Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-21 / 21. szám, szombat

sivatag sárga végtelensége, gyilkos napsugarak, a Vöröstenger messzi délibábként tűnő kék hullámai, modern épületektől háttérbe szorított vályogviskók, a repülőtéren 'békésen pihenő tevék — ilyen kép fogadott Gizanban. Három évvel ezelőtt még egy álmatag falu terült el a mai város helyén. A jemeni háború lázas tevékenységről jellegzetes hátországgá, ellentétek városává változtatta, amelyben élesen szemben áll egymással a régi és az új, gazdagság és a nyomor. Mivel a város határában minden útnak vége szakad, Gizanban nincsenek személyautók — csak tevék, dzsipek vagy terepjárók, esetleg teherautók. A jemeni imám híveinek szánt fegyverszállítmányokat repülőgépeken szállították ide az ezer kilométerre levő Djiddából, innen aztán teveháton és teherautókon juttatták tovább a hegyekbe. Uk Szaúd-Arábia a legnagyobb arab ország. Ogy vélik, területe meghaladja a másfél millió négyzetkilométert. Határainak a fele nincs is kijelölve: északon a jordániai— szaúd-arábiai határ egy része hiányzik, délen pedig ténylegesen nincs is határ. A hivatalos statisztika szerint lakosainak száma 5 és 7 millió között mozog. Ha egy szaúd-arábiait megkérdenek, hány éves, azt válaszolja: azt hiszem, vagyok vagy hatvan. A repülőtéren az áll a menetrendben, hogy járat indul 15.30 órakor, de ez még nem jelenti, hogy ... Minek sietni? Csak lassacskán — „svaje-svaje" — mondogatják az arabok. Még Djiddában mondotta a hatvanéves Ahmed bácsi, hogy náluk az időt az imádkozás szerint számítják. A napnyugta — az egyik fő imaidő délnek számít, stb. Szaúd-Arábiában is tizenkét hónap van, csak más a nevük. Az idén már az 7387. évet írják, mert az éveket a hedzsrától, Mohammed menekülésétől számítják. Szaúd-Arábiában különösen erCí a mohamedánizmus. Itt ŕ FRANCESCO ROSSO SZAÚD-ARABIAI RIPORTJA a Korán jelenti a politikát, az erkölcsöt, a törvényt. Djiddába utazva Igyekeztem legalább a magasból megtekinteni Medinát, de hiába. Nem tudtam, hogy a pilótának utasítása van: kacskaringós légi úton vezesse gépét Djiddába, kerülje el Medinát, nehogy „hitetlenek" tekintete érje a szent várost. Fejszál király már miniszterelnök korában nagyszabású „reformprogramot" hirdetett, hogy megszüntesse a középkori állapotokat. Az ellenzék meghiúsította Fejszál törekvéseit, de most trónra lépése után bizonyos reformokat mindenáron keresztül akar vinni. — A Korán alaptörvényünk marad, s nem tiltja a haladást, ellenkezőleg, feltételezi azt — nyilatkozott az új király. A példás, vallásos életet élő király minduntalan a Koránra hivatkozik. A Vörös Palotában levő hivatalából távozva naponta betér magánmecsetjébe, hogy imádkozzék. Az udvaron várnak rá azok, akik beszélni akarnak vele. E patriarchális monarchia jellegzetessége, hogy mindenkinek szabad bejárása van a királyhoz. Fejszál reformtörekvéseinek egyik fő pontja a nomádok átnevelése munkásokká és technikusokká. További probléma a rabszolgaság végleges eltörlése. A Korán ugyanis elismeri a rabszolgaságot, amely 1963-ig Szaúd-Arábiában hivatalosan is létezett. Egyes hercegek engedelmeskedtek a királyi rendeletnek és szabadon engedték rabszolgáikat, mások azonban nem akartak megválni élő tőkéjüktől, s Így az államnak magas váltságdíjat kellett fizetnie a rabszolgákért. Fejszálnak még egy csatát sikerült megnyernie a mohamedán reakcióval szemben, amikor keresztülvitte a tv-központ megnyitását. UJ KORSZAK Er Rijadban sokat beszélnek afféle arab „boom"-ról „gazdasági csodáról", „új korszakról". Ez túlzás. Igaz, hogy az előző öt-tíz évvel szemben sok minden megváltozott, modernizálódott. Iskolák épültek, köztük lányiskolák is, ami nagy szól Itt ugyanis még kötelező a fátyol viselete, s a háremeket is szigorúan őrzik. Gizanban is érezhető az új korszak, de ez a város azért még megőrizte Arábia régi, igazi arculatát. Kísérőm zegzugos utcákon egy kis palotába vezet. Hatalmas, drága szőnyegekkel díszített teremben karosszékek sorakoznak. A legdíszesebben a házigazda, Mohammed Suderi emír ül. Éppen a jemeni lázadók egy csoportját fogadta, akik törökülésben hevernek előtte a szőnyegen. Érdeklődve szemlélgetem az udvartartást. Egy szudáni néger kávét hordoz körül, egy másik pisztolylyal az oldalán egykedvűen ácsorog, a titkárnak mindkét keze tele táviratokkal. A tőrökkel, pisztolyokkal, puskákkal, géppisztolyokkal teleaggatott jemeni sejkek furcsa látványt nyújtanak. Mindez megmagyarázhatatlan félelmet kelt az emberben. A beduin hercegi családból származó Suderi emír Fejszál parancsára elhagyta rijadi fényűző palotáját, hogy itt az isten háta mögött irányítsa a LAOSZI GURKHÁK — A MEÓK A laoszi meo törzs a fegyvert mindennél többre becsüli. A meókat Laosz „gurkháinak 5 nevezik. Jó lövészek és szívós emberek. Hegyvidéken hatalmas távolságokat tesznek meg gyalog. Minimális kiképzéssel a legjobb partizánokká válhatnak. A meók nemcsak a fegyverrel tudnak bánni, hanem mulatni is tudnak. Erről a termésbetakarítás utáni holdtöltekor győződhetünk meg. Ilyenkor két héten át ünneplik az új év kezdetét. Szünetel minden munka. Hódolnak a hagyományos bikaviadalnak, dívik a fogadás. Közben esznek-isznak. Sőt, ilyenkor és csakis ilyenkor vallhatnak szerelmet, mert a legények menyasszonyt keresve bejárhatják a szomszéd falvakat. A lányok 15 éves korukban mennek férjhez. Sok meónak két-három felesége is van. A meók a délnyugat-kínai Jün-nan tartományból származnak. Innen vándoroltak Burma, Thaiföld, Vietnam és Laosz északi vidékeire. Laoszban a lakosság tizedrészét alkotják. Főként az északi hegyvidékeket lakják, bizonyos csoportjuk a völgyekben is letelepedett és mezőgazdasággal foglalkozik. Sok meő a hazafiak soraiban harcol. Patriot, Delhi jemeni republikánusok és az ) egyiptomiak elleni hadműveleteket. Három év alatt igazi várossá változtatta Gizant. — Ön az én vendégem — mondja nyájasan az emír, — már elkészítették szobáját a vendégházban. A szudáni néger elvezet. Az imám sejkjei és tisztjei mel lett kaptam helyet. A kondi cionált levegőjű szobában ké nyelmesen elterpeszkedek Éttermül a folyosó szolgál, Beszélgetésünk a városban tapasztalható lázas építkezésre terelődik. — Mi az oka? — kérdem. — Iskolák — válaszolják egyesek. — Kórházak — mondják mások. Ilyen méretű iskolák és kórházak bármely országnak díszére válnának. Csakhogy másról van szó. Sikerült megtudnom: Gizanban laktanyák épülnek. Gizant Dél-Arábia előretolt erődjévé akarják kiépíteni. AZ ARAMCO BIRODALMA A kőolaj dollárt, a víz életet ad — ez a mondás járja Szaúd-Arábiában. Er Rijadtól Dahranig, az ország kőolajgazdagságát kezében tartó ARAMCO amerikai kőolajtársaság székhelyéig 470 kilométer utat tettem meg anélkül, hogy egyetlen élő lélekkel találkoztam volna. Csak itt-ott tarkállottak kecskebőr sátrak és legelésztek egypúpú tevék. 1932-ben buggyant fel az első olajforrás, amely a mai napig változatlan mennyiségben ad kőolajat. Az amerikai társaságok héják módjára rögtön lecsaptak. Létrehozták az ARAMCO-t, amely 1999-ig szerződést kötött az ország öszszes kőolajforrásainak kiaknázására. A szaúd-arábiai kormánynak csak 1963-ban sikerült megszereznie a részvények 64 százalékát. Az amerikaiak kiaknázzák a lehetőségeket, Szaúd-Arábia olaja nagy profitot eredményez. Mégsem biztosak a dolgukban. Egy amerikai mérnök meg is jegyezte előttem: „Szóval minden o'key volna, ha ... nem fenyegetne az államosítás veszélye... Reméljük, hogy ez nem lesz, de. tudja, a Közel-Keleten minden megtörténhet.. f n iet Zeeman barátunkkal hajnalban elindultunk, ' hogy idejében Ijmuidenba érjünk, a halvásárra. A kétórás út Amszterdamon keresztül vezetett. Zeeman ugyanis nagykereskedő, aki utánfutós Volkswagenjával hetente kétszer megfordul st halpiacon. Egyedül veszi át a halszállítmányt, megtisztítja, és hazaviszi Huizenba. Átadja kiskereskedő apjának, aki nyomban füstre teszi, megsüti, vagy más módon feldolgozza és eladja a fogyasztásra elkészített halakat. Az öreg Zeeman gyakran várakozik üzemek előtt. Kis kocsija olyan, mint egy mozgó pult. Közkedvelt csemege a kettéhasított, uborkával fogyasztott friss hering. Az ifjú Zeeman néha apjának is segít. Mindkét család jól megél a halikereskedésből, de Piet az utóbbi időben szidja az emelkedő adót és árakat. Lehet, hogy tisztában van vele: „a nagy halak megeszik a kis halakat". AZ ÉLTETŐ TENGER A népesség gyarapodásával párhuzamosan egyre fontosabb lesz a tenger szerepe az élelmiszerellátásban. A Zuider-see kiszárítása következtében sok helyen megszűnt a halászat, a lakosság áttért a földművelésre vagy pedig az Idegenforgalomból él. A tenger az állati eredetű fehérjeszükséglet 12 százalékát biztosítja, mégis az emberiség a tengerek halállományának csak 15 százalékát használja fel. A halászmesterség rosszul fizetett, nehéz munka. Kevés országnak van modern halászflottája. A víz vegyi szennyeződése miatt beljebb kell hatolniuk a tengeren, s Igy nagyobb a költség és a kockázat. Az tjmuideni kikötőben hatalmas csarnokokban osztályozzák a halakat. Az átvett zsákmányt a bárkákról egyenesen a jégre teszik. Van itt hering, angolna, tőkehal és úgynevezett tengeri nyelv, a legfinomabb és legdrágább halak egyike. Egészen lapos, a tenger fenekén lapul meg, ezért a fogása is körülményesebb. Arend Dlrtje kapitánnyal beszélgetek. Elmondja, hogy tíz tengeri mérföldnyire (1 tengeri mérföld egyenlő 1855 méterrel) halásztak és 24 órát voltak kinn a háborgó tengeren. Elégedett a zsákmánnyal. Jégszállítmány érkezik a közeli jéggyárból. A halászok, a kereskedők és a munkások facipőben mászHALV

ÄSÄR GREK IMRE NÉMETALFÖLDI JEGYZETE HALVÁSÁR kálnak a halhegyeken: ez véd legjobban a hidegtől és a nedvességtől. A halipari cégek képviselői, a vevők és a hivatalos közeg, az állami halértékesítési központ hivatalnoka már várakoznak. A tisztviselő egyhaaigúan hadarja az árakat — a legmagasabbtól lefelé. Az érdeklődők kézfeltartással megállítják, s kezdődik az alku. Egy másik teremben, amelyet tréfásan egyetemi aulának ls nevezhetnénk, százas beosztású hatalmas óra függ a falon. Mutatója körbejár a megvilágított számlapon. A vevők telefonnal felszerelt asztalnál ülnek. Az emelvényen két hivatalos személy foglal helyet. Itt kelnek el a legdrágább halfajták. Az érdeklődő megnyomja az asztalán levő gombot, és az óramutató megáll az árat jelző számnál. A vevő telefonján bemondja nevét. A pulton számológépek zakatolnak, gyorsan összegezik a forgalmat. Az eladott halmennyiség néha a százezer kilogrammot is eléri. Az ijmuideni halpiacon évente több mint százmillió kilogramm hal talál gazdára. Rengeteg halat exportálnak. A kikötőben egy halipari kutatóintézet állandóan vizsgálja a tengeri halak „élettani viselkedését", hogy a halászflották tervszerűen dolgozhassanak. A tudósok sokat várnak egyes halfajták ívásának mesterséges irányításától. Vannak olyan különleges radarok is, amelyek előre jelzik a halrajok közeledését. AZ ATLANTI-FAL KÖZÖTT Borongós idő van, félóránként heves és hűvös záporeső söpör végig. Előttünk magas világítótorony, balra betonerőd, az új kikötőben egy kiszögellésen tengerészszobor, a figura kezében lámpa, Éppen befut egy KW 194 jelzésű halászhajó. Súlyos terhével bizonyára lekéste a halpiacot, hisz már vége az árverésnek. Valahányszor balra tekintek, a komor, szürke betonerődítés láttán összeborzadok. Rá kell döbbennem, hogy ez volt az egyik tengeralattjáró-bunker, amely a náci haderőt szolgálta. Hátsó részét felrobbantották, s ma a helyén nagy mésztéglaégető üzemet rendeztek be. A homokdünák között egész erődítményrendszer-: rel találkozunk. Ez volt az egykori Atlanti Fal (Atlantic-Wall). Az előnyomuló kanadai csapatok 1945 márciusában Itt nyolcvanezer náci katonák ejtettek foglyul. -í E M I. Ĺ