elferdíti az események tényleges lefolyását, azt, hogy a kínai diákok szovjetellenes tüntetést rendeztek a Lenin Mauzóleum előtt, és gyalázato­san sértegették a Szovjetuniót. Csou En-laj kínai miniszter­elnök üdvözletét küldte a rend­bontó kinal diákoknak, akik szerinte „megmutatták hősiessé­güket és kemény próbát áll­tak ki a nemzetközi osztály­harcban". A Renmin Ribao vezércikké­ben a kínai diákok incidensével kapcsolatban csatlakozik a szovjetellenes uszításhoz, s fo­kozza szovjetellenes sértő kije­lentéseit. Megjegyzendő, hogy a lap szerkesztését „vörösgár­disták" és „forradalmi láza­dók" vették kezükbe, s a régi munkatársakat egymás után bírálják. A koreai sajtóiroda élesen el­ítélte a kinai „vörösgárdisták" rágalomhadjáratát, azt az állí­tását, hogy a népi Koreában „puccs" zajlott le, és „politikai nyugtalanság" uralkodik az or­szágban. A koreai sajtóiroda ezzel kap­csolatban kijelenti, hogy a „vö­rösgárdista" folyóiratok faliúj­ságok és falragaszok által ter­jesztett propaganda — merő koholmány. Koreában nem vol­tak és nem is lehetnek inci­densek. Az ilyen állítás a párt, a kormány, a nép és a néphad­sereg égbekiáltó rágalmazása. A koreai sajtóiroda végül han­goztatja, hogy a Koreai Mun­kapárt szervezetileg és ideoló­giailag egységes; egységes ideolóigai fűzi össze a párt és a kormány vezetőit, a népet és a néphadsereget. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatot adott kl, amely­ben elítéli Mao Ce-tunq szaka­dár csoportját. Az Argentin Kommunista Párt felszólítja a kommunista világmozgalmat, hogy forrassza össze sorait a marxizmus—leni­nizmus elvei alapján, s ismét egy nemzetközi tanácskozás mellett száll síkra. A honkongi kínai utazási iro­da közölte, hogy Közép-Kíná­ban már helyreállt a vasúti forgalom. Kantonból csak Sang­hájba közlekedhetnek repülőgé­pen, Pekingbe nem. Sok hong­kongi kínai telepes a Kínai Népköztársaságban kívánja töl­teni az újévi ünnepeket. Tegnap Angliából nyolc kínai diák utazott haza. Ez már a második csoport, amely abba­hagyta angliai főiskolai tanul­mányait. McNamara a rakétaelhárításról

Next

/
Oldalképek
Tartalom