Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-03 / 3. szám, kedd

A karácsonyi ünnepek során Spellman bíboros, New Yonk-i érsek ellátogatott Dél-Vietnamba, hogy „áldását" adja az amerikaiak vietnami agressziójára. Kijelentései világszerte mély fel­háborodást váltottak ki és Spellman szembe került a pápával is, aki karácsonyi üzenetében a békés megoldást sürgette. (Ojsághír) Willl'lil m M Ixf'iini™ „Előre fiam, az Isten nevébe n .. Tarka újévi „űrhírek" a Szo v j et unióból Államférfiak újévi üzenetei MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG „Az amerikaiak vietnami agressziója az emberek száz­millióit tölti el aggodalommal világszerte. A magyar nép min­den lehetőséget felhasznál, hogy enyhítse vietnami testvéreinek szenvedését, és támogassa igaz­ságos harcukat" — jelentette ki Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, újévi televíziós- és rá­dióbeszédében. — Hangsúlyoz­ta továbbá a Magyar Népköztár­saság szerepét és felelősségét az európai népek békés együtt­élésének kialakításában. Dobi István a Magyar Nép­köztársaság belpolitikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a magyar ipar és a mezőgazda­ság a nagy reformok megvaló­sításával jelentős eredménye­ket ér el. VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Ho Si Mirýi, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöke országa népéhez és fegyveres erőihez küldött újévi üzeneté­ben kiemeli a VDK-nak és a dél-vietnami hazafiaknak az amerikai agresszióval szemben elért sikereit. Sikereink elsősorban népünk erőfeszítésének eredményei — hangzik az üzenetben —, de emellett nem feledkezhetünk meg a szocialista országok testvéri segítségéről, a baráti országok és a világ haladó em­bereinek — beleértve az ame­rikai közvélemény haladó gon­dolkodású részének — a támo­gatásáról sem. Wladiszlaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt köz­ponti bizottságának első titká­ra, újévi beszédében kijelentet­te, hogy Lengyelország nemzeti jövedelme 6 százalékkal emel­kedett az 1966-os évben, meg­javult a lakosság élelmiszerrel és ipari cikkekkel való ellátása, és több mint százezer lengyel család költözött új lakásba. Gomulka élesen elítélte az amerikai agresszorokat, akik Vietnamra akarják kényszeríte­ni akaratukat, és szívből jövő újévi üdvözletét küldte a viet­nami népnek, győzelmet kíván­va igazságos harcában. ROMÄN SZOCIALISTA KÖZTÁR­SASÁG Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt központi bi­zottságának főtitkára, újévi te­levíziós beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az 1966-os év a nem­zetközi politikában aktív esz­tendő volt. Ceausescu belpolitikai téren az 1966-os év legfontosabb eredményének az új ötéves terv első éve sikeres befejezését tar­totta. Rámutatott arra, hogy tovább gyarapodott az ország termelő ereje, emelkedett a la­kosság életszínvonala és új mi­nőségi változások következtek be a demokrácia fejlődésében BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG A nemzetközi politikai téren végzett aktív tevékenységével Bulgária hozzájárult a világbé­ke megőrzéséhez, a proletár nemzetköziség ügyéhez és a bé­kés együttélés politikájának győzelméhez — mondta Georgi Trajkov, a Bolgár Nemzetgyű­lés elnökségének elnöke az új­évi üzenetében. Az üzenet hang­súlyozza a bolgár—szovjet ba­rátság nagy jelentőségét. NAGY-BRITANNIA Harold Wilson, brit minisz­terelnök, az újév alkalmából üzenetet Intézett a brit néphez^ Elsősorban az ország gazdasági problémáival foglalkozott. Ki­jelentette, hogy a kormány kénytelen volt olyan intézke­déseket tenni, amelyek áldoza­tokat kívánnak az egész nép­től. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányt nyugtalanítja a munkanélküliség növekedése. Wilson továbbá elmondotta, hogy a külpolitika terén a kor­mány rendkívüli figyelmet for­dít a vietnami kérdésre. Sza­vai szerint a brit kormány min. den tőle telhetőt megtesz, hogy a harcoló felek tárgyaló asztal hoz üljenek. Wilson üzenete végén kife jezte annak reményét, hogy az új évben megjavulnak a kilá­tások olyan problémák megol­dására is, mint például az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és az atom­fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmények megkötése MALI KÖZTÁRSASÁG Sohasem szabad elfelejte­nünk, hogy a világhelyzet 1966­ban kiéleződött az imperializ­mus és a reakciós erők szünte­len mesterkedése! következté­ben — mondotta újévi üzeneté­ben Modibo Kelta, a Mali Köz­társaság elnöke. Az afrikai helyzettel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy az imperializmus felelős számos afrikai államcsínyért és hogy az imperialista akciók nemzet­közi feszültséget okoznak és gátolják a haladást. Moszkva [CTKJ — A Luna-13 többé már nem jelentkezett, az űrállomáson felszerelt energia­források nyilvánvalóan kime­rültek a nagyarányú tudomá­nyos program tökéletes teljesí­tése során. Az előző hasonló tí­pusú űrszonda ugyanis még ,terven felül" is küldött jelzé­seket, mert még maradt egy kis energia tartaléka. Ebben az évben a Földhöz viszonyítva előnyös helyzetben lesz a Mars, ezért várható, hogy Márciusban általános választások Magyarországon A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választá­sát. Az Elnöki Tanács meghatá­rozta az országgyűlési válasz­tókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meg­határozta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választóke­rületek számát is. űrszondát küldenek a Mars irá­nyába, éppúgy, mint ahogy egy évvel ezelőtt a Venusra küld­tek Ilyen űrállomást. A szovjet sajtó behatóan fog­lalkozik a különféle „űrtémák­kal". Singarjova, a Moszkvai Állami Csillagászati Intézet dolgozója a Novoszti hírügy­nökség számára írt kommentár­jában megemlékezett arról, hogy 1966-ban, H. G. Wells an­gol író jubileumi évében, a H. G. Wells Társaság küldöttsége az angliai szovjet és amerikai nagykövetségen átadta Wells „Első emberek a Holdon" köny­vének miniatűr példányát, azzal a kéréssel, hogy aki elsőként lép a Holdra, helyezze el ott Wells emlékére. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának „Tudomány és Emberiség 1966" című új év­könyvében számos kiváló kül­földi tudós mellett megtalálha­tó Zdenek Švestka docens, cseh­szlovák csillagász a „Nap hatá­sa a Földre" című tudományos cikke is. Švestka docens már több mint 60 tudományos mun­kát, monográfiát írt a Nap tevé­kenységére vonatkozó kutatá­sairól, és ezért a nemzetközi kongresszuson a naptevékeny­ség kutatására alakult nemzet közi bizottság elnökévé válasz-! tották. Biztató kezdet az NDK-ban Berlin (CTKj — 1967-ben a múlt évhez viszonyítva az NDK nemzeti jövedelme 105 száza­lékra, Ipari termelése 106, épí­tőipari termelése 108, külkeres­kedelmi forgalma pedig 107 szá­zalékra nő. Ugyanakkor 9 szá­zalékkal többet fordítanak a be­ruházásokra s 4 százalékkal emelik a lakosságnak szánt árii'kész! etet. Az NDK üzemeiben az elmúlt év utolsó hónapjaiban a Német Szocialista Egységpárt 1967 ta­vaszán sorra kerülő VII. kong­resszusa előkészületeinek kere­tében újra fellendült a szocia­lista munkaverseny. Az üzemek dolgozói az új népgazdaságfej­lesztési terv teljesítésének meg­kezdésekor hangsúlyozták az 'íi feladatok lgénvessés»rt is. Az NDK-ban több vállalat együítmüköddsévai kiváló minőségű újfajta műanyagból — wolprylből — készített női és férfi pulóvereket gyártanak. Az újfajta készítmények iránt nem­csak az NDK-ban, hanem a külföldön is nagy a kereslet. A Buna üzemben készített műrostot a premnitzi vegyipari gyárban dolgozzák fel wolpryl műfonallá. (ČTK — Zentralbild felv.) F enti címmel adta közre afrikai élményeit H. T. Alexander angol tábor­nok, aki két éven át Nkrumah elnök vezérkari főnökeként te­vékenykedett Ghanában. Ponto­sabban nem teljesen két évig, hanem csak húsz hónapig, 1960. V januárjától 1961 szeptemberéig, amikoris szerződésének lejárta előtt Nkrumah egyszerűen el­bocsátotta. Az azóta nyugdíja­zott angol tábornok könyve ér­dekes, és ellentétben más, ha­sonló tárgyú munkákkal, olvas­mányos is. Különösen az olyan ember számára, aki hosszabb időt töltött Ghánában, ebben a kicsi, de gazdag nyugat-afrikai országban. Bevallom, Alexander tábor­nok könyvének olvasása sok de­rűs percet szerzett számomra. Nemcsak azért, mert a tábor­nok maga is hajlamos a szá­munkra néha teljesen élvezhe­tetlen angol humorra, hanem mert akarva-akaratlan olyan képet fest Ghánáról, Kongóról és általában Afrikáról, amelyen joggal derülhet az ember. Merész elképzelésekkel érke­zett Nkrumah elnök Glmnájá­ba és keserű szájízzel távozott onnan. Ez emberileg teljesen 1967. érthető, hiszen elbocsátása után ^ joggal érezte sértve magát. Mindent megtett, amit megtehe­3 tett Ghánáért, a ghanai hadse­reg fejlesztéséért. Ö legalábbis ezt állítja. Abból viszont, amit leír, az derül ki, hogy valóban minden tőle telhetőt megtett, — Angliáért, a ghanai angol pozí­Atrikai kötéltáncos ciók megőrzéséért, és általában azért, hogy a volt gyarmatosí­tók, a Nyugat érdekeit védel­mezze. Ez egyszersmind azt ls jelentette, hogy Alexander tá­bornok, ahol és amikor csa.k tehette, következetesen hadako­zott az úgynevezett kommunis­ta befolyás ellen. Valóságos utóvádharcot vívott azért, hogy az imprializmus alapvető érde­kei ne szenvedjenek csorbát sem Ghanában, sem Afrika más országaiban. Ez még akkor is Igy igaz, ha a tábornok könyvé­nek minden fejezetében tagad­ja. Alexander tábornok abban a kiváltságban részesült, hogy mint írja, az afrikaiak gondol­kodás nélkül bélyegezték meg olyan jelzőkkel, mint imperia­lista, neokolonialista, vagy ami a legfájdalmasabb lehetett szá­mára, — kommunista. Attól függően, hogy mikor és kikkel került szembe ghanai vezérkari főnöksége rövid időszakában. Büszkén vallotta, azt a kétes értékű és egy angol tábornok szájából furcsán hangzó elmé­letet, hogy „a hadsereget távol kell tartani a politikától és a politikát a hadseregtől". Mint ahogy azonban Nkrumah elnök gyakorta mondogatta, a leopárd sohasem változtatja meg bőré­nek színét. Azaz, hogy Alexan­der tábornok, aki egész életé­ben az angol imperializmust szolgálta, sem bújhatott ki a bőréből. Számára a hadsereg távoltartása a politikától minde­nek előtt azt jelentette, hogy minden módon meg kell akadá­lyozni, hogy a ghanai kormány balratolódását hasonló folyamat kövesse a hadseregen belül is. Ez derül ki abból a késhegyig menő harcból, amelyet Alexan­der tábornok folytatott az el­len, hogy négyszáz ghanai ka­tonaiskolás növendéket tovább­képzésre küldjenek a Szovjet­unióba, vagy hogy szovjet IL­18-as repülőgépeket rendszere­sítsenek a ghanai légierőnél. Amikor erről Ír, a tábornok azt bizonygatja, hogy ő csupán a ghanai hadsereg „egységes ar­culatát" Igyekezett megőrizni. Ez az egységes arculat azon­ban, figyelembevéve a hadse­reg angol nevelését, túlságosan is egysíkú volt. Az angoloknak rendkívül fontos volt a befolyá­suk megőrzése a hadseregben. Hiszen eleve számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a forradalmi gondolkodású Nkrumah egy­szer majd komolyan veszélyez­teti hatalmi pozícióikat, s ak­kor jól jön egy angol szellemű hadsereg. Alexander tábornok kritikus elismeréssel ír kenyéradó gaz­dájáról, az afrikai politika fe­negyerekéről, Nkrumah elnök­ről. Kritikusan és ellentmondá­sosan. Hangsúlyozza az elnök személyes varázsát, pánafrika­nista forradalmiságát, de ugyan, akkor azt állítja róla, hogy könnyen befolyásolható, szer­telen és Intrikára hajlamos. Nkrumah opportunista volt, de ezt kedvesen és személyes va­rázsának latba vetésével csinál­ta. Állítja a tábornok őszinte meggyőződéssel. S hozzáteszi, hogy ő szerette az elnököt, és ezért igyekezett okos tanácsok­kal segíteni. Soha nem habo­zott megszegni Nkrumah elnök utasításait, ha úgy találta, hogy azok angol, amerikai érdekekbe ütköznek. Ghanában saját hír­szerzőkkel rendelkezett. Ezek segítségével tudta meg, hogy Nkrumah elnök fegyvereket rendelt a szocialista országok­tól. Azzal a nyilvánvaló elkép­zeléssel, hogy segítséget nyújt Gizengának és a kongói felke­lőknek. Alexander tábornok ezt kellő időben tudatta a nyugati hatalmak képviselőivel, bár mint maga is bevallja, arról is tudomása volt, hogy a nyugatl­ak rendszeresen küldenek fegy­vert Csombenak és társainak. Imperialista lelkiismerete azon­ban nem engedte meg, hogy egyetlen alkalmat is kihagyjon, amikor úgymond üthet egyet a kommunistákon, vagy éppen a kongói nemzeti felszabadító mozgalmon. Esetleg magán Nkrumah elnökön. Alexander tábornok találó cí­met adott ghanai emlékiratai­nak. Húsz hónapon át válóban kötéltáncos volt. Egyszer azon­ban rajta vesztett. Elbocsátását természetesen nem annak tulaj­donítja, hogy ghanai pénzen im­perialista érdekekért dolgozott, hanem a kommunista befolyás növekedésének. Ma is azt hiszi, hogy a legbecsületesebben Járt el, amikor önmagán kívül min­den ghanai katonát igyekezett távoltartani a politikától. S nem eredménytelenül. 1966 február­jában az Alexander tábornok és a ghanai hadseregben szol­gáló kétszáz angol tiszt által nevelt katonák döntötték meg Nkrumah elnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom