Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-21 / 21. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Nem lehet kívül állni Sukarno és Az Indonéziából naponta ér­kező hírek arról tanúskodnak, hogy egyre jobban kiéleződik a harc Sukarno és a hatalomra törő szélsőjobboldal között. Mindennaposak a Sukarno-elle-i nes tüntetések. A hadsereg tét­lenül nézi, hogy az államfőt szidják, gyalázzák, bíróság elé állítását követelik. Úgy látszik a reakció általá­nos támadást kezdett az elnök ellen, aki írásbeli nyilatkoza­tában visszautasította az elle­ne emelt vádat, hogy tudott a „szeptember 30-1 mozgalomról" és felelős azért. A felbújtatott reakciós diákszervezetek (KA­MI és KAPPIJ támadásaihoz — kicsit udvarisabb formában ugyan — legutóbb már Malik külügyminiszter is csatlakozott, aki felszólította Sukarnót, mondjon le. Az elnök ezt visz­szautasította, de helyzete na­gyon ingatag, mivel hatáskö­rét a katonai vezetők megnyir­bálták, és nincs semmiféle meg­bízható szervezett erő, amely az elnök mögött állna. Egyetlen fegyvere — népszerűsége, amely a Jelenlegi zavaros hely­zetben nem biztos, hogy meg­védi a jobboldali szervezett és dühödt támadásaitól. A katonai parancsnokok leg­utóbbi tanácskozásán ugyan úgy döntöttek, hogyha kell, fegy­verrel is megvédik ,flz alkot­mányos rendet", ezt a határo­zatot azonban nagyon könnyen kijátszhatják Suharto miniszter, elnök és hívei. Mindeddig csak azért nem állították félre Sui karnot, mert attól tartottak, hogy az imperializmus elleni harc­ban a népi tömegek körében óriási népszerűséget szerzett Sukarno eltávolítása tartós za­vargásokhoz, esetleg polgárhá­borúhoz vezethetne. A New York Herald Tribúne tudósítója nemrég bejárta In­donéziát és Sukarnóról ezt írja: „Suharto nem mert Sukarnót ki­ütni a nyeregből, mivel tudja, hogy DJakartában és Jáva-szi­getének más részén a Sukarno Iránti tisztelet olyan erős és meggyőző, hogy valósággal istenítik őt. Suharto mint jávai nagyon jól tudja, hogy Sukarno eltávolítása robbanást okozhat­na egész Kelet, és Közép-Jáván, ahol 50 millió ember él, vagyis az ország egész lakosságának több mint a fele." Az azonban nagy kérdés, hogy a szélsőjobboldal, amely a hataiQin megszerzésére soha nem talált jobb lehetőséget, el­vakultságában minden kockázat tot vállalva, nem kísérli-e meg Sukarno eltávolítását még az 1968-ra tervezett választások előtt. Szavak és tettek Indonéziának a függetlensé­gért, majd önállóságának meg­szilárdításáért vívott harcban erős imperialistaellenes hagyo­mányai vannak. Természetes szövetségese volt a szocialista tábor és a fiatal afrikai és ázsiai országok. Imperiallstael­lenes politikájával nemzetközi tekintélyt szerzett, ezért becsül­ték barátai, és ellenségei is kénytelenek voltak tiszteletben tartani. A szeptember 30-1 esemé­nyek után az új kormány új kül­politikai irányvonalat akart ki­alakítani. Ez azonban még tele van ellentmondásokkal, és pon­tosan nem ls lehet megállapí­tani, hogy mit akar az új kor­mány. Szavakban gyarmatosí­tás. és imperialistaellenes po­litikát hirdet; Malik külügymi­niszter már többször is kijelen­tette, hogy országa nem óhajt semmiféle tömbbe belépni. Az indonéz sajtóban azonban egy­másután látnak napvilágot a különféle csoportosulások ter­vei: ® Az első ilyen elképzelés a Maphiltndo volt, amelynek Indonézia vezetésével Maláj­föld és Fülöp-szigetek lett vol­na a tagja. ® Ezután a délkelet-ázsiai államok társulásához (ASAJ való csatlakozást vetették fel. /Malaysiával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel). • A legújabb terv pedig az űn. Nagy-Ázsia, amelynek tag­jai lennének Japán, Indonézia, Malaysia, Thaiföld, Fülöp-szi­getek, Slngapore és Kambodzsa. Indonézia Egyes lapok nem is rejtik vé­ka alá, hogy ezeknek a tömö­rüléseknek fő feladatuk lenne útját állni kommunista ve­szedelem terjedésének". Az indonéz külpolitika ma egyáltalán nem egységes. Az antiimperialista jelszavaik mel­lett megfér benne az antlkom­m un izmus és az amerikaiak vietnami agressziójának nyílt helyeslése is. A nagytőke érdeklődik A félmilliónyi kommunista és haladó gondolkodású indo­néz lemészárlása, a marxizimus és a kommunizmus nyílt elítélé­se, a táborokba zárt 250 ezer haladó személy természetesen tetszik a külföldi reakciónak. A gazdasági helyzet súlyos: az ipar csak 30 százalékos kapa­citással dolgozik, az utaknak csak 14 százléka járható, vil­lanyáram alig van, a közellátás katasztrófális és az infláció hi­hetetlen méreteket ölt. Mindez nagyon kedvező feltételeket te­remt a külföldi monopóliumok behatolásához. Az indonéz kor­mány, hogy megnyerje a jóin­dulatukat, visszaadta az 1964— 65-ben állami kezelése vett kül­földi vállalatokat tulajdonosa­iknak, és kedvező feltételeket ígért az idegen beruházóknak. Kisebb-nagyobb támogatást már kapott a Suharto-kormány különböző országokból, és az esedékes több százmilliós hite­lek törlesztésére is haladékot kapott. Tokióban nyolc kapita­lista ország képviselői értekez­letet tartottak, és nemzetközi konzorciumot (Tókiói Klub) alapítottak, hogy a rászoruló országnak együttesen megszab­ják a nekik legmegfelelőbb fel­tételeket. Indonézia segélyért házal, de a nyugati nagytőke alig juttat valamit. Egyes lapok azt írják, hogyha Sukarnót eltávolítják, akkor Washington is bőkezűbb lesz. Bizonytalanság A 3000 sziget országa válsá­gos napokat él át. A jelenlegi kormánynak minden erőfeszí­tése ellenére másfél évvel a sikertelen puccskísérlet után sem sikerült konszolidálnia a helyzetet. A hadsereg, amely jelenleg az egyetlen összetartó erő, nem egységes. A Suhartó által újjászervezett Nemzeti Párt többsége nem helyesli Su­karno eltávolítását. A több mint 250 nyelvjárást beszélő sziget­ország egyes területein a szepa. rista törekvések lappanganak s ez veszélybe sodorhatja az or­szág egységét ls. Az indonéz politikában tovább tart a jobb­ra tolódás, amely Sukarno nél­kül még gyorsabb lenne, és senki sem jósolhatja meg, hogy hová juttathatná Indonéziát. Érthető, hogy a világ béke­szerető közvéleménye aggódva figyeli az indonéziai dráma újabb fejleményeit. SZŰCS BÉLA A moszkvai Pravda cikke A világ kommunistái úgy vé­lik, nem lehet kívül állni, nem venni észre, mi történik Kíná­ban, mert Mao Ce-tung és cso­portjának politikája közvetlenül a világkommunizmus megosztá­sára irányul. Ezenkívül a kínai események rossz fényt vethet­nek a szocialista eszményekre is — írja a moszkvai Pravdá­ban Burlackij és Kuszkov a kommunista erők összefogá­sáért vívott küzdelemmel fog­lalkozva. A kommunista mozga­lom ezért szükségesnek tartja, hogy leküzdjék a Mao Ce-tung körüli csoport jelenlegi politi­kai irányvonalának negatív ha­tását, amely befolyásolja a bé­kéért és a szocializmusért ví­vott küzdelem kibontakozását. A cikkírók megállapítják, hogy sok testvérpárt sürgeti egy újabb nemzetközi értekezlet összehívását, melynek feltételei megérnek. Ez érthető, hisz az elmúlt hat évben változások mentek végbe, új problémák merültek fel, amelyeket kollek­tíván meg kell vitatni. Ezek a problémák a szocialista világ­rendszer fejlődésének folyama­tával, valamint a nemzetközi munkás- és nemzeti felszabadí­tó mozgalom új jelenségeivel függnek össze. Az SZKP úgy vé­li, egy ilyen értekezlet összehí­vása valóban nagyon szükséges, de alaposan elő kell készíteni. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a szakadár erők kísérletei elle­nére a kommunista világmozga­lomban az egységtörekvés a vezető irányzat. A cikk számokkal bizonyítja a kommunista világmozgalom fejlődését: az Októberi Forra­dalom óta 120-szorosára gyara­podott a kommunisták családja, s ma világszerte ötvenmillió kommunista van. Az iraki elnök fogadta a kurdok küldöttségét Bagdad (CTK) — Aref iraki elnök fogadta Kurdisztán lakos­ságának küldöttségét, melyet Idrisz Barzani, Musztafa Bar­zani kurd vezér fia vezetett. A küldöttség, amely az iraki kor­mány vendégeként tartózkodik Bagdadban, megköszönte az ira­ki elnöknek a kurd lakta észa­ki tartományok biztonságának felújítására irányuló törekvé­seit. Aref elnöknek tolmácsolta az iraki kurd lakosság szívé­lyes üdvözletét. Aref elnök nemrég kijelentette, arra fog törekedni, hogy „teljes felelős­séggel felszámolja az ország északi részén bekövetkezett saj­nálatos események minden kö­vetkezményét." Mint ismeretes, Irak északi részében annak idején véres összetűzésekre került sor az iraki katonai egységek és a harcoló kurdok között. Az Iraki kormány a kurdokkal létrejött tavalyi megegyezés után kije­lentette, minden erejével arra fog törekedni, hogy Észak-Irak­ban következetesen betartsák a békés egyezmény feltételeit. néhány sorban SZERGEJ GORSKOV admirális, a szovjet haditengerészet fő­parancsnoka, honvédelmi mi­niszterhelyettes tegnap Addisz Abebába utazott, hogy részt ve­gyen az etiópiai tengeri erők ünnepségein. MOSZKVÁBAN megkezdődött a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának plenáris ülé­se, amelyen megvitatják a Nagy Októberi Forradalom 50. évfor­dulójának előkészítéséből adó­dó szakszervezeti feladato­kat. A BRIONI SZIGETEKEN meg­kezdődtek Luigl Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra és Joszip Broz Tito Jugoszláv elnök tárgyalásai. A tárgyalá­son a JKSZ további képviselői is részt vesznek. A NATO európai egyesített haderejének főparancsnoksága tegnap cáfolta azt a hírt, hogy Lemnitzer amerikai tábornok, ff NATO főparancsnoka ős Ail­leret tábornok, a francia had­erők vezérkari főnöke egyez­ményt kötött, hogy háború ese­tén a francia csapatok az NSZK­ban együttműködnek a NATO­egységekkel. AZ USA atomenergia bizott­sága közölte, hogy a nevadai sivatagban végrehajtották az év első föld alatti nukleáris kísérletét. Az Associated Press szerint a töltet robbanóereje 20—200 ezer tonna trlnitroto­luolénnak felelt meg. Dr. JOSEF KLAUS osztrák szövetségi kancellár, ff kor­mányzó Néppárt elnöke a párt vezetőségi gyűlésén kijelentet­t6j hogy az osztrák kormány összetétele változatlan marad. Csupán dr. Taus államtitkár kap más megbízatást. KANADA ÉS FRANCIAOR­SZÁG közötti csaknem két éve tartó uráneladási tárgyalások zsákutcába jutottak, mivel Kff­nada csak annak az országnak adja el uránércét, amely köte­lezi magát, hogy azt kizárólag békés célokra használjff fel. Debré francia pénzügyminiszter kijelentése szerint Franciaor­szág e kanadai követelésnek nem tett eleget. JOSfi SOLIS RUIZ, a Franco­kormány tárca nélküli mi­nisztere az ún. szindikátusok küldötteinek világosan tudtára adta, hogy a kormány nem en­gedi meg igazi szakszervezetek létrehozását, amelyekbe csak az alkalmazottak tömörülnének. EUGENE ROSTOW amerikai államtitkár-helyettes elutazott Delhiből, ahol India képviselői­vel az Indiába irányuló ameri­kai élelmiszer-szállítmányokról tárgyalt. Subramaniam Indiai élelmezésügyi miniszter szerint a tárgyalás „puhatolódzó jel­legű" volt. DAMASZKUSZBAN befejező­dött az „Aden népével való szo­lidaritás 3 nemzetközi értekez­lete", melyen a csehszlovák szakszervezetek küldöttsége ls részt vett. Az értekezlet felhí­vást intézett a világ forradalmi erőihez, hogy erősítsék szoli­daritásukat az imperializmus elleni harcban. (CTK] A „vörösgárdisták" folytatják támadásaikat vezető közéleti személyiségek ellen Több megbírált személy öngyilkossága • Letartóztatták Liu Sao-csi fiát • összeesküvés a sanghaji bankban? Tokió (CTK) — A sanghaji „vörösgárdisták" autóban vé­gighurcolták a városon és „burzsoá újgazdagként" szidal­mazták Cao Tt-csion polgármes­tert — jelentette péntek este a Kiodo japán hírügynökség tudó­sítója. A polgármestert azzal vádolják, hogy „összeesküvést szervezett" a közlekedés, a vlz­és áramszolgáltatás megbénítá­sára. Az Asahl tudósítójának jelen­tése szerint egy „forradalmi csoport" elfogta és a közbiz­tonsági hatóságnak átadta Liu fün-zsot, Ltu Sao-csi államelnök fiát. Liu Jün-zso a „916. forra­dalmi csoport" tagja volt a he­tedik gépipari minisztériumban. Többször önkritikát gyakorolt, „apját ls megtagadta", de Mao Ce-tung felesége szerdán egy közgyűlésen „apja bűnös cin­kosának" bélyegezte a fiatal­embert. A tudósítók összecsapásokat jelentettek Sen Jangból, Har­binból és Ta-Lienből (Dalnijj. Liu Sao-csi hívei és a „forradal­mi lázadók" összecsapásainak több sebesült áldozata van. Falragaszok szerint Lo Zsuej­csing, volt kínai vezérkari fő­nök öngyilkosságot követett el. Egyike volt „a burzsoá és reak­ciós irányvonal" négy legmaga­sabb rangú képviselőjének. Röplapok szerint állítólag Po Ji-po, az állami közgazdasági bi­zottság elnöke és Szü Ming, az Államtanács főtitkár-helyettese is öngyilkos lett. öngyilkossá­got kísérelt meg továbbá Teng Hsziao-ping, a párt főtitkára és Jang Sziu-feng, a legfelsőbb bí­róság elnöke. Letartóztatták Csou Zsung-szint, az Államta­nács főtitkárát, Liao Han-seng hadügyminiszter-helyettest, Tang Ping-aut, a Renmin Ribao ügyvezető főszerkesztőjét és Hu Cit, az Oj-Kína igazgatóját. Az Űj-Kína jelentése szerint a „forradalmi lázadók" a sang­haji bankban szabotálási kísér­letet lepleztek le. A „bűnösök" zavart akartak kelteni a pénz­forgalomban és a közellátásban. MALIK: A régi rendet maradéktalanul meg kell semmisíteni Djakarta (ČTK) — A Sukarno elnök elleni kampány most a következő jelszavak Jegyében folyik: „Kl kell küszöbölni a kettősséget az állam vezetésé­ből" és „Meg kell semmisíteni a régi rendet fizikailag ts, ha erre szükség lesz." Adam Malik külügyminiszter kijelentette, hogy a régi rendet mind fizikailag, mind szellemi­leg meg kell semmisíteni. Hoz­záfűzte, hogy csupán akkor le­het megvalósítani a Pancsa St­la elveit és akkor lehet megte­remteni a szilárd politikai és gazdasági életet, ha a régi rend­szert felszámolják. Maiik kije­lentéseit élesen bírálja az Indo­néz Nemzeti Párt álláspontját képviselő „Suluh Marhaen" cí­mű lap. Maspubl tábornok, az ideigle­nes népi tanácskozó gyűlés el­nökhelyettese és Nyugat-Jáva kormányzója a Kami-küldöttség­gel folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy meg kell szüntetni a kettőséget az állam vezetésében. A küldöttség tag­jai hangsúlyozták, hogy meg kell semmisíteni az új renddel szembehelyezkedő erőket. Ezek­nek fő képviselőjeként Sukarno elnököt és az Indonéz Nemzeti Pártot nevezték meg. Nyugat-Németország nagyobb hozzá­járulást kér az Egyesült Államoktól a megszálló csapatok fenntartásához. (Újsághír) — Egy kis dollárt... egy kis dollárt... egy kis dollárt...! (M. Kopfiva rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom